Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 9-, vasárnap Megyei és országos színjátszópályázat • Az MSZMP megyei bizottsága az érintett megyei, állami, társadalmi és érdekvédelmi szervezetekkel közösen — a Megyei Művelődési Központ színjátszó szakbizottságának irányításával — politikai ünnepi műsorok előadására, és azok forgatókönyvének megírására a me" gyénkben tevékenykedő színjátszó együtteseknek pályázatot hirdet. Az elmúlt évihez hasonló pályázat célja az, hogy a politikai megemlékező műsorok színvonalán javítsanak a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok. A bíráló bizottság egyéni és csoportos pályázatot, előadás- és forgatókönyvírás kategóriájában is elfogad. A műso" rok bemutatására ősszel, november végén kerül sor. A legjobbakat jelentős összegű pénzjutalmakkal díjazzák. Ezzel egy időben hirdetik meg a Győr-Sopron megyei Művelődési Központ, a Népművelési Intézet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a SZŐ VOSZ által a falusi színjátszóknak kiírt pályázatot is. Minden kistelepülésen működő együttes önállóan vagy más művészeti ághoz tartozó csoporttal (népi együttes, bábcsoport, pávakör stb.) közösen pályázhat a fenntartó szerv hovatartozásától függetlenül. Műfaji, stílusbeli megkötöttség sincsen, lehet tehát színművel, dramatizált népszokással, folklórjátékkal, szerkesztett műsorral is benevezni. A Békés megyei bemutatók legjobbjai vehetnek részt az országos találkozón, amelyet 1983 májusában a Győr- Sopron megyei Kimle községben rendeznek meg. Mindkét pályázatra a Megyei Művelődési Központban (5600 Békéscsaba, Luther u. 6.) lehet jelentkezni, a határidő május 30. Siker Balatonfiireden A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet évek óta eredményesen vesz részt fodrász- és kozmetikusversenyeken. Szeverényi Mihály neve is bizonyára sokak fülében ismerősen cseng. A női fodrász hét esztendeje rendszeresen versenyez, ez évtől a KIOSZ színeiben. Szakmai sikereit továbbfejlesztheti már harmadik éve a magyar fodrászválogatott keret tagjaként is. Az elmúlt évben Bukarestben, a szocialista országoknak rendezett Barátság Kupán modelljével megszerezte a nemzetközi első díjat. Az idén is remekelt a versenyek során. Most legutóbb Balatonfüreden, május elsején, másodikén országos mesterbajnokságon gálafrizurával hozták el a pálmát. A szasszonfrizurák közül megnyerték a második díjat, ezzel megszerezték az összetett verseny második helyezését, s jogot arra, hogy Párizsban május 22—23-án, a fodrász-világbajnokságon induljanak a magyar csapat színeiben. A világbajnoki versenyen részt vevő magyar csapatnak még két női és három férfifodrász a tagja. Sz. J. Készül a nyertes frizura Megalakult a kempingklub orosházi csoportja (Tudósítónktól) Május 7-én, pénteken meg- alakult a Magyar Camping és Caravanning Klub Békés megyei Szervezetének orosházi csoportja. Varjú Katalin, a Petőfi Művelődési Központ előadója, klubtitkár elmondotta, hogy nagyon fontos a személyes találkozás a tagokkal, a havonta rendezendő klubesteken. Ilyenkor diafilmvetítéssel egybekötött előadások lesznek a kempingezés szépségeiről. • A klubesteken tájékoztatót adnak az útlevelekkel kapcsolatos tudnivalókról és útiélményekről. Szeretnék felvenni a kapcsolatot az autóklubbal és a természetbarát-szövetséggel. Az alakuló ülésen résztvevők díjmentesen megkapják Magyarország legújabb kempingtérképét. A helyi csoportnál mód lesz klubzászló, jelvény, öntapadós matrica, kempingkalauz vásárlására, térképek, útikönyvek kölcsönzésére. Megtekinthető az NSZK kérni png- klub kiadványa, amely Európa összes tábcy»ozóhelyeit, fontosabb adatait tartalmazza. Kiváltható a nemzetközi igazolvány (FICC kamat), amelyre egyes külföldi kempingek árengedményt adnak, és az igazolvány tulajdonosa a helyfoglalásnál is előnyben részesül. Nagy Lajos Szeghalmiak a A Szeghalmi Építőipari Vállalat szolnoki kavicskotró üzemének Tiszakeszinél működő kotrógépe havonta 6—7 ezer köbméter folyami kavicsot termel ki a Tiszából. A nagy mennyiségű Tiszánál anyagot uszályokkal Tisza- bőre és a szolnoki kirakodótelepre hajózzák, ahonnan a szolnoki TÜZÉP-telepre és az aszfaltútépítő vállalatnak szállítják. Az uszályokról hajódaruval emelik futószalagra a szállít mányi Fotó: Dede Géz: Volt növendékek hangversenye Orosházán a Liszt Ferenc Zeneiskola ma, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendezi meg a Petőfi Művelődési Központ hangversenytermében a volt növendékek hangversenyét. Közel húszán jöttek el volt iskolájuk hívására, hogy a szegedi Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Mesterszakmunkás-képzés a Volánnál (Tudósítónktól) A Volán 8. számú Vállalat és a 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet jó együttműködésének eredményeként az elmúlt héten már szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező 21 vo- lános autószerelő mester- szakmunkás-vizsgát tehetett. Mint majdnem minden szakmában, így a volános szakmákban is az erőteljesen fejlődő technika hódított tért, és sok esetben kiváltja vagy megkönnyíti a nehéz fizikai munkát. Ezzel a gyors ütemű fejlődéssel csak úgy tudnak lépést fartani, ha megfelelően képezik magukat. Erre nagyon sok lehetőség van, például az iskolák mellett műFőiskola szegedi tagozata előkészítő osztályának, valamint a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola növendékeként mutssák be tudásukat. A volt növendékek programjában — többek között — Vivaldi, Händel, Bach; Chopin, Saint-Saens, Brahms és Schubert művei szerepelködő esti iskolákban és a különböző tanfolyamokon. Ezt a lehetőséget ismerték fel a Volán 8. sz. Vállalatánál is, és a 611. számú Szakmunkásképző Intézettel közösen szervezték meg az első ilyen tanfolyamöt. Az iskola az elméleti oktatásban segített szakembereivel, a vállalat pedig biztosította a gyakörlati munkához szükséges feltételeket. A 21 mesterszakmunkás közül hét kitűnő eredményt ért el. A vizsgabizottság és a vállalat együttes véleménye az: a tanfolyam Vnagas színvonalú volt, a szakmunkások megálltak a helyüket a magasabb szintű követelményekkel szemben is. Bikfalvi Ferenc Nőit a betétállomány (Tudósítónktól) Nemrégiben tartotta évi tagértekezletét a Tótkomlósi Körzeti Takarékszövetkezet csanádapácai kirendeltsége. A helyi intéző bizottság elnöke, Burka László értékelte az 1981. évet, majd ismertette az 1982. évi feladatokat. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások elismerték, hogy a tótkomlósi takarék- szövetkezettel való egyesülés meghozta a várt eredményt. A taglétszám az elmúlt évben 1734-re emelkedett, rekordnak számít a tavalyi ötmillió forintos betétemelkedés. A takarékszövetkezet az elmúlt évben 3 millió 300 ezer forint kölcsönt adott. De nemcsak a tagság elégedett a takarék- szövetkezet munkájával, amit az is bizonyít, hogy a közelmúltban adták át a Kiváló Egység kitüntetést a csanádapácai kirendeltségnek, Radics Károlyné, a takarékszövetkezet vezetője pedig miniszteri kitüntetést kapott. Rozs Jánosné A szénbányászat a BNY-n A szénbányászat számos újdonsággal jelentkezik a rövidesen megnyíló tavaszi BNV-n. Valamennyi a bányavállalatok műszaki dolgozóinak, kollektíváinak újítása vagy találmánya. A Mecseki Szénbányák két hazai tudományos kutatóintézet közreműködésével alakította ki a Comina nevű geofizikai bányaművelési irányítórendszert, amellyel jelentősen növelni lehet a bányászok biztonságát. A bányászathoz kapcsolódó, de más más területen is hasznosítható módszereket, eszközöket is bemutatnak, így például a Mátraaljai Szénbányáknak a tudományos intézetekkel együttműködve kidolgozott rekultivációs eljárását, amellyel a külfejtések leművelt hányóin egy éven belül visszaállítják a talaj biológiai életét. Brancsok és közösségek mi kutyánk kölyke — ez az a szólás, amelynek hallatán (nem tudom, ki hogyan van vele) e sorok írójának szinte kinyílik a bicska a zsebében. Mivel többnyire olyan esetben idézik a szóban forgó mondást, amikor valakinek ki- sebb-nagyobb ballépését, a társadalmi élet normáit sértő magatartását igyekeznek leplezni. Ha az illető falunk- béli (netán szegről-végről a rokonsághoz tartozik), vagy ugyanaz a szakmánk, beosztásunk, hasonló sorból származik, velünk azonos korosztályú, egyeznek neveltetésünk körülményei, azonos az iskolai végzettségünk, ' ugyanabba a társaságba járunk, esetleg egy műhelyben dolgozunk, akkor neki —ellentétben rhásokkal — többet megengedünk. Hajlamunk van rá, hogy elnézzük a szűkebb közösségbe tartozók tisztességtelen viselkedését mások rovására, ha ez nem minket, az egyazon „brancsba” tartozókat károsítja. A szociológiai tudomány művelői ezt a jelenséget úgy magyarázzák, hogy mindenütt, ahol emberek élnek — lakó- és munkahelyen, iskolában. és társasutazáson — láthatatlan, de nagyon is valóságos korlátokkal körülkerítve csoportok szerveződnek. Egy-egy ilyen miniközösség tagjai szorosan ösz- szetartoznak, s szigorúan kirekesztik a kívülállókat. Közhely például, de gyakorlati igazság, hogy érdemes a főnök „jó embereinek” körébe tartozni. Mert akár forgácsoló szakmunkás, varrónő, vendéglátóipari felszolgáló, nyomdai berakónő vagy kórházi osztályos orvos az ember, korántsem közömbös, hogy hová osztják be. Lehet „hajtós”, viszonylag jó keresetet eredményező „nagyoláson”, vagy a drehást megizzasztó, szaporátlan, éppen ezért nem. eléggé kifizetődő precíziós munkadarar bon dolgozni. Az egyik géJ pen könnyű munkával is sok a kereset, a másikon — mert gyakran elromlik, régimódi, gyengébb minőségű anyaggal üzemel és így tovább —, ha az ember megszakad, akkor sem jut egyről kettőre. A felszolgálók olykor szívesebben választják az alacsony besorolású „késdobálókat”, mint az elegáns vendéglátóhelyeket, mert ahol sok a beszeszelt vendég, ott jócskán csordogál a borravaló is. Ez ügyben a fantázián túltesz a valóságos élet. Egy- ízben a város tisztán tartásáért felelős vállalat szerény beosztású dolgozója keresett fel. Azt panaszolta, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva — vagy inkább, mert nincs a megfelelő helyen „jó embere” — őt minden jóból kirekesztik. Kérdezem: Hogyan? Ügy — válaszolta —, hogy míg mások olyan utcákat kapnak munkaterületül, ahol kizárólag gépkocsik közlekednek, s jómódúak a lakók, addig neki csupa olyan kültelki utca jut, ahol még gyakoriak a lófogatú stráfkocsik (ezek maradandó következményeivel), s nem akad házmester, aki a járda rendben tartása vagy a kukásedény körüli szolgálatkészség okán némi borravalóban részesítené. Amikor elkezdődött az a folyamat, amit manapság munkahelyi átcsoportosításnak nevezünk, s a piaci igények változása okozta gyakori termékváltással magyarázunk, csaknem csődbe került az egyik /nagyvárosi vállalat üzemegysége. A környékbeli kisüzemekből irányítottak át dolgozókat a betöltetlen városi munkahelyekre, ám az itteni szaktársak bizalmatlanul, minden segítségtől elzárkózva fogadták a „falusiakat”. Hosszadalmas rábeszéléssel, a vezetőség és a mozgalmi testületek embereket győzködő agitációja után sikerült úgy ahogy tompítani a törzsgárda és az újonnan jöttek közötti ellentéteket. Hogy mennyire károsan befolyásolja a munkahelyi légköri efféle romlása a teljesítményeket, azt mondani se kell. A klikkek harca persze korántsem a fizikai munkahelyen dolgozókat jellemzi leginkább. Éppen fordítva. Ott a legveszélyesebb, a legélesebb az eltérő érdekcsoportok háborúskodása, ^hol kilóra, darabra aligha mérhető szellemi tevékenység folyik. Nem titok, hogy a kutató- vagy oktatási intézetek, az egészségügyi vagy művelődésügyi intézmények háza- táján olykor sok ember életét keseríti az intrika. Az érdekkörök láthatatlan, de nagyon is érezhető erővonalainak hatása néha furcsaságokat produkál, s éppen annak kedvez, aki — valamely véletlen folytán — kimaradt a „tojásból”. Sü- völvény újságíró korában e cikk szerzője akkori munkahelyén váratlan előléptetésben részesült. Kisfőnök- nek nevezték ki, s eleinte — gyermeteg módon — értékes, tulajdonságai korai elismerésének vélte a sikert. Holott egészen más volt az indíték. Mivel a nagyfőnök és a helyettese ádáz harcot vívott, hogy melyikük „embere” kerüljön egy megüresedett posztra: s lévén kiegyenlítettek az erőviszonyok, kompromisszumot kötöttek. Hogy egyikük tábora se gyengüljön vagy erősödjön, a status quo érdekében, úgy döntöttek: kineveznek egv olyan semleges egyént, nemrég jött újfiút, aki se ide, se oda nem tartozik, se nem oszt, se nem szoroz. Az igazságnak tartozom azzal, hogy a világért se hagyjam ki: léteznek olyan kisközösségek, amelyekbe, noha nehéz bekerülni, s jól jár, akit befogadnak, a kol-' lektívá tevékenysége mégsem keresztezi, hanem éppen hogy előbbre viszi tár-. sadalmi céljainak elérését. Erre akkor döbbentem rá, amikor egyik dunántúli neves építőipari vállalat állami díjas brigádjával volt alkalmam megismerkedni. A munkatársak előtt őszinte becsülete, rangja'1 volt az itt dolgozóknak. Egy fiatal kőműves elárulta: egyetlen vágya, hogy egyszer majd ő is ennek a brigádnak -a tagja lehessen. Igaz, hogy minden munkából ők kapják a legnehezebbet, szakmailag és emberi tulajdonságuk tekintetében csak a legkiválóbbak állják a sarat közöttük. De hát éppen ezért! Hasonlóan nagy megbecsülés övezte a csillogó szénmezőiről nevezetes vidék kormánykitüntetéssel elismert bányászbrigádját. ' Aki itt megállta a helyét, az esetleg nem hat—nyolc, hanem 12—14 ezer forintot vitt haza havonta. Persze nem mások rovására. S nem kizárólag a fizetési boríték vastagsága, hanem a társadalmi munkák, az önművelés vagy az önzetlen közösségi áldozatkészség tekintetében is az első sorokban álltak. S míg apáink idején csak hosszú évek után, a mesterek fogásait ellesve hághatott az ifjúmunkás a „segédurak” körébe, addig a példaként felhozott brigádok olykor a legreménytelenebbnek ítélt „nehézfiúkat” is maguk közé fogadták, mondván, vagy megszoknak, vagy megszöknek. többnyire az előbbi következett be, hála a brigádtagok tapintatos, de kemény pedagógiai módszereinek. Szemünk láttára bontakozik tehát ki egy új, követésre érdemes mai formája a „munkahelyi érdekközösségeknek”. Vajda János
