Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
1982. június 13., vasárnap NÉPÚJSÁG Te BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAGl in ítkon ilóso T ótkomlós múltjára ugyanaz jellemző, ami az evidéki települések évtizedeit is meghatározta: a tömegek nyomora. Kétszeresen nehéz volt itt az élet azért is, mert — az 1930. évi népszámlálás adatai szerint — a község 11 ezer 143 lakosából 8954 szlovák anyanyelvű Volt. Voltak évek, hogy a munkanélküliség az elviselhetctlenségig fokozódott. A község forradalmi hagyományai jelentősek: 1891-ben jött létre az első politikai szervezet, az agrárszocialista munkáskor, később megalakult a szociáldemokrata párt komlósi szervezete, melynek balszárnya az 1930-as években illegális pártsejtekben működött. Az új világ 1944. október 6-án köszöntött be Tótkomlósra. Harmincnyolc felszabadult esztendejük — történelem. A 242 évvel ezelőtt alapított község 1970-ben nagyközség lett. kiemelt alsófoká központ. Termelőszövetkezetek, közös vállalatok, ipari szövetkezetek, a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ dolgoznak itt, ez utóbbi Békéssámsont is ellátja. A nagyközségi tanács elnökének. Lehoczki Istvánnak a megyei takács vb- ülésérc készített beszámolójából kitűnik, hogy „a munkaerő- ellátásban aránylag stabil egyensúlyi helyzet alakult ki a kereslet és a kínálat között”. A községből érkezett új hírek között kiemelt helyen kell szólnunk a háziipari szövetkezetről, mely harmadszor nyerte el az OKISZ elismerő oklevelét, a járdahálózat bővüléséről, a földgázvezeték fokozatos kiépítéséről, és arról, hogy 1976 óta 146 családi lakóház. 35 OTP s és 20 szövetkezeti lakás épült, a VI. ötéves tervben pedig 180 OTP-s társaslakás építését tervezik. Látogatásunk összbenyomása: Tótkomlós mindinkább betölti az alsófokú központ funkcióját, habár gondjaik sem nevesek. Van erejük azonban, hogy azt, ami akadály, sorra leküzdjék. Szépen szólni magyarul, Hz egészségügy közelről szlovákul A sok apró fektető gazdájára vár a Rákóczi úti 1-es számú óvodában. Néptelenek a hűvös csoportszobák. Tíz- órai után a gyerekek már a szomszédos játszótéren ugrabugrálnak. homokoznak, ..Maja, Majácska óvó néni”, ahogy egész Tótkomlós ismeri Malya Mártonná vezető óvónőt, elgondolkozva ül az asztalnál. Értekezletre készül a szlovák általános iskolába. A fiatalos, kedves mosolyú asszony mostanában Jubilál, 30 esztendeje, van a pályán. Hitetlenkedünk, mire így szól: — A gyerekek teszik, ők megfiatalítják azt, aki velük foglalkozik. Öt kolléganőmmel dolgozunk itt, s a szép, kifejező beszédkészség és szókincsfejlesztésre nagyon ügyelünk. Nemzetiség lakta községben az egyik legfontosabb feladat, hogy a magyart és a másik nyelvet — nálunk a szlovákot — irodalmi szinten sajátítsák el a gyerekek. Lehoczki Mária óvónő az élő példa, hogyan adhatja tovább valaki a tudását, az útravalót, emit elődeitől kapott. Tótkomlóson járt a szlovák általános iskolába, majd nemzetiségi gimnáziumban tanult, s később a szarvasi óvónőképzőben lett szlovák szakos. Most ő az egyik, aki az iskolába menőket felkészíti a nyelv tudására. — Hogyan zajlik le egyegy foglalkozás, szeretik-e a gyerekek a nyelvet — kérdezzük. — A családok őrzik a hagyományokat. igénylik a szlovák nyelvoktatást — válaszol elsőként a vezető óvónő. — Az is előfordult már, hogy magyarul kellett megszólaltatnunk egy kiscsoportba kerülőt. Értett ugyan minden szót. de csak szlovákul beszélt. Ma már mindkét nyelven egyformán jól eligazodik. — A magyar családok is szeretnék szlovákra járatni a gyerekeiket — folytatja Mária óvó néni. — Tetszik nekik, ahogyan énekelnek, szólnak ezen a nyelven.. Az óvodások is élvezik a kötetlen játékot, s az énekfoglalkozást. A gond inkább az, hogy csak úgy hatásos a nyelvtanulás, ha folyamatosan az iskolában is ezt tanulják a gyerekek. Igaz, tőlünk, s a többi óvodákból is évről évre sokan kerülnek a szlovák tannyelvű iskolába. Ilyenkor nyáron nagy szabadság vár a gyerekekre. Játék, pihenés, jóízű falato-' zás, . kirándulások szépítik napjaikat. Mégis sokukban él a nagy élmény emléke, amikor tavaly télen 10 nap alatt bevezették a gázt az óvodába. December 16-án a Haladás Tsz szocialista brigádjainak munkájai nyomán fellobbant a gázkályhákban a tiszta, melegítő láng. Az ügyvezető körzeti orvos, dr. Magyar Béla 9 esztendeje él családjával Tótkomlóson. Szegedről került ide annak idején, megszerette az ittenieket, jól érzi magát ebben a környezetben. — Hárman jutjuk el a körzeteket — meséli —, de meghirdették már a negyedik állást is. Az új kolléga munkája sokat segít majd a jelenlegi terhek elosztásánál. Egyébként a község egészség- ügyi és szociális ellátását szolgáló személyi, anyagi és tárgyi feltételek adottak, a kisebb-nagyobb gondok ellenére jónak mondhatók. Az egészségügy helyi gazdája a tanács. A gondok, eredmények jó ismerője a vb-titkárasszony, Gyivicsán- né dr. Szenczi Irén. Beszélgetünk. s közben nyugodt szóval, szíves segítséggel igazítja el a problémájukkal betérőket. — Korábban sok volt nálunk a tbc-s, az asztmás beteg, mostanában szerencsére csökkent a számuk — sorakoztatja az indokokat, amiért a tüdőgondozót, a drága gépeket elvitték tőlük. — Pedsze, hogy sajnáltuk, hiszen most minden röntgen- vizsgálatért Orosházára kell utaznunk. Jó, ha tudják azonban a komlósiak, hogy kaptunk a megyei tanácstól másfél millió forintot a rendelő felújítására, s a 4. körzeti orvosi állás is ezután segít. a gondjainkon. Üj rendelőt egyhamar nem tudunk A negyvenes évek elején épült a tótkomlósi Rózsa- fürdő. Az akkor fúrt kút vizének gyógyhatású hamar kiderült, és az évtized végére már messzi környékről jöttek ide strandolok, gyógyulni. pihenni vágyó emberek. A gazda, a községi tanács évről évre bővítette, csinosította a Rózsa fürdőt, új kabinokat építettek, és néhány éve külön gyógymedencét nyitottak, melyben a Viharsarok Termelőszövetkezet termálkút jártak erős. jó vize nyújt felüdülést. Sok tízezren jártak nyaranta a Rózsa fürdőben, és sokan érkeztek mostanában is. nemcsak komlósiak. Meglepve tapasztalták azonban, hogy a fürdő zárva, nem fogad látogatókat. Az ok: a majdnem negyven éve működő kút vízhozama annyira lecsökkent, hogy mára már képtelen volt ellátni az egész fürdőt. A vízhozamcsökkenés évekkel ezelőtt is zavarokat okozott, így — a tanács körültekintő intézkedése nyomán — nekiláttak új kutat fúrni. A kút tavaly, 1981-ben készült val jó pár évre megfelelő körülményeket biztosítunk a betegellásához. Egy tömbben dolgozik majd a négy körzeti orvos, a belgyógyász és a két fogorvos. A gyermekszakorvosunk járási feladatot is ellát. A fürdő mellett működő fizikoterápiára és reumatológiára a környékről is járnak a betegek. Itt a műszerezettségen mihamarább javítani kellene. Az orvosaink. egészségügyi dolgozóink jó szakemberek, kitűnő képzettségűek, s van közöttük olyan is, aki még mindig tanul. Érezhetően jó a hangulat, főként a fiatal gárdában. Persze, nemcsak szépeket lehet mindenről mondani, gondjaink is vannak. Sajnos, Tótkomlóson a születések száma még mindig kevesebb, mint az elhalálozásé. Ezért el. 520_ méter mély. vízhozama 600 liter percenként, hőfoka 42 Celsius. Kérdezhetné és kérdezi is a csalódottan távozó fürdővendég: akkor miért nincs nyitva a strand? Nos, a válaszra Lehoczki István tanácselnök vállalkozik: — Az új kút a régivel azonos rétegből hozza vizét, és akárcsak a régi, igen gázos. Ez azt jelenti, hogy a nyitott medencék feltöltésére megfevan. hogy a két bölcsődénk nincs megfelelően kihasználva. Az egészségügyi dolgozók munkájában megmutatkozik, hogy sok az idős, beteg ember mifelénk. Gyógyításuk mellett az egészség- ügyisek lelkiismeretesen végzik az óvodai, iskolai szűrővizsgálatokat, a terhestanácsadást és a csecsemőgondozást. Erejükhöz mérten próbálkoznak az egészségügyi felvilágosítással is, de jobb eredményt csak a társadalmi szervekkel együtt érhetnek el. Tulajdonképpen nem lehetünk elégedetlenek. ha más településekhez hasonlítjuk magunkat. Julius elején a költségvetési üzem is hozzákezd a tervek alapján a központi rendelő felújításához. lel, de a zuhanyozókhoz, és a tisztasági kádfürdőhöz nem használhatjuk. csak gáztalanító berendezéssel. Ez a berendezés még nem készült el. őszre érkezik meg Komlósra. Hogy a fürdőt mégis megnyithassuk, búvárszivattyút 'kértünk és kaptunk a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól. Ezzel a szivattyúval feljavítva a régi kút vízhozamát, biztosíthatjuk a zuhanyozókhoz szükséges vízmennyiséget. a nagymedencét és a gyermeki ubickolpt pedig, mint említettem, az új kút vizével töltjük fel. Lehet, •hogy mire ezek a sorok megjelennek, már nyitva lesz a Rózsa-fürdő. mindannyiunk közös örömére. A fürdőt — a kényszerű szünet idején — az ott dolgozók szépen felújították, Még a hét elején is festették a medencék vaskorlátjait, ezt megelőzően pedig átfestették a medencéket is. A híres-nevezetes tótkomlósi Rózsa fürdő tehát várja vendégeit! Háziipar A Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet elnöke, Racskó Anna egy oklevelet és egy ezüstszín kötésű könyvet mutat. Az oklevél a háziipari szövetkezetek közötti országos munkaverseny trófeája, idén kapták meg az OKISZ-tól, harmadszor. Először 1973- ban, aztán 1977-ben és most, öt év után, újra. Az ezüstszín kötésű könyv pedig a „Békés megye harminc éve", megjelent 1975-ben, fel- szabadulásunk 30. évfordulóján. A 255. oldalon színes képekkel illusztrált cikk: . „A szlovák népművészeti hagyományok folytatója, a Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet." Kiderül, hogy „1952-ben alakult 25 tag-, gal, és a céltól nem tértek el az elmúlt huszonkét esztendő alatt sem, szlovák motívumú szőtteseket készítenek, a jellegzetes színeket és mintákat alkalmazzák a fali- szőnyegeken, asztali térítőkön éppúgy, mint a ma ismét divatos hímzett blúzokon." A kérdésre, hogy most, az alakulás után harminc évvel is divato- sak-e komlósi blúzok, térítők, Racskó Anna igennel válaszol. Habár az igények, a divat vál- tozik-alakul, és erre oda kell figyelni. „Sajnos, a külkereskedelmi vállalatok rugalmasságától függünk, amit kérnek, mi olyat gyárthatunk." Ez kissé nehezen érthető, az ember úgy véli, hogy bizony eléggé megkötik ezzel a néprajzi hagyományokat újraálmodó és alkalmazó fantáziát, de mit lehet tenni? „Valami keveset mégis, folytatja az elnök, azt, hogy elmondjuk, mit szeretnénk készíteni, és a Pest megyei Szövetkezeti Társulás (ahová mi is tartozunk) " modellezői vagy figyelembe veszik, vagy nem." A hír, hogy újra oklevelet kaptak, jólesett a tagságnak, A tavalyi év valóban „összejött", egy- harmadával — 10 millió forint értékkel — termeltek többet, mint azelőtt. Ebben persze benne voltak az új gépek (most fejezték be a gépek cseréjét) és a komlósi asszonyok-lányok ügyes kezei is. A létszám: háromszáz. Egy részük bedolgozó, sokan otthon csinálják a varrást, hímzést, rojtozást. Mi lesz az idén? Most az új szőttesekkel, nagyméretű terítékkel szeretnének kiugrani. Csehszlovákia, Szovjetunió, NDK a nagy felvevőpiac, és természetesen a belföldi. „Az idén több jut belföldre", ígéri az elnök, amihez csak annyit tehetünk hozzá: várjuk! És gratulálunk a kitüntetéshez. Helyzetjelentés a Rózsa fürdőből A Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ saját kivitelezésben 2 millió forintos költséggel átalakította-modernizálta a vasúti vendéglőt. A régi helyén elegáns, ízlésesen berendezett étterem várja a vendégeket, mint hírlik a konyhájuk is igen jó, cs figyelmes a kiszolgálás Pillanatképek A község belterületén útszegélyt építenek a munkások. Felvételünk a Rózsa fürdő előtt készült Az oldalt írták: Bede Zsóka és Sass Ervin. A fény- képfelvételeket Fazekas László készítette. Tótkomlós egyik nevezetessége a Koppány-gyűjtemény. A község tulajdonában levő néprajzi gyűjteményt eredeti helyén, továbbra is Koppány János evangéjikus lelkész mutatja be az érdeklődőknek, akik még a tengerentúlról is érkeznek. Ez volt a tiloló — mutatja Koppány János
