Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 27., vasárnap Jó ötletek nyomában Díjazás a helyszínen A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat már az előző években is rendezett ötletnapot. A különbség csak az volt az előző és a június 23-i között, hogy nem összevontan tartották, hanem a bíráló bizottság a munkahelyeken kereste fel a dolgozókat. így lehetőség nyílt arra, hogy a helyszínen vitassák meg az egyes újításként, ésszerűsítésként javasolt változtatásokat, és közben a munka sem szünetelt. * * * A bíráló bizottság tagjai voltak: a főmérnök, a szervezési és a termelési osztály vezetője, a tervezési, a gép- gazdálkodást csoport vezetője, a szakszervezeti társadalmi munkavédelmi felügyelő, az újítási előadó. Hat munkahelyre látogattak el. Előbb az egyik Körös-parti ház javításánál dolgozókat keresték fel. ahol elsőként Viszo- kai László javasolta: a tapétának a hengerről való levágásához készítsenek vezetőt. Ugyancsak javaslatot tett a festőhenger rögzítésé- f nek módjára és az üvegen j levő festék leégetéséhez az- j besztlemez használatára. Be I is mutatta a megoldás mód- j ját, amivel kézzel foghatóan [ bizonyította igazát. A bizott- g ság hamar döntött: a há- i rom ötletért 500 forint ki fi - j zetését javasolta. Viszpkai [ László a pétiét mindjárt meg is kapta. Következett Vrabovszki András villanyszerelő. Tóth István festő és Vágási Lajos parkettás. Az utóbbi a csiszológép hengerének a módosítását javasolta, ami különösen elnyerte a bizottság tetszését, 400 forintot kapott érte. * * * Hét munkahelyen, 68 ötletből 50-et elfogadtak, amiért a helyszínen 8 ezer 100 forint díjat fizettek ki. Tíz ötletet újításra is alkalmasnak tartottak, tulajdonosaikkal a vállalat újítási szerződést köt majd. Az ötletnap legsikeresebb szereplői közül Vidovenyecz András asztalos 700, Kesjár András gépész 6001 Szabó József ács 400 forintot kapott. Munka- védelmi célokat szolgáló javaslatért Bakó Sándor gépszerelőt 500, Kiss István kőművest 300 forinttal díjazták. Az ötletek a jobb munkaszervezést, a nehéz fizikai munka megkönnyítését, a munkavédelem elősegítését javasolták. Alkalmazásukat a vállalat intézkedési tervben írja elő. Megvalósításuk, alkalmazásuk minden munkahelyen kötelező lesz. (Ennek ellenőrzésével felelős személyt bíznak meg.) Közzéteszik az üzemi tájékoztatóban is. hogy mindenki tudomást szerezzen róla. Eddig évenként egyszer volt, az idén és a jövőben kétszer lesz ötletnap helyszíni díjazással. A Tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozók. akik a maguk munkaterületének a legjobb ismerői, sok jó ötlettel tudják elősegíteni a munka 'megkönnyítését, meggyorsít tását, biztonságosságát. Véleményüket, javaslatukat szívesebben mondják el ilyen közvetlen módon, mintha azt írásba kellene foglalniuk. Élénkíti az újítómozgalmat, fokozza a vállalat iránti felelősségérzetet. Béres György gázszerelő egyike volt az -ötletadóknak. A fali konvektor tartozék szerelésének a módosítását javasolta. A bizottság az ötletét jónak tartotta, amiért 300 forintot kapott. Tőle kérdezem: — Számított erre? — Néhány helyen már új módon szereltem, és jól bevált. Tartogattam magamban az ötletet, hogy egyszer elmondjam. Ilyen gyors pénzre azonban nemigen számítottam. Most majd újításnak is beadom az ötletet. — Mi az előnye a javaslatának? — A szokásos módon való szereléshez képest 50—60 százalékos az időmegtakarítás. Tehát az eddiginél jóval gyorsabban haladok a munkámmal. Pásztor BélaPénteken kora este nyílt meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum fiatal képzőművészeket bemutató, „Az én műhelyem" című kiállítássorozatának második tárlata. Az érdeklődök július 31-ig Gubis Mihály csabai grafikusművész alkotásaival, s két alkalommal, június 30-án és július 7-én, szerdán, délután 4 órakor — magával az alkotóval is megismerkedhetnek. Képünk a megnyitón készült; jobb szélen Mayerhoffer Miklós grafikus, aki a megnyitót mondta, mellette az alkotó ' Fotó: Fazekas László Kiborított csomag(olás) A Békéscsabai Konzervgyár levelet kapott az NSZK- ból, hogy a sűrített paradicsom fémdobozai gyengék, nem bírják a gépi nyitást. Ha ez így megy tovább, lemondják a további megrendeléseket: A Gyulai Húskombinátot ugyancsak egy nyugatnémet cég figyelmeztette: a gyulai kolbász-csomagolására használt fólia gyakran fölenged, ami rontja az áru küllemét. LEHETŐSÉGEK — KORDÁBAN Szerencsére ezek csak jelzések. Eddig még nem jártak komolyabb következményekkel, de megszívlelendő tanulságokkal annál inkább. Ugyanis a régi római jelszó manapság is érvényes: hajózni kell! Méghozzá új vizeken, új piacok meghódításáért. Ezt a mondást találó hasonlatként idézik azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél. ahol a nehezebb és bonyolultabb körülmények között is céltudatosan kezdeményeznek, felkutatják és kiaknázzák a fejlődés újabb lehetőségeit. És itt óriási szerepe van az áruk csomagolásának. külső megjelenésének. hiszen mindez befolyásolhatja a termék minőségét. eladhatóságát. Érré figyel a szakember, a vásárló. De nemcsak ők, hanem a népi ellenőrök is. Mint köztudott, élelmiszereink exportja előkelő helyet foglal el külkereskedelmünkben. A kérdés tehát mindenképpen indokolt: a csomagolóanyagok gyártása, alkalmazása lépést tart-e a magyar élelmiszerek külhoni versenyképességével ? Erre kereste a választ a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a Gyulai Húskombinátban, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a konzervgyárban, a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyárában, valamint az Orosházi Üveggyárban és a Kner Nyomdában. A vizsgálat kiderítette: a négy vállalat 1981-ben 8.7 milliárd forint értékű árut értékesített, ennek csaknem fele külföldön talált, gazdára. Ami még ennél is lényegesebb: az. exportált termékek háromnegyedéért tőkés Valutával fizettek. Nem lehet azt mondani, hogy a megyei vállalatokat hidegén hagyta a csomagolás, semmit sem törődtek az áruk ízléses megjelenítésével. Lehetőségeik azonban korlátozottak voltak, mert a tröszttől és a nagyvállalati központokból közvetve kapták az utasításokat. Aligha csoda. hogy a népi ellenőrök a helyszínen sem tudtak meggyőződni arról: van-e összefüggés az export hatékonysága és a csomagolás színvonala között. Az viszont egyértelmű: az ellenőrzött vállalóknál a csomagolás fejlesztését nem tekintik a hatékonyságnövelés elsődleges té. nyezőjének. Sajnos, a baromfi feldolgoz,-, és a konzervgyár önállósága sem hozott különösebb változást ezen a területen. KÉNYSZERŰ KÉSZLETEZÉS Persze, azt is meg kell nézni, hogy milyen a kapcsolat az élelmiszereket feldolgozó és a csomagolóanyagot gyártó vállalatok között. Az üveggyár és a Kner Nyomda reprezentálja a megye csomagolóanyagot gyártó iparát. Semmiképpen nem elhanyagolható, hogy a tavalyi csaknem 3,5 milliárd forintos összes árbevételükből mintegy 2.4 milliárd forint a csomagolóanyagok értékesítéséből származott. Csak egy bökkenő van! A nagy értékű gépeket drága pénzért tőkés országokból kénytelenek vásárolni, termékeiket pedig nem közvetlenül exportálják. Jellemző, hogy a Kner Nyomda az elmúlt esztendőben anyagszükségletének 86.3 százalékát importból szerezte be. Azt se higgye senki, hogy az- élelmiszer-ipari feldolgozó vállalatoknak könhyű a dolguk. Energiájuk nagy részét a szükséges csomagolóanyagok felkutatására fordítják. Nehezíti ezt a munkát, hogy a vállalatok nincsenek közvetlen szerződéses kapcsolatban a csomagolóeszközöket szállítók többségével. Nem lehet egyértelműen megállapítani: megtartják-e a szerződéses fegyelmet, mikor érkezik az áhított anyag. A felhasználók általában negyedévenként rendelik meg a csomagolóeszközt, a teljesítés viszont nem egyenletes. Ezért a7- élelmiszer-ipari vállalatok túlkészletezésre kényszerülnek, az emiatt felmerült többletköltségeket nem elemzik és kötbérezésre sem kerül sor. Mindez kihat a termelésre. A konzervgyár tésztáinak csomagolásához felhasznált fóliát a Kner Nyomda külföldről vásárolja. A rendszertelen szállítás miatt gyakran módosítani kell a gyártás és a szállítás ütemét. Kétségtelen, az élelmiszeripari és a csomagolóanyagot előállító vállalatok vitáinak sarkalatos pontja a csomagolóeszközök gyártásának és felhasználásának ellentmondása. Különösen a konzervgyár és.a hűtőház a nyersanyagok nagy részét kampányszerűen dolgozza fel. Kézenfekvő, hogy a szezonban van szüksége sok csomagolóanyagra. Ezzel szemben a csomagolóanyag-ipar egész évben, folyamatosan termel és szállít. A dilemma világos: ki raktározzon, és melyik vállalat viselje a költségeket? A nagyobb baj azonban az. hogy a gyors, rugalmas intézkedést követelő tőkés többletigényeket egyik vállalat sem képes azonnal teljesíteni. A gondot tovább fokozza: a csomagolásfejlesztés összhangja a mai napig sincs megteremtve. Dnyakönyvek, házasságkötés, névviselés népességnyilvántartás egyik Tóth Ferenc, az MTI hír- magyarázója írja: Alapvetően abból a felismerésből fogant az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeleté — az 1983. elejétől életbe lépő jogszabály — az anyakönyvekről, a házasság- kötési eljárásról és a névviselésről, hogy azoknak a társadalmi, állami, gazdasági feladatoknak az ellátásához, amelyek tervezhetőek — a személyi nyilvántartások vezetése nélkülözhetetlen. Az állampolgárok egyéni érdekein túl az ilyen tervezést is szolgálja a róluk vezetett közhiteles, naprakész és pontos személyi nyilvántartás. Ilyen az anyakönyvek vezetése, amely Magyarországon 1895. óta állami feladat. Miként a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál elmondták — megvilágítandó a mostani jogalkotás hátterét — az anyakönyvezés törvényi elrendelése a múlt század végétől nagy jelentőségű volt a polgárosodás, az állam és az egyház szétválasztásának folyamatában. Az állami anyakönyvezés és az egyidejűleg kötelezővé tett polgári házasságkötési eljárás szabályai lényegesen csak a felszabadulás után változtak meg. Az 1952., 1955. és az 1963. évi módosítások azonban az anyakönyvezés alapszabályait nem érintették, céljuk a régi szabályok szocialista tartalommal megtöltése volt, illetőleg az, hogy megteremtsék az összhangot más, új jogszabályokkal, elsősorban a családjogi törvénnyel. Az állami feladatok növekedésével, jellegük megváltozásával együtt járt a személyi nyilvántartások rendszerének kiterjedése is. 1954-ben általánossá vált a személyi igazolvány haszná- íata, amelynek alapja szintén az anyakönyvezés. További minőségi változás következett be 1975-ben: az álr lanti népességnyilvántartás létrehozásával. A nyilvántartás módja is újszerű: 1975-ig valamennyi személyt nyilvántartást manuálisan végeztek, azóta az állami né- pességnyilvántartás alapja^ számítógépes rendszer. Az anyakönyvi és a népesség- nyilvántartási rendszer között jelenleg is szoros a kapcsolat. Ennek továbbfejlesztése. a gépi nyilvántartás adattartalmának bővítése is indokolta anyakönyvi jogszabályok mostani, módosítáSeit. Az Elnöki Tanács állás- foglalása szerint — a gépi technika alkalmazhatóságának korlátái miatt — az anyakönyvek közhitelű, hatósági nyilvántartás jellegét továbbra is meg kell tartani. Ezért az anyakönyv a benne feljegyzett adatokkal lényegében egyedül bizonyítja ezután is az állampolgárok születésével, házasságkötésével, halálával kapcsolatos legfontosabb személyi körülményeket. Az anyakönyvezés az alapja — az ott nyilvántartott adatok tekintetében — az állami népességnyilvántartásnak és a személyi igazolványnak is. A mostani jogszabály-kon- difikáció azt a célt szolgálja, hogy anyakönyvi, házasságkötési és névviselési ügyekben kevesebb és egyszerűbb legyen az állampolgárok utánajárása egyfelől, másfelől pedig az ügyintézést gyorsíthassák. Ezért: csökken a nyilvántartásba kerülő adatok száma. Például elmarad a foglalkozás bejegyzése az anyakönyvbe, mivel a személyi azonosításnál már nincs jelentősége, s rnegváltozását ma sem tartalmazza az anyakönyv. A lakcím helyett csak a lakóhelyet anyakönyvezik. Atár- sadalmi mobilitás ugyan ■megmutatkozik a viszonylag gyakori lakcímváltozásban is, de ezt az ányakönyv eddig sem regisztrálta. Az állami alapadata a lakcím, így — szükség esetén — a mindenkori pontos cím ebből megállapítható. Egyszerűbb és gyorsabb lesz az anyakönyvi adatszolgáltatás. A magyar állampolgár születését, házasságkötését, halálát akkor is tartalmazza a magyar anyakönyv, ha az külföldön történt. Ez a hazai anyakönyvezés, s e gyakorlat folytatódik — ugyanis a hazai anyakönyvezéshez a magyar állampolgárok részéről egyéni érdek, ugyanakkor közérdek egyaránt fűződik. Megszűnik viszont a hazai anyakönyvezés merev, bonyolult, több tanácsi szervet foglalkoztató eljárása. Ehelyett a jövőben a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezető közvetlenül értesíti a hazai anyakönyvezésre kizárólag illetékes Budapest, V. kerületi anyakönyvvezetőt. Egyedül ez az intézkedés évente mintegy 10 ezer állampolgári ügy egyszerűsítését jelenti. Lehetővé válik több, az adminisztráció lebonyolításában alkalmazott nyomtatvány egyszerűsítése, számuk csökkentése. Jelenleg például háromféle^filletékmentes, illetékköteles és külföldi fel- használásra alkalmas) anyakönyvi kivonat van. Az új szabályok szerint elegendő lesz egyfajta anyakönyvi kivonat is. A szóban forgó tvr. a köz- igazgatás korszerűsítését is elősegíti. E célból az anyakönyvek adatai közé kerül a személyi szám (a születésnél a gyermeké és a szülőké. a házasságkötésnél a há- zasulóké, a halálesetnél pedig az elhunyté és az özvegyé). A házasságkötés alapvető szabályait ezután is a családjogi törvény tartalmazza, a mostani tvr. azonban egyszerűsítéseket is bevezet. Például azt, hogy a házassági szándék személyes bejelentéséhez az egyik fél is elegendő. A házasságkötési eljárást egyszerűsítő intézkedés, hogy a jövőben a házasságkötésre nem a házasulok lakóhelye szerinti anyakönyvvezető lesz illetékes, hanem az, akinél — bárhol — a házasulandók bejelentik szándékukat. Életszerű az az új rendelkezés is, hogy a tvr. eltörli a 60 napos határidőt a volt feleség névviselésének megváltoztatása bejelentésére, a házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után. A névviselést önálló fejezetben szabályozza a tvr. általános szabály, hogy a magyar állampolgár neve két részből áll: családi és utónévből. Főszabály az egytagú családi név, de megengedett a több tagú családi név viselése is. Az utónév a jelenlegi szabályoknak és a gyakorlatnak megfelelően, legfeljebb kéttagú lehet. A nemzetiségi jogok érvényesítése érdekében a nemzetiségi utónevek viselése — a nemzetiséghez való tartozás igazolása nélkül is — lehetséges. A névváltozás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt köny- nyítést jelentő két szabály született. Az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltozási igényét az anyakönyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a kiskorúak utóneve egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható. így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. Lényeges vonása az új tvr.-nek, hogy összhangot teremt a hivatalos névviselés. és a Polgári törvénykönyvben szabályozott névhasználat között. A jövőben ható- j sági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban magyar állampolgár azt a családi és utónevet viseli, amely a születési, illetőleg házasságban élő nők esetében a házassági anyakönyv szerint őt megilleti. E rendelkezés mellett tudományos. művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet folytatók ilyen szerepkörükben nem lesznek korlátozva felvett név, megkülönböztető toldás használatában: az ilyen nevek anyakönyvezésére azonban csak névváltozási eljárás eredményeként kerülhet sor. Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére használt betűjeleket — amelyeknek kialakulása többnyire az érintett család vagy személy valamilyen tulajdonságához, esetleg lakóhelyéhez köthető (például: Sánta: S, Alszegi: A) —. 1953. január 1. óta az anyakönyvbe és a személyi okmányokba nem lehetett bejegyezni. A tilalom ellenére a mindennapos használatban, elsősorban a közszerepléssel járó foglalkozásúak körében a betűjelzések használata viszonylag gyakori. Voltak, akik kifejezetten kérték a betűjelzések névként való használatának törvényesítését. Erről társadalmi vitákat is szerveztek a Hazafias Népfrontnál. Az új tvr. lehetővé' teszi az érdekelt kérelmére ■ a megkülönböztető betűjelzés anyakönyvézését abban az esetben, ha annak a szülőnek (nagyszülőnek) -—. akinek az érintett a családi nevét Viseli, az anyakönyvébe az be volt jegyezve. A személyiségi jogotj és a társadalmi egyenlőség érdekében továbbra is tilos olyan betűjelzés anyakönyvezése, amelyet jogszabály tilt. vagy amely személyhez fűződő jogot sért. KÖZÖS KÍSÉRLETEK Ennek ellenére a Kner Nyomda és az Orosházi Üveggyár is a feszültségek csökkentésére törekszik. Ennek megfelelően dolgozták ki elképzeléseiket. Mindenekelőtt a belső tartalékok feltárására, az anyagi erőforrások jobb kihasználására, korszerűbb gyártósorok, technológiák beállítására van szükség. Természetesen az élelmiszeripari vállalatok sem hanyagolhatják el a csomagolástechnika korszerűsítését. Gátat szab ennek többek között, hogy csomagológépeket itthon nem gyártanak, ezeket csak a nyugati országok forgalmazzák. Ugyanakkor a működésükhöz szükséges csomagolóanyagokat külföldről szerezzük be, ezért a vállalatok a nem rubelelszámolású exportra szánt termékek csomagolását fejlesztik elsősorban. amelynek a hazai fo- svasztó látja a kárát. A korlátozott anyagi lehetőségeinket azonban nem szabad szem elől téveszteni! Bizonyára sokáig érvényben lesz az a rendelkezés, miszerint import csomagolóanyagba I nem tehető belföldön értékesített termék. Ezért kell korszerűsíteni a hazai csomagolóanyag-ipart. Szerencsére, nyitott kapukat döngetünk, mert a Kner Nyomda a VI. ötéves tervben 42 millió forinttal bővíti a dobozgyártást. A gyulaiak a Tiszai Vegyi Kombináttal és a Papíripari Vállalattal közösen kísérleteznek a jelenleg Finnországból importált háromrétegű fólia itthoni gyártására. A konzervgyár szintén a TVK-val együtt próbálja megoldani a tészták csomagolására használt polipropilén fólia előállítását.'- Tény: nincs minden rendben az élelmiszerek csomagolása körül. Egyes korszerű csomagolóanyagok gyártására már megtette az ipar a kedvező lépéseket. És ez biztató a jövőt illetően. Seres Sándor
