Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. május 8., szombat Hz értékelés tükrében II folyékony tehén A Fegyver- és Gázkészülékgyár ebben az évben közel 1 milliárd forint értékben több, mint ötven különböző típusú gázkészüléket gyárt. Többek között 90 ezer konvektort, 40 ezer vízmelegítőt és több ezer lakásfütő készüléket — cirkogej- zírt — rendelt a kereskedelem. Az Önix típusú gázkonvektorcsaládból származó a Lampart salgótarjáni gyárában négyszeresére emelték a termelést, így a belföldi igényeket maradéktalanul kielégíthetik. A kereskedelem egyre többet rendel a közkedvelt FC 21 típusú lakásfűtő készülékből (képünkön) (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS) Kutató-fejlesztő vállalkozás Hogyan válhat hatékonyabbá a mezőgazdasági termelés? áss József, a kitűnő színművész talán nem is sejti, milyen épkézláb ötlettel állt elő egyik legutóbbi tévéműsorában. Nevezetesen, a sört folyékony kenyérnek emlegetjük, miért ne hívhatnánk a tejet folyékony tehénnek? Hiszen a szelíd állatok valóban önmagukat „lényegítjk" át tejjé. Legjobb példa erre a Holstein-fríz fajta, melynek egyedei valóságom fogyókúrát tartanak a tejelési időszakban. Inkább veszítenek testsúlyukból, csak hogy minél több tejet adhassanak. Ez a természetükből fakadó áldozatkészség természetesen az ember nélkül hiábavaló. Ha nem áll a jószágok mögött ember,, aki jó takarmányt, kedvező körülményeket teremt számukra, elmaradnak a rekordhozamok. Ezért is válhatott a tejtermelés a mezőgazdaságnak olyan szakterületévé, amely alkalmas arra, hogy művelői évről évre „megvívjanak" egymással. A múlt évi tejtermelési eredményekkel megyénkből hét állami gazdaság, 48 termelőszövetkezet, 218 kistermelő küldte el a jelentkezési lapját az országos versenyre. Mint arról már beszámoltunk, a múlt héten megtartott ünnepélyes díjkiosztón három békési nagyüzem és egy kistermelő vette át megérdemelt jutalmát. Vajon sok ez, vagy kevés? Nem kevés, de lehetne több is. Hogy miért, azt egyetlen gazdaság, a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát példája jól mutatja. A tavaly különdíjas mezőhe- gyesiek az idén „csak" harmadikok lettek kategóriájukban. Pontosabban: száz hektárra jutó tejtermelést alapul vevő értékelés szerint. A kombinát magyar tarka tehenei 88 ezer liternél több tejet termeltek 100 hektárra vptítve. Az őket megelőző, első díjas Komáromi Állami Gazdaság ennek majdnem dupláját. Baj lenne a mező- hegyesi tehenészettel? Szó sincs róla. Kicsit módosul a kép, ha megemlítünk két számot. Komáromban hatezer 600 hektárra vetítik a kifejt összes tejet, míg A japán NTT (Nippon Telegraph and Telephone Pub- liee Corp.) nyilvános állomásokon alkalmazható olyan telefonkészülékekét fejlesztett ki, amely érme bedobása helyett mágneses kártyával hozható- működésbe. A beszélgetést folytatni kívánói a készülék jobb felső sarkánál levő nyílásba helyezi a mágneses kártyát, és azután tárcsázhat. A beszélgetés végén a készülék a kártyára felviszi, hogy mennyibe került a kapcsolás (a beszélgetés időtartamától és a hívott állomás távolságától függően). A mágneses kártya ezután húzható ki a készülékből. Egy kártyával addig lehet újabb beszélgetéseket folytatni, amíg a vételárával meghatározott „beszélgetési keret” ki nem merül. A mágneses kártya hajléMezőhegyesen több mint 16 ezer hektárra. Igaz, hogy a békési üzemnek nagyobb a tehénállománya is, de nem a területével arányosan. A két gazdaság összehasonlítása tehát nem adhat igazán hű képet. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nagyobb állományt bizony jóval nehezebb „kézben tartani", mint pár száz tehenet. Hasonló okok miatt szorult az idei értékelésnél egy kicsit háttérbe a szarvasi Dó- z^a Tsz, amely földvásárlással növelte területét. Hiába termeltek több tejet a szövetkezet dolgozói, az összehasonlítás számukra is kedvezőtlenül alakult. Mindez nem a bizonyítvány magyarázása, .az említett gondok ellenére nincs miért szégyenkezniük a békési üzemeknek. A fenti példák inkább az értékelés módszereit kérdőjelezik meg. De nemcsak ezen vitatkoznak az ágazat szakemberei. Többen vitatják azt, hogy mekkora időszak számítson be a versenybe, hogy az egész év, vagy csak 306 nap, az úgynevezett zárt laktáció ... Nézetek ütköznek tehát a tej termelési verseny körül — és ez jó jel. Mert nemcsak a gondokat ielzi, hanem azt is, hogy sokakat érint és érdekel a mozgalom. Mutatja, hogy fontosnak tartják a mezőgazdászok. hogy rangot jelent helyezést elérni ebben a vetélkedőben.Ö v jelent mást is. Hogy a legutóbb 1979-ben módosított értékelési szisztéma felett lassan ismét eljár az' idő. Hogy ideje volna igazítani, finomítani, rajta? Tegyük hozzá: nem egyedül a tejtermelők óhaja az értékelés módosítása. Nemrég egy sajtó- tájékoztatón hangzott el, hogy a brigádkitüntetések a Kiváló Vállalat címek oda- ítélői is hasonló cipőben járnak. Az újságírók kérdéseire a MÉM és a TOT képviselője ígéretet tett a versenykiírások és értékelések módosítására. Ráférne ez a tejversenyre is, s a kívánatos finomítások csak tovább növelnék rangját. kony, rendszerint műanyag lap, amely mágnesezhető anyaggal, például vasoxiddal van bevonva, és megfelelő, a készülék számára felismerhető jelekkel ellátva. A további jeleket a telefonkészülék viszi rá a kártyára: a beszélgetés árával arányos részt mágnesezi. A mágnesezett kártyákat már régebbi idő óta hasznosítják a számítástechnikában is, rendszerint külső térként. Ezekre rendszerint viszonylag tartósan őrizendő jeleket visznek fel. A telefonálások lebonyolítására és regisztrálására a mágneskártyát - a japánok használták először, amely praktikussága miatt feltehetően gyors nemzetközi térhódításra számíthat. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Ebben az évben több kutatóintézet részvételével, nagyszabású munka kezdődött a Dél-Kelet Alföld ag- roökológiai potenciáljának felmérésére. A szakemberek az 1983. végéig tartó munkálatok során a környezet mezőgazdaságra gyakorolt hatását vizsgálják. A felmérés bázisintézete a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet lett. A Magyar Tudományos Akadémia már korábban készített egy tanulmányt arról, hogy az ezredfordulóig milyen hozamok várhatók a mezőgazdaságban. Az Akadémia . munkatársai a nagyobb tájkörzetek vizsgálata során elsősorban a természeti és tartási körülmények változásával összefüggésben vonták le következetetései- ket. A Dél-Kelet. Alföld agro- ökológiai problémájának felmérését most e tanulmány folytatásának tekinthetjük. A vizsgálatok két megye területére — Csongrád és Békés — terjednek ki, és a Szarvasi Öntözési Kutató- intézetben a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központján kívül részt vállalnak a munkából a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet, továbbá a megyei tanács mezőgazdasági osztályai és még számos intézet, felügyeleti szerv szakemberei. Az elvi irányítást Latiig István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese látja el. De mit is foglal tulajdonképpen magában az úgynevezett agroökológiai kutatás? Erre válaszol dr. Kiss Károly, az ÖKI igazgatója: „Mindenekelőtt kisebb körzetekre osztjuk fel'a megyéket. Erre azért van szükség, hogy a vizsgálatok eredményeit a közel azonos feltételek között gazdálkodó üzemekben egyaránt hasznosítani tudják. A szakemberek körzetenként elemzik^, a növénytermesztés hozámait, ráfordításait, különleges , figyelmet fordítanak az élenjáró üzemek termelésének vizsgálatára. Az ismeretek birtokában meghatározzák, hogy közép és hosszú távon egy- egy körzetben a körülmények -milyen hozamok elérését teszik lehetővé. Ennek érdekében felmérik a talaj vízgazdálkodását és tanulmányt készítenek arra vonatkozóan is, mit érdemes tenni vízhiány, vízfelesleg esetén. Arra is választ kapnak a szakemberek, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások hogyan hatnak a hozamok növekedéséi re. a gazdaságosságra. A felmérés alapján készítik él egy-egy terület optimális termelési szerkezetének tervezetét, több változatban is.” A kutatómunkát végzők a közgazdasági, társadalmi feltételekről sem feledkeznek -meg. így a népesség alakulásáról; az úthálózat állapotáról, a szabályozók hatásáról is pontos képet kapnak a szakemberek. Már a felsoroltak is azt bizonyítják, óriási vállalkozásról van szó. Hogy a mezőgazdasági üzemek munkáját irányítók számára mit jelent majd a készülő anyag, az csak 'a későbbiekben derül ki. Az azonban majdnem bizonyos, hogy az elemzést, végzők egyetlen fontosabb gazdálkodásra ható okról, sem feledkeznek meg. Többféle- javaslatot is készítenek, egy-egy esetre. Kidolgozzák például, hogy a belvizes körzetekben a belvízrendezés, a talajjavítás, az alag- csövezés együtt és külön-kü- lön milyen előnyökkel, ráfordításokkal jár. A sokféle adat összesítéséből derül ki az is, hogy mi az oka az eredménytelen gazdálkodásnak, s hogy annak alakulásában mely tényezők játszanak fontosabb szerepet. A cukorrépa-termesztés vizsgálatánál számba veszik, hogy mekkora a szállítási távolság, annak költsége, a zöldségtermesztés elemzésénél ugyanakkor figyelembe veszik, a rendelkezésre álló munkaerőt is. Kiderülhet, hogy míg az egyik körzetben a műtrágyaadagok szabályozásával, a jobb vetőmaggal, addig a másik helyei} eszközberuházással érhetnek el gazdaságosabban nagyobb termést. Arra is fény derülhet, hogy az állatállomány változása hogyan hat az élelmiszeripari igényekre, . hol kínálkozik leginkább az állattenyésztés fejlesztésére a nagyobb lehetőség. És természetesen az együttműködés esetleges módozataira is választ kaphatnak a gazdaságok. Mindemellett nem hagyják figyelmen kívül a nagyon is fontos társadalompolitikai célokat sem. így többek közt a népességmegtartás és .a foglalkoztatottság biztosításának követelményeit. És még sorolhatnánk a vizsgálódás szempontjait, amelyek sorra terítékre kerülnek az elkövetkezendő másfél év folyamán. Amikor a munkával elkészülnek, széles körű szakmai vita kezdődik a kutató-, fejlesztő vállalkozás során elkészült anyagokról. A legfontosabb szempont akkor is az lesz, hogyan válhat még hatékonyabbá a jövőben mezőgazdasági termelésünk. Kepenyes János M. Szabó Zsuzsa Telefonáláshoz — mágneses kártya Eredményesen gazdálkodnak a megye ipari szövetkezetei Küldöttközgyűlést tartott a KISZÖV A Békés megyei ipari szövetkeztek Jegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a KISZÖV székházéban tartották küldöttközgyűlésüket. Székely László, a KISZÖV elnökségi tagja köszöntötte a megjelenteket, többek között az elnökségben helyet foglaló Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát. Először dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos anyaghoz, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Az írásos beszámoló egyebek között foglalkozott az ipari szövetkezetek elmúlt évi tevékenységével, idei tervével, az új vállalkozási formákkal, s tartalmazta az intézkedési tervet az OKISZ VIII. kongresszusa állásfoglalá- sában meghatározott feladatok megvalósítására. A megye ipari szövetkezetei tavaly a célok megvalósításához számba vették a rendelkezésre álló erőforrásokat és megfelelő adottságokat. Fejlődésük és gazdálkodásuk tendenciáját és eredményeit tekintve kedvezően — a terv célkitűzéseivel összhangban — alakult és az 1981. évre előirányzott .3 milliárd-953 millió forint termelési volument 1.9 százalékkal túlteljesítették, a nyereséget 19,7 százalékkal növelték. A szövetséghez tartozó negyven szövetkezetben foglalkoztatott 17 ezer 700 tag által élőállított termelési érték meghaladja a négymil- liárd forintot. A termelés növekedése a megye szocialista iparának 4,5 százalékos fejlődésével szemben 8,8 százalékos, ezt 2,9 százalékkal kisebb létszámmal hozták létre. A gazdasági környezet, a piaci igények változásának kényszerítő hatására Békés megye szövetkezeteinél a termelési szerkezet felülvizsgálata. korszerűsítése, tavaly tovább folytatódott. A termelési folyamat felgyorsulása, a korábban végrehajtott műszaki fejlesztés eredménye, a belépett új termékek sorozatgyártásának beindítása, kedvezőbb piaci elhelyzése, a gépipar és vegyipar fejlődésében érzékelhető a legnagyobb mértékben. Az ágazathoz tartozó szövetkezetek közül valamennyi több új termékkel jelent meg a piacon. A könnyűiparban a termelés a létszám 4,3 százalékos csökkenése miatt csak mérsékelten bővült. Az építőipari szövetkezetek mérsékelt fejlődése ugyancsak a termelő létszám csökkenésére vezethető vissza. A termékszerkezet korszerűsítése, az új termékek gyártása is minden esetben maga után vonta a gyártási folyamatok megszervezését, a szükséges munkaeszközök biztosítását, a munkaerő átképzését, az új módszerek és új gyártmánytechnológiák " bevezetését. Számos intézkedés történt a munka- és üzem- szervezés területén. Ezek általában a termelés előkészítésének és folyamatának ész- szerűsítésére, a késztermék mozgatásának rövidítésére, az anyagmozgatási és szállítóeszközök szélesebb körű alkalmazására terjedtek ki. Ebben kiemelkedő a szarvasi Szirén Szövetkezetnél a 3 M munkamódszer és az azt kiszolgáló ETON anyagmozgatási rendszer bevezetése. Megteremtette a szövetkezet a tőkés piac termelési és minőségi követelményeinek technikai és üzemi szervezési hátterét. Figyelemre méltó az az eredmény is. amit a szövetkezetek a műszaki fejlesztés területén elértek. Az oxid- kerámia-termékek továbbfejlesztéséhez az innovációs alapból az orosházi KAZÉP Szövetkezet támogatásban is részesült. A szövetkezetek értékesítése a tervezettől eltérően alakult: a belföldi értékesítés erőteljesebb növekedése mellett az export csök- kerit. A beszámolóban külön fejezet foglalkozik az építőiparral. Ebből kitűnik, hogy a megye szövetkezeteinek építési tevékenysége tavaly elérte a 270 millió forintot. Átadtak 128 lakást, s további 321 építése folyik. A legtöbb otthont a Békési Építőipari Szövetkezet adta át; hatvannyolcat. Igen kedvező kezdeményezésnek értékelhető az orosházi KAZÉP Szövetkezet vállalkozási politikája, mivel a belföldi igények kielégítése mellett külföldön is végeznek építési munkát. A határainkon túli építési munka árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 6,1 millió forintot. A szolgáltatások fejlődésében a gazdasági körülmények változása, a fokozott takarékosság nyomán az elmúlt évben csökkenés mutatkozott. A beszámoló további része foglalkozik a munkaerő-, a bér- és eszközgazdálkodással, a szövetkezetek vagyoni helyzetével. Az ipari szövetkezetek idei tervében, a központi célkitűzésekkel összhangban 6,9 százalékos növekedést terveznek. A KISZÖV a belföldi ellátás mellett célul tűzte ki az export fokozását, a hatékonyság javítását. A szóbeli kiegészítéshez és az írásos anyaghoz heten szóltak hozzá; foglalkoztak a munkaerőgondokkal, az üdülési lehetőségekkel, külkereskedelmi kérdésekkel, az új vállalkozási formákkal, az építőipari ágazatra háruló feladatokkal. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában elismerését fejezte ki a megye ipari szövetkezeteinek tevékenységéről. Mint mondotta, az utóbbi tíz esztendőben a kisipari üzemekből korszerű középüzemekké fejlődtek a szövetkezetek. Javult a tagok szakmai felkészültsége, alkotó- készsége, életszínvonala, termékeikkel, szolgáltatásaikkal nemcsak maguknak, hanem a magyar iparnak is hírnevet, dicsőséget szereztek. A jó hazai ellátás mellett viszont gondként említette a csökkenő exportot és a készletek 12 százalékos növekedését. A küldöttközgyűlés a továbbiakban a KISZÖV keretén belül működő szakbizottságok tevékenységéről szóló beszámolót hallgatott meg, majd bejelentésekkel ért véget. Megjelent a Szövetkezeti Élet Megyénk fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetkezetei közül elmúlt évi teljesítményük alapján a munkaversenyben 32 nyert kitüntető címet. A megyei szövet- - kezeti koordinációs bizottság döntésének értelmében a Békés megyei Szövetkezeti Élet című lap a szokásos nyolc oldal helyett most májusban 16 oldalon jelent meg, hogy valamennyi kitüntetett kollektívát bemutathassa a lap olvasóinak. Az ez alkalommal 40 ezer példányban kinyomtatott _ szövetkezeti lap színes riportokban számol be a kiváló teljesítményt nyújtó 32 gárdáról. A kitüntetetteket a Szövetkezeti Élet vezércikkében Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszönti.
