Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-13 / 137. szám

NÉPÚJSÁG 1982. június 13-, vasárnap Ma még diákok, ünneplő­ben, kicsit meghatottan éneklik a ballagódalt, járják végig az osztálytermeket, és izgulnak a vizsgákon. De né­hány hét, esetleg egy-két hónap múlva — hiszen ez az utolsó nagy nyári vakáció — már az esztergapad mellett, a pult mögött, a tsz-ben, az üzemben találkozhatunk ve­lük, mint ifjú szakmunká­sokkal. Megyeszerte sok szakmun­kásképző intézetben a múlt szombaton és a tegnapi na­pon rendezték a végzősök ballagási ünnepségét, amely után „meleg napok" követ­keznek: a szakmunkásvizsga napjai. Az idén a megye szakmunkásképző intézetei­ben összesen 1868 fiatal áll a vizsgabizottság elé. Felvételünk Békéscsabán, a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző inté­zet ünnepségén készült teg­nap délelőtt, amikor 300 végzős növendék ballagott. A fiatalokat dr. Fekete Antal- né, az iskola igazgatója kö­szöntötte és bocsátotta útjá­ra. Fotó: Kovács Erzsi Utazni jó! (Tudósítónktól) Ez a mottója annak a meg­beszélésnek, melyet Békés­csabán, az ifjúsági és úttörő­házban tartanak holnap, hét- ‘ főn 18 órakor. A Magyar Camping- és Caravanning Club Békés megyei Szerve­zete estjének vendége dr. Molnár István, a Vám- és Pénzügyőrség szakaszpa­rancsnoka lesz, aki a jelen­leg érvényes vámrendelkezé­seket ismerteti. Szó lesz a külföldre való élelmiszer-ki­vitel .szabályairól, és a rész­vevők írásos tájékoztatót is kapnak a vámrendelkezések­ről. Ezután Dávid Lajos tart előadást „Utazás -a Német Demokratikus Köztársaság­ba” címmel, melyet dia- és mozgófilmvetítés kísér. A minden hónap második hét­főjén ismétlődő esteken le­hetőség van a klubba való belépésre, kiadványok vá­sárlására, és kötetlen beszél­getésre, tapasztalatcserére. Rendelkezésre áll többféle utazással kapcsolatos pros­pektus, az MNB kiviteli en­gedélykérőlap, valamint Eu­rópa összes táborozóhelyei pontosabb adatait (szolgál­tatásait és árait) tartalmazó katalógus. A kötelező klub­esteken jugoszláviai, NSZK- beli, ausztriai, az USA-beli utazásaikról tartanak dia- és esetenként mozgófilmvetítés­sel kísért beszámolót. A rész­vevők a klub ajándékaként Magyarország legújabb kem­pingtérképét kapják.. Oros­házán, a Petőfi Művelő­dési Központban működő he­lyi szervezet hasonló prog­rammal várja az érdeklődő­ket. ' Nagy Lajos Piaci hírek Békéscsabáról A ballagási ünnepségek miatt a múlt szombatnál kisebb volt a piaci forgalom tegnap a bé­késcsabai vásárcsarnokban, ám a felhozatalra és a keresletre még így sem lehet panasz, ren­geteg áru cserélt gazdát. A ba­rom fipiacon sok a rántani való csirke, 40 forintért adták kilóját, a tyúk kilónként 35 fo­rint. s elvétve akadt még hí­zott kacsa és pulyka is. A zöldségpiacon megjelent a zöldbab a héten, szerdán még 40 —50 forint közötti áron, teg­nap már valamelyest olcsóbban, 30—40 forintért. Az ókrumpli a legtöbb helyen 5 fofint. de na­gyon sok már az idei, az ap- róbbjának 12, a szebbnek 15—18 forintért mérték kilóját. Tavalyi zöldséget . már nem lehet kapni, viszont nagyon szép az új sár­garépa. a súlytól függően igen változó áron. 6-tól 15 forintig kínálták csomóját. A zöldség csomónként 6-tól 10 forint. Még mindig 20 forint kilója a kel­káposztának. 12 forint a fejes káposzta. 20—25 forint a karfiol. Egy fej karalábé 2 forint, a sa­láta most már kevesebb, 2-től 4 forint egy fej. Szép a para­dicsom, lehetett venni 40—45 fo­rintért, tehát olcsóbban, mint egyik-másik lakótelepi ABC-ben. Sok a zöldpaprika, a hegyes darabja 1-től 3 forint, a tölteni- való 2-től 6 forint, a nagyság­tól függően. A főzőtök szerdán még 30 forint volt. tegnap pedig 15—20 forint egy kiló. Az ubor­ka kilója 18—20, a borsó 8-tól 12 forint. Egyre színesebb a gyü­mölcspiac is, megjelent a korai meggy 25—30 forintért, a cse­resznye 20—25 forint, a földi­eper 25-től 30, illetve a leg­szebbje 40 forint, ebből viszont kevés van. Az egres kilónként 18—20 forint, az alma 8-tól 25 fo­rint. T. I. Fotó: Kovács Erzsi Nyári tábornyitás Zánkán A balatoni úttörőváros 1982. évi első nyári táboro­zó i június 15-én érkeznek Zánkára. A mintegy három­ezer úttörő — érdeklődésé­nek megfelelően — hat szak­táborban tölti a két hetet. A képző- és iparmüvészet- tel ismerkedőknek — szak­emberek irányításával — le­hetőségük nyílik rajzolni, festeni, linómetszetet készí­teni, korongozni, szitázni, ba­tikolni. Megtekintik az úttö­rővárosi Gyermekalkotások Galériája nemzetközi gyer- mekrajz-kiállítására 44 or­szágból érkezett pályaműve­ket, és részt vehetnek a tá­borozás ideje alatt megren­dezésre kerülő képző- és iparművészeti pályázaton. A már sokéves hagyomá­nyokkal rendelkező Éneklő Ifjúság táborban sor kerül a kórusok találkozóira, a kö­zös próbákra. koncertekre. Az Éneklő Ifjúság napján az énekkarok szervezik a többi szaktábor programját is, az ébresztőtől a takaródéig, amit közös énekléssel, zenei vetélkedőkkel tesznek szí­nessé. Az országos gyermekfilm­szemle táborozásának ide­jén a szaktábor résztvevői megtekintik a legújabb gyer­mek- és ifjúsági filmeket, találkoznak azok rendezői­vel, főszereplőivel. Megis­merkedhetnek a filmtörté­net, filmesztétika, filmgyár­tás és -forgalmazás legfon­tosabb kérdéseivel, és bene­vezhetnek a filmkészítéssel kapcsolatos vetélkedőre, pla­kát rajzversenyre. Azok a hatodik-hetedik osztályt végzett úttörők, akik a túravezetők táborába kap­tak meghívást, bővíthetik a túrázással kapcsolatos elmé­leti és gyakorlati tudásukat, melynek során a természet­járás történetével; a terep- és térképismerettel; az irány­tű és tájoló használatával: a túravezetés teendőivel: a környezelvvitelemmel; a sá­torverés gyakorlatával, és a portyák, túrák, kirándulások szervezésének „műhelytit­kaival" ismerkednek meg. A tudományos-technikai úttörőszemle legjobb egyéni pályázói ebben az évben elő­ször táboroznak a balatoni úttörővárosban. A technikus, a természetkutató, a mate­matikus és a társadalomku­tató pályaművek' készítőinek lehetőségük nyílik a díjnyer­tes pályamunkák bemutatá­sára, annak elemzésére és továbbfejlesztésére, ismere­teik bővítésére. Ugyancsak első ízben ke­rül megrendezésre a társa - dalmimunka-felelősök tábo­ra. Az ország legkülönbözőbb részeiből érkező úttörők szá­mára a tábor kitűnő alkal­makat nyújt tapasztalataik kicserélésére, új ötletek gyűj­tésére. A táborozás idején szer­zett újabb ismeretek, mód­szerek gazdagíthatják, sok­színűbbé tehetik az otthon: úttörőcsapatok társadalmi munkáját. Az eltérő szakmai progra mok a táborélet színes kö­rülményei között kerülne!: megrendezésre, sok játékkal vidámsággal, a Balaton nyújtotta örömökkel. „Keressük a legjobb gépjárművezetőt — gyalogost” A versenyzők a teszfcladatok megoldásán dolgoznak Fotó: Fazekas László Ezzel a címmel hirdetett közlekedésbiztonsági vetélke­dőt az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete, a KISZ KB ifjúmunkás tanácsa, az Autó- közlekédési Tanintézet és az Autó-Motor szerkesztősége. Az idén már hetedik alka­lommal kerül sor a verseny­re, amelynek célja: a közle­kedő ember magatartásának formálása, a rohamosan fej­lődő motorizáció - időszaká­ban. A felmenő rendszerű ver­seny harmadik fordulóját — a megyei döntőt — június 11-én, pénteken délután ren- -dezték meg Békéscsabán, az Autóközlekedési Tanintézet iskolájában. A versenyen többek között megjelent és a zsűriben tevékenykedett Seller Mihály rendőr ezre­des, az OKBT munkatársa, Balta János rendőr őrnagy, a megyei KBT titkára. Ván­dor Pál, a Volán 8-as számú Vállalatának igazgatója, Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának munkatársa és a verseny házigazdája. Stei­ner László, az iskola igazga­tója. A tíz kategóriában mint­egy' 80-an versenyeztek, s várták nagy izgalommal a vetélkedő kezdetét. A ver­senyzők feladata egy 30 kér­désből álló tesztláp kitöltése volt. Az egyes kategóriákból a következők jutottak a terü­leti döntőre: GYALOGOSOK: Kesiár Tamás­né 69 pont és Bogdanov Éva 62 pont. KERÉKPÁROSOK: Gara Istvánná 55 pont és Farkas G. Mihály 52 pont. SEGÉDMOTOR- KERÉKPÁROSOK: Papp And­rás 195 pont és Gombkötő Sán- z'dor 160 pont. MOTORKERÉK­PÁROSOK: Apáti Nagy Gábor 231 pont és Fekete Sándor 205 pont. SZEMÉLYGÉPKOCSI MA- GÁNVEZETÖK KATEGÓRIÁJA : Liska Jánosné 232 pont — a ver­seny legmagasabb pontszámúi érte el — és Nagy Lajos 200 pont. SZEMÉLYGÉPKOCSI HIVA­TÁSOS VEZETŐK: Bérezi Jó­zsef 231 pont és Dienes András 191 pont. TEHERGÉPKOCSI 3 ÉS FÉL TONNA ALATTI KA­TEGÓRIÁJA: Varjú István 21! pont és Liska János 193 pont. TEHERGÉPKOCSI 3 ÉS FÉI TONNA FELETTI KATEGÓRIÁ­JA: Korcsok László 217 pont és Tóth István 197 pont. altObusz-kategOria : Ig- ricz Zoltán 165 pont és Frankó Sándor 185 pont. A mezőgazdaságivontató-vezt - tök kategóriájában Gombkötő Sándor 189 ponttal szerezte m< . az első helyet, és képviseli mi gyénket a területi döntőn. V. L. Véget ért a KGST-ülésszak Ö sszehangolt gazdaság- politikával „létérde­künk, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyí­tését és a tapasztalatok hasz­nosításának folyamatát gyor­sabbá tegyük, mert csak együtt és csak, ha maga* sabb színvonalra emeljük kö­zös munkánkat, leszünk ké­pesek megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket fejlődésünk, belső szükség­leteink és a mai világgazda­sági helyzet állít elénk” — felszólalásában többek kö­zött ezt a, felhívásnak is mondható megállapítást tette Lázár György, a Miniszter- tanácsa elnöke a KGST na­pokban lezajlott XXXVI. ülésszakán. Bizonyos értelemben for­dulóponthoz érkezett a szo­cialista országok integrációs szervezete. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése során új kérdések vetődtek fel, ame­lyekre külön-külön és együt­tsen is választ kell adniuk a KGST-tagállamok nép­gazdaságainak. A hetvenes evek végén és a nyolcvanas évek kezdetén valamennyi szocialista országban lelas­sult a növekedés üteme, és egyre inkább kiütköztek a termelés hatékonyságának fogyatékosságai. Tarthatat­lanná vált az energiák és nyersanyagok korábban meg­szokott, túlzott felhasználása. Sürgető feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, és a takarékosabb, jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek ki­alakítása. Mindaddig azon­ban. amíg e téren nem tud­nak kellő eredményt elérni, a növekedés számottevően nem gyorsítható. Mindez ki­hat a KGST-tagországok együttműködésére is. A hetvenes évek közepé­től lelassult a szocialista or­szágok közötti árucsere-for­galom növekedésének üteme. Magyarország külkereske­delme KGST-part.nereivel 1970 és 1975 között — az ár­növekedést leszámítva — mintegy 70 százalékkal nőtt. A következő ötéves tervidő­szakban a növekedés mér­téke már. csak csak 25 szá­zalékot ért el. Ez magyaráz­za. hogy a XXXVI. KGST- iilésszakon az együttműkö­dés új formáinak kialakítá­séiról oly sok szó esett. A küldöttek a legnagyobb fi­gyelmet az 1986—1990. évi tervkoordináció programter­vezetére fordították. Ez nemcsak a tervegyeztető munka további fő irányai­hoz ad általános, útmutatást, hanem új követelményeket is megfogalmaz. Többek között azt, hogy az érdekelt orszá­gok gazdaságpolitikájukat teljes egészében egyeztessék. F.nnek megvalósítása mim denképpen jele'ntős előrelé­pés lenne az együttműködés új feltételeinek megteremté­sében. Ez a tevékenység az elképzelések szerint a nem­zetközi munkamegosztás koncepciójának kidolgozása mellett kiterjed olyan terüle­tekre is. mint az intenzív fej­lesztés közös feladatainak meghatározása, az együtt­működés fejlesztése az anya­gi termelésben, a tervezés­iben, a valutáris és pénzügyi kapcsolatok korszerűsítésé­ben. A tagországok gazda­ságpolitikájának összehan­golása természetesen hosz- szú távú feladat. A termelési szerkezet kor­szerűsítésére ma minden szo­cialista országban feltétlenül szükség van, döntő mérték­ben ettől függ. hogy az elkö­vetkező években miképpen gyorsíthatják a fejlődés üte­mét. illetve mennyiben kény­szerülnek visszafogására. A szerkezeti gondok megoldá­sához jelentősen hozzájárul­hat a KGST keretében folyó gyártásszakosítás, illetve koo­peráció. Már csak azért is, mert az árucsere-forgalom lassuló növekedési. üteme el­lenére a kooperációban gyár­tott termékek szállításai to­vábbra is dinamikusan bő­vültek. Amíg az idén a tér­ink szerint a magvar rubel­elszámolású kivitel 8.9 szá­zalékkal növekedik, addig a két- és sokoldalú együttmű­ködésben gyártott termékek exportnövekedése meghalad­ja a 13 százalékot. Ezért is foglalkoztak az ülésszak résztvevői olyan alaposan a kooperáció és a gyártássza­kosodás előrehaladásával, és a ma még meglevő gon­dokkal, ellentmondásokkal is. Az elmúlt öt év során több mint 500 millió rubel érték­ben gyártottak atomerőművi berendezéseket a szocialista országok a korábban megkö­tött szakosítási egyezmények keretében — állapították meg az ülésszakon. A szerződés végrehajtását azonban meg­lehetősen sok tényező nehe­zítette. Az atomenergetikai ipar létrehozásához ugyanis a legtöbb szocialista ország­ban szükségessé vált a gép­ipar szerkezetének részleges átalakítása. Nem kis erőfe­szítések árán, de _ sikerült megteremteni a különböző atomenergetikai ipari be­rendezések gyártásának fel­tételeit. A magyar népgaz­daság a sokoldalú szakoso­dásban hat különböző atom- energetikai berendezés gyár­tásában vesz részt. Ilyen termékekből a magyar ex­port értéke az elmúlt öt év során meghaladta a 165 millió rubelt, az import mintegy 270 millió rubelt tett ki. Lényegében a közös szük­séglet szülte a mostani ülés­szakon elfogadott két új együttműködési programot is, melyek a mikroprocesszoros technika fejlesztését, illetve az ipari robotok gyártásá­nak megvalósítását tűzik ki célul. A programok kidolgo­zása a szocialista országok viszonylagos lemaradása, il­letve a tőkés, országok em­bargója miatt vált sürgőssé. A legtöbb KGST-tagország- ban már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a mik­roprocesszoros technika fej­lesztése terén. Az elkülönült kísérletek azonban nem bi­zonyultak eléggé eredmé­nyesnek. Közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a szocialista országok megkö­zelítsék, illetve elérjék a vi­lágszínvonalat. A kidolgozott és elfogadott program célul tűzi ki az eddigi tapasztala­tok összegyűjtését, tanulmá­nyozását, illetve a mikropro­cesszoros technikát felhasz­náló automatizált technoló­giai rendszerek, gépek, irá­nyítási mechanizmusok kifej­lesztését is. Magyarországon az orvos- technikai, mérlegtechnikai, geofizikai mérőműszergyár­tásban már eddig is sikere­sen alkalmazták a mikro­processzorokat. Központilag támogatott hazai program keretében például az elmúlt időszakban különféle mikro­processzorokat és memória­típusokat is kifejlesztettek. A mikroprocesszorok alkalma­zása azonban nem vált ál­talánossá a népgazdaságban. Ezért Magyarország számára is fontos a most elfogadott program mielőbbi gyors ■ dúsítása. Ö erőfeszítések eddigi" nél hatékonyabb ösz- szehangolása rövid és i.vs/ü távon egyaránt — ez volt az, amiről a háromna­pos ülésszak alatt a küldött­ségek vezetői és tagjai ta­nácskoztak. Rövid távon mindenképpen az a legfon­tosabb, hogy a már megva­lósulói együttműködésben minél kevesebb legyen a fennakadás, s a partnerek a szerződésben vállaltaknak megfelelően teljesítsék kö­telezettségeiket. Kétségte­len. még e téren is sok a tennivaló — állapították meg többen a felszólalók közül. Hosszú távon viszont az eredményes együttműködés elsősorban á tagországok gazdaságpolitikájának egyez­tetése révén lehetséges. En­nek keretébe illeszthetők be a megvalósuló és az elkövet­kezendőkben kidolgozandó kooperációs egyezmények, amelyéknek realizálása így átgondoltabbá, összehangol- tabbá és remélhetőleg terv­szerűbbé válik. Pichler Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents