Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 1., kedd flz ésszerű energiafelhasználás programja Már évek óta általános cél, hogy csökkenjen az ország energiaszükséglete, de e fontos feladatkörön belül az is lényeges, hogy ésszerűen változzon az egyes energiafajták felhasználása. Ma már senki sem vitatja, hogy a leggazdaságosabb az olyan energiahordozók használata, * amelyek jórészt határainkon belül megtalálhatók, A régebbi időkben sok olyan nagy energiafogyasztó létesült, amely az akkor még olcsó kőolajszármazékokat hasznosította. Napjainkban már ezek üzemeltetése gazdaságtalan. és célszerű minél előbb átállítani üzemeltetésüket földgázra, vagy szénre. Átállás földgázra Olyan hosszú távú programról van szó, mely az V. ötéves tervben már komoly sikereket hozott. A VI. ötéves terv során folytatódik az energiaracionalizálási program. Békés megyében az energiatakarékosságra és a felhasználás ésszerűsítésére buzdító javaslatok nem maradtak hatás nélkül. Az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatóságához. Szegedre 42 pályázat érkezett megyénkből. Ezek közül hetet visszavontak, illetve elutasítottak, négy ügyében még nem született döntés, de 31- et engedélyeztek, és többségük végrehajtása már megkezdődött, sőt vannak, ame- lyeké be is fejeződött. Egyébként a visszavont vagy elutasított pályázatok viszonylag kis száma azt jelzi: Békés megyében jói megértették az energiaracionalizálási kormányprogram céljait, az elvárásoknak megfelelő beruházásokra nyújtottak be az — esetek többségében — pályázatot. A beruházások jó része mezőgazdasági nagyüzemekben valósul meg. Ez előnyös, mert napjainkra a mezőgazdaság lett az egyik legnagyobb energiafogyasztó ágazat. A szárítók jó része olajtüzelésre épült, és ezek átállítása földgázra fontos és hasznos feladat. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya aktívan részt vesz ezeknek a fejlesztéseknek az előkészítésében és koordinálásában. Többek között ennek tudható be, hogy a fejlesztési bank területéhez tartozó megyék közül elsőként nálunk jelentkeztek gazdálkodó szervek közös beruházás megvalósítására. Amikor az energiaracionalizálás szóba kerül, mindig felvetődik a termálenergia hasznosításának kérdése is. Tulajdonképpen ez logikus, hiszen közismert, hogy Békés megye rendkívül gazdag hévizekben. Viszonylag kis mélységekből, magas hőfokú vizet lehet nyerni, ennek ellenére a megyében csak egy termálenergiát hasznosító beruházás üzemel. Gondok a termálvízzel Bár a hévizek hasznosítása első pillanatban rendkívül kecsegtetőnek tűnik, számos nehézség korlátozza, vagy teszi lehetetlenné használatukat. A legnagyobb problémát a kihűlt víz elvezetése jelenti. A hívizek általában magas ásványi- anyag-tartalmúak, ezért öntözésre nem alkalmazhatók, és legtöbbször nincs a közelben olyan bő vizű folyó, amelybe, annak károsítása nélkül, beengedhető lenne. E környezetvédelmi _ probléma mellett gbndot okoz az is, hogy a csővezetékek a magas sótartalom miatt hamar eltömődnek, a fémből készült vezetékek nedig korrodálnak. További kutatásokra van tehát szükség,' hogy megfelelően hasznosíthassuk hévizeinket. Ez a munka már megkezdődött, az MTESZ részletes tanulmányt készítet a megye hévízhasznosításának lehetőségeiről. A megyénkben jóváhagyott harmincegy energiaracionalizálási beruházás teljes előirányzata 267,5 millió forint, ennek 72 százalékát állami kölcsönből, illetve állami támogatásból fedezik. Míg régebben a beruházásokra száz százalék állami kölcsönt engedélyeztek, addig napjainkra már 20—30 százalék saját forrás megléte szükséges. Így. a vállalatok, szövetkezetek jobban odafigyelnek a beruházásokra, közvetlenebb az érdekeltség is a mielőbbi megvalósulásban. Mindezek ellenére akad gond az energiaracionalizálások megvalósításában is. Bár a pályázatok felülvizsgálatakor az ÁFB ellenőrzi a kivitelezői kapacitás meglétét, a kivitelezők nyilatkozatai többnyire nem jelentenek biztosítékot a befejezési határidő tartására. Általában a saját kivitelezésben készülő munkák fejeződnek csak be az előre bejelentett időpontig. Egyelőre nem váltották' be a hozzá fűzött reményeket a fővállalkozások sem. A gyomai Győzelem Tsz és a csár- I daszállási Petőfi Tsz hulladék tüzelésű kazánja például a Láng Gépgyár fővállal- I kozásában készül t._ A fővál- I Ialkozói szerződés azonban, I elsősorban a szövetkezetek I kötelezet.tségeit tartalmazza, I a vállalkozó eredményfelelősségét nem. A konstrukció hibája miatt jelenleg egyik i kazán sem működik megfe- ! lelően. Nagyobb felelősséggel Sajnos, nem ez az egyetlen példa. Békéscsabán és kör- ; nyékén négy mezőgazdasági í üzem közösen valósítja meg j a földgázellátást. A gázfoga- l dó állomás létesítését és a gerincvezeték építését az OLAJTERV vállalta fővállalkozásban. Az eredmény- \ felelősség azonban itt is na- j gyón korlátozott, mert az j épületen belüli gázellátásra j már nem terjed ki a fővállalkozás, a rendszer pedig csak a teljes kiépítettség I után üzemelhet. Érdemes vizsgálni azt is, j milyen a tervezett beruházd- j sok készültségi foka. A folyamatban levő munkák közül tizenegynek kellett vol- j na 1981. december 31-ig befejeződni. A kitűzött határidőre ezek közül csak hármat fejeztek be. Rövidebb, egy— háromhónapos lemaradás volt négy beruházásnál, négy pedig mindeddig nem fejeződött be, a határidőhöz képest négy—kilenchónapos késés várható. Kirívó a lemaradás a Láng fővállalkozásában létesülő két hulladéktüzelésű kazánnál, melyeknél a konstrukciós hibák kijavítását csak az év közepére ígéri a gyártó. A határidőcsúszások következményeként a tervezett enprgiahordozó-megtakarí- tást általában nem érték el az üzemek. Örömteli kivétel a Sarkadi Cukorgyár, ahol a hulladékhő-hasznosítási programban vállalt, megtakarítást több mint 13 százalékkal túlteljesítették. Ez a kivétel még azt is bizonyítja, hogy mindenképpen érdemes tovább folytatni az energiaracionalizálási programot, de az eddigieknél jobb szervezéssel, és nagyobb felelősséggel. A kitűzött cél eléréséhez az kell, hogy a berendezések a tervezett határidőre elkészüljenek és működjenek. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor az így keletkező kárt a felelősöknek kell viselni. Ebben az esetben nyilván gyorsabban haladna e fontos kormányprogram végrehajtása. Lónyai László Hasznosítják a homokbánya- tavakat Tavaly nyáron, az Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalat és a Lenin Mgtsz HE néven új horgászegyesület alakult Békéscsabán. Idén januáritól a megyei tanács, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a KÖVIZIG engedélyével birtokba vehették a Lenin Tsz használaton kívüli homokbányatavát, amely 8 hektár területen a tv- torony mellett fekszik. A 120 lelkes horgász azonnal hozzálátott, hogy a környezetvédelmi szabályok értelmében a környéket kulturálttá varázsolja. Mind az Univerzál, mind a termelőszövetkezet 30-30 ezer forinttal támogatta az egyesületet, így rendbe hozhatták az utakat, W. C.-ket építhettek, csónakokat vásárolhattak, gyümölcs-, és más gyorsan növő lombos fákat telepíthettek. A MOHOSÉ 25 ezer forintos hozzájárulásával 15 mázsa 70%- ban kétnyaras, 30flj|-ban há- romnyaras pontyot tettek a vízbe. Tervezik újabb csónakok vásárlását, stégek építését, süllőivadékok telepítését. A tavat friss vízzel, a szomszédos, ugyancsak 8 ha területű tóból látják el, ennek használatát is tervbe vették. Az ötnapos munkahéttel a szabad idő megnövekedett, ennek hasznos eltöltésére elsősorban saját dolgozóiknak engedélyezték a vízen való horgászatot, pihenést a parton. Mindkét egység dolgozói és hozzátartozóik érvényes állami horgászjegy birtokában évi 100 forintért válthatnak területi engedélyt, de az egyesület valamely tagjának kíséretében vendéghorgász is horgászhat, ha kiváltotta az 50 forintos napijegyet. Érdemes megjegyezni a horgászoknak a változást, sokan nem tudják még, hogy nem szabad, csak az előzőekben leírtak alapján letelepedniük készségeikkel a parton. Az ellenőrzés szigorú, társadalmi halőrök és önkéntes rendőrök vigyázzák a területet, ami érthető is, hiszen a halfogás viszonylag könnyű. Távlati terveiben a vezetőség foglalkozik azzal, hogy más egyesület tagjai is kaphassanak területi engedélyt az új horgászvízre. Palackozóüzem épül Bük-fürdün Vállalatok, szövetkezetek összevonásával gyógyvízpa- lackozó-üzemet építenek Bük-fürdőn. A Vas megyei Bük község határában 1957- ben olajkutatások során tíz atmoszféra nyomással feltört termálvíz legnagyobb értéke a jelentős kálcium-, magnézium- és hidrokarbo- nát-tartalma. A termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították. Fürdőként mozgás- szervi megbetegedések utókezelésére, nőgyógyászati bántalmakban szenvedők gyógyítására alkalmas. Ivókúra formájában gyomorsav- túltengés, gyomor- és epe- bántalmak kezelésére hatásos. A fürdőt ma már évente 700—800 ezren keresik fel, s a termálvíz feltárása óta a forrás környékén kis fürdőváros alakult ki. Az illetékesek évek óta foglalkoznak gyógyvízpalac- kozó-üzem létrehozásával, s ennek most értek meg a feltételei. Tizenkét palackozó- üzem felépítésére. Az építési munkákat a gyógyfürdő területén már a napokban meg is kezdik, az új üzemben a tervek szerint a büki vizen kívül különböző üdítő italokat is palackoznak majd. Javítják a közutat Körösladány és Gyomaendrőd között. A kiszélesített és zúzott kővel fel- töltött úttestet bitumenrétcggel zárják le Fotó: Veress Erzsi Tessék választani i — tessék vállalkozni Kisvállalkozások és a biztosítás Szerkesztőségünk 11 héten át, minden kedden, a lapnak e helyén szentelt külön teret a gazdálkodás új formáinak részletes ismertetésére „Tessék választani — tessék vállalkozni” című sorozatában. E sorozat befejező írása a kisvállalkozások biztosítási lehetőségeiről ad most tájékoztatást. A népgazdaságnak fontos érdeke, hogy a kisgazdaságok, kisvállalkozások létre- jöjenek, terjedjenek és hatékonyan dolgozzanak. A kisüzemek azonban saját kockázatukra, saját felelősségükre üzemelnek, nem számíthatnak megsegítő központi beavatkozásra és veszteségtérítésre. Az előbb említettekre figyelemmel, az Állami Biztosító 1982. január 1-től folyamatosan vezeti be és továbbfejleszti a kisüzemek biztosítási rendszerét. A biztonságos üzemeléshez garan- ciárá van szükség, és egyik ilyen garancia — esetleges kár esetén — a biztosítás is. A hagyományokhoz híven összevont vagyonbiztosítási rendszert lehet igénybe venni. A KVB a kisvállalatok vagyonbiztosítása, a KIB'2 a magánvállalkozók , összetett vagyonbiztosítása, és a változatlan feltételek mellett megmaradt a KIB’l, a kisiparosok és a kiskereskedők összetett vagyonbiztosítása. A rendszer alap- és kiegészítő biztosításokból tevődik össze. Az alapbiztosítás álló-, forgóeszköz, betöréses lopás és felelősségbiztosításból áll. A kiegészítő biztosítások, melyek az alap mellé köthetők. a következők: üvegbiztosítás, belföldi szállítmányozás. casco-biztosítás, építés-szerelés biztosítás, üzemszüneti biztosítás, élet- biztosítás, jégbiztosítás stb. Az álló-, forgóeszköz-biztosítás kiterjed az üzémi, üzleti épületekre és az azokban levő gépekre, berendezési és felszerelési tárgyakra, alap- és segédanyagokra, félkész- és késztermékekre, kereskedelmi árukészletre, a magánvállalkozó és alkalmazottai tulajdonát képező használati tárgyakra, megmunkálásra, fel- és átdolgozásra, javításra és bérmunkára átvett vagyontárgyakra. és értékesítésre bizományba átvett árukra, ha ezek mindegyikére a biztosítás megkötésre kerül. Betöréses lopás és rablás- biztosítás alapján megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek erőszakos behatolás során keletkeznek az üzem, az üzlet épületeiben, berendezési és felvásárlási tárgyaiban. A biztosítás kiterjed a 100 kg-nál nehezebb páncélszekrényben elhelyezett pénzkészletre is. Felelősségbiztosítás alapján megfizeti a biztosító azokat a károkat, amelyekért a szerződő, mint üzem. üzlet fenntartója és használója, e minőségében, a magyar jog szabályai szerint kártérítésként fizetni tartozik. (Pl. alkalmazottak üzemi balesetei,. és idegen személyek személyi sérülései, tárgyrongálásai.) Üzemszüneti biztosítás alapján megfizeti a biztosító az álló-, forgóeszközt ért károsodásból adódó, és két napot meghaladó üzemszüne- teltetési veszteséget akkor, ha az álló- és forgóeszközkárosodás után biztosítási kártérítés jár. Építés-szerelés biztosítást az építő-szerelő tevékenységgel foglalkozók köthetnek. E biztosítás alapján téríti a biztosító a véletlen, előre nem látható (balesetszerű) események bekövetkezte miatti károka't, melyek az építés és szerlés helyén a biztosított vagyontárgyakban keletkezett. A biztosítás építés alatt levő létesítményekre az alapozás megkezdésétől a befejezésig tart. A kisvállalkozók jövedelmének egy része nem képezi a társadalombiztosítási szolgáltatások alapját. Részükre az öngondoskodás lehetősége adott, új nagy életbiztosítás-kötés formájában, mely tartalmaz nyugdíjkiegészítő, rokkantsági, betegségi és haláleseti szolgáltatást. E biztosítás lehetővé teszi, hogy a munkaképesség ideiglenes, tartós vagy végleges elvesztése esetén is az érintettek fenntarthassák korábbi életvitelüket. Az említett biztosításokról az ÁB munkatársai az érdekelteknek készséggel adnak felvilágosítást, illetve tájékoztatást." Tóth József Önkéntes tűzoltók Pusztafüldvárnn (Tudósítónktól) Idén ötödik alkalommal lett első a pusztaföldvári önkéntes tűzoltó-egyesület a járási tűzoltóverseny 400-as kategóriájában. A május 23-án, vasárnap, Gerendáson megrendezett járási szintű tűzoltóversenyen nyolctagú csapat indult. A vetélkedőre a község határában levő víztározónál készültek fel a versenyzők, parancsnokuk, Ho- lecska Gyula főtörzsőrmester irányításával. Az egyesületnek 26 tagja van, a jelenlegi parancsnok 1973. óta látja el feladatát. Az elmúlt években nagy ösz- szegű anyagi támogatást kaptak a pusztaföldvári Községi Tanácstól és a helyi Lenin Termelőszövetkezettől. A napokban készült el az egyesület tagjainak új egyenruhája, amit első alkalommal a vasárnapi verseny tiszteletére vettek fel. Az utóbbi években élénkült az egyesület iránti érdeklődés, mind többen segítik munkájukat. Egy gond azonban még mindig van: a motorfecskendő igen régi, szeretnének újat vásárolni. A pusztaföldvári önkéntes tűzoltó-egyesület munkájának eredményességét nem csak az évek óta kiemelkedő versenyeredmények bizonyítják. ök azok, akik helyi tűzesetekben hozzáértésükkel beavatkoznak. Szerencsére, az utóbbi években segítségüket mindössze egy-két alkalommal kellett igénybevenni, de rendkívül fontos állandó felkészültségük, hogy a község lakói számíthassanak aktív, segítő közreműködésükre. JankónéFekete Valéria Gyógynövények külföldre Közös külkereskedelmi iroda létesítéséről írtak alá társasági szerződést a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat és a MEDIMPEX Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalat vezetői. A közös iroda az eddiginél szorosabb együttműködést tesz lehetővé a termelő- es ^ külkereskedő vállalat szakemberei között, előbbiek a világpiaci folyamatokhoz kerülnek közelebb, utóbbiak a termelésre gyakorolnak majd nagyobb hatást. Az iroda közvetlen lehetőséget nyújt az érdekeltségek azonosítására, a megszerzett nyereségen osztozkodnak a vállalatok, de a veszteség kockázatát is közösen viselik.
