Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
1982. június 16., szerda flz őszi diákfoglalkoztatás előkészítése és feladatai ■■■■toBBnMHHHniR A mezőgazdaság idényjellegű munkaerő-szükségletének legnagyobb forrása a tanulóifjúság. A KISZ KB által szervezett nyári önkéntes építőtábori mozgalomnak 1982-ben ünnepeljük 25 éves jubileumát. A táborozás jelentős mértékben járult hozzá a fiatalok munkára neveléséhez, közösségi szellemük erősítéséhez, a mező- gazdaság és élelmiszeripar idényjellegű munkaerő-szükségletének kielégítéséhez. A KISZ Központi Bizottsága az Állami Ifjúsági Bizottsággal együttműködve 1981- ben 24 alkalommal hirdette és szervezte meg a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdőgazdaságban az önkéntes ifjúsági építőtáborokat, elsősorban azokban az üzemekben, ahol a legnagyobb szükség volt a diákok segítőkész munkájára. A mezőgazdaság területén a zöldség-, gyümölesszedési, kuko- ricacímerezési és növényápolási munkákat végeztek a fiatalok, a konzervgyárakban főleg a mezőgazdasági termékek előfeldolgozásához, csomagolásához nyújtottak segítséget. A fiatalok 1981-ben a központilag szervezett önkéntes ifjúsági építőtáborokban 2 838 240 munkaórát teljesítettek, ami megfelel 14 860 fő felnőtt dolgozó egyhavi teljes munkaidejének, 33 502 890 forint munkabérnek megfelelő munkát végeztek, ennek alapján a fiatalok jutalomalapja 11 790 576 forint volt. A táborozó fiatalok 160—170 millió termelési értéket állítottak elő. Egy- egy diák átlagos napi keresete 70,82 forint volt, ami az előző évinél 8,69 forinttal magasabb. 1982-ben — a 25 éves jubileum keretében — 57 üzemeltető gazdaság 76 táborhelyen 279 turnus keretében 46 810 fő diákfiatal fogadására készült fel. A központilag szervezett önkéntes ifjúsági építőtáborok 1982. június 20-án nyitják kapuikat, és várják a diákfiatalokat. A tanulóifjúság döntő többsége szervezett keretek között az őszi kézimunkaigényes növények — zöldség, szőlő, gyümölcs — betakarítási munkáiban vesz részt. Az 1981. évi őszi mezőgazda- sági munkákban 546 840 diákfiatal vett részt, és mintegy 16,4 millió munkaórát teljesített, ami megfelel közel 85 000 felnőtt dolgozó egyhavi teljes munkaidejének. A fiatalok megyénként differenciáltan a kézimunkaigényes növények mintegy 20 —25 százalékát takarították be, amelynek áruértéke eléri a 3,5 milliárd forintot. E munkáért a foglalkoztató gazdaságok, vállalatok a fiatalok részére 175 millió forintot meghaladó munkabért fizettek ki. A népgazdaság és a fiatalok érdekei is megkövetelik, hogy az irányító szervek, valamint az üzemek és iskolák alaposabban készítsék elő, szervezzék meg a diákok foglalkoztatását, maradéktalanul szerezzenek érvényt a diákok foglalkoztatását szabályozó rendelkezéseknek. A tanulóifjúság közhasznú munkavégzésének társadalmi-gazdasági céljainkkal összhangban történő megszervezése érdekében a MÉM a következőkre hívja fel a figyelmet: Állami gazdaságok, mező- gazdasági termelőszövetkezetek, élelmiszeripari vállalatok a diákok munkájának igénybevétele előtt kötelesek valamennyi üzemen belüli és külső létszámtartalékot felhasználni. Többek között az idénymunkarendek kialakításával, és saját dolgozóik megfelelő átcsoportosításával növeljék a betakarítási munkákra fordítható munkaidő- alapot; a betakarítás munkaerő-igényének ismeretében szervezzék meg a saját dolgozóik szabadság alatti, valamint munkaidőn és munkakörön kívüli foglalkoztatását; vonják be a betakarítási munkákba a helybeli külső munkaerőt; éljenek a más vállalatokkal kialakítható munkaerő-kooperáció lehetőségeivel. Az említett intézkedések megtétele után is csak abban az esetben vehetnek igénybe diákmunkaerőt, ha a jogszabályi előírásokban meghatározott feltételeknek eleget tudnak tenni. A tanulóifjúság őszi foglalkoztatását elsősorban a fogadó üzem és az oktatási intézmény közötti közvetlen kapcsolatok, a kölcsönös érdekeknek megfelelő tartós együttműködések keretében kell megszervezni. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek közvetlenül keressék meg a közelükben levő iskolák vezetőit, és adjanak tájékoztatást — a tanárok és tanulók részére egyaránt — az őszi betakarítás során végzendő munkákról, a foglalkoztatás feltételeiről, a kereseti lehetőségekről. Egyben kérjék a véleményüket, javaslataikat» az általuk alkalmazott érdekeltségi rendszer továbbfejlesztéséhez. Diákfiatalokat foglalkoztató gazdaságok, vállalatok fordítsanak nagy gondot a diákok megfelelő foglalkoztatására, a munka előkészítésé- . re, irányítására és a foglalkoztatás feltételeinek a megteremtésére. Ismertessék meg a feladatokat, a munka minőségi követelményeit és a kereseti lehetőségeket. Tegyék anyagilag és erkölcsileg is érdekeltté a diákokat és a munkájukat irányító pedagógusokat. Menet közben és a foglalkoztatás befejezésével az iskola és a gazdaság vezetése együttesen értékelje a végzett munkát. A gazdaságok, a vállalatok törekedjenek arra, hogy a diákok foglalkoztatása a nevelési-oktatási intézményekkel kötött kölcsönös előnyökön alapuló hosszabb távra szóló szerződések keretében történjen. Az üzemek gondoskodjanak a diákok elfogadható szállításáról, tisztálkodási és egyéb szükségleteik kielégítéséről. Táborszerű foglalkoztatásnál biztosítsák a tanulók megfelelő higiénikus elhelyezését, a munkaidő utáni pihenés, szabadidő-eltöltés lehetőségeit. A nevelési-oktatási intézmények vezetői gondoskodjanak a tanulók foglalkoztatásával kapcsolatosan a pedagógusok, a szülők és a diákok megfelelő tájékoztatásáról. Fordítsanak nagy figyelmet a szerződések megkötésére. Konkrét, számonkérhető, a gazdasági és a pedagógiai érdekek összhangjára épülő szerződéseket kössenek, amelyeket időben ismertessék meg az érdekeltekkel. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy a tanulók foglalkoztatását csak akkor lehet megkezdeni, illetőleg folytatni, ha a foglalkoztató a szerződésben meghatározott munkát, munkaeszközöket és az előírt feltételeket biztosította. Gondoskodni kell a tanulók állandó felügyeletéről. Különösen fontos az intézmények vezetői, az osztályfőnökök, a pedagógusok. az iskolai KlSZ-szer- vezetek előkészítő munkája. A megyei tanácsok szak- igazgatási szervei -fordítsanak nagy gondot a diákok munkájának megszervezésében részt vevő szervek, intézmények, üzemek tevékenységének koordinálására, a foglalkoztatás tervszerű előkészítésére, ellenőrzésére és értékelésére. A megyei tanácsi szervek hassanak oda, hogy a nevelési, oktatási intézményekben a pedagógusok, a szülők és tanulók is megfelelő tájékoztatást kapjanak az üzemekkel kötött szerződésekről, a végzendő munkáról, az elhelyezési, étkezési stb. feltételekről. Szolnokon, a számlái sportrcpiflötércn kéthetes tábort szerveztek a megye repülni vágyó fiataljainak. A kezdők most repülnek először (MTI-fotó — Csikós Ferenc felvétele — KS) Közgazdászfórum A vezető és a vállalatfejlesztés r a,^ja már a vezetőknek nemcsak az a ffö ! feladatuk, hogy az általuk irányíI— al tott szervezet zavartalan munkáját biztosítsák, hanem az is, hogy annak hatékony működéséről és fejlesztésének eredményes megszervezéséről is gondoskodjanak. Minden szervezet irányítása alapvetően két fontos tényezőből tevődik össze: egyrészt operatív feladatokból, amelyek végrehajtása teszi lehetővé a szervezet folyama-, tos működését és kellő stabilitását; másrészt stratégiai és taktikai feladatokból, amelyek a szervezet, pontosabban a szervezet által végzett tevékenység továbbfejlesztését szolgálják. Az operatív feladatok többnyire rutinfeladatok;- rövid távú, mindenekelőtt koordinatív döntéseket igényelnek, és olyan vezetőket. akik ki tudják használni, a jogszabályok, utasítások adta lehetőségeket a szervezet működtetésére, a napi munka feltételeinek megteremtésére. A stratégiai és taktikai feladatokban már a hosszú távú érdekek kerülnek előtérbe, amelyek célja: a vállalatot ma olyan szintre emelni, hogy az a holnap és a holnapután változó környezetének változó igényéit is képes legyen kielégíteni.' Ezen feladatok elkülönülése a munkamegosztás rendszerében egyre inkább kialakul, amelyet csak gyorsít, hogy a két munka más jellegű képzettséget, tapasztalatokat és gondolkodásmódot igényel. A vállalatok vezetésének fel kell ismerni ezt a folyamatot, mert csak így összpontosíthatják maguk kezébe a stratégiai, azaz a fejlesztési döntéseket, amely végső soron a tényleges hatalmi feladatok megragadását, a vállalati politika, a vállalati lét alakítását jelenti. Amíg egy vállalat életében nagyon fontos munkaszervezésnél a vezető elsősorban hatalmi státusa latbavetésével támogatja a szervezőt, addig a fejlesztésben ő maga a szervező. Meg kell teremtenie az alapvető fejlesztési területek: a gyártmányfejlesztés, a gyártásfejlesztés, a gyárfejlesztés, a káderfejlesztés, a szervezetfejlesztés és a termelés kultúrájának fejlesztése harmóniáját, az összefüggések ismeretében. Képesnek kell lenni a műszaki-gazdasági fejlesztési folyamatok perspektivikus, rendszerszemléletű vizsgálatának áttekintésére, elemzésére. Fontos feladat az alkalmazott tudományok integrálhatóságának felismerése a termelésben. A vállalatfejlesztés kifejezetten csoportok együttes munkájaként végzett alkotó szellemi tevékenység. Bizonyított, hogy ugyanaz a munkamegosztási mód, amely fizikai elemeket tartalmazó munka esetén eredményeket hozott, az alkotó szellemi munkánál nem vált be. És sok fejlesztési szervezet jelenlegi működésének tanulsága szerint, ma sem válik be, mégpedig azért nem, mert a keresett új (szellemi) érték kialakulásának módja, folyamata mSs, mint fizikai termék esetén. A klasszikus szervezési irányzatnak, főleg a termelésszervezéssel foglalkozó részei értékeléséhez a műszaki ismeretek^ nélkülözhetetlenek. Termékek előállítása esetén a fizikai munka helyes mértékű megosztása, illetve összerendezése útján érhető el a kívánt többlet. Az alkotó szellemi munka kibontakoztatásához — tehát a vezetői tevékenység végzéséhez — nem nélkülözhetőek a pszichológiai, társadalmi, szociológiai, politikai-ismeretek. Nem szükséges a tudományterületek teljes ismeretanyaga, de a szervezéssel valamilyen kapcsolatban levő fejezetei feltétlenül. Azaz mindennemű — ilyen jellegű — szervezésnél szükség van az említett diszciplínáknak egymással integrált vagy legalábbis egyeztetett alkalmazására, e tudományterületeknek a szervezéséhez is értő képviselői útján. A vállalat szervezője egyrészt mint a fejlesztési folyamat ismerőjének specialistája lehet a vezető segítségére, másrészt a team tagjaként szakismereteivel (információkezelés, matematikai ismeretek, döntéselmélet stb.) szolgálhatja a vállalati fejlesztés megalapozását. A szellemi alkotás témájával igen sok aspektusból szinte beláthatatlan számú munka foglalkozik. Az elmúlt időszakban különösen sok gondolat került kifejtésre az innovációval kapcsolatban. Mindezek ellenére az alkotó szellemi munka szervezése területén koránt sincsenek olyan, a gyakorlatban is bevált eljárások, mint a termelésben. A kimondottan szervezési kérdésekkel foglalkozó tanulmányokon tú] azonban számos szervezési lehetőséget vetnek fel azok a munkák, amelyek tudományos igényességgel vizsgálják a gondolat realizálásának folyamatát. így a szellemi alkotó munka igen fontos, a vállalatfejlesztésben is felállítható egy kiindulási modell, amelynek hatékony mozgásba hozásához szükséges: a vezető tudatos szervezői akarata, tevékenysége; az alkotásban részt vevő megfelelő személyek kiválasztása, motiválása és természetszerűleg megbecsülése. vezetőknek tudniuk kell, hogy a vállalatok mai hatékonysága, versenyképessége sokkal korábban meghatározott. A világpiacon folyó éles versenyben az a késztermék kerül ki győztesen, amelynek komplex előállítási folyamatában az első mozzanattól kezdve korszerű módszereket tudtak alkalmazni, és ebben a vállalatié jlesztés, az alkotó szellemi munka szervezése, szervezettsége az egyik döntő elem. Ugrai P. András Szikrapróba: jövő héten (Folytatás az 1. oldalról) Az orosháziak a felkészülést értékelve azt állapították meg, hogy az IKR-szerve- zésnek köszönhetően az idén javult az IFA-alkatrészellá- tás. A MEDGYESBODZAS— PCSZTAOTTLAKAI EGYETÉRTÉS TSZ-BEN május 19-én nagy jégeső tarolta a vetéseket. Az ősziek 1400 hektárjából 120 totá_l- kárt szenvedett, 30 hektárt a belvíz pusztított ki. Ezeket a területeket — ahol csak lehet — kölestermesztéssel igyekeznek újrahasznosítani. Sajnos, a megmaradt táblák jó felét is károsította még a jég. A remény mindenesetre megmaradt, hogy a növények magukhoz térnek, s így az öt Claas-Dominátornak, meg az egy E—516-osnak most sem lesz kevesebb dolga, mint egy évvel ezelőtt. A gépszemlét június 21-én tartják a két községben, ahol ugyancsak 12—14 napos aratásra számítanak. Alkatrésszel, szállítással és tárolással — remélik — végig nem lesz nagyobb gondjuk. A szalmát mind begyűjtik, hiszen a csirketartásról nevezetes tsz-ben, a közösben is meg a háztájiban is, mély almon tartják a baromfit. A SZEGHALMI SÁRRÉTI TSZ-BEN öt Bizon-Gigant, öt E— 516-os, meg kilenc E—512-es kombájnt készítették fel, a gépszemlét jövő héten tartják meg, ezt követően június 25-én járja majd be a határt a termelőszövetkezet vezetése, hogy megtekintse 9 négyezer hektár aratniva- lót, amiből háromezer hektár a búza, a többin repce, őszi árpa meg tavaszi árpa díszük. A búzatáblákat az elmúlt évihez képest alig- aüg károsította a belvíz, hiszen a tavalyi 1100 hektárral szemben az idén mindössze 300 hektár volt az elöntés. Annál inkább szenvedett a repce, amiből 300 hektár fagyott ki. A szövetkezet úgy tervezi, hogy már a kezdet kezdetétől igénybe veszi a Körösi Állami Gazdaság betakarító gépeit is, hogy minél "biztonságosabbá tegye az aratást. A közös gazdaságban a lehető legtöbb gondot okozza, hogy nem sikerült elegendő pótkocsit beszerezniük, ezért a szállítóknak éjjel-nappal menniük kell majd. A szárításban remélhetőleg nem lesz fennakadás. miután rövidesen befejezik a Bábolna-típusú szárító ikresítését. Házilag készített bálaszállítók segítik majd a szalmabetakarítást, aminek munkáját hat gyorsbálázóra bízzák. Tartalékba helyezett a Magyar—Vietnami Barátság Tsz két láncoskombájnt is, de remélik, hogy ezek nem kerülnek bevetésre. A KÖRÖSLADÁNYI MAGYAR—VIETNAMI BARÁTSÁG TSZ-BEN a csaknem háromezer hektár búza mellett * mintegy 600 hektáron ad még aratni- valót a tavaszi árpa, a repce meg a fénymag. A repce itt is sokat szenvedett a fagyok miatt, az eredetileg elvetett 665 hektárból mindössze 220 terem, a többit napraforgóval, pillangósokkal, meg silókukoricával próbálják újrahasznosítani. A június utolsó napjaira tervezett gépszemlére .való felkészülést elsősorban az segítette, hogy a 19 kombájn közül hetet tavaly vásároltak, ötöt meg az idén. így az alkatrészhiánnyal nem, gyűlt meg a bajuk. A szállítóeszközöket már megszemlézték, s abban bíznak, hogy nyújtott műszakos aratással két hét alatt szérűre hordják a gabonát. Igaz, a búzák májusban nagyon sokat szomjaztak, a terméskilátások mégis megfelelőek, ahol pedig már befejezték a meliorációt, egyenesen biztatóak. Nagy níennyiségű szalmára számítanak az idén a körös- ladányi tsz-ben, aminek betakarítására ugyancsak alaposan felkészültek. A GYOMAI GYŐZELEM TSZ-BEN viszonylag jól viselték el a hosszú, kemény telet az őszi kalászosok. Az aratásra váró mintegy 1600 hektárból egy-két hektáros foltokban összesen 400 hektár termő- területet károsított a belvíz. A hét Dominátort és a négy SZK—5-öst már 90 százalékban felkészítették az aratásra a gépszerelők, a nagyjavítást csupán az MTZ-khez és az SZK—5-ösökhöz. nehezebben beszerezhető alkatrészek lassították. A gépeket június 23-án szemlézik a gyomai Győzelem Tsz-ben, ahol már évek óta nem okoz különösebben nagy gondot a gabonák szárítása, szállítása és tárolása. Kőváry E. Péter
