Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
NÉPÚJSÁG 1982, június 17., csütörtök Tanácsülés Orosházán Országos elméleti tanácskozás Egerben Tegnap, június 16-án Mihály András elnökletével ülést tartott az orosházi Városi Tanács. A tanácselnök ismertette az interpellációkra tett intézkedéseket, majd tájékoztatta a város tanácstagjait a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta kifejtett tevékenységéről. Ezt követően a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem orosházi üzemegységének, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti üzemének vezetői valamint az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár igazgatója számoltak be a város területén működő üzemek munkájáról, a dolgozók munka- és életkörülményeiről. Mindhárom üzem sokat fejlődött az utóbbi években, jelentős gazdasági eredményeket ért el. Jó kapcsolatot alakított ki a tanácsi vezetéssel. Nagy gondot fordítottak a szociális feladatokra. a dolgozók lakáshelyzetének javítására. A kőolaj- kutató vállalat orosházi üzemének 120 dolgozója OTP-. 115 pedig vállalati bérlakásban lakik. Ezenkívül 200 dolgozónak nyújtottak támogatást. hogy a városban, illetőleg" a város környékén le tudjanak telepedni. Támogatják az OTP- és magánerős lakásépítést. Az orosházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságával szerződést köA Nyírségi 501 elnevezésű új burgonyafajtára előzetes elszaporítási engedélyt kapott a Vetőmag Vállalat Nyíregyházi Kutató Központja. A nagy hagyományokkal rendelkező termőtáj utolsó fajtáitól 1976-ban vonták meg az állami elismerést, és azóta szinte kizárólag holland import vetőgumót használnak ezen a vidéken is. Az új, sárga héjú fajta nemesiflutós tanácsok Azt a szabályt, hogy a sávváltás, vagy egyáltalán az irányváltás megkezdése előtt először a visszapillantó tükörből kell a mögöttes forgalom állásáról meggyőződni. mindenki ismeri. A mai. mind zsúfoltabb gépjármti- áramban azonban előfordulhat, hogy az autós előtt haladó jártöttek OTP-lakások vásárlására. Évente 800 ezer forintot fordítanak erre a célra. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzeme a városi tanács segítségével az elmúlt öt évben 22 dolgozó részére biztosított bérlakást. A lakásépítéshez. illetve -vásárláshoz több mint 4 és fél millió forint kölcsönnel járult hozzá. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár 22 dolgozójának adott kölcsönt lakásvásárlásra. A mostani tervidőszakban a városi tanáccsal kötött szerződés alapján 30 lakást juttatnak a gyár dolgozóinak. Az üzemek szocialista brigádjai társadalmi munkával járulnak hozzá a Város fejlesztéséhez. A városi tanács tagjai javaslatokkal és hozzászólásokkal fogadták el a beszámolókat. Ezt követően 12 tanácsi rendelet módosítására került sor, mégpedig a központi rendeletekkel és a gyakorlati igényekkel összehangolva. Módosították többek között a fásított területek védelméről, a köztisztaság szabályozásáról, a lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról és a lakás-használatbavételi díj fizetéséről szóló tanácsi rendeleteket. A városi tanács ülése bejelentésekkel ért véget. tője Bukai József. Keresztezéseinek eredménye az egyenletes gumónagyságú középkorai fajta, amely a nyár végén, az almaszedés előtt felszedhető. Nagyon jók a főzési tulajdonságai, hámozás Után nem barnul meg. Termőképessége hasonló a holland Desiréhez. Állami elismerése az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet vizsgálatai után jövőre, vagy 1984-ben várható. mű bennragad abban a sávban, amely nem az úticéljahoz vezet. Segíteni kell rajta, hiszen két kereszteződéssel odébb mindenki kerülhet ugyanilyen helyzetbe. Intsenek udvariasan az önök elé sorolni igyekvő autós partnerüknek. Ne feledkezzenek meg azonban arról, hogy lassításukat előzőleg finom fékezéssel, a féklámpa szaggatott felvillantásával adják a mögöttük jövők tudomására. Sok baleset elkerülhető ígyTörténelem és közgondolkodás címmel szerdán országos elméleti tanácskozás kezdődött Egerben, az MSZMP Heves megyei bizottságának oktatási igazgatóságán. az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya, az MTA Történettudományi Intézete és a Heves megyei Pártbizottság rendezésében. Bevezetőt Pach Zsigmond Pál akadémikus mondott. A háA Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya felkérésére dr. Rózsa József kandidátus, az Állami Bélés Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője előadást tartott Békéscsabán, a megyei tanács előadótermében tegnap. június 16-án. Az előadáson részt vettek a medvénkben dolgozó munkaügyi szakemberek, akiket dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője köszöntött. Dr. Rózsa József bevezetőjében elmondta, hogy a gazdasági élet változásai maguk után vonnak bizonyos munkaügyi változásokat is. Ezen a fórumon elsősorban azokat az elképzeléseket szeretné ismertetni. amelyekről szakmai körökben vitatkoznak. A tájékoztatás három kérdéscsoportot érintett. Először a bér- és keresetszabályozás változásairól beszélt, ami előreláthatólag 1983. január A Magyar Úttörők Szövetsége az idén harminc útvonalon gyalog, kerékpáron és hajón megközelíthető célpontokkal. mintegy harmincezer gyermek számára szervez vándortáborokat. Június közepétől kétnaponként indulva nyolcszáz — a túrázást, a természetet kedvelő — csapat járja az ország legszebb tájait. A pajtások többek között megismerkedhetnek a Cserhát vidékével, a Palócföld történelmi és néprajzi nevezetességeivel, bejárhatják a Kiskunsági Nemzeti romnapos tanácskozáson a történelmi tudatot formáló társadalmi tényezőkről, közelmúltunk tükröződéséről a közgondolkodásban, valamint a történelemszemléletet formáló hatásrendszerek működésének tapasztalatairól hallgatnak előadásokat, s folytatnak eszmecserét történészek. társadalomkutatók, pedagógusok, írók. művészek, újságírók és propagandisták. 1-től lép életbe. A változás célja az, hogy növekedjen a termelő egységek versenyeztetése. az egyes vállalatok költségérzékenysége, és az, hogy fokozott mértékben váljon lehetővé a gazdasági élet igényeihez igazodó eszköz- és munkaerő-áramlás. Az előadás második részében a munkaerő-gazdálkodásról szólva, többek között kiemelte, hogy az országban először Békéscsabán létrehozott munkaerő-szolgálati iroda segítségével, megyénkben szervezett formát öltött a munkaerőmozgás. Befejezésül munkajogi kérdésekről volt szó. Az előadó hangsúlyozta, hogy a munkajogi szabályozás rendszerint követi gazdasági, társadalmi életünk változásait. Ezt követően dr. Rózsa József a fellett kérdésekre válaszolt. Park legjellegzetesebb területeit, megfigyelhetik a Holt- Tisza állat- és növényvilágát, megtekinthetik a nevezetesebb arborétumokat. Felkeresik a munkásmozgalom emlékhelyeit, ellátogatnak a „Gödi fészekbe”, végigjárják a partizánharcok útvonalát. Az útvonalakon hát—nyolc szálláshelyen pihennek meg. Táborhelyeik kialakításában segítenek az erdészek, a programok szervezésében pedig a megyei úttörőelnökségek. S. J. Új burgonyafajta a Nyírségben Időszerű munkaügyi kérdések L. S. Indulhatnak a vándortáborozók Jógagyakorlat, avagy ha nincs a cumi kéznél... Fotó: Veress Erzsi Felújítják Gyomaendröd központi orvosi rendelőjét (Tudósítónktól) Gyomaendrődön, a községi központi orvosi rendelő felújításra szorult. E sürgető és nagyon szükségszerű munkához fogott hozzá néhány hónappal ezelőtt a gyomaend- rődi Nagyközségi Tanács építő- és karbantartó üzeme. A falszigetelést követően az orvosi rendelőszobák és a váróterem padozatait teljes egészében felújították, több helyiségben oldalfalburkolásra is sor került. Felújították az elektromos hálózatot is, mely a megfelelő világítás mellett a különböző orvosi gépi berendezések működését is szolgálja. Sor került továbbá a külső homlokzat teljes tatarozására, valamint a szolgálati lakás szigetelésére és padlóburkolására is. A festési és mázolási munkák még folynak, a külső betonozással a napokban végeznek az építők. A rendelő felújítására fordított összeg egymillió .250 ezer forint, és a széppé és szinte újjá varázsolt községi orvosi rendelő június 30-án kerül átadásra. Július 1-től a korszerű. felújított rendelő fogadja majd a betegeket. Sztanyik Károly Vámszabályok Jugoszláviában Az utasok vámmentesen vihetik be Jugoszláviába az útiholmit (ruha, lábbeli, az egészség ápolásához szükséges cikkek, az utazás időtartamára szükséges cikkek, élelmiszer, ékszer, két darab fényképezőgép és öt tekercs film, egy darab filmfelvevőgép és két tekercs film, egy darab távcső, egy darab hangszer, egy darab lemezjátszó, egy darab rádió, egy darab magnetofon, egy darab táskaírógép, egy darab gyermekkocsi, tfem- pingfelszerelés — sátor és hasonló —, búvárfelszerelés, egy db kerékpár, sportcsónak, egy-egy sportfelszerelés, Ü00 darab cigaretta, vagy 50 darab szivar, vagy 250 gramm dohány, egy liter bor, vagy egy liter égetett szeszes ital, negyed liter kölnivíz). Üti- holmiként bevitt tartós használati tárgyakat az utas köteles Jugoszláviából való kilépésekor kivinni. A felsorolt útiholmin kívül 200 jugoszláv dinár értékben vihet be az utas nem eladásra szánt árut vámfizetés nélkül. Az ezt meghaladó értékű áru után behozatali vámot és illetéket kell fizetni. Kereskedelmi jellegű, azaz eladásra szánt árut és 6 ezer dinár feletti értékű elektromos cikket bevinni nem szabad. Emlék- és más tárgyakat csak nem kereskedelmi mennyiségben, a muzeális értékű tárgyakat pedig az illetékes szervek engedélye alapján szabad kivinni. Jugoszláviába a belépéskor és az onnan való kilépéskor az utasnak felhívásra csak szóbelileg kell a magával vitt tárgyakat bejelenteni és bemutatni. A devizarendelkezések értelmében Jugoszláviából 1500 dinárt lehet kivinni 100 dináros vagy ennél kisebb címletekben, évente egyszer. Az országgyűlés nyári ülésszaka elé sütörtökön délelőtt ismét megtelnek a Parlament padsorai, összeül az országgyűlés. Legfelső népképviseleti testületünk nyári ülésszakára két napirendet ajánlott a kormány: a képviselők megvitatják az 1981. évi állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait, valamint a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről szóló beszámolót. Széles körű előkészítő munka után kerül a „t. Ház” elé e két témakör, hiszen az elmúlt napokban tartott tanácskozásaikon mind a parlament állandó bizottságai, mind pedig a megyei képviselőcsoportok sok irányú, beható elemzésnek vetették alá az ország állapotát, fejlődési irányát a tények tükrében regisztráló jelentést, illetve a belkereskedelmi ágazat munkájáról képet adó tájékoztatót. Igen élénk, sok tekintetben a tárgyalt témán is túlmutató eszmecsere bontakozott ki a múlt évi zárszámadással kapcsolatban; csupán az országgyűlési bizottsági üléseken mintegy 70 képviselő fejtette ki erről a véleményét. Az érdeklődést, aktivitást az is magyarázza, hogy nemcsak a költségvetési tételek felhasználásáról esik szó ilyenkor, hanem ezzel összefüggésben arra is fény derül: miként sáfárkodtak a gondjaikra bízott összegekkel. a lehetőségeikkel, menynyiben járultak hozzá az ország előtt álló feladatok megvalósításához a gazdálkodó szervek, egy-egy terület illetékesei. Egyszóval: hogyan dolgoztunk 1981-ben, s munkánk értékelése milyen tanulságokat ad a jelen, a jövő cselekvéséhez. E kérdésre összetett, bizakodásra és aggodalomra egyaránt serkentő színekkel árnyalt válasz született az előzetes vitákban. Mert az.egyik póluson a tavalyi gazdálkodás örvendetes tényei, tendenciái: javult népgazdaságunk — benne a külgazdaság — egyensúlyi helyzete, megélénkült, hatékonyabbá vált a termelés, stabil maradt az életszínvonal. Történt mindez akkor, amikor a világ gazdasági, politikai válságjelenségei a vártnál is nagyobb erővel hatottak e törekvéseink ellen. Ugyanakkor —■ s ez a másik pólus — a jó irányba tett mozdulat kisebb, s lomhább is a kívánatosnál, eredményességét több tényező rontja. így például, míg a mezőgazdasági bizottság ülésén az élelmiszerexport dinamikus növekedését nyugtázhatták, az ipari bizottságén szóvá tették. hogy a külpiacon is jól eladható termékek gyártásában. így az ehhez szükséges szerkezetváltásban lassan haladnak előre az üzemek. Túl sok a veszteséggel gazdálkodó vállalat, a jelenlegi teherbíró-képességünkhöz viszonyítva költséges beruházás. Általában: a közpénzek felhasználása. a lakossági fogyasztás is csak addig terjedhet, amíg a munka létrehozta értékfedezete van — figyelmeztettek nyomatékkai erre az alapelvre a tanácskozásokon. ugyanis ezzel ellentétes jelenségeket is mutat a mérleg. A törvényhozói véleményekből is kitűnt: a kulcsszó változatlanul az alkalmazkodás. Alkalmazkodás például az építőiparban a megváltozott kereslethez — a több fenntartási, felújítási, illetve kisebb nagyságrendű feladathoz —, márpedig főként a nagyobb építővállalatoknál ez még nehezen megy. Vagy alkalmazkodás ahhoz a követelményhez, amely az úgynevezett nem termelő ágazatokban is mind pa- rancsolóbban munkál: lehetőségeiket. erőforrásaikat a legésszerűbben, a legfontosabb tennivalókra összpontosítva felhasználni, a költség- vetésben, s az emberi alkotókészségben rejlő tartalékokat egyaránt a legteljesebben kiaknázni. Mert csak így érhető el, hogy a korszerűsödő egészségügyi hálózat sikerrel küzdjön újkori népbetegségeink visszaszorításáért; hogy az oktatás a néhol nyomasztó tanteremgondok, a méltatlan körülmények felszámolása mellett a nevelés, a képzés tartalmi megújulásának nagyszabású programját is valóra válthassa. A lehetőségek kiaknázásának igényével függ össze, ami. ugyancsak gyakran szóba került a település- fejlesztés kapcsán: a lakosság kezdeményezőkészségére, erejére az eddigieknél jobban kell- támaszkodni a tanácsoknak — teszik is ezt —, ám teremtsenek is olyan körülményeket, amelyek közepette az emberek érdemesnek is tartják, hogy hosszú távra vállaljanak áldozatot. A belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetét elemző eszmecsere — miként az a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalásakor mindinkább gyakorlattá válik — ezúttal is túlterjedt a képviselőtestületi üléseken. A megyei képviselőcsoportok és a kereskedelmi állandó .bizottság mellett áttekintette az 1978-ban alkotott belkereskedelmi törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait például az ágazati szakszervezet vezetősége, és a nemrégiben megalakult Fogyasztók Országos Tanácsa is, amely az árukat vagy szolgáltatásokat vásárló lakosság érdekeit hivatott védeni. A viták során összességében kedvező kép bontakozott ki. Az elmúlt években javult az árukínálat színvonala, kiegyensúlyozott, és mind gazdagabb ellátást nyújt az élelmiszerkereskedelem, s szélesebb lett a választék több területen, például háztartási vegyi árukból vagy tartós fogyasztási cikkekből is. Ha nem is ilyen mértékben, de korszerűsödtek a vásárlási körülmények is, számos megyei tanácskozáson nyugtázták az új ABC- áruházak, szakboltok gyarapodásának örvendetes tényeit, s azt, hogy tért hódítanak a modern értékesítési formák, mint például a raktáráruházak hálózata. Változatlanul sok minden szerepel azonban a hiánycikkek sokat emlegetett listáján, s gyakran okoz gondot az áru minősége, az alkatrész^után- pótlás. Persze, ez utóbbiak már részben túlmutatnak a belkereskedelem helyzetén, lehetőségéin. S az eszmecserék során arra is figyelmeztettek, hogy a vásárlási körülményekbe az emberi kapcsolatok is beletartoznak, az a mindennapos kontaktus, amely javíthatja vagy ronthatja a fogyasztó megelégedettségét, közérzetét. S e téren a rossz példák gyakran háttérbe szorítják a jót, a becsületes, kiválóan dolgozó kereskedők gyakran nehéz körülmények között végzett munkáját, amelyet — mert ez is hangsúlyt kapott — fáradozásukhoz méltóan szükséges elismerni. honorálni. /á mos javaslat is megfogalmazódott a nyári ülésszakot előkészítő munkamegbeszéléseken; például az, hogy a rugalmasabb beszerzési lehetőségek . kiterjesztésével rövidítsék az áru útját a termelőtől a fogyasztóig. Nyjpmatékkal szóltak a kistelepülések áruellátásának javításáról, mint a falvak népességmegtartó képességének egyik tényezőjéről. S arról is, hogy ahol nem a kereskedelem a „bűnös”, ott a következményeket viseljék a valódi felelősök, tehát az elmaradt vagy rossz minőségű szállítmányoknak, a szerződések be nem tartásának a konzekvenciáit a termelők is jobban érezzék az eddigieknél. Császár Tibor
