Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

1982. június 30,, szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás DÉLUmARORSIÁB A jólét betegsége. Tíz esz­tendeje 3 ezer diabéteszes beteget tartottak nyilván Szegeden, ma 5 ezer a szá­muk — azt mondják, a cu­korbaj jóléti betegség... — Ma leggyakrabban az elhí­zás okozza — válaszolt dr. Beke Sándor belgyógyász fő­orvos. — A kezelés csak ak­kor lehet eredményes, ha együttműködik a beteg. Együttműködik-e? — Nagy általánosságban fegyelmezet­tek a betegek. Jól tudják, ha nem tartják meg az előírá­sokat, komoly szövődmények keletkezhetnek: látáscsökke­nés, később vakság, érszűkü­let ami amputációval is vég­ződhet. — Milyen a diabé­teszes készítményekből az el­látás? — Kétségtelen, az utóbbi időben javult, de még mindig nem kielégítő. Az árakkal kapcsolatban csak annyit, mikor felsoroljuk a nyugdíjasnak, milyen diétát kell betartania, gyakran azt a választ kapjuk: „Kérem, nem telik rá." Ma még ko­rántsem úgy élünk, ahogy Beke doktor és kollégái sze­retnék. Szegeden az ősszel megalakul a cukorbetegek klubja. A káposzta katasztrófája. Erdélyi Albert olvasónk egy kazal fényképpel kereste fel szerkesztőségünket, amelyen dokumentálja a mostani bő káposztatermés egy részének sorsát. Meglepetésére az egyik szentesi gazda felkí­nálta az egy hete ládákban levő 400 mázsa piacra szánt zöldségét. Mondván: ném kell a kutyának se a káposz­tája. Olvasónkat bántotta a dolog, körbenézett a „zöld­ségfronton”. Legnagyobb megrökönyödésére azt ta­pasztalta, hogy Újszegeden 14 forintot kértek a fejes ká­poszta kilójáért. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat főosztályvezetője, Széli La­jos arra a kérdésre, hogy miért nem veszik árátóan a korai fejes káposztát, a kö­vetkezőket mondotta: — Vettük mi ára fölött is, ami­kor a külkereskedőktől vit­ték a tőkés partnerek. Most. hogy szinte egyszerre érett be a szabadföldi termés, le­esett az ár is. — Mit fizet­nek kilójáért? — A minden­kori piaci árat. — Mennyiért adják? — Június 16-tól 21- ig 7 forint volt a fogyasztói ár, 22-én 5 forint, s azóta ennél is olcsóbb — írja Ma­joros Tibor. Galériák Hajdúszoboszlón. Egyszer elmondták, hogy Hajdúszoboszló a „megye ki­rakata”. így is van. Jól tör­tént tehát, hogy hozzáértő, lelkes és bátor népművelők töprengeni kezdtek a művé­szeti élet szükséges és lehet­séges gazdagításán. Éppen 10 esztendeje keltették életre aztán az első képzőművészeti galériát. A városi galéria működési tervét Balipap Fe­renc és Vida István tette teljessé azzal, hogy hármas cél szolgálatába állította. Nem mondva le az alkalmi tárlatokról, főleg a hagyo­mányos és a modern törek­véseket szerepeltették a né­zők számára befogadható arányban, továbbá a képző­művészet valamennyi ágá­nak helyet adtak, a szobrá­szattól a bábkészítésig. Kez­deményezésüket ma már or­szágos becsülés övezi. És méltó folytatása is van. Nem régen avatták fel Hajdúszo­boszlón alighanem az első hazai üdülőgalériát a Barát­ság üdülőben. „Debrecennek van egy vi­ze ... ” — olvassák a külföl­diek a városról szóló pros­pektus sorait, mialatt a nagytemplom felé igyekez­nek az aluljáróban. így nem csoda, hogy mire felpillan­tanak, már benne is állnak egy hatalmas tócsában, amelynek nem Hortobágy a neve. Eldugult a lefolyó a nagytemplom felőli részen. Ki kellene tisztítani. Ennyit bizonyára megérdemel né­hány szabályosan közlekedő gyalogos... CSONGRÁD * Mfom HÍRLAP Hibás munka buktatókkal. Ki minek a mestere, annak a huncutja — tartja a köz­mondás. Ebben van is igaz­ság mert egyetlen vérbeli szaki sem árulja el a kun­csaftnak, hogy csupán meg­igazította az elosztófejet, és nem járna az a 300 forint, amit a munkáért elkért. A Vásárhely—Szeged közötti útvonal kishomoki—vajháti szakaszán is alaposan szem­ügyre vették az autósok a fel­újítási munkamenetet. Az út melletti árokban kezd sza­porodni a lefutott, lefolyt ho­mok. Mit is tettek ezután az útépítők, hogy mégis ment­sék a szakmai tekintélyt? Kirendeltek egy brigádot, hogy lapátolják vissza az út­padkára a lemosott homokot. A homokból kiépített útpad­kát nemcsak költséges fenn­tartani, hanem igen veszé­lyesnek tűnik a közbiztonság tekintetében. Nem kétséges, mind a KPM Szegedi Közúti Igazgatósága, mind a Vásár­helyi Közúti Építő Vállalat tud nyújtani szakmai magya­rázatot az általuk elfogadott megoldásokra, ám az igazi magyarázatot a hibátlan mi­nőségi munka jelentené — írja Tóth József. Kincskereső-tábor Újszege­den. Egy hete ismerkedik már Újszegeden a Kincske­reső gyermekirodalmi folyó­irat táborában több mint 100 pajtás az ifjúsági irodalom műhelytitkaival. Délelőttön­ként ismert írók látogatnak a táborba, a délután pedig a Kincskereső-klubok csoport­jainak bemutatkozásával te­lik. Az esti programok kö­zött volt már tábortűz, tá­bori ki mit tud és táncház. SZOLNOK MEGYEI WlflMLMiEGVtSULJETKI Megalakult a Szolnoki Ba­lett. A Szolnoki Balett au­gusztus 1-től működik ön­álló táncegyüttesként, mint a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ művészeti cso­portja, s az ősszel lesz az el­ső nagyobb szabású fellépé­se Debrecenben a Szolnok megyei napokon. A Szolnoki Balett a Rómeó és Júlia mellé felújítja a Seherezádét is, de számos más műfajú színpadi tánc szerepel máris a repertoárjában. Jelenleg 40 táncosa van az együttesnek, a balettmester szeretné 60 tagúra bővíteni a létszámot, s erre minden lehetősége megvan, hiszen a Szolnoki Balettnek igen nagy az után­pótlása. Nem olcsó, de megéri. A kisújszállási Tisza II. Ter­melőszövetkezetben folyama­tosan öntöznek. Bár tisztá­ban vannak vele, hogy az öntözés jelenleg az egyik leg­költségesebb agrotechnikai művelet, a gazdaságban azt is tudják, hogy mindez a ter­melés biztonságát és a hoza­mok jelentős .növelését ala­pozza meg. Jelenleg 10 be­rendezés ontja éjjel-nappal a vizet a szövetkezet földjei­re. A tsz-ben az öntözési csúcsnál nem az eszközök, hanem a munkaerő hiánya a legnagyobb gond. A Tisza II. Tsz korszerű A. C. teleppel rendelkezik, amelyről pon­tosan 1571 hektár látható el közvetlenül vízzel. A növé­nyek közül a kukorica, a cu­korrépa. a lucerna és a bur­gonya kap rendszeresen, eső- szerűen vizet. összeállította: Verasztó Lajos Óvodások nyelvi tanfolyama A francia csoport tagjai dal- és tánctanulás közben Fotó: Kovács Erzsébet Gyermekzajtól hangos Bé­késcsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház kör­nyéke ezekben a napokban. Az intézményben az óvodás korú gyermekek nyelvi tan­folyamának résztvevői, mint­egy százan tanulják játékos formában az angol, német és francia nyelvet. A hasznos kezdeményezés­re jóval többen jelentkeztek, ám helyhiány miatt csak öt csoportot tudtak indítani a szervezők. A foglalkozások naponta — két hétig — dél­előtt 8-tól 12 óráig tartanak. Az egyes csoportok vezetői jól felkészült pedagógusok, a Rózsa Ferenc Gimnázium ta­nárai, s mellettük a Szarvasi Óvónőképző Intézet egy-egy hallgatója segíti a feladatok megoldását. A tanfolyam szervezéséhez segítséget kap­tak a rendezők a város óvo­dáitól. általános iskoláitól is, Július 3-án, szombaton délelőtt bemutató foglalko­záson adnak számot a tanul­takról a kicsinyek. Ekkor lesz az a megbeszélés is, amelyen tájékoztatják a szü­lőket a tanfolyam folytatá­sának lehetőségeiről, mód­járól. A tervek szerint ősztől kezdődően heti egy alka­lommal lesz ovis nyelv­tanfolyam. V. L. Szlovák—magyar földrajzi szeminárium Július 5—10. között Eper­jesen rendezik az V. ma­gyar—szlovák földrajzi sze­mináriumot, amelyen a föld­rajzosokat békéscsabai kuta­tók, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyette­se, dr. Tóth József, az MTA Földrajzi Kutató Intézete al­földi osztályának vezetője, továbbá Baukó Tamás, dr. Mosolygó László, dr. Ra- konczai János és dr. Simon Imre képviselik. A szlovák és a magyar tudományos akadémiák kö­zötti megállapodás alapján a tanácskozásra kétévenként kerül sor, váltakozó hely­színnel. A legutóbbi szemi­nárium 1979. november ele­jén, Békéscsabán volt. A mostani tanácskozás tartal­mában (antropogén folyama­tok és jelenségek a tájban) szorosan kapcsolódik az elő­zőhöz, melynek anyagát a Békés megyei Tanács tudo­mányos koordinációs szak- bizottsága 1980-ban „Az át­formálódó agrártérségek funkcionális vizsgálata és ku­tatási metodikája” címmel külön kötetben is megjelen­tette. Vasutas ifjúsági találkozó Vésztőn (Tudósítónktól) Június 25-től 27-ig Vésztőn tartották meg a szegedi igazgatóság vasutas fiataljai­nak III. találkozóját, ame­lyet a helyi .körzeti üzemfő­nökség üzemi KlSZ-bizott- sága szervezett. A Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés me­gyéből érkezett 180 résztve­vőt a Szabó Pál Általános Iskola udvarán kialakított sátortáborban helyezték el. A rendezvényt dr. Pál Zol­tán, a körzeti üzemfőnökség vezetője nyitotta meg. Ezt követően Komáromi Gábor tanácselnök á nagyközség életéről tájékoztatta a fia­talokat, akik az ismerkedési estre rövid bemutatkozó műsort készítettek. . Szombaton Pataki István, az MSZMP KB külügyi osz­tályának munkatársa aktuá­lis politikai kérdésekről tar­tott előadást, délután pedig sportrendezvényekre került sor. A kispályás labdarúgó- tornát a kupa védője, a kis­kunhalasi csapat nyerte. Az asztalitenisz-verseny első he­lyezettje Fazekas Károly, a vésztői üzemfőnökség KISZ- bizottságának titkára lett. A ragyogó, napsütéses idő mindenkit a szabadba von­zott: kosárlabdáztak, láb­teniszeztek, mini-teniszeztek és sokan napoztak. Az ezt követő politikaikabaré-elő- adás nagy tetszést aratott. Este az ifjúsági házban az Öceán együttes adott kon­certet, amely nagyon kelle­mes élményt nyújtott. Vasárnap délelőtt autó­buszokkal a mágori ásatáso­kat tekintették meg a talál­kozó résztvevői. A kirándu­lás után a labdarúgó döntő következett, amelyet a kis­kunhalasiak nyertek meg. Jó volt a hangulat Vésztőn, a fiatalok gazdag élmények­kel térhettek haza. A találko­zó sikerében nem kis részük volt a rendező szerveknek. Györgyi Béla Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. JCNIUS 28-án: Trab. Hycomat Lim. (Bp.) 12 322 Trab. Hycomat Combi (Bp.) 20 Trabant Lim. (Budapest) 9283 Trabant Lim. (Debrecen) 5800 Trabant Lim. (Győr) 7354 Trab. Combi Spec. (Bp.) 3836 Trab. Combi Spec. (Győr) 3406 Wartburg Lim. (Bp.) 7468 W'artburg Lim. (Győr) 4075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9148 Wartburg de Luxe (Győr) 4434 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 1150 Wartb. de Luxe, tolót. (Bp.) 1689 Wartburg Tourist (Bp.) 3815 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Budapest) 6117 Skoda 105 (Debrecen) 4810 Skoda 105 (Győr) 5085 Skoda 120 (Budapest) 8849 Skoda 120 (Debrecen) 5483 Skoda 120 (Győr) 6892 Lada 1200 (Bp.) 16 459 Lada 1200 (Debrecen) 10 863 Lada 1200 (Győr) 4468 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1280 Lada 1500 (Budapest) 7524 Lada 1500 (Debrecen) 5600 Lada 1500 (Győr) 1905 Lada 1600 (Budapest) 2999 Lada 1600 (Debrecen) 1591 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1656 Moszkvics (Budapest) 11 363 Polski Fiat 126 (Budapest) 12 912 Polski Fiat 126 (Győr) 4231 Polski Fiat 1500 (Győr) 2769 Dácia (Budapest) 5333 Dácia (Debrecen) 4408 Zastava (Budapest) 754 Termelékenyseg és anyagi érdekeltség Ebben a témában, a közel­múltban tartott vizsgálatot a Gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Gyu- Ján és a járásban öt válla­latot helyeztek górcső alá, hogy megtudják, a tavalyi és az idei szerényebb mérté­kű bérfejlesztés mellett, az ipari üzemek milyen formá­ban módosították az anyagi érdekeltség rendszerét. Az átfogó és mindenre kiterjedő, részletes vizsgálat során sok érdekesség került napvilág­ra. A létszámgazdálkodás vizsgálatánál kiderült, hogy majd minden helyen további gondot jelent a szakmunkás- és segédmunkáshiány.' A Gyulai Vízgépészeti Válla­latnál és a sütőipari válla­latnál a speciális szakkép­zettséget igénylő munkate­rületeken, a Könnyűfémöntő Vállalatnál pedig segédmun­kásból van hiány. Vannak üzemek, ahol a dolgozók egyre nagyobb számban vál­lalják új szakma elsajátítá­sát, de olyanok is, ahol a dolgozók ezt a megoldást nem teszik magukévá, azzal a megokolással, hogy a bér- különbség nem ösztönöz kel­lően. A vizsgált egységeknél a szakmunkáslétszám eltérő­en változik. Mindössze egy százalékkal növekedett szá­muk, ami nem kielégítő, hi­szen a technikai feltételek lényegesen több szakmunkást igényelnek. A munkabér és jövedelem alakulása is változó helyze­tet mutat. Elsősorban azért, mert á bérezési i rendszer igen eltérő. A vállalatoknál főleg a csoportos teljesít­mény-elszámoláson alapuló bérezés a jellemző, de sze­rencsére vannak olyan vál­lalatok is, amelyek az idén már szeretnék bevezetni az ösztönző bérrendszert. Erre a célra a Sütőipari Vállalat­nál 600 ezer forint összeget kapnak az üzemek, amit az előirányzott megtakarítás teljesítése esetén -osztanak ki. Valamennyi helyen nagy gondot fordít a vezetés az élet- és munkakörülmények javítására, a szociális ellátás fejlesztésére, valamint a dolgozók lakáskörülményei­nek javítására. Erre elsősor­ban a fejlesztési alapból biz­tosítanak kölcsönöket, ame­lyek 60—70 ezer forint ér­tékűek. Mindössze két válla­latnál, a Gyulai Kötőiparnál és a Könnyűfémöntő és Be- tonelemgyártó Vállalatnál ta­láltak hiányosságokat. Ugyanis az utóbbi három évben itt csak egy-egy dol­gozónak jutott támogatás. A munkakörülmények jelenlegi helyzete sem mindenütt ki­elégítő. A bérfejlesztés számai a népgazdasági terv előirány­zatának megfelelően csökke­nést mutatnak a vizsgált egységeknél. Ez 1980-ban 4.6—9 százalékig terjedt, ta­valy a felső határ nem érte el a 8 százalékot. Az idei terv pedig még ennél is ke­vesebbel számol. Megállapí­tották azt is, hogy az anyagi érdekeltség rendszerének ki- terjesztése, bővítése, önma­gában nem jelentett teljes megoldást a termelékenység fokozásához. Az élet- és munkakörülmények javítá­sára, és a szociális ellátás bővítésére kifejtett erőfeszí­tés az a további motiváló erő, amely végül is a mun­ka hatékonyságának növeke­désében tapasztalható. A vállalatok csaknem 10 szá­zalékkal növelték a szociális és munkavédelmi ráfordítá­sokat, amelynek 13 százaléka — csaknem 13 millió forint — beruházás. Az egységek bruttó termelési értéküket csaknem 30 százalékkal nö­velik, anyagmentes termelési értéküket pedig 13 százalék­kal ez év végéig. A teljesí­tésnek reális alapja van, hi­szen már tavaly elérték ezeknek az értékeknek az 50 százalékát. B. O. Olajszennyeződést eltávnlité berendezés Közepes sebességgel áramló folyók, ipari kiömlő csator­nák felszínén úszó olaj­szennyeződések összegyűjté­sére alkalmas berendezés, úgynevezett olajcsapda soro­zatgyártását kezdték meg az Árvízvédelmi és Belvízvé­delmi Központi Szervezet­nél. Segítségével mind a folyamatosan, mind a szaka­szosan, foltokban érkező, nagy mennyiségű olajréteg leválasztható és összegyűjt­hető. A gyártók kéthónapos ha­táridővel tudják vállalni az olajcsapda elkészítését. A Balatonon megkezdődött a főszezon. A személyhajók for­galma is ezt mutatja. Az első napokban is már több ezren utaztak a MAHART tizenhat járatán (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents