Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 18., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ajánlom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az 1981. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm a figyelmet. A hozzászólók között Horváth Lajos (Baranya megye. 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az állami költségvetés záró számadásáról az országgyűlés bizottságaiban élénk viták folytak, melyeknek során 68 képviselő szólalt fel. Véleményük: a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló arról tanúskodik, hogy az immár hosszabb ideje kísértő kettős egyensúlyhiány megszüntetésére tett intézkedések nem voltak hatástalanok, mégis, ez az egyensúly — a külgazdasági és a belső egyaránt — változatlánul törékeny maradt. Befejezésül a törvényjavaslat bizottsági előadója kifejtette: egy sikeresnek ítélhető esztendő gazdálkodásáról kaptak tájékoztatást a képviselők. A jelentést az országgyűlés bizottságai nevében a parlamentnek elfogadásra ajánlotta. A vitában felszólalt még: Kovács Andrásné, (Szabolcs- Szatmár m.. 7. vk), a Kender, Juta, Politextil Vállalat gyárának munkásnöje. Seres György (Hajdú-Bi- har megye, 5. vk.'), a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat vezér- igazgatója, majd Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszélt a múlt időszak eredményeiről. Veress Péter hozzászólása 1981-ben — mondotta — a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal államközi egyezményeinknek megfelelően kivitelünk értéke mintegy kilenc százalékkal, behozatalunkká több mint öt százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet — mondotta. — A forgalom csaknem egyharmadát legjelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunióval, összesen mintegy 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolítottuk. A nem rubelelszámolású árucsere mérlege 1981-ben gyakorlatilag kiegyenlített volt. 1970 óta — 1973 kivételével — a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Helyzetünk ellentmondása, hogy egymást követő három eredményes esztendő után külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága rendkívül nehezítette gazdasági kapcsolataink bővítését — nem egy esetben megtartását is — a nem szocialista országok intézményeivel, vállalataival. Meggyengültek a hagyományos kapcsolatok. Ezután a külkereskedelmi munka szélesebb összefüggéseit fejtette ki a miniszter. — A nehéz helyzetben különös jelentősége van a szocialista országok egymás közötti kapcsolatának, a KGST- ben megvalósuló együttműködésnek — mondotta. — Továbbra is korrekt üzleti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. A miniszter az idei lehetőségekről szólva elmondotta. 1982-ben az eddiginél is kedvezőtlenebb külső körülményekkel kell számolnunk. A gazdálkodás nemzetközi feltételeit nem mi szabjuk meg, azokra csak korlátozott befolyásunk van. Azonnali javítanivalóink között első helyen említette a termelő és értékesítő tevékenységet, ezen belül is a minőségre és határidőre vonatkozó kikötések, a szerződéses fegyelem betartását. Dekonjunktúra idején a pontatlanság jóval többe kerül, mint az élénk árukereslet időszakában. Veress Péter ismertette a külkereskedelem. szervezetében bekövetkezett változásokat, korszerűsítéseket, amelyek egyebek közöft a Külpiachoz való rugalmasabb alkalmazkodást szolgálják. Jelentősen fejlődtek a külkereskedelmi vállalatok és' belföldi partnereik közötti szerződéses kapcsolatok. A vállalatok érdekazonosságának növelésére, a közös vállalkozási készség, felelősség fokozására az elmúlt években 172 termelő vállalat részvételével 91 külkereskedelmi társaság jött létre. Külön gondot fordítunk a kis- és középvállalatok, valamint a szövetkezetek exporttevékenységének előmozdítására. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a szervezeti intézkedések, mégis külkereskedelmi és fizetési mérlegünk javulását elsősorban a gazdaság jobb teljesítőképességétől várhatjuk. A kutatási, a fejlesztési, a termelő és a kereskedelmi tevékenység céltudatos együttműködésével verseny- képes termékeket kell előállítani. A külkereskedelmi miniszter beszédét követően Becsei Lászlóné (Borsod m., 12. vk.), a Borsodnádasdi Lemezgyár hegesztője az ózdiak véleményét tolmácsolta az országyűlés nyári ülésszakán. Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. A törvényjavaslat bizottsági vitáira, s az ülésszakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Ezután — úgy összegezve az eszmecserét, hogy a törvény- javaslatot vagy annak valamely részletét ellenző vélemény nem hangzott el — néhány, a felszólalásokban megfogalmazott gondolathoz fűzött megjegyzést. Elmondotta: a magyar költségvetés hiánya önmagában nem jelentős. Inkább az okoz problémát, hogy milyen forrásaink vannak ennek a hiánynak a fedezésére. A miniszter megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését sürgető törvényhozói véleményeket. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ülésezik az országgyűlés Juhár Zoltán beszámolója A -napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Juhár Zoltán bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az ország- gyűlés időálló, hosszú távon iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A XII. pártkongresszus által kijelölt célkitűzést, az áruellátás elért színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának, s az kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Bővült a tej és tejtermékek, a háztartási munkát megkönnyítő, magas szinten feldolgozott, gyorsfagyasztott élelmiszerek, a konzervek, a bébiételek kínálata. Ruházati cikkekből általában kielégítjük az igényeket, de kifogásolható, hogy még mindig kevés a divatos ruházati termék, s nem ritkán az is előfordul, hogy az idősebbek nem találnak a boltokban koruknak megfelelő kényelmes cipőt, ruhát. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. A háztartások mintegy 90 százalékában van hűtő-, mosógép és televízió. Valamennyi család rendelkezik rádióval, és csaknem minden harmadik családnak van személygépkocsija. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Jelenleg naponta mintegy 3 millióan veszik igénybe ezeket a kedvézményes szolgáltatásokat. Ismert, hogy az 1979. évi áremelést követően a vendéglátás forgalma időlegesen visszaesett. Biztató jelnek tartjuk, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, hogy a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. Az eredmények mellett szólnunk kell gondjainkról is, a lakosság ugyanis gyakran joggal teszi szóvá a meglevő hiányosságokat. A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőséggel és az alkatrészellátással kapcsolatos problémákról külön, kiemelten szólt, lévén, hogy ezek sok bosszúságot, esetenként többletkiadást, pazarlást okoznak. Budapesten még mindig sok jogos kritika éri a kenyér minőségét, annak ellenére, hogy javításáért nem kevés történt az elmúlt években. Bővült például a kenyér és a pékáruk választéka, és a tervidőszakban valamelyest tovább javítja a helyzetet, hogy új sütőüzemek állnak munkába. Tovább kell még bővíteni, korszerűsíteni a sütőipart. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a sütőüzemek technológiájára, a szállításra, az értékesítés körülményeire is. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a hazai búzafajtákból is lehet igazán jó kenyeret sütni. Tudjuk, hogy keveset javult az alkatrészellátás; esetenként nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is gondjaink vannak. Egyes importtermékeknél sem folyamatos a szükséges kínálat. A párt és a kormány gazdaságpolitikája azt a negyed- százada bevált gyakorlatot követi, hogy érdemes többet dolgozni, mert a megkeresett pénzt, igény szerint, el lehet költeni. Számolniuk kell viszont azzal, hogy a vevők mind igényesebbek, jobban megnézik, mire költik pénzüket. Idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszer-ellátás kialakult színvonalát, ami döntően meghatározza a közellátás megítélését. Bővíteni kell az olcsó cikkek számát. Fejlesztjük a munkahelyi és kereskedelmi vendéglátást. Jobban kell igazodnunk a kereslethez, hiszen egy sor területen megvannak ennek a feltételei. De felelősen nem ígérhetjük, hogy egy csapásra megszűnnek a jelenlegi választéki és minőségi hiányosságok, és hogy újak — ilyen vagy amolyan okból — nem fognak keletkezni. A kereskedelemnek a hagyományos értékesítési feladatain túlmenően a jövőben jóval tevékenyebb szerepet kell vállalnia a kiemelt nép- gazdasági célok megvalósításában. Fejlesztjük — főként a szocialista országokkal — az állami és szövetkezeti választék határ menti és áruházak közötti cseréjét, a meglevőket új együttműködési formákkal gazdagítva. Célunk. hogy a szocialista országokban gyártott, ott megjelenő korszerű termékeket hazánkban is meg lehessen vásárolni. n fogyasztó, az utazó védelmében A feladatok sorában a miniszter utalt arra, hogy a kereskedelemnek még aktívabb szerepet kell vállalni az energiaprogram végrehajtásában. Növekedett azoknak a száma, akik új otthonukat állami hitellel maguk építik, vagy korszerűsítik. Ehhez olyan kínálatot kívánunk teremteni építési, szerelési, va(Telefotó) lamint karbantartási anyagokból, hogy csökkentsük az építkezők amúgy is nagy gondjait. A kiskereskedelmi forgalom csaknem kétharmadát, a nagykereskedelmi értékesítés több mint 90 százalékát az állami vállalatok bonyolítják le. A magánkiskereskedők hasznos munkája is hozzájárul a kínálat javításához, és tevékenysége egyre inkább jól kiegészíti a szocialista kereskedelmet. A kereskedelemnek fontos feladata a jövőben a vásárlási körülmények további javítása. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete az elmúlt négy évben számottevően bővült. Ma már az országban 160 általános és iparcikkáruház működik. Egymással versenyben fejlődik a Centrum és a Skála áruházi rendszer. A lakosság joggal kifogásolja. hogy a kisüzletek száma csökken, egy részük — a munkaerőgondok miatt — ideiglenesen vagy tartósan zárva tart. Fontos feladatunk a kistelepülések áruellátásának javítása is, ahol főként a napicikk-ellátást és a vásárlási körülményeket kell javítani. Figyelembe véve a szűkösebb beruházási lehetőségeket, a jövőben elsősorban a meglevő kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazására — például az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre — törekszünk. A vásárlási körülményeket a nyitva tartási idő is befolyásolja. A kereskedelem a nyitva tartást alapvetően a lakosság igényei szerint határozta meg, ezért nem szűkítette a heti nyitva tartási időt. Hz ötnapos munkahét eddigi tapasztalatai kedvezőek Az ötnapos munkahét eddigi tapasztalatai összességében kedvezőek, de folyamatosan figyelemmel kísérjük a vásárlási szokásokat és a nyitva tartási időt, és ez év második felében, ahol szükséges, a tanácsokkal közösen — igazítunk rajta. Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társadalmigazdasági életünkre. Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—ő milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, és 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a köz- művelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két szabadnap miatt is növekedett. Ezért is fejlesztjük a — még sok helyen elégtelen — kirándulóhelyeket és az olcsóbb szálláshelyeket. A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka szocialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat baráti országokba. Továbbra is törekszünk a tényleges turizmus fejlesztésére, az eddiginél tervszerűbben, jobban igazítva azt fogadóképességünkhöz. A tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebb. de szintén fejlődik. A kereskedelmi vállalatokat, a fogyasztási szövetkezeteket az eddiginél hatékonyabb munkára kívánjuk késztetni. Ezt szolgálja az a több évre szóló tárcaközi munkaprogram, amely a vállalati önállóság és felelősség erősítésére, a verseny kibontakoztatására, új üzemeltetési formák bevezetésére, az áru útjának rövidítésére, a termelők és a kereskedelem piacérzékenységének fokozására, az irányítási és szervezeti rendszer korszerűsítésére irányul. Ennek keretében támogatjuk, hogy a termelő vállalatok önállóan, vagy a kereskedelmi vállalatokkal együttműködve létesítsenek üzleteket, vállaljanak át kereskedelmi tevékenységet. A kiszolgálás színvonalát javíthatja az üzletek vezetőinek nagyobb önállósága, érdekeltsége, és egyben felelőssége is. A bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy 3000 üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzletek számának 6 százaléka, és forgalmuk a teljes forgalomból mintegy 2 százalékkal részesedik. A tanácsok jelentős szerepet töltenek be az áruellátás, a helyi kapacitások feltárásában, a gazdálkodó szervezetek ellenőrzésében. A belkereskedelmi törvény nyomán megerősödött a fogyasztók érdekvédelmének jogrendszere és az ellenőrzés szervezete. / Ez évben alakult meg a Hazafias Népfront szervezésében a Fogyasztók Országos Tanácsa, a fogyasztói érdek- védelem társadalmi szervezete. A jelen ülésszakra való felkészülés során a tanács külön is felhívta a figyelmet a kisüzletekre és a fogyasztói érdekvédelem fontosságára. A miniszter végezetül szólt a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről. A kereskedelmi dolgozók képzettségét, emberi magatartását, munkájuk minőségét tovább kell javítani. Sokat segít ezen a szocialista munka verseny-mozgalom. Dolgozóink viszont jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag jobban elismerjék. Az eltelt, viszonylag rövid idő tapasztalatai bizonyítják. hogy a törvény jól szolgálta a fogyasztók érdekeit. Kérem, a tisztelt ország- gyűlést beszámolóm elfogadására. A beszámoló után vita következett, amelyen elmondta véleményét Hosszú László (Szaboles-Szatmár m., 5. vk.), az MSZMP Szaboles-Szatmár megyei bizottságának titkára, Radnóti László (Somogy m„ 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, Barta László (Szolnok megye, 2. vk.). a Szolnok megyei Tanács elnöke. Mesterházi Mária (Vas megye, 9. vk.), az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára, Havasi Béla (Borsod megye, 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei bizottságának titkára, Dancsák Lászlóné (Nógrád megye, 5. vk.), a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének termelésirányítója, Tausz János (Pest megye. 22. vk.) nyugdíjas. Szűcs Gábor (Hajdú megye. 13. vk.), az MSZMP hajdúszoboszlói városi bizottságának első titkára. Tóth László (Csongrád megye, 12. vk.). a szegvári Puskin Termelőszövetkezet növénytermesztési íőágazat- vezetője. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk ma a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. (MTI)
