Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
o 1982, június 22,, kedd nz „átkozott költő” Somlyó Zoltán 100 éve Túl a i lapirenden a gyen mek- és ifjúságvédelemről Az elmúlt esztendőben, de különösen az idén, az érdeklődés homlokterébe került a gyermek- és ifjúságvédelem. Nem véletlenül. Ahogyan az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. augusztus 4-i határozatában megállapította: .......a gyermekek és fiatalkorúak egészséges fejl ődését veszélyeztető okok és jelenségek az utóbbi években szaporodtak, a veszélyeztetett gyerekek és fiatalkorúak száma nem csökkent. A veszélyeztető okok újratermelődésének megakadályozása, a fiatalok beilleszkedési zavarainak csökkentése fontos politikai feladat, ami az egész társadalom növekvő figyelmét és felelősségét igényli”. A gyermek- és ifjúságvédelem állami feladat. De mint az előbbi idézetből is kiderül, az egész társadalom aktív részvétele, közreműködésé szükséges a növekvő gondok leküzdésére. Az idei esztendőben szinte minden párt-, állami és társadalmi szerv foglalkozott a helyzet feltárásával, a feladatok meghatározásával. Ügy tűnik tehát, megszületett az oly hőn óhajtott társadalmi ösz- szefogás a veszélyeztetett gyerekek és fiatalok érdekében. Az pedig már szinte természetes, hogy a „porta előtti söprögetést” elsősorban az oktatási intézményektől vártuk el. A tavaszi nevelési értekez- l leteken minden óvoda, általános és középiskola megvizsgálta a saját háza táján fellelhető problémákat, de nem érték be ennyivel, meghatározták a feladatokat is. Ne szépítsük a dolgokat, bizony sok helyütt nagyon is szükség volt erre a belső vizsgálódásra, a .legfontosabb lépések megtételére. A megye oktatási intézményeiben ily módon szerzett tapasztalatok figyelemre méltó jelenségekre világítottak rá. Nevezetesen arra, hogy míg az óvodákban szoros a szülök, a családdal kialakított kapcsolat, addig a gyerekek korának növekedésével arányosan csökken a szülői házzal folytatott egységes nevelésre irányuló együttműködés, a gyerek otthoni környezetének, nevelésének, gondjainak beható ismerete. Éppen ennek a szoros együttműködésnek köszönhető, hogy az óvónők pontosan ismerik azokat a káros nevelési, egészségügyi hatásokat is, amik a gyerekeket érik. A kép természetesen túl rózsaszín lenne, ha azt állítanánk, hogy számukra könnyebb lenne a helytelen életfelfogásban élő szülőket meggyőzni. De a helyzet pontos ismeretében nem mulasztják el, hogy a gyámügygyei, az orvossal'és a védőnővel meg ne próbálják a lehetségest a gyermeket veszélyeztető okok mérséklésére, illetve megszüntetésére. Feladat azért akad itt is bőven. Elsősorban a gyakoribb és céltudatosabb csa- ládjátogtásban, a megelőzésben. és a gyermekvédelmi felelősöknek az egészügyi dolgozókkal, a gyámhatósággal kialakított rendszeres, kölcsönös információjának tekintetében. Az általános iskolákban — ebben az évben •— a gyermekvédelmi felelősök alapos és átfogó tájékoztatásban részesültek. Értekezletben tehát nem volt hiány. Félő azonban, hogy a jó és alapos felkészítés ellenére is, a hétköznapok megfeszített oktató munkája mellett nem jut a pedagógusoknak elég ideje, ereje, figyelme a veszély- helyzet időbeni felismerésére, a megelőzésre. Mert ahhoz minden gyereket, s annak családi környezetét jól kellene ismerni. Ami néhány biztató eredmény ellenére még mindig nem mondható el. Természetesen a pedagó- • gus „felismerése”, jelzése önmagában nem elegendő. E jelzéseknek el kell jutnia a gyámhatóságokra, hiszen' egyedül nekik van intézkedési joguk. Nem lehet és szabad azonban továbbra sem lemondani a szülők yieggyő- zéséről, szükség esetén a szülők munkahelyének tevékeny segítségével. (Aminek megszerzése korántsem köny- nyű.) Igazságtalanok lennénk a megye általános iskoláival szemben, ha nem ismernénk el: a veszélyeztetett gyerekekért lehetőségeikhez mérten többnyire megtettek mindent. De, amíg olyan bonyolult, nehézkes az erkölcstelen, italozó vagy felelőtlen, könnyelmű szülők, felnőttek felelősségre vonása, a pedagógus kezében nincs elegendő eszköz a megelőzésre, a gyermekek sorsának, körülményeinek megváltoztatására. Mert azt mindenki tudja, nincs „délelőtti” és „esti” gyerek, akit külön elvek szerint lehetne eredményesen nevelni az iskolában, miközben az otthoni, az utcai, a rossz baráti környezet negatív hatása mindennap éri. S az is nehezíti az iskolai nevelő munkát, hogy a serdülő kortól a gyerek személyiségének alakulásában egyre nagyobb szerepe van a társadalmi környezetnek, a barátoknak, az ismerősöknek. Ez már az általános iskola felső tagozatában is jól érzékelhető s aztán különösen élesen jelentkezik a középiskolákban. A szülők többségének is éppen ebben a fejlődési korban kezd csökkenni a gyerekre gyakorolt hatása. (Természetesen nem ok nélkül!) S ha már a középiskolákhoz jutottunk. A megyei fel-~ mérés azt bizonyítja, hogy a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalok számontartásában a diákokcsa-' ládi életének, otthoni környezetének pontos ismeretében itt vannak a legnagyobb hiányosságok. Az osztályfőnöki munkában, a család- látogatásoknál nem érvényesül megfelelően a sokoldalú információszerzés a tanulókról. • A fiatalkorú bűnelkövetők száma — a rendőrségi statisztikák szerint — valamelyest nőtt. Az okok viszont változatlanok. A fiatalok magukra maradnak problémáikkal, gondjaikkal, lazul a kapcsolatuk szüleikkel. Ezzel párhuzamosan viszont nő a rossz baráti kör hatása. Jön az alkohol, a kábítószer, a szexuális szabadosság, mint pótcselekvés. Sajnos, középfokú intézményeink többségében a pedagógusok csak a jelenségekre figyelnek, de az okok felderítésére — ahogyan az az óvodákban, általános iskolákban történik — már kevésbé. Az igazság kedvéért viszont meg kell jegyez-, ni: esetükben lényegesen nehezebb a szülőkkel való együttműködés. (Esetenként teljességgel lehetetlen is.) Érzik a problémát, s hogy mégis csak nehezen jutnak előbbre a megoldásban, annak is érdemes volna kutatni az okait. A megyében ezer 486 veszélyeztetett általános iskolás korú gyerek él. Ez az összlétszámnak 3,07 százaléka. A középfokú oktatási intézményekben nem készült róluk kimutatás.” Az idei évben tehát felmérték a tennivalókat. A társadalom szinte minden szférájában foglalkoztak ezzel a kérdéssel, most már a tetteken a sor. Egy dolog azonban aggaszt. Jó szokás szerint ismét megeshet, hogy ha lekerül valami a napirendről, ha kihunynak a rá irányított reflektorok fényei, könnyen feledésbe merül. Minden megy ^ régi kerékvágásban, amely kerékvágás — mint azt fentebb már kifejtettük —, nem a megoldáshoz vezető. A veszélyeztetett gyermekekkel és ifjúsággal való törődés nem kerülhet le a napirendről! Hiszen nemcsak a felnövekvő generáció jövőjéről van szó, de társadalmunk jövőjéről is. Ez pedig nem időszakos gondoskodást, odafigyelést igényel. Mindennapos tetteket. B. Sajti F.mesc A világ minden irodalmának vannak legendái — és azok fölé nőnek a világirodalom legendái. Egy Byron, Goethe, Petőfi ez utóbbiaké, a legendás kisebbek megmaradnak a nemzeti irodalom keretei között, de az ő legendáik is korjelzők. A személyiségjegyeken túl tükrei mindannak, ami a koré. Hogy miért volt „átkozott költő”? Magát nevezte így! Egyik első könyve, az 1911- ben megjelent vékony kis kötet hordozta ezt a címet. Hogy miért volt ilyen elkeseredett? Divat is volt, 'egyéniségének része is volt a mélabú — s persze a korabeli magyar élet is segített neki az elkeseredés líráját szorongás motívu- mávaümegalapozni. Vidéken, Pesten újságíró. Húszéves, amikor első kötete, a „regényesen” gyönyörű című 1902-ben megjelenik: „Dalok a piros kendőtől a hat- csattos cipőig”. Még tizenegy könyv követi 1923-ig. 1937ben, halála évében adják ki először válogatott verseit, de igazán jó összeállítás csak 1962-ben lát napvilágot. Életében sem volt szerencséje — sokan irodalmon kívüli jelenségnek, tartották, mert sanzonokat is írt, és versei a „kócos”, szertelen, banalitás és a lírai telitalálat köny- nyed szülöttei, nem ötvözött remekek. Szegény volt, éhezett, bohém volt. Ott jelent meg, ahol tudott, és mindig olyat írt, amit el lehetett adni, de érzékeny volt, de modern volt — századelő modernségének „legnaivabb- legvégletesebb” alkotója. 1916-ban írt háromrészes lírai pamflettjét, a Nyitott könyvet indítja így nevetve és halálkomolyan: „Ügy vedd a könyvet a kezedbe nyájas olvasó, / hogy e betűkön vérem van, mint kenyéren a só”. Hát nem bájos? A továbbiakban a kezdő költő indulása, az első kötet sikertelensége, az „apostoli szegénység”, szerelmi kudarcok, bácskai bor, „a váltók és a nők — bajok” kerülnek a rímes sorokba — előhang és terjedelmes utóhang között. Megjegyezte benne: ”És ünnep volt, ha karcsú szép betűkkel, / valamit hozott tőle a Nyugat”. De ritkán hozott. Naiv volt, úgy járt a lírai közhely-sanzon-modor- szimbolista klapancia, majd a pasztelltónusú valóság és az érzéki lángolás naturalizmusa között, mint egy istenóvta alvajáró. Devecseri Gábor írta róla:,,... hunyt szemű, biztos léptű kötéltáncosként sétál a banalitás ösvényei felett”. S nemcsak Devecseri — mintha a költők költője lenne ő —r Karinthy Frigyes, Kosztolányi, Füst Milán, Vas. István szeretik. líráját. „A költészet magasiskoláját játszotta: egyetlen hangszer művésze volt, de abban a legritkább virtuóz. Költő volt, csak költő, semmi több. Átkozott költő. Egy jelző, egy főnév. Az egyik mintha fölösleges volna, mégis” — írta halálakor Karinthy Frigyes. Somlyó Zoltán június 22- én, most száz esztendeje született, Alsódomború születése helye. Harmincöt éves pályaívét irodalomtudományunk két részre osztja. 1920-ig írt verseit az „érzés mélyről feltörő őszintesége” mellett könnyű, színes, szimbolista jelképlíra jellemzi, hogy aztán elmélyüljön . az életélmény; művészi valóságként jelentkezzen a személyes sol's és nyers, indulatos költeményekben csapódjon ki a szociális igazságtalanság tapasztalata. Mindez biztosan így igaz. Hanem „sötét forró vér lüktetett strófáiban” mindig, s szeretni költő a XX. században Somlyó Zoltán-osan csak egy tudott. A „Mária Abarien- dos” mindnyájunk szemére borítja szoknyáját, és „Szűz Milévához” is vonz a vágy, és Margit is hív, a „Galambkirálynő”. Áldott emlékű ez az „átkozott költő”. Hát hogyne írt volna annyifélét: „A ’ nyomor elől szöktem meg, amikor írni kezdtem, és könyveim, amelyek nevemet kissé felszárnyazták, minden jele annak, hogy akartam valamit, de hogy velem soha senkik semmit nem akartak.” Mondhat az irodalom- tudomány amit akar, Somlyó Zoltán maradandó költészetét Füst Milán értette, érezte a legjobban, amikor így szólt róla: „Mert szinte testi valóságában duzzad bennem a földi gyönyör és a földi kín, hegyén-hátán habzik, és olykor valamely nagy rendetlenségben is, amely aztán mégis renddé tisztul ki a végén. Egyik verséhez azt írtam: micsoda kuszaság és mégis micsoda szépség! Vagy egy másikhoz: micsoda bozót, micsoda zegzugok ezek, s az egész micsoda televény! Hogy a termő anyaföldnek minden illatát hordja magában. — Vagyis hát: vad, vad erő volt az övé kétségtelenül!" — szalontay — jEbuui-fiTii KÉPERNYŐ Köszönetiink Köszönet a tévének! Az első hetet! Ügy hiszem, aligha van olyan valaki, aki ne tudná, hogy az elmúlt héten kezdődött a Mundial, vagyis a Spanyolországban megrendezett labdarúgó-világbajnokság. S ami szintúgy köztudott, s tán a kelleténél hangosabban előre is jelzett, hogy a mi televíziónk is képviselteti magát. S esténként kiürültek az utcák, reggelente kókadtan fogódzkodunk a buszon, s az sem tűnik fel, ha a gyerek felemás színű zoknit húzott magára. . . S mégis köszönjük. Hogy a televízió így, ilyen korrekten, részleteiben és megfelelő keretek közé fogva tudósít a hispániai eseményekről. De nem csak ezt kell elismernünk! Hanem azok nevében, akik számára ezekben a napokban-hetekben nem a mágikus foci köré szűkül a világ; nos azoknak is nyújt valamit a mi televíziónk. S nem is keveset, sőt! Igen, nehezen magyarázható, hogy a közvetítésdömping hetében hogyan maradhatott ennyi erő a másra, a nemfocira,' a többire. Itt van például a Piszkos pénz című háromrészes bűnügyi sorozat, amely csütörtökön kezdődött, és vasárnap este ért véget, persze igazságosan. Méghozzá ausztráliai készítésű volt. Erről jut eszembe a régi kereskedői kiszólás, miszerint „ahol ez volt, ott lesz még jobb is, csak keresni kell”. Annak ellenére, hogy a rossz értelemben vett hollywoodi mintára, egy kaptafára gyártott unalmas és sablonos epi- zódos krimik után felüdülés volt látni ezt a három részt. Ahogyan érdekes volt a me- lankoiikusabb és más műfajú Veszélyes vizeken című francia kétrészes is. S akik netán inkább a spanyol—jugoszláv összecsapást választották vasárnap este, s nem nézték meg a kettesen Illés Endre Festett egek című „rendhagyó” tévéjátékát, azoknak volt kellemesebb és élménygazdagabb az estéjük. Nos, az ok nem a foci javára írandó, hanem arra, hogy mondhatni méltatlanul lapos, érdektelen volt a születésnapját ünneplő író-szerkesztő Illés művének tévésí- tése. A mostani heti tévéskínálat sem lesz rosszabb az előző hetinél, lyiondhatja bárki : így könnyű, most megy a veszprémi találkozó, hagyományosan a tévé kettese minden nagyobb alkotást sugároz. Ennek ellenére mégis megérdemlik a köszönetét. Most sikerült megtalálni az arányt, a kellő egyensúlyt. Már-már annyira, hogy leírhatom: most érdemes bekapcsolni a készüléket. A TVIundialért vagy nem azért. (N. L.) Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ Kb. 8.20: Mai kulturális programok. 8.25: Lélek és test. 8.55: Népdalcsokor. 9.44: Magyar mondák. 10.05: MR 10—14. 10.35: Rácz Aladár cimbalmo- zik. 11 00: Ooerafelvételek. 11.39: Szép remények. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. Kb. 14.00: Mit rejt a térkép? Kb. 14.30: A King's Singers együttes madrigálokat énekel. 14.40: Élő világirodalom. 15,05: Peter Schreier dalfelvételeiből w 15.28: Sztárok anekdoták nélkül. 16.00: Népzenei Hangos Üjság. 16.40: Kapcsolataink. Én és a néző. 16.50: A Magyar Rézfúvósegyüt- tes iátszik. 17.05: Az életnek tanulunk? 17.30: Eper és vér. 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Nyitott könyv. 19.43: Barokk muzsika — hárfaátiratokban. 20.15: Szintézis. 20 55: Közvetítés, a Belgium—Magyarország labdarúgó VB- mérkőzésről. Az első' félidő után: 21.45: Hírek. Időjárás. 21.55: A TI. félidő közvetítése. 22,50: Tíz perc külpolitika. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Labdarúgó VB-híradó. 0 20: Ottó Ferenc: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kovács Andor nótákat gitározik. 8.20,: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.10: San Rerno győztes dalaiból. 12T8-: Az Emerson. Lake és Palmer együttes játszik. 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél. .13.25: Látószög. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől fél ötig. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Disputa. 18 35: Sanzonok.. 19.10: Muzeális nóta felvételein k- . bői. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: ..Magyar anekdotakincs.” 21.05: Esti hangverseny. 22.05: Balassa P. Tamás szerzeményeiből. 22.35: Három a kislány. 23.15: A mai dzsessz 0.10: Labdarúgó VB-híradó. III. MŰSOR 9.00: Griselda. 10.00: A budapesti Koncert fúvószenekar játszik. 10.30: Zenés játékokból. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: Üj lemezeinkből. 12 26: Haydn operáiból. 13:07: Műhelyek és alkotók. 14.03: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 14.58: Népdalok. 15.09 : Görög , regék. 15.28: Tardos Béla műveiből. 16.12: Világtörténelem dióhéjban. 16.32: Az apám mellett — nélküle 16.42: Labirintus. 16.57: Bemutatjuk új Saint- S ea ns-lem ez ü nket. 17.42: Amerikai szerzők műveiből. 18.40: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 19,05: Thomas: Hamlet. 21.17: Az irodalom és az olvasók. 21.38 : Igor Sztravinszkij — az ember és zenéje 22.20: Esjti muzsika. 23-.03: Eugen Jochum Bruckner vokális műveiből vezényel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Forró ritmusok. 17.15: Tervek, célok, eszközök. Szállítási csúcsforgalom előtt a MÁV. Riporter: Tamási László. 17.35: Jászsági népdalkörök új felvételeiből 17.45: Noteszlap. 17.50: Filmslágereket énekel Roy Charles. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rockpercek Omega-szerzeményekből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.20: Hírek (f.-f*) 16.25: Móring. (f.-f.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnokság : Peru—Lengyelország mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10 : Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.15: Tv-híradó. 20.00: Eredményesen lezárt ügyek 20.35: Bartók: Gyermekeknek. 20.45: Reklám, (f.-f.) 20.50: Telesport. Labdarúgó-világbajnokság. Magyarország—Belgium mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f) Közben: kb. 22.45: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 16.00: Veszprémi tévétalálkozó, (ism.) 17.00: Z-^nés tv-színház. (ism.) 17.25: Viktor Rozov: A siketfajd fészke Tévéjáték, (ism.) 19.05: Cid. Tévéjáték, (ism.) 20.45: Család. Tévéjáték, (ism.) 22.45: Veszprémből jelentjük . . . BUKAREST x 16.05: Politikai fórum. 16.30: Dalok. 16.45: Fiatalok klubja 17.30: Fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Politikái fórum. 20.45: A névtelen szerető. Román tv-játék. 22.05: Tv-híradó BELGRAD, I. MŰSOR 16 05: La Coruna. Labdarúgó VB: Peru—Lengyelország. 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: A törpéknek fogalmuk sincs. (Zg.) 18.45: Rajzfilm. (Zg.) 18.51: Reklám. (Zg.) 19.57: Ma este (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Zenei adás. 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Elche Labdarúgó VB : Belgium—Magyarország. 20.45: Reklám. (Zg.) 21.50: Szeretett anyám. 23.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.57: Ma este. (Zg.) 19 00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Nyitott könyv. (Bg.) 20.00: Népi muzsika. 20.45: Hőstettek ideje. 21.30: Reklám. (Zg ) 21.35: Hírek. (Zg.) 21.40: Komoly zene. 22.25: Malaga. Labdarúgó VB: Szovjetunió—Skócia. (Bg.) MOZI Békési Bástya: Hegyi emberek. Békéscsabai Szabadság: de 10. 4 és 6 órakor: Szívzűr, 8 órakor: Persona. Békéscsabai Terv* Az amatőr. Gyulai Erkel: Vendégek Vadnyugaton. Gyulai Petőfi: Az első nagy vonatrablás. Orosházi Partizán: Szuperexpressz. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Ko- jak és a Marcus Nelson gyilkosságok I., II. rész, 22 órakor: Sanchez gyermekei. "v-\ • •
