Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
1982. június 16., szerda NÉPÚJSÁG Szépen magyarul - szépen emberül Nyelvhasználat és emberi magatartás n szép könyvek mestere Beszélgetés Szánté Tiborral Az utóbbi években egyre gyakrabban jut eszembe egy egyetemi élményem. FJéhai latinprofesszorom így kezdte az egyik délutáni előadását: „Rettenetes az, hogyan beszélnek a gyerekeink”. Elmondta, amerre jött, mindenütt az iskolából kiabálva hazatérő vagy a tereken lármázva játszadozó gyerekekkel találkozott, s a beszédjükből, kiabálásukból tisztán csak egy kifejezés volt hallható: „Te hülye!” Nem haragudtak egymásra, nem veszekedtek, mégsem tudtak egymáshoz másként szólni. Ma már inkább csak a 9 —10 éves labdázó gyerekektől hallja az ember: „Add már a labdát, te hülye! Hová adtad, te hülye? Löd már rá, te hülye!” — mondatokat. Megritkult ez a kifejezés. De nem azért, mert a nevelésünk elérte már azt, hogy látják a gyerekek a helytelenségét. Hanem azért, mert átvette a helyét egy sereg más, durvább, sértőbb szó, kifejezés. Utazom a vonaton. Négy egymással szemben ülő fiatalember meséli egymásnak a munkahelyi élményeit. Nagyokat nevetnek közben, a térdüket csapkodják jókedvükben, s két mondat között vagy a mondat végén jön az a bizonyos, közösülésre felhívó kifejezés. Mind a négyen olyan hangosan beszélnek, hogy a szakasz minden utasa hallhatja. Végigmegyek a főiskola folyosóján, óráról jönnek ki éppen a hallgatók, és sokan ebédelni indulnak. Két nőhallgató a kijárat előtt befejezi a beszélgetését. Az utolsó mondata az egyiknek' ez: „Mondd meg neki, menjen az anyja...!” Hallom én is, s hallotta még legalább tíz hallgató. Vizsgaidőszak. Fiú- és nő- hallgató várja a jóbarátot. „Mit írt be az indexedbe az a vén k...?” „Közepest.” „Le van ...!” Megint egész környezetük hallotta. Autóbuszon, utcán, munkahelyeken csak úgy röpködnek ezek vagy ezekhez hasonló durva, sikamlós és trágár szók, kifejezések. Fiúk és leányok, férfiak és nők ajkáról egyformán. Sokan azt vallják, hogy a dühös, az elkeseredett ember így könnyíthet magán. A felsorolt esetekben a trágár szavakat használó nem volt sem dühös, sem elkeseredett. Vajon mit mondtak volna akkor, ha valóban dühösek lettek volna, vagy veszekedtek volna? E]" tudjuk képzelni, hiszen mindnyájan tanúi lehettünk már utcán, vonaton vagy munkahelyen effélének. A legnagyobb baj az, hogy a durva, trágár stílust a legtöbb ember természetesnek veszi már, mintha ezek a szavak polgárjogot nyertek volna a mindennapi beszédben. Pedig az egyenlő mértékkel szabott demokratikus jogok sem adnak senkinek sem jogot arra, hogy a vonaton, a szórakozóhelyeken, a munkahelyen, a nyilvánosság előtt, ahol mások is hallják, ezeket a szavakat, kifejezéseket használják. Szűk baráti körben ki-ki úgy beszélhet, ahogy akar, a nyilvánosság előtt azonban nem. Sokan elfelejtik azt, vagy talán nem is tudták, hogy az emberi magatartásnak a nyelvi magatartás, a beszéd szerves része. Aki durva, trágár szavakat használ, akinek mocskos a beszéde, annak alighanem ilyen az érzésvilága, az egész gondolkodásmódja és az emberi magatartása is. Bachát László Esztergály Keve fotókiállítása A mezőberényi művelődési házban Szűcs Lajos, a nagyközség tanácselnöke nyitotta meg Esztergály Keve fotókiállítását. — Megyénk szülöttét üdvözölhetjük körünkben, aki íme hazajött munkáival, a művészi fotókkal — mondta bevezetőjében a tanácselnök. Huszonhét kép látható a kiállítás falain, ízelítő, teljességre törekvő keresztmetszete egy színes fotós egyéniség munkásságának. Portrék, életképek, tájképek, a' múlt egy-egy pillanatának művészi lenyomata és épülő világunk lendületet hordozó üzenete. Esztergály Keve képeihez aligha kell magyarázat, mert azok önmagukért beszélnek. Tisztán, egyszerűen, mindenki által befogadhatnám A vándorkiállítás első állomása a mezőberényi fotótárlat, amely az idei nyár kulturális eseménysorozatának jelentős * színfoltja. Csikók II. Szántó Tibor, a magyar könyvművészet hetvenéves mestere á napokban kapta meg Lipcsében a Gutenberg- díjat. Életműve elválaszthatatlan a magyar könyvészet XX. századi fejlődésétől. Beszélgetésünk témája mi is lehetne más, mint a könyv. — A könyvnyomtatás több mint félezer évig az emberi kultúra és civilizáció értékeinek legfőbb hordozója, a gondolatrögzítés első számú eszköze volt. Néhány évtizede azonban új vetélytársak jelentkeztek: a film, a rádió és a televízió, végül az elektronikus információfeldolgozás, amely átformálta a gu- tenbergi világképet. Milyennek látja a jövőt? — Lipcsébe, a könyv világkiállításra nyolcvankét nemzet nyomdászai, könyvkiadói hozták el alkotásaikat, így friss élmények alapján számolhatok be a tapasztalataimról. A könyv nem veszti el szerepét, csak feladatai átcsoportosulnak. A tudományok sohasem látott fejlődéséhez, „szétrobbanásához” igazodva ma a világ könyvtermésének zöme tudományos, ismeretterjesztő jellegű. A szépirodalom, a lírai, drámai, epikai könyvek háttérbe szorultak, mondjuk a kémia, a kibernetika, az elektronika egyes alágazatai- hoz viszonyítva. Mint Lipcsében elhangzott, szinte egyedül a magyar könyvkiadásban, könyvészetben őrizte meg első helyét a szépirodalom. Mindenütt másutt puha fedelű, áruházi termékké vált, csekély számú reprezentatív kiadványt kivéve. — Egyébként a könyv sem térhetett ki a képi gondolat- közlés, a film, a televízió hatása elől. A külföldön megjelenő könyvek tartalma hatvan—hetven százalékban kép, méghozzá színes, még a .tudományos könyveké is. Mint magyar nyomdász örülök. hogy a hazai könyvkiadás megőrizte erényeit, nemcsak a tartalmi igényesség a jellemző, hanem a forma, a köntös is. — A szép magyar könyv nemzetközi rangját az ön munkássága is öregbíti. Legutóbb hatalmas sikert aratott az Arany János Kapcsoskönyvét idéző Weöres Sándor kézírásos könyve. Miért éppen a könyvészet e területén kalandozik? — Tulajdonképpen színész szerettem volna lenni, nyom- dászinasként tizenhat éves koromban a munkás szavalókórusban ismerkedtem meg Illyés Gyulával. A kör veze-, tője, Ascher Oszkár, akkor még mérnök volt. Amikor színésznek „felvételiztem”, megkérdezték, mi a szakmám? Megmondtam, hogy nyomdász vagyok. Tehetségtelennek tartottak, de megvigasztaltak, hogy a nyomdászat szép szakma ... Kner Imre keze alatt tanultam. A- másik mesterem Bortnyik Sándor volt, a festő. Jól ismertem a Nyugat nagy nemzedékét, és később egy lágerben éltem Radnóti Miklóssal Borban. Utolsó útja előtt mondtam neki, ne induljon el a transzporttal, de nagyon szerette volna látni Fannit. Én ott maradtam a bori táborban, és csak később, á harmadik csapattal mentünk erdőkön, hegyeken át búj- kálva az ellenséges csapatok és a szerb partizánok harcai között. De térjünk vissza derűsebb témára. Bortnyik iskolájában amolyan kis Bau- haust alakítottunk Halász Jánossal, az animációs film egyik legnagyobb mesterével (aki ma Angliában él), és Vásárhelyi Győzővel, azaz Victor Vasarelyvel. Vonzódásom a költészet, az irodalom, és a színházi világ iránt töretlenül megmaradt. Ezért is kértem meg most . a Széchenyi Nyomda vezetőit, hogy ' a Devecseri Gábor munkáiból készülő kis kötet megvalósításában vegyenek részt. Ez amolyan baráti, családi kiadvány lenne, nem árusítási célokra. Húsz, huszonöt élő és a közelmúltban eltávozott költő munkásságából válogatunk hasonló módon. — A tizedik nyomdaipari mérnök-technikus találkozón, Győrött az ön előadásának témája a fényszedés tipográfiája volt. Miért éppen e technikainak tűnő tárgykörrel foglalkozott az országos tapasztalatcserén ? — Korunkban a civilizáció sokkal nagyobb léptekkel halad előre, mint a kultúra. Nem volt még idejük az embereknek feldolgozni a változásokat. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Veres Péter válaszolt arra a kérdésre, hogy miért kell a szép könyv, még ezt mondta: „Nem tudok erre válaszolni, de az a fontos, hogy sok könyv legyen, és mindenki olvasson”. Nos, tizenöt—huszonöt év az emberiség történetében egy pillanat, egy sóhaj. Ma már nagyon sok könyvet adunk ki, és a mennyiség, a technika mellett nem közömbös a formai hátország sem. Nyugodtan mondhatom, het- venegyedik életévemben, hogy csak úgy adhatjuk át holnap az új kommunikációt, ha. megtanítjuk a fiatalokat a klasszikusok tiszteletére. Az ofszet és a fényszedés világában sem nélkülözhetjük például a reneszánsz betűtípusokat. Ezek ugyanis megfelelnek még a bauhausi elveknek is: a funkciót tökéletesen. kielégítő forma egyszersmind esztétikum js. — ön a január elsejétől önálló Helikon Kiadó művészeti vezetője. Ma, amikor a kultúra üzletszerűségéről folyik vita, hogyan tudja igényes elveit a közgazdasági gyakorlattal egyeztetni? — Jottányit sem szabad engedni ideáinkból az igénytelenség üzleti csábítására. Állami támogatás nélkül akarunk megélni, de különösebb haszonra nem törekszünk a kiadóban. Vallom, ha olyant produkálunk, ami fölkelti az érdeklődést, az jól eladható. A magas irodalmi színvonalú, szép könyvekért áldoznak az emberek. Ezért tervezzük a magyar klasszikusok kiadását bibliapapíron. Szívesen kiadnám például Az ember tragédiáját Paulay Ede ősbemutatójának 1983. évi centenáriumára, ha Markó Iván balettet készítene belőle. Hát, ilyesmiken töröm a fejemet. Horváth Sándor Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Lélek és test. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: Népdalcsokor. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Tarka mese. kis mese. 10.05: Baumgartner, az érzékeny kapus. 10.26: Mikrokozmosz. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Galambos Lajos fúvósegyüttese játszik. 11.02: Walter Bohle zongorázik, a Barchet vonósnégyes játszik. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. \ 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.19: Kritikusok- fóruma. 14.29: Beethoven: I. szimfónia. 15.05: Kamarazene. 15.28: Litera-túra. 16.05: Operaáriák. 16.23: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 16.43: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.05: Kinek több a kevesebb? 17.30: Vas megyei zenei hetek. 18.04: Filmzene. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Nótaest. 21.00: Operaáriák. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház. Ki meg nem hal fiatalon. 23.33: Grieg: a-moll szonáta. 0.15: Badings: Három breton dal. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nagy Gábor táncdalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Ki szállt át a magántaxiba? 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Nádor Magda énekel. 14.15: Cseh fúvósmuzsika. 14.35: Timmy-Tom. 14.57: Slágermúzeum. 15.46: Palló Imre nótafelvételeiből. 16.00: Siriusz kapitány veszélyben. 16.40: Könnyűzene Prágából. 17.10: Nóták. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Klasszikus operettekből. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: Az Asia Supergroup felvételeiből. 20.35: Válas(s)z! 21.27: Népzenekedvelőknek. 21.57: Keringők. 22.30: Berki Géza szerzeményeiből. 23.20 : Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Dzsesszarchívum. 9.20: Elisabeth Schwarzkopf, Dietrich Fischer-Dieskau énekel. 11.05: A Pikk Dáma. 12.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 14.00: Rózsaméz. 14.28: Lehár operettjeiből. 15.12: Görög regék. 15.30: Bemutatjuk új Sosztako- vics-lemezünket. 16.20: Zenekari muzsika. 17.00: öt földrész zenéje. 17.09: A zeneirodalom remekműveiből. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. 19.35: Vas megyei zenei hetek. Közben: kb. 20.15: Egy pálya vonzásában — Indiában. 21.15: Schumann-románcok. 21.40: A Beatles együttes és a dzsessz. 22.25: Operaáriák. 23.00: Dubrovay László műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazinműsor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Zina. (ism.) 10.10: Delta, (ism.) 10.35: Viperafészek. (ism.) 15.00: Iskolatévé. Nyelvtanárok. figyelem! (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Turizmus ’82. (ism.) 16.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnokság. Anglia—Franciaország mérkőzés. A szünetben: ' Reklám, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: A hét műtárgya. 20.45: ..Nem felfelé török, uram ...” 21.50: Charles Aznavour '80. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gombaszög 1981. (f.-f.) 20.30: Billy Gobham és barátai. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Rékám, (f.-f.) 21.30: Telesport. 22.45: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 17.10: Iskoláról, tanulásról. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.45: A jövő tervei. 21.05: Mások nevében — francia játékfilm. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Tv-napló. 16.05: Bilbao. Labdarúgó VB: Anglia—Franciaország. 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.15: Csináld magad! 18.45: Rajzfilm. (Zg) 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Népi muzsika. (Bg.) 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Valencia. Labdarúgó VB: Spanyolország—Honduras. 20.45: Reklám. (Zg.) 21.50: Nagy összeesküvések. 23.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Aktualitások. (Bg.) 20.00: N. V. Gogol: A revizor. 21.15: Reklám. (Zg.) 21.20: Hírek. (Zg.) 21.25: Huszonnégy óra. 21.30: Panoráma. (Zg.) SZÍNHÁZ 1982. június 16-án. szerdáa 20 órakor Szarvason: VIKTÓRIA MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tig- riscsapáson, 6 és 8 órakor: Egy elvált férfi ballépései. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6 órakor: Cha-cha-cha. 8 órakor: Bonnie és Clyde. Békéscsabai Terv: Ordasok között. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Találkozás. fél 8 órakor: Kínai negyed. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Benzinkutasok az Aranypatkónál, 8 órakor: Good bye és ámen. Orosházi Partizán: Szívzűr.
