Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

1982. június 18-, péntek NÉPÚJSÁG Napirenden Az értékelő és tervező KISZ-taggyttlések Több változást hozott az ifjúsági szövetség szervezeti életében a KISZ KB tavaly- novemberi határozata, amely­nek alapján 1982-től a moz­galmi év a naptári évhez igazodik. Maguk dönthetnek továbbá az alapszervezetek arról, hogy külön-külön tag­gyűlésen vitatják-e meg az előző évi akcióprogram tel­jesítését és az új terveket, vagy egyszerre, s hogy szük­séges-e választást tartani. A határozatnak megfelelően a dolgozói KlSZ-szervezetek- ben 1982. március 3(Hg, a tanintézetekben pedig április 1.—május 30. között tartották meg az értékelő és tervező KISZ-taggyűléseket. E tag­gyűlések, küldöttgyűlések ta­pasztalatairól tárgyalt június 17-én, tegnap délelőtt Békés­csabán, Pataki István első titkár elnökletével a KISZ megyei bizottsága. A jelentés szerint, amelyet Kozák Ferenc, a megyei KISZ-bizot'.ság titkára ter­jesztett a testület elé, a KISZ-alapszervezetek tag­gyűlésein a megjelenés át­lagosan 80 százalékos volt. Csökkent azoknak a száma, akik kiléptek a KISZ-ből — a legtöbben az életkoruk mi­att. Az előző évinél keveseb­ben vannak azok is, akiknek a KISZ-tagsági viszonyát megszüntette a taggyűlés. A taggyűlések többségét szervezetileg és formailag is jól előkészítették. A beszá­molók kiemelten foglalkoz­tak a szakmai, illetve tanul­mányi munkával, megerősí­tették a korábban elhangzott véleményeket a munkafegye­lem, a munkaszervezés javí­tásának szükségességéről, szóltak a szocialista munka- verseny-mozgalómban az if­júsági formák körüli bizony­talanságokról, az útkeresés­ről, de az eredményekről is. A tanulmányi mozgalmak ér­tékelésében nagy előrelépés, hogy a kollektívák értékelé­sében a patronálok és szak­tanárok véleménye is szere­pelt. Megállapították a tag­gyűléseken, hogy fejlődött a KISZ érdekképviseleti, ér­dekvédelmi tevékenysége, bár sok még a kihasználat­lan’ lehetőség. A beszámolót és az értékelést követő vi­tákban főként a programok­ról, rendezvényekről, az ak­tivitásról, a szervezettségről, a művelődési lehetőségekről esett szó. A napirend feletti vitában felszólalt Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára, aki hangsúlyozta, mennyire fon­tos és meghatározó az ifjú­sági szervezetben is az alap­szervezeti szintű munka, a tagság, a taggyűlés vélemé­nye, kritikája, javaslatai. Ezekre rendszeresen vissza kell térni, áttekintve, hogy történt-e intézkedés, vagy született-e megoldás, a hasz­nos javaslatok, kezdeménye­zések beépültek-e az akció- programba. Bejelentések és személyi kérdések kerültek ezután napirendre. T. I. Tanácsülésekről jelentjük Szeghalom Tegnap tartotta a szeghal­mi Nagyközségi Tanács — Kozák Sándor elnökletével — soron következő ülését. Első napirendi pontként a testü­let meghallgatta Kozák Sán­dor tanácselnök jelentését a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés között végzett tevé­kenységéről, majd dr. Rákos Ferenc ügyvezető körzeti or­vos számolt be a nagyközség egészségügyi ellátásának helyzetéről. Szeghalmon ez idáig jók voltak a körzeti alapellátás személyi feltételei, a nyár fo­lyamán azonban két körzeti és két fogszakorvosi állást kell betölteni. Az orvosi ren­delő épülete elavult, a mű­szerek és egyéb anyagok tá­rolása is gondot okoz, és hasonlóan szűkös a váróte­rem is. Az előbb említett ne­hézségeken hamarosan eny­híteni fog azonban az épülő, új központi orvosi rendelő. Második napirendi pont­ként a községpolitikai bizott­ság működéséről számolt be a bizottság elnöke, Sándor Jenöné. A megalakított há­rom albizottság — település- fejlesztési, gyermek- és ifjú­ságvédelmi, sport és ifjúsá­gi — bár megalakulása óta rövid idő telt el, megismer­kedett a feladatokkal, s a munkaterve szerint eredmé­nyesen működik. Végezetül dr. Krattinger Márton és Kozák Sándor megyei tanácstagok számol­tak be a testületnek végzett munkájukról. A tanácsülés több fontos kérdést tartalmazó bejelen­téssel ért véget. (B. S. E.) Mezöberénv (Tudósítónktól) Szerdán délután a mező- berényi művelődési központ nagytermében a nagyközségi közös tanács a népfrontbi­zottsággal közösen együttes ülést tartott, melyen többek között megjelent dr. Gally Mihály, a békéscsabai Városi Tanács titkára és Boros Lász­ló környezetvédelmi titkár. • A végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között vég­zett munkájáról szóló beszá­moló után, másodikként, a tanácselnök-helyettes meg­választására került sor. A Hazafias Népfront csárda­szállási bizottságának javas­latára az ülés elfogadta Schupkégel Sándornak, a csárdaszállási Petőfi Terme­lőszövetkezet elnökének, a nagyközségi közös tanács tár­sadalmi elnökhelyettessé je­lölését. Ezután a végrehajtó bi­zottság 1980 óta végzett mun­kájáról és az 1980—85. évre szóló ciklusprogramban meghatározott feladatok idő­arányos végrehajtásáról szó­ló beszámolót fogadta el a tanácsülés. Az előterjesztést megerősítve a hozzászólók elismerően szóltak az 1980- ban újjászervezett végrehaj­tó bizottság eddig végzett munkájáról. Fejlődött a tes­tület munkája, szervezettek, jól előkészítettek az ülések, színvonalasak az előterjesz­tések. A lehetőségekhez ké­pest jól fejlődött Mezőbe- rény és Csárdaszállás. Az egészséges lokálpatriotizmus továbbra is serkentőleg hat a települések életére. To­vábbi feladatok között szere­pel a lakosság szélesebb ré­tegeit érintő, több társada­lompolitikai témájú napiren­dek megtárgyalása, valamint a tanács és a választópolgá­rok szorosabb kapcsolatának kialakítása, amelyet a né­hány napja létrehozott ta­nácstagi csoportok is céloz­nak. Következő napirendként a környezetvédelemről szóló tanácsrendelet végrehajtásá­ról, valamint a gazdasági és településfejlesztési bizottság megválasztása óta végzett munkájáról volt szó. Az élénk vita a környezetvéde­lem területén elért fejlődés és eredmények mellett rávi­lágított azokra a problé­mákra, feladatokra, amelyek megoldása az egészséges és kulturált emberi környezet kialakításához elengedhetet­lenül szükséges. Az együttes ülés bejelen­tésekkel és interpellációkkal zárult. Barna Mihály Drképvázlat történelmi háttérrel Második kiadás! Az idei ünnepi könyvhét egyik kiemelkedő értékű könyve, slágere volt Gyurkó László Kádár Jánosról szóló „Arcképvázlat történelmi háttérrel" című műve. A Magvető Kiadó gondozásában a debreceni Alföldi Nyomdá­ban készült kötet órák alatt fogyott el a könyvsátrak, könyvesboltok polcairól. A hatalmas érdeklődés ez­úttal gyors és dicsérendő in­tézkedésre sarkallta a kiadót és a nyomdát: szinte napok alatt elkészült a könyv má­sodik kiadása, kemény kötés helyett fűzött kivitelben és olcsóbban. Az nem derül ki, hogy hány példányú ez a második kiadás, a gyorsaság azonban példa lehet a jövő­ben is, hasonló könyvsikerek esetében. (s—n) H szénsavas üdítő italok minősége A kóladió kivonatot tar­talmazó szénsavas, palacko­zott üdítő italok minőségé­nek és összetételének vizs­gálatáról tartottak előadást a Szeszipari Kutató Intézet munkatársai a Magyar Élel­mezési pari Tudományos Egyesület csütörtöki ankét­jén. Az üdítőital-gyártás csakném másfél évtizedes rohamos felfutását ismertet­ve elmondták, hogy hazánk­ban a kóla típusú italok tér­hódítása 1968-ban a Coca-Co­la hazai gyártásával kezdő­dött. Ezt követték 1969-ben a Sztár üdítő italok, 1970-ben a Pepsi-Cola, 1971-ben a Traubisoda, 1973-ban a Már­ka-család. Az üdítőital-ipar azóta is az élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fej­lődő ágazata. Az előadók elmondták, hogy a Szeszipari Kutató In­tézetben számos vizsgálatot végeztek a különböző helyen, különböző időpontokban gyártott kóla típusú italok minőségét leginkább befo­lyásoló tényezők meghatáro­zására. Az érzékszervi tu­lajdonságok mellett megvizs­gálták a termékek savtartal­mának jelentős részét bizto­sító foszforsav és az élénkítő hatást okozó koffein meny- nyiségét. Megállapították egyebek közt, hogy a külön­böző Coca-Cola-minták fosz­forsav- és koffeintartalma a gyártás helyétől és a gyár­tási tételektől függetlenül ál­landó, s hogy a kóla típusú italok őrzik meg az üdítők közül leghosszabb ideig — egy évig — szabványos mi­nőségüket szabványos körül­mények között — azaz sö­tétben, szobahőmérsékleten. Új fésttcsalád A vásárlók régi óhaját telje­síti a Mosonmagyaróvári Mű- anyagí'eldolgozó és Kefegyártó Vállalat. Fröccsöntő üzemében olyan új fésükészlet gyártását kezdték- meg. amely modern formájával és célszerű fogazott- ságával a legkülönfélébb igé­nyeket is kielégíti. A nyeles fé­sű például könnyen forgatható, a retikülfésű kis helyen elfér, a zsebben is meglapul Jól for­málható vele a haj. és ezért fő­leg a nők érdeklődésére tarthat számot a Styl nevű fésű. Hasznos kiegészítője a készlet­nek a nagyméretű, ritkán és sűrűn fogazott, valamint a hosz- szú. egyenes, ritkán fogazott fésű. A formatervezők a gyere­kekre is gondoltak: maci és ci­ca alakú fésűik bizonyára köz­kedveltek lesznek a kicsinyek körében. A korábban gyártot­taknál rugalmasabb anyagból előállított termékeket többféle színváltozatban és színárnyalat­ban hozzák forgalomba. A Gabi- család tagjai hamarosan kapha­tók lesznek az üzletekben, nem­csak készletben, hanem egyen-, ként is megvásárolhatók. Orosházi járás Eredményes volt a tömegpolitikai oktatás Az MSZMP orosházi járási bizottsága nemrég testületi ülésen tárgyalta meg az 1981 82-es pártoktatási év ta­pasztalatait, s megállapítot­ta. hogy a tanfolyamok hall­gatói folyamatosan foglal­koztak a jelenlegi gazdasági élet eredményeivel, nehézsé­geivel, és figyelembe vették a helyi sajátosságokat is. Kiderült, hogy különösen a fiatalok nem eléggé ismerik a mai gazdasági, politikai tendenciák és elképzelések közötti összefüggéseket. Nem jelentett problémát viszont annak megértése, milyen tár­sadalmi, politikai és gazda­sági szükségszerűségből fa­kadt a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. Elsősor­ban az idősebbek javasolták, hogy hatékonyabban fel kell lépni a lazaság és fegyelme­zetlenség ellen; majd a be­csületes, jó minőségű munka népszerűsítését indítványoz­ták. A propagandisták igye­keztek eloszlatni az új vál­lalkozásokkal kapcsolatos aggodalmakat is, miután tisztázódtak a fogalmak. A résztvevők megértették, hogy ezek az új formák nem vál­toztatják meg a szocialista tulajdonviszonyokat. A testület egyúttal pozití­vumként értékelte, hogy a hallgatók tárgyilagosan vizs­gálták a jelenségeket, és fe­lelősséggel vitatták meg a gondokat is. Fokozott érdek- ! lődést lehetett tapasztalni a nemzetközi helyzet alakulása iránt. A véleményeket alapul véve bebizonyosodott, hogy a világban növekvő politikai, katonai feszültségek láttán § hozzászólók „féltik a szocia­lizmus vívmányait". Sokan azt szeretnék, ha pártokta­tás keretében többet foglal­kozhatnának a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésére, s ennek különböző formáira, lehetőségeire vo­natkozó kérdésekkel; továb­bá a család és iskola kap­csolatának, valamint az if­júság történelemszemléleté­nek témakörével is. A propagandisták eredmé­nyesen oldották meg a párt­oktatás feladatait, ami na­gyobbrészt annak tudható be. hogy a korábbi évekhez vi­szonyítva emelkedett a kö­zép- és felsőfokú végzettsé­gűek aránya, illetve nőtt a felsőfokú politikai ismere­tekkel rendelkezők száma. Jóllehet, az orosházi járás­ban még nemigen terjedt el az oktatási segédeszközök használata, az oktatók mégis a lehető legváltozatosabb módszerekkel dolgozták fel az egyes foglalkozások anya­gát. Amj a tömegoktatásban részt vevők összetételét ille­ti, az előző évhez viszonyít­va 68-ról 74 százalékra emel­kedett a fizikai dolgozók aránya, míg ÍTnőké elérte az 50 százalékot, öt esztendő átlagát tekintve 107 hallgató ^iratkozik be évente ezekre a tanfolyamokra, amelyek jól szolgálják az alapszervezeti, községi szintű testületi ta­gok, az alsó és középszintű munkahelyi vezetők, vala­mint a tömegszervezeti tiszt­ségviselők politikai tovább­képzését. A foglalkozások egyúttal megfelelő alapot te­remtenek a bentlakásos és az esti egyetemi képzéshez is. Néhány alapszervezet esetében viszont a szervezési feltételek megteremtése és az ellenőrzés több kívánni­valót hagy maga után. Az MSZMP orosházi járási bi­zottságának munkatársai, to­vábbá az ellenőrző csoport tagjai és a vezető propagan­disták összesen 41 foglalko­zást ellenőriztek. Ez a fajta tevékenység — az érintett települések közül — Tótkom­lóson bizonyult a leghatéko­nyabbnak. A megyei,' járási és községi irányító pártszer­vek igyekeztek minden tőlük telhető segítséget megadni ahhoz, hogy a tömegszerve­zeti és a tömegmozgalmi ok­tatás elérje célját. Például a többoldalú felkészítés és munkamegosztás szempont­jából igen hasznosnak tűnt a nyolcféle témakörből tar­tott februári és márciusi to­vábbképzés, amelyen az agitációs, propagandareszor- tosok, valamint a titkárok vettek részt. Az 1982'83-as pártoktatási évre vonatkozóan a járási pártbizottság a szükséges tá­jékoztatáson kívül célul tűz­te, hogy valamennyi község­ben szükséges javítani a ta­nulási fegyelmet, a folyama­tos ellenőrző munkát, s a propagandisták részére a még több „konkrét helyi érvanyag”» elsajátítását. Emellett nagyobb figyelmet kell fordítani a községi, üzemi szintű elméleti kon­ferenciák rendezésére, a hall­gatóság aktivizálására, és — a tömegtanfolyamok, vitakö­rök szervezésekor — az eset­leges átfedések elkerülésére is. —y—n űz ötnapos munkarend tapasztalatai az egészségügyben Melyek az ötnapos mun­kahét eddigi tapasztalatai az egészségügyben? — ez volt az első téma június 17-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei Tanács egészségügyi és szociálpoliti­kai bizottságának dr. Pintér Miklós elnökletével megtar­tott ülésén. A napirendet dr. Horváth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője terjesztette elő. A tájékoztató szerint az alapellátásban . a körzeti or­vosi, az üzemi körzeti orvo­si, és a körzeti gyermekor­vosi szolgálat dolgozói a he­ti munkaidőt a hét első öt napján dolgozzák le. A napi betegrendelési idő megnyúj­tását, a délelőtti és délutáni rendelési mindenütt megol­dották. A hétvégeken, ün­nepnapokon a sürgősségi el­látásról az ügyeleti szolgálat gondoskodik. Üj formában működik két helyen az ügye­leti ellátás, a többi község­ben pedig megmaradt a régi ügyeleti rendszer, illetve ké­szenlét. Minden községben működik segélykWő telefon. A rendelő intézetekben dél­előtt és délután is fogadják a betegeket. Délutánonként itt kevesebb a beteg, mint délelőtt — talán még nem eléggé köztudott, hogy dél­után is fogadják a betegeket a rendelőintézetek. A gyulai megyei kórház rendelőintéze­tében szombaton is dolgoz­nak, 8—12 óráig van belgyó­gyászati, sebészeti, gyermek- gyógyászati, szülészet-nőgyó­gyászati szakrendelés. A töb­bi rendelőintézet szombaton nem fogad betegeket; eze­ken a helyeken a kórházak, illetve a szülőotthon, a kör­zeti rendelő, vagy az egész­ségház látja el a szakrende­lést. A kórházakban a hétvége­ken ügyeletvezető főorvos dolgozik, akinek hatásköre a körzeti orvosi ügyeletekre is kiterjed. Ami pedig a gyógyszerellátást illeti, szombaton délelőtt minden városban egy kijelölt gyógy­szertár tart nyitva, majd hétfő reggelig kijelölt gyógy­szertárak tartanak ügyeletet. A bizottság ezután az egészségügyre háruló család- politikai feladatok ellátásáról tárgyalt, dr, Szentannay Margit megyei orvos előter­jesztése alapján. Tóth Orvosmeteorológiai előrejelzés Általában elég sok. lesz a napsütés, de az időszak ele­jén és végén időnként erő­sen megnövekszik a felhő­zet, záporesők, zivatarok ki­alakulására is számítani kell. A hőmérséklet a hajnali órákban az időszak elején 10—15 fok között, majd 15 fok körül alakul. A nappali maximumok 25—29 fok kö­zött lesznek. Az elmúlt időszakban szin­te egész Európában igen hű­vös idő volt. Voltak napok, amikor a hőmérséklet csúcs­értéke majdnem 10 fokkal alacsonyabb volt az ilyenkor szokásostól. A hét végén újabb változás várható ha­zánk időjárásában. Délnyu­gat felől egyre melegebb le­vegő beáramlása valószínű. A meleg és a több napsütés ismét jelentősen felmelegíti a levegőt és a hőmérsék­leti csúcsértékek elérik, majd kevéssel meg is haladják az évszaknak megfelelő értéke­ket. Jelentősebb fronthatásra nem számítunk, de a mele­gebb léghullámok érkezése a „melegfrontra” érzékeny em­bereket erősebben megvisel­heti. Előfordulhatnak fejfá­jások, illetve gyors kifára­dással kapcsolatos panaszok. Békéscsabán, a Kolozsvári úti óvoda gyermekeinek társadalmi munkában a képen látható sportszereket Miklya Jánosné vezető óvónő tervei alapján készítették el a békéscsabai Oll­es számú Szakmunkásképző Intézet KISZ-esei és szakoktatói Fotó: Császár Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents