Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

1982, június 27,, vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Gerendáson H agyomány már a csaknem kétezer lakosú kisközség­ben, Gerendáson, hogy az irányítók rendszeresen ve­zetői értekezleten találkoznak. A község párttitkára, tanácselnöke, tsz-elnöke, vb-titkára, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi képviselője, az oktatás és művelődés irányítói, a népfront és a Vöröskereszt vezetői jöttek el a legutóbbi be­szélgetésre is, amikor a gerendásiakat leginkább foglalkozta­tó, sürgős megoldást kívánó témák kerültek terítékre. Nemsokára 400 éves lesz ez a település, önálló községgé alakulásának 50. évfordulóját pedig 1984. február 15-én ün­nepli. .Szorgos, dolgos népének keze nyoma látszik a szép há­zakon, az épülő otthonok során, a tiszta, ligetes, fás, virágos község minden portáján. A növények, fák, állatok tisztelete, szeretete, ápoló, növelő szándéka vérébe ivódott itt kicsinek és nagynak. Ennek és a szakszerű, következetes irányításnak köszönhető, hogy a község legnagyobb üzeme, a Munkácsy Tsz évről évre gazdagodik, s általa erősödik egész Gerendás. A közös fenntartó erejére épülnek a kiskertek, a háztáji gaz­daságok, a fóliás növénytermesztés. No, persze ebben a fa­luban sem gondtalan az élet. Azt a község vezetői is elis­merik, hogy az utóbbi tíz esztendőben összesen nem volt annyi változás errefelé, mint amennyit most szándékoznak újjászervezett együttműködésük erejével megteremteni. A nagy tervek közül néhányról Kiss László, a tsz elnöke a leg­illetékesebb nyilatkozni. Ugyanis a tsz a „vezére" annak a közös gázprogramnak, amely Csanádapáca, Csorvás, Med- gyesbodzás tsz.civel összefogva. *5 milliós beruházással tele­píti a gázt a környékre. A kivitelezők a Munkácsy Tsz újon­nan kiképzett szakemberei lesznek. Ha minden jól megy, ősz_ <szel a kukoricát már gázzal szárítják, s néhány év múlva a község lakói is használják a gázt. A közös építés gondolata is több hasznú: a tanácsi orvosi rendelő és lakás, a takarék­szövetkezeti fiók a két tsz-szolgálati lakás így gyorsabban, talán olcsóbban is megépül 1983-ra. Akit szívesen várnak Naponta talán hatszázszor is leszáll a szolgálati kerék­párról Vecsernyés János pos­tás. Kézbesíti a jó és szo­morú híreket rejtő küldemé­nyeket. Mindenki mosolyog, ha jóvoltából pénz áll a ház­hoz. Munkatársai azt mond­ják, mióta itt dolgozik Ifi éve, egyszer sem volfr táp­pénzen, de üdülni sem lehet elzavarni. — Kire bízzam az állatai­mat? — kérdi mosolyogva. — Azoknak nem mondha­tom, hogy ne egyenek, amíg oda vagyok. A feleségem Csorvásra jár dolgozni. a fiaim meg már szárnyra kel­tek a háztól. Talán ezután majd kicsit lassíthatunk a munkatempón. Tervezem már a nyugdíjas éveimet. Továbbra is kertészkedem. Gerendáson szorgos, becsüle­tes emberek élnek. Ilyenkor dologidőben persze ritkáb­ban kerül újság a kezükbe. ' legfeljebb esténként. vagy vasárnap. Minden nap újra tervezni kell a munkámat, nem lehet össze-vissza vé­i gezni. Így is. ha megszámí­tanám a megtett kilométe­reimet, a földet már bizto­san körbejárhattam volna. Vecsernyés Jánost kitün­tették a munka ünnepén. Ki­váló dolgozó lett a geren- dási postás, akit társaival együtt szívesen várnak a köz­ség lakói. Vásárlók és igények Az ÁFÉSZ iparcikk- és élelmiszerbolt környékén ilyenkor nyáridőben is nagy a nyüzsgés. Idős, fiatal, há­ziasszony és nyugdíjas válo­gat, vásárol és bosszankodik, ha nem talál kedvére való árut. Mert bizony gyakran nem talál. A boltok ugyan teli polcokkal várják a vá­sárlót. de gyakran kicsi a választék, s kénytelen az eladó kimondani a nincset. Szó, ami szó, első látásra is szűkösek, zsúfoltak ezek az üzletek. Szerencsére a gond megoldása is közelinek lát­szik. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, a Munkácsy Terme­lőszövetkezet és a tanács ter­vezik a kis ABC-áruház épí­tését, a jelenlegi boltok bő­vítésével, korszerűsítésével. A tsz kétmilliójáért cseré­be dolgozóinak étkeztetését várja. Az étteremben így létesül (150 adagos meleg­konyha, ahol mindenki el­fogadható áron. a kampány­munka idején is jó ételhez juthat. Ez év őszén már hoz­zákezdenek a bővítéshez. Az üzlet fejlesztéséhez a. csor- vási áruház elkészülte után fognak az ÁFÉSZ építői. Fennakadás ez idő alatt sem Szűkösek az ÁFÉSZ boltjai Gerendáson lehet: az ÁFÉSZ vállalta a tsz-be a folyamatos ételhor­dást. a boltok pedig átmene­tileg a kultúrházba költöz­nek. A változás nemcsak az épületeken látszik majd meg 1983 végén, hanem a beren­dezésen, és remélhetően az áruválaszték mennyiségén és minőségén is. A gerendásiak szeretik a hasukat. A háztá­ji állattartás mellett is meg­kedvelték a fagyasztott ba­romfit, a felvágottakat. Ezek­ből .igyekeznek majd a fenn­tartók az új ABC-be elegen­dő mennyiséget biztosítani. A kenyérbolt falait semár­tana tágítani, hiszen itt min­dig nagy a tömeg. Naponta 5-6 mázsa kenyeret, hét vé­gén tizet is forgalmaznak a csorvási pékek illatos áru­jából. Az élelmiszer-ellátás legmegbízhatóbb pontja a községben jelenleg a tanácsi fenntartású hatósági hússzék. Rendszerint a tsz-től kapják a kimérni való húst, s az i,tt dolgozó Zsibrita házaspár szinte éjjel-nappal a vásár­lók rendelkezésére áll. Van-e titka a pinceklubnak? Hét évvel ezelőtt megüre­sedett a gerendást művelő­dési ház pincéje. A község KISZ-esei elhatározták: pinceklubot csinálnak a két kis helyiségből. Takarítot­tak. festettek, falburkolatot készítettek, gyűjtötték a pénzt a berendezéshez. — Négy évig készült a két helyiség — emlékezik vissza Ivanics János, a Mun­kácsy Tsz üzemi KISZ-bi- zottságának titkára, a klub egyik alapító tagja, — Tu­dom, a négy év nagy idő, de az is köztudott, hogy nem elég a tettvágy, anyag is kell. meg berendezés. 1979. október ll'-én volt az ünne­pélyes megnyitó, a klub ve­zetésével ifj. Kiss Endrét bíztuk meg, mondhatom, ná­la rátermettebb klubvezetőt nem találhattunk volna. Most katona, de hamarosan leszerel, várjuk vissza! A gerendási KISZ-esek pinceklubjának negyven tag­ja van. és itt működik — patronálásukkal — az álta­lános iskola nyolcadikos ta­nulóinak klubja is. Havonta egyszer jönnek össze, prog­ramjaikat a pinceklub tag­jaival együtt szervezik. — Az az igazság — foly­tatja a KISZ-titkár. hogy amikor elkészültünk a he­Fürdő kánikulában, száz vendéggel — Igen, ez nem sok, ha­bár lehetne több is — mond­ja Zatykó András tanácsel­nök. Az egyetlen medence (21 méter hosszú mindössze) és a fürdő többi épülete a harmincas években épült. Az akkor fúrt négyszáz méter­nél is mélyebb ártézi kút gá­zos vizéből a gázt kivonva, nagy tartályban gyűjtötték össze, s ezzel melegítették magasabb hőfokra az egyéb­ként 32 Celsius-fokú vizet, a kádfürdő számára. Mi több: a 'fürdő épületében vendégszobák is voltak, mondják, hogy nyaranta mind lefoglalták a környék­ről érkezők. Ez a múlt. A jelen nem ilyen változatos. A gáztar­tály lyukas, a gáz elapadt, a régi kút azonban még min­dig biztosít annyi vizet, hogy megtölthetik vele a nagyme­dencét. A tisztasági fürdő azonban évek óta nem mű­ködik, és most már le is mondtak arról, hogy tataroz­zák az épületet, és valami megoldást találjanak — gáz hiányában — a vízmelegí­tésre. — A strandra viszont szükség van — vallja a ta­nácselnök —, ezért is köl­töttünk rá az idén hatvan ezer forintot. Üjabb zuha- ■ nyolcat szereltünk fel, láb­mosót csináltattunk a me­dencéhez, bevezettük az ivó­vizet. A nagyszénási tanács kertészének közreműködésé­vel hat évvel ezelőtt építet­tünk szép parkot a meden­ce egyik oldalán, ez is be­lekerült ötvenezerbe. Az idén úszótanfolyamot indí­tott a művelődési ház, ifj. Rajtái' János tornatanár a vezetője. A fürdő délelőtt 11 óra­kor nyit, és este hatig van nyitva. Nem lehetne koráb­ban nyitni ? — kérdezik a geréndási gyerekek. A nap már kilenckor is melegen süt . . . lyiséggel, el kellett dönteni, milyen klubot szeretnénk? Végül úgy alakult, hogy „ál­talános" klub leszünk, ami azt jelenti, hogy a szerdai, szervezett programú napo­kon minden szóba kerülhet, ami érdekel bennünket. ‘ Így adódott, hogy volt már jogi előadássorozat, helytörténeti, környezetvédelmi előadás, és minden hónapban egyszer vetélkedő, szintén a legkü- lönbözőbb témakörökből. Pénteki napokon tartjuk a szabad foglalkozásokat, ilyen­kor játék, televíziózás, sakk és kártya van műsoron. Be kell még számolnom arról is, hogy „Utolsó csütörtök" címmel havonta egyszer — közösen a művelődési ház­zal —, szórakoztató műsoro­kat rendezünk a vendéglő­ben. Jártak már nálunk, és nagy sikert arattak a Jókai Színház művészei. Boros La­jos, Boncz Géza, Nagy Ban- dó András és mások is. A KISZ-titkár. miután fel­sorolja mindazt, amit jónak tart a pinceklub életében, megemlíti, hogy nem könnyű összefogni a gerendási fiata­lokat. Sokan szívesen bejár­nak Csorvásra, Orosházára, Békéscsabára, Gyula is közel van ide, így aztán valóban tisztes sikernek számít, hogy a klubtagság nem csökken, és nagy szeretettel várják haza a klubvezetőt, aki még katonaideje alatt is szer- 1 vezett programokat. — Az a lényeg, hogy mi­nél jobban megismerjük a fiatalok igényeit, és olyan ajánlatokkal jöjjünk elő, amelyek megnyerik a többség tetszését. Most például — a termelőszövetkezet autóbu­szával — gyulai, várszínházi kirándulásra készülünk, jú­lius 24-én Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban című vígjátékát nézzük meg. előreláthatólag harmincan- harmincöten. Van lemezjátszójuk, tévé­jük. rádiójuk, erősítőjük, a .berendezés is csinos, han­gulatos, és ősztől nagy fel­lendülést várnak. „Jó együtt — mondja Iva1 nics János —. ez a titok, ha van titkunk egyáltalán . ..” Nemcsak foci van a világon Amíg az ország lakóinak többsége a labdarúgó VB-re figyel, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szakem­bereit a betakarítási .munkák előkészítése tartja izgalom­ban. A határjárás befejezése után találkoztunk Oszlecz Sándorral, a Munkácsy Tsz főágazati-vezetőjével. Öt kér­deztük arról, mit látott a földeken. — A tavasz kezdetekor so­kat keseregtünk a rossz idő miatt. Most már nyugodtan állíthatjuk, hogy a búza és a kukorica jól átvészelte a zord időjárást. A cukorrépánkban kárt okozott azzal, hogy a tőállomány csak 70—80 ezer­re állt be. Mégis bizakodó­ak vagyunk. A búzából — hiszen a nyár folyamán ez az első nagy betakarítási próbatétel — a tervet tel­jesíteni tudjuk. Szeretnénk a hektáronkénti 60 mázsát le­aratni. — Hogyan állnak az előké­születek? — Csütörtökön volt az ara­tási gépszemle. Rövidesen el­készül a három Class Domi- nátor és a hat SZK—5-ös kombájn. A gépműhely dol­gozói minden dicséretet megérdemelnek, mert az időnként akadozó alkatrész- ellátás ellenére is tartják a tervet. Időben levágjuk az ezerhatvan hektár kalászost. Tárgyalunk az orosházi Dó­zsa Tsz-szel és a bucsaiak- kal a kölcsönös segítségnyúj­tásról. — Néhány szót a fiatalok­ról. — Kétféleképpen ítélik meg őket. Fiatalok akkor is. amikor „csak" a műhelyben szerelnek és a munkakezdés idejével vannak időnként gondok. Ugyanokét találjuk heteken át két műsapkban a szállító járműveken és a kombájnokon, amikor kitar­tóan dolgoznak. Hogy melyik az igazi arcuk? Megbízhatók, jó szakemberek. Nem rosz- szabbak, nem jobbak, mint a környékünkön dolgozó más termelőszövetkezetek fiatal­jai. — Mennyi idő alatt tudnak betakarítani? — Elkészült a kampány­terv. Mindenki megkapja a feladatát. A legjobb esetben 12 nap alatt magtárba kerül a gabona. Minden jel arra mutat, hogy jó ízű lesz az új búzából készült kenyér is-. Az oldalt írták: Bede Zsóka, Sass Ervin és Petrus György. A fény- képfelvételeket Bacsa András készítette. A gépműhelyben készülnek az aratásra

Next

/
Thumbnails
Contents