Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 22., kedd Vidék és vidéke „A község ellátásáról a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ gondoskodik. Néha, tréfásan úgy szoktunk fogalmazni, hogy mi vagyunk a vidék „Vidéke” — ismeri el a hunyai tanács elnökasz- szonya. A dolgok mélyére nézve azután az is kiderül: a tréfa csak félig jogos. A községi tanács végrehajtó bizottsága májusban tárgyalt az élelmiszer-ellátásról, azóta mintha jobb lenne a kenyér, és szombatonként is van belőle elég, a tej az már inkább elfogy idő előtt, de még így is elég nagy a zsúfoltság időnként a kis ön- kiszolgáló boltban. Előfordult azután olyan is, hogy négy napig az üzletvezető hiába telefonált kávéért, azt mondták neki: bent sincs. Végül motorra pattant, berobogott, és hozott, amennyit elbírt. Miért hozakodom most mindezzel, a tulajdonképpen nem eget rengető dologgal elő? Csak azért, mert a példa — megítélésem szerint legalábbis — két fontos tanulságot is hordoz magában. Az egyik az, hogy a lakosság megfelelő áruellátása legtöbbször nem azon múlik: van-e elég tágas üzlethelyiség, megfelelő raktárkészlet és pénz a fejlesztéshez — hanem főleg azon áll, vagy bukik, hogy a felelősök felelősséggel szervezik-e azt. Átérzik-e, hogy 1200 embernek ugyanúgy elemi igénye — sőt joga — friss kenyeret enni, firss tejet inni. s amíg van szombaton nyitva tartás: szombaton is vásárolni, mint ahogy ezt megteheti egy nagyobb település 12 vagy 120 ezer lakója. Ezzel azután eljutottunk a másik — az előbbinél talán még fontosabb — észrevételhez, aminek értelmezéséhez újabb példához kell folyamodnunk. Azzal együtt is, hogy a különbségek hosszú távon folyamatosan feloldódnak — sőt ez a folyamat az utóbbi időben fel is gyorsult — ma is visszük, cipeljük itt Békés megyében mindazokat a hátrányokat, amelyek a történelmünk folyamán fölhalmozódtak. abból is, hogy 200 kilométerre dobog tőlünk az ország szíve. A bizonyítékokat sorolhatnánk: kezdve az anya- és leányvállalatok gépparkjának korszerűségében levő eltérésektől, az állami lakások arányáp át, a vidékünkre jellemző ipari átlagkereseteken keresztül, egészen a kulturális és sportolási lehetőségek, továbbtanulási feltételek különbözőségéig. Tisztában kell persze lennünk azzal, hogy olyan évszázados örökség ez, amelyet egy új társadalom néhány évtized alatt „fölélni” nem tud. A kérdés most már csak az, hogy mi, akik mindennek kedvezőtlen hatását a bőrünkön érezzük, mondjuk Bé- j késcsabán, Orosházán, I Szarvason vagy éppen Gyo- I maendrődön, miért gondol- I juk, hogy a mi „vidékünkön” I élők nem érzékelhetik ugyan- j ezt, ha a ránk bízott gondos- I kodásnak az elvárhatónál J kevesebb figyelemmel te- j szünk eleget? Arra gondolok, I hogy nagyon furcsa lenne j például a Szellőző Művek sarkadi gyárának magára a j Szellőző Művekre panasz- I kodnia amiatt, hogy a köz- I pont nem jár el mindig kel- I lő körültekintéssel a sarka- I di kérdésekben, ha a sarka- [ diák esetleg ugyanezt a hi- I bát követnék el esetenként a | nagygyantéi részlegükkel j szemben. No. de ez csak egy I légből kapott példa a jobb ! megértés kedvéért. Azt akartam csupán be- J mutatni a hunyai féltréfás 1 megfogalmazásból — a helyi | élelmiszerellátás apró gondjaiból — kiindulva, hogy mi- j közben az ország fejlettebb { területeihez (legtöbbször a ! fővároshoz) mérve magun- i kát, titkos könnyeket tör- | lünk ki szemünkből és gyarmatot kiáltunk, vagy bölcsen leszögezzük: ez a vidék sorsa, megfeledkezünk arról, hogy a vidéknek is van vi- [ déke. Ez a vidék pedig — éppen azért, mert jól tudjuk, | hiszen magunk is érezzük: mi táplálja túlzott érzékeny- I ségét — joggal várja el kicsiben és nagyban egyaránt a fokozódó figyelmet. ' ! Kőváry E. Péter MEZŐGÉPszámitéközpont Szolnokon A hazai MEZÖGÉP-ipar első számítógépközpontja létesül Szolnokon, az iparág legnagyobb vállalatánál. A szolnoki vállalat évi 2,1 milliárd forint termelési értékének a felét külföldi cégekkel, NDK és NSZK partnerekkel kooperálva állítja elő, szálastakarmány-betakarító gépeinek, munkaeszközeinek felét exportra készíti. Külföldi partnerei valamennyien számítógépekkel dolgoznak, így számítógépközpontjuk beállítása a velük folytatott együttműködést is megkönnyíti. Az R-*35-ös, szovjet gyártmányú komputerrel felszerelt szolnoki számítógépközpont 1983. első negyedévében Jcezd dolgozni. Először csak a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál kap feladatokat, később azonban több társvállalatot is rákapcsolnak, s szabad kapacitásával más szolnoki üzemeknek Ls végeznek bérmunkát. Építészeti tanulmánypályázat A. Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium nyilvános építészeti tanulmánypályázatot hirdet több témakörben. Elsősorban olyan tanulmányokat várnak, amelyek feltárják az építészeti környezet társadalom-lélektani vonatkozásait, valamint olyan munkákat, amelyek értékelik az építészet új törekvéseit. A történeti témakörben a magyar építészet történetére vonatkozó újabb kutatási eredményeket tartalmazó tanulmányokkal lehet pályázni. A pályázatokat 1982. október 18-ig kell az MÉSZ titkárságán Budapest VIII.. Dienes L. u. 2.) benyújtani, a pályázati feltételeket ugyanitt, vagy a Magyar Pszichológiai Tudományos Társulatnál lehet átvenni. A pályázatokat november 25-ig elbírálj ják, a pályaművek díjazására 120 ezer forintot irányoztak elő. Hagyománnyá lett a szakcsoporti termelés Sarkadon és környékén Nagy hagyománya van Sarkadon, Kötegyánban, Méhkeréken, Sarkadkeresz- túron a szakcsoporti zöldség- termelésnek és kisállattenyésztésnek. Ez egyértelműen az ÁFÉSZ sok évre visz- szatekintő szervező tevékenységéből, a szakcsoportoknak, illetve tagjaiknak nyújtott erkölcsi-anyagi támogatásából következik. Régi újságcikkek is tanúsítják: a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának, szakember- gárdájának kezdeményezése nyomán jött létre annak idején Méhkeréken a zöldség- termelő szakcsoport, amely fólia alatti termelésével aránylag rövid idő alatt országosan is ismertté tette e települést. Ez év tavaszán a méhkeréki zöldségtermelő szakcsoport 250 tagja 8 millió forint értékű termék szövetkezet útján történő értékesítésére vállakozott. Az évek során jelentős fejlődést ért el a sarkadi zöldségtermelő szakcsoport is, melynek 123 főt számláló tagsága az idén 4 millió forint értékű terméket értékesít a szövetkezeten keresztül. Kötegyánban a 48 termelőt egyesítő szakcsoport már évek óta tojástermelést, nyúltenyésztést és zöldség- termelést folytat, igen eredményesen. Az ÁFÉSZ-szel történt megállapodás értelmében az idén csaknem 1 millió 200 ezer forint értékű áru* előállítására vállalkoztak a szakcsoport tagjai. Ugyancsak Kötegyánban találjuk a baromfitenyésztő szakcsoportot, amely évek óta tenyésztojás-termeléssel és baromfikeltetéssel foglalkozik. A szakcsoport 65 főt számláló tagsága úgy határozott, hogy ebben az évben a naposcsibe-értékesítést Gesztre és Mezőgyánra is kiterjeszti. A Sarkadon tevékenykedő 24 fős méhész szakcsoport erre az évre csaknem félmillió forintban határozta meg árbevételét. Sarkadkeresztú- ron a nyúltenyésztéssel, a máj- és húsliba-előállítással és a méztermeléssel foglalkozó szakcsoport — melynek 35 tagja van — 2 millió forintban jelölte meg idei termelési tervét. Az ugyancsak Sarkadon tevékenykedő 25 fős húsgalambtenyésztő szakcsoport 76 ezer forint értékű árut tervez leadni a szövetkezetnek. Termelési értékét tekintve legnagyobb a sertéstenyésztő szakcsoport. A 250 fős tagság kifejezetten hízott sertés előállításával foglalkozik. Az idén a tervezett 4 ezer hízott sertést 4400 mázsa súlyban adják le, ami 15 millió forintos termelési értéknek felel meg. A szakcsoportok tagjai szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítése esetén ebben az évben több mint 73 millió forintos árbevételhez juttatják a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-t. Bevezetőként azt hangsúlyoztuk, hogy Sarkadon, Kötegyánban, Méhkeréken, Sar- kadkeresztúron hagyománya van a szakcsoporti termelésnek. Mint az előzőekben láttuk ez így is igaz. A sok évre visszatekintő szakcsoporti tevékenység azonban elválaszthatatlan attól, hogy az ÁFÉSZ hosszú idő óta anyagilag is támogatja ezt a termelési formát. Így van ez ebben az évben is, amikor a 9 szakcsoportot, illetve azok csaknem 900 fős tagságát 3 és fél millió forint kamatmentes termelési előleggel segíti a szövetkezet. Továbbá beszerzett az ÁFÉSZ részükre 542 vagon tápot és 70 vagon szemes takarmányt. Ugyanakkor a működési terület más településein már meglevő tápsilókon, táptartályokon túl ez év végéig Kötegyánban is létesít két tápsilót az ÁFÉSZ. A kisál- láttenyésztőket törzsállomány és oltóanyag beszerzésében segíti. És még nem szóltunk a szakelőadások szervezéséről, a tapasztalat- csere-utakról, melyek szintén hagyományosak e szövetkezetnél. Mindez együttvéve teremtette meg annak az alap-, ját, hogy a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ működési területén hagyománnyá lehetett a szakcsoporti termelés. Balkus Imre Laza a talaj, sokszor meg kell állni A lakókocsiban mindig rend van Sokat segít a CB-rádió Ha szavazásra bocsátanánk, melyik zöldségnövényünk a legkedveltebb, bizonyára igen előkelő helyen szerepelne a zöldborsó. S bár mezőgazdasági üzemeinkben mostanában mintha megcsappant volna a termesztési kedv, azért akadnak még, akik nemcsak enni szeretik ezt az ízletes növényt. Ilyen '„kitartó” üzem az Orosházi Állami Gazdaság, ahol évek óta nagy szakértelemmel termesztik a borsót, és kísérletező kedvvel próbálják ki a legújabb technikai újdonságo- kát, a HŐDGÉP két új fésülős kombájnját, valamint a műhelykocsikba szerelt CB-rádiót is. Munkájuk az elmúlt napok esős időjárása miatt, bizony nem irigylésre méltó, de az emberek és a gépek éjjel nappal dolgoznak. Veress Erzsi képriportja A MÉM Műszaki Intézetének szakemberei mérik a várható terméseredményt Dől a tartályból a szem a szállító jármüvekre