Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
1982, június 17- csütörtök Azonos értelmezés, egyirányú cselekvés II politikai munka tapasztalatai Csorváson NÉPÚJSÁG A képviselőnő beszámol Szigeti Gáborné. munkájáról tájékoztatja a párttagságot Nagyközségünk mezőgazdasági jellegű, alapvetően ez határozza meg a falu arculatát. A lakosság lélekszáma 6700, tíz év távlatában stabil, alig változott. Az elmúlt években mind a mezőgazdaság, mind a szövetkezeti kereskedelemben végbement az ésszerű erő. és eszközkoncentráció, ezáltal megteremtődtek a dinamikusabb előrelépés objektív és szubjektív feltételei. A „Kiváló Mezőgazdasági Termelőszövetkezet” címmel háromszorosan kitüntetett Lenin Mgtsz 6000 hektáron gazdálkodik 560 dolgozó taggal. Az iparnak' hagyományai nincsenek a községben. Elsősorban a nők helyi foglalkoztatását segíti a HÖDI- KÖT telephelye 270 állományi dolgozóval, és a sütőipari Vállalat 130 fővel, a tanács és intézményeinél, valamint a kereskedelemben 300 foglalkoztatott van. Ezek a kisebb üzemek a foglalkoztatási gondok segítésén túl, elősegítik a munkássá válás folyamatát, ez kedvező hatással van a község társadalmi, politikai életére. Az aktív keresők jelentős hányada — 42 százalék — jár vidékre dolgozni. Ez hosszabb távon is így fog alakulni. Ezzel a politikai munkavégzés során számolnunk kell. Az ingázókkal és üzemeikkel való kapcsolattartás, együttműködés nagyobb energiát igényel. Az elmúlt tervciklusban tovább javult az alapellátás színvonala. A község egész területén kiépült a villany- hálózat, minden utcában biztosított a vezetékes vízellátás. Megindult a szövetkezeti lakásépítés, évente 30 űj ház épül, 40 kerül felújításra. Középpontban az alapszervezetek Pártbizottságunk politikai munkája során, éves munkaprogramjában rpgzíti a község egészére vonatkozó legfontosabb átfogó feladatokat, igényelve és 'figyelembe véve a párttagság és a szövetségek véleményét, felsőbb pártszerveink' határozatait. Testületi tagjaink jól ismerik a község valóságos helyzetét, a feladatok meghatározásában és a végrehajtásban is egyenrangú félként, egységesen vesznek részt. Irányító munkánk során arra törekszünk, hogy a párt politikáját mindenki egyformán, helyesen értelmezze, ez az alapja az egyirányú cselekvésnek. Munkánk középpontjában az alapszervezetek állnak. Fontos feladatnak tartjuk, hogy javuljon az alapszervezeti munka színvonala, hiszen ettől függ egy- egy határozat végrehajtása a gyakorlatban. Az alapszervezetek legfontosabb tennivalóit rendszeresen és differenciálva határozzuk meg. A végrehajtás ellenőrzése testületi ülésen, titkári értekezleten és a helyszínen, a segítő szándék, a nevelés elsődlegessége mellett, folyamatosan biztosított. Alapszervezeteink képesek, és hagyjuk is őket önállóan dolgozni. Titkári értekezleteken a soron levő feladatokat koordináljuk, értelmeztetjük, megjelöljük a végrehajtás útját, annak módszereit. Kialakulóban van a szükséges arány a feladatmeghatározás, a beszámoltatás, a tájékoztatás és a tapasztalatcsere között. Helyes k'á- derkiválasztással és céltudatos képzéssel elértük azt, hogy az alapszervezeti káderállomány stabil, gyarapodott általános és politikai műveltsége. Tíz alapszervezeti titkár közül kilenc végzett középiskolát vagy egyetemet. Valamennyien rendelkeznek közép- vagy felsőfokú politikai végzettséggel. A vezetőségi tagok 80 százaléka végzett valamilyen szintű káderképző iskolát. Nyugodtan elmondhatjuk. hogy alapszervezeteink kellő felelősséggel és színvonalon dolgoznak, a működési területükön érvényesül a párt vezető szerepe. Alapszervezeti vezetőségeinkkel együtt, folyamatosan feladatnak tekintjük a pártépítést, a tagfelvételi munkát. Az előkészítő, nevelő munka során azt tartjuk szem előtt, hogy a megnövekedett. bonyolultabb követelményekben eligazodni tydó, a politikát jól ismerő és végrehajtani akaró fizikai dolgozók, fiatalok kerüljenek a párt soraiba. Az előkészítő munka „társadalmasodott”, egyre több alapszervezetben érez felelősséget az utánpótlásért a vezetőség, a pártcsoport, a KISZ. és szakszervezet aktivistája, a kommunista vezető. Tudatosabb, átgondoltabb munkánk eredményeként javult a munkás jelleg. Az újonnan felvettek 80 százaléka több éves átlagban fizikai dolgozó, 50 százalékuk nő és 60—70 százalékuk fiatal. Az új párttagok' hamar beilleszkednek a kommunista közösségbe. Élenjárnak a munkában, a tanulásban, a megbízatások teljesítésében. A gazdasági élet pártirányítása Iránjdtó munkánkban alapvető helyet foglal el a gazdasági élet pártirányítása. Ennek tartalmát a gazdaságépítő munkára vonatkozó határozatok ismertetése, értelmezése, a helyi tennivalók kimunkálása, a végrehajtás szervezése és ellenőrzése képezi. Egyeztetjük a középtávú elképzeléseket, meghatározzuk a fejlesztés irányát (termelés, beruházás, terület- fejlesztés, munkaerő- és bér- gazdálkodás stb.). Figyelemmel kísérjük azokat a körülményeket, amelyek a termelést kedvezően befolyásolhatják (üzem- és munka- szervezés, versenymozgalmak, káder, és személyzeti munka, közművelődés, gazdasági társulások helyzete). A gazdasági kérdéseket igyekszünk politikailag vizsgálni, segítve-ellenőrizve azt, hogy a döntések összhangban legyenek a határozatok- kal, az érdekek helyes sorrendje valósuljon meg. Az önállóságot tiszteletben tartjuk és biztosítjuk. Agitációs és propaganda- munkánk során igyekszünk megértetni azt, hogy jelenlegi körülményeink' között nagyobb feladat hárul a pártszervekre, a párttagokra és a pártonkívüli dolgozókra egyaránt. Párttagjaink és a község -lakosságának figyelme egyre jobban ráirányul a gazdaságépítő munka alapkérdéseire, a népgazdaság helyzetének', helyi feladatainak jobb megismerésére, a végrehajtásban való részvételre. A minőség és hatékonyság az utóbbi 2-3 évben mélyebben „gyökeredzik” a tudatban. A gazdálkodás során előtérbe került a „mit — mennyiért?” — szemlélet. Egyre kevesebben becsülik le elért eredményeinket. Számos fórumon, személyes beszélgetésen elmondják a dolgozók, hogy valóban van mit megőrizzünk', ezért a hétköznapok során többet is vállalnak. Pártbizottságunk a község sajátos helyzetét alapul véve figyelemmel a lakosság jogos igényeire, a feszítő társadalmi szükségletekre —• alakítja ki a községfejlesztési elképzeléseket, a megvalósítás módszereit. A lakosság többségét érintő kérdésekben (pl. középtávú fejlesztési terv), a szocialista demokrácia fórumait kihasználva, igényeljük és kérjük az állampolgárok véleményét. Falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon. Hazafias Népfront-rendezvényeken, társadalmi és tömegszervezetek gyűlésein, munkahelyi közösségek tanácskozásain á felnőtt lakosság messzemenő érettségről tesz tanúbizonyságot. Egyre ritkább a „számlabenyújtás”, az alaptalan, vég nélküli követelőzés. A lehetőségeket mérlegelve hangzanak el közérdekű javaslatok. Egyre többen teszik szóvá a társadalmi élet hiányosságait, a lakóterület valós problémáit. Élőbb, hatékonyabb lett a kölcsönös információ, a párbeszéd. Nyílt községpolitika Az a gyakorlatunk — és a jövőben is az lesz —, hogy bármely fórumon elhangzott javaslat, észrevétel, ha az a közügyet szolgálja, megvalósuljon. A döntés megszületése után tájékoztatjuk az érdekelteket, a lakosságot a határozatról, az elvégzendő feladatokról. A végrehajtásban konkrétan megjelöljük a tanácsban, a tömegszervezetekben és a gazdasági egységek vezetőségeiben megbízatást teljesítő kommu. nisták tennivalóit. Az értelmes célok megvalósításáért szívesen vállal a lakosság — élén a kommunistákkal, szocialista brigádokkal — szellemi, fizikai és anyagi áldozatot. Ezt bizonyítja az is, hogy a társadalmi munka értéke négy év alatt egy lakosra vetítve, 139 forintról 640 forintra emelkedett. Társadalmi összefogással épült 8 millió forintért a tornacsarnok, az'iskolák, óvodák felújítása jórészt társadalmi munkában valósult meg. A nem tanácsi szervekkel való gazdasági koordináció eredményeként nyílt lehetőség egy 40 férőhelyes bölcsőde építésére. A Lenin Tsz saját erőből 3 csoportos óvodát hoz létre. A termelőszövetkezet ebben az évben üzemeibe bevezeti a gázt. így lehetőség nyílik arra, hogy az elkövetkezendő években az intézmények, a községben dolgozó vállalatok', v majd a lakosság is, hozzájusson a gázenergiához. A lakóterületi és az ÁFÉSZ- pártalapszervezetek kommunistái a kereskedelmi hálózat fejlesztésének meggyorsításáért kezdeményezték a lakossági célrészjegy jegyzését. A szervező, felvilágosító munka eredményeként lakos. Ságunk 4 millió forint betétet helyezett el erre a célra. Elmondhatjuk, hogy a nyílt községpolitika, a párttagok példamutatása, a szocialista demokrácia lehetőségeinek egyre jobb kihasználása eredményeként erősödött a lakóterületért, a közösségekért érzett felelősség. Lakosságunk szereti községét, bízik a párt politikájában, fejlődött közéleti aktivitása. A tervek formálása mellett a végrehajtásból is egyre többen kiveszik részüket. Az irányító munkának csupán néhány részterületét emeltem ki közel sem azzal a szándékkal, hogy a nagyközségi pártbizottság irányító munkája teljes, már nincs min javítani. Tudjuk, hogy a követelmények, a feladatok állandó változása, nehezedése, a párt munkamódszerének', munkastílusának fej, lesztését, „karbantartását” igénylik. Csak így tudunk a feladatoknak, a párttagság bizalmának eleget tenni. Pártbizottságunk az irányító pártszervek határozatait, saját munkájának tapasztalatait figyelembe véve, a közeljövőben tárgyalja és határozza meg irányító munkájának fejlesztésével kapcsolatos feladatait. Ez is megfelelő alkalom arra, hogy jól éljünk a pártdemokrácia adta lehetőségekkel. Igényeljük és kérjük a párttagok1, az aktívák és a szövetségesek vé- I leményét, javaslatait a mun- [ ka jobbítására, feladataink, a XII. kongresszus által megjelölt tennivalók még jobb végrehajtása érdeké- ben- Széli László Csorvás nagyközségi pártbizottsága I titkára I Jeles napok júniusban Ősi, népi tapasztalat és megfigyelés alapján június nyolcadikéhoz, Medárd napjához közismert időjárási regulák fűződnek. A régi öregek azt tartották, hogy ha ezen a napon esik az eső, .akkor negyven napon át hull majd az égből az áldás, bőséges csapadék öntözi a földeket. Ezt a népi megfigyelést a tudomány azzal igazítja ki, hogy valóban ez idő tájt áll be Közép-Európa éghajlatára jellemző kora nyári monszunos esőzés. Persze előfordul, hogy nem Medárd- kor, hanem később kezd esni az eső, de a meteorológiai megfigyelések szerint június 12-e után rendszerint csapadékos az idő. A nyári napforduló idejére eső Szent Iván napja, június 24-e nagy ünnep volt régen falvainkban. A Szent Iván napi tűzgyújtást szinte egész Európában ismerték, hozzánk szláv és germán közvetítéssel került. A kultikus és gyakran játékos célzattal meggyújtott máglya szokása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő erejébe vetett hitből fakadt. Legtöbbször kóróból, szalmából gyújtottak lángot, Vas és Zala megyében pedig az egész éven át őrsött, használt söprűket gyújtották meg. A dalolva hazavitt, tűzből kimentett seprűcsutak a káposztaföldre került, hogy a hernyó ne egye meg az ültetvényt. Másutt csontból, szemétből, rongyokból bűzös füstöt is támasztottak, hogy elriasszák a gonosz ördögöket. A meggyújtott tűz átug- rálása is eredetileg kultikus cselekedet volt, később játékos elemekkel telítődött. A lányoknál ebből jósoltak a férjhezmenésre vonatkozóan. A tűzugratáskor párosító dalokat énekeltek: az ugráló lányokat ott, a helyszínen egy-egy legénnyel „házasítottak össze”. Június huszonhetedikével, László napjával kapcsolatban népmondáink, népmeséink kedvelt hőséről, Szent László királyról szóló történetet érdemes feleleveníteni. A monda szerint egy kis bihari falu, Nagykereki onnan kapta a nevét, hogy amikor László koporsóját Váradra szállították, az itteni templom dombján éjjeli pihenésül megállított halottasszekér kerekei maguktól megindultak Várad irányába. Június 29-e, Péter, Pál napja hagyományosan az aratás kezdetét jelezte. A búzaérésnek, valamint az aratás elkezdésének időpontjaihoz sokféle, vidékenként változó hiedelem fűződött. Egyes helyeken azt tartották, hogy június 15-én szakad meg a búza töve, attól kezdve már nem növekszik, csak érik. Az aratás megkezdésével kapcsolatban is sok hiedelem járta: nem kezdhették el uj- holdkor; ha valaki meghalt a faluban, előbb sürgősen el kellett temetni az illetőt; kedden és pénteken sem volt ajánlatos aratásba vágni, vagy új táblába kezdeni, mert akkor üres lesz a búza feje. Kezdéskor sok helyen az arató egy búzaszálat kötött á derekára, hogy az ne fájjon. Az aratás befejezése- I kor pedig egy csomó gabonát lábon hagyták a madaraknak, másutt egy marék kalászt a tarlón, hogy a jövő évben a zivatar ne tegyen kárt a vetésben. Az igazi aratóünnepet azonban nem júniusban, a munka kezdetekor, hanem az aratás befejezésekor rendezték meg, felvonulással, színes mulatsággal, tánccal egybekötve. Kiss György Mihály Gyulán, 1975-ben két fiatalasszony indult az ország- gyűlési képviselő-választáson, s kettőjük közül végül is Szigeti Gáborné került be a Parlamentbe. A város országgyűlési képviselője az utóbbi hónapokban többször találkozott választóival, és számolt be tevékenységéről. Legutóbb a belvárosi párt- alapszervezet tagsága hívta meg, hogy meghallgassa beszámolóját munkájáról, tevékenységéről. Elsőként arról beszélt, hogy milyen nagy megtiszteltetés volt számára az első parlamenti ülésszak, ahol ott ülhetett az ország vezetői körében. Ennek bizony már hét esztendeje. Az azóta eltelt időszakban nyolc ülésszakon, tizennégy ülést tartott az országgyűlés, amelyen négy törvényjavaslatot tárgyaltak és szentesítettek egyhangú határozattal a képviselők. — Az 1980. decemberi ülésen az országgyűlés megtárgyalta a népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló tervét. Balogh L ászló, a békési Egyetértés Tsz elnöke hozzászólásában foglalkozott a mezőgazdaság belső tartalékaival, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben meglevő lehetőségek kiaknázásával. Az elmúlt év tavaszi ülésszakán Bóka Mihály- né, a méhkeréki tanács elnöke szólalt fel, és mondta el véleményét, javaslatát. A tavaly decemberi ülésszakon Skaliczki Károlyné szólt hozzá az 1982. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz. Jómagam 1977-ben mondtam el szűzbeszédemet a vízügyi hivatal elnökének beszámolójához. Ebben jelentős hangsúlyt kapott megyénk belvízproblémáinak bemutatása, és az, hogy az évenként rendszeresen visz- szatérő bel- és árvíz sok milliós terméskiesést okoz, különösen a Körösök mentén. Tudjuk, hogy ennek a megoldása nem kis időt és anyagi áldozatot kíván. Hisz egyrészt tovább kell szorgalmazni a belvizek levezetését, mégpedig minél biztonságosabban és gyorsabban, más- - részt ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, hogy a lehullott csapadék jelentős része a talajban maradjon, és jótékonyan éreztesse hatását különösen aszályosabb időben a mezőgazdasági termelés növelésében. Jelenleg a város vezetői azon fáradoznak, hogy mihamarabb megoldódjék Gyula csapadékvízelvezetése, amelyre nagyszerű lehetőség kínálkozik társulás formájában. Szólt a képviselőnő arról is, hogy az országgyűlésnek 11 állandó bizottsága tevékenykedik és a Békés megyei képviselők öt bizottság munkájában vesznek részt. Beszélt az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportjának munkájáról, amely ülését általában a Hazafias Népfronttal közösen rendezi. Hogy a képviselők minél jobban megismerhessék a megye lakosságának gondjait, a csoport üléseit általában más-más helyen rendezik meg, így jártak már Me- zőkovácsházán, Szarvason és Szeghalmon. Részletesen szólt arról is, hogyan találkozik választóival, milyen segítséget tud adni a hozzáfordulóknak. B. O. Kétcgyházi ház előtt Fotó: Fazekas László
