Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

1982. május 7., péntek KHflUÍ-fira Miért jó a táppénzes helyzet Orosházán? Társadalmunk egyik nagy vívmánya a táppénz. Az ál­lam nagy összeget fordít er­re a célra. Nem véletlen, hogy a társadalombiztosítás készpénz szolgáltatásai kö­zött a legfontosabbak közé tartozik a keresetpótló táp­pénz. A keresetképtelenség miatt táppénzes állományban levők száma azonban válto­zó. Olykor vitákat vált ki, hogy sokan vannak-e táp­pénzen, vagy éppen annyian, amennyien jogosultak. A kérdésen lehet vitatkozni. Pro és kontra érvekkel elő­hozakodni. A tény viszont tény marad. Mégpedig az, hogy a táppénzes arányszám alakulását több tényező be­folyásolja. Ezek között je­lentős a munkahely szerepe, kimagaslóan fontos az egész­ségügyi színvonal, az orvosi tevékenység az alapellátástól kezdve a legmagasabb szin­tű egészségügyi ellátásig. Ha ezen a téren sikerül ered- ményeket elérni, a kedvező hatás sem maradhat el, mely a táppénzes állomány arány­számát ugyancsak kedvezően befolyásolja. A múlt évi adatok szerint megállapítható, hogy Oros­házán a táppénzes arány­szám kedvezőbb az országos és a megyei eredményekhez képest. Több év óta megyén belül is az orosházi arány­szám a legjobb. Korábban Békéscsaba és Gyula után következett, ma viszont meg­előzte ezeket a városokat. Jóllehet Orosháza az utóbbi évtizedekben iparilag a leg­dinamikusabban fejlődő vá­rosok közé emelkedett. Ugyanakkor kiépült a jól szervezett üzemorvosi háló­zata is. Az elsőfokú kereső- képesség elbírálása a város­ban, valamint a járásban 44, a mezőkovácsházi járásban pedig 25 orvosi munkahe­lyen történik. Ezt a tevé­kenységet felnőtt és gyermek körzeti orvosok, főállású üzemorvosok, városi fogor­vosok és egyes szakrendelé­sek szakorvosai végzik. Má­sodfokon a felülvéleményező orvos tevékenykedik. Terü­letükön kialakították az úgy­nevezett csoportvezetői sáv­belgyógyász hálózatot, mely eddig a megyében csak Orosházán és a járásban va­lósult meg. A járóbeteg-el­látásért felelős kórház igaz­gatóhelyettesen kívül négy csoportvezető sáv-belgyó­gyász végez felülvéleménye- zői munkát. Az orvosszak­értői tevékenységet a koráb­bi felülvizsgálat helyett a szakmai konzultáció szintjé­re emelték. Az elmúlt 2 év­ben megoldódott a szakren­delések felülvéleményezésé­nek szakmai gondja is. Ez azt jelenti, hogy a táppénz­re vételi joggal rendelkező­szakrendelés betegeit az il­letékes kórházi osztályveze­tő főorvos véleményezi. Amennyiben az intézet szak­ember hiánya miatt ezzel a lehetőséggel nem rendelke­zik, a feladatot a gyulai me­gyei kórház főorvosa végzi el. Az Egyesített Gyógyító- Megelőző Intézet szakrende­lő részlegében működik a főorvosi bizottság. Elnöke a járóbeteg-ellátást irányító igazgatóhelyettes. A bizott­ság tagjai a csoportvezető főorvosok és esetenként a szakmák vezető főorvosai. A bizottság feladata a négy hé­ten túli táppénzes állomány­ban levő betegek felülvizs­gálata, a rokkantsági előze­tes vizsgálatok elvégzése, to­vábbá a keresőképesség III. fokú elbírálása. Erre akkor kerül sor, ha a táppénzes a II. fokú elbírálással nem ért egyet. Az elmúlt évben a négy­hetes vizsgálatokon 927-en jelentek meg. Közülük a bi­zottság 327-et minősített ke­resőképesnek. A többi beteg megkapta a szakmai irány­elveket és útmutatásokat a szükséges kivizsgálás, illetve gyógykezelés érdekében. Rendkívüli felülvizsgálatot a városban két esetben végez­tek. A háziipari szövetkezet­nél 15 betegből 4-et, az üveg­gyárban 76 betegből 9-et nyilvánítottak munkaképes­nek. Több éves tapasztalatok szerint a táppénzesek száma egyes hónapokban jelentősen emelkedik. Nagyjából hason­ló jelertség fordul elő a me­gyei és az országos adatok­nál is. Februárban, márci­usban és novemberben az emelkedésnek elsősorban a légúti megbetegedések és az influenza volt az oka. Ez év első negyedévében különö­sen a ruhagyári, a faipari és a BOV dolgozói közül mentek sokan táppénzre. A megbetegedéseket ebben az esetben is az influenzajár­vány és a fertőző gyermekr betegségek tömeges előfor­dulása idézte elő. Egyes vál­lalatoknál emelkedett a gyer­mekápolási táppénz. Az ál­lami gazdaságban, a KA- ZÉP-néi és a Kőolajipari Gépgyárban pedig az üzemi balesetek száma nőtt meg. A nyári hónapokban külö­nösen a melegben dolgozó üzemekből, így elsősorban a sütőiparból kerül több dol­gozó táppénzre. A közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta meg Orosháza táp­pénzes állományát. Legutóbb két éve szerepelt a testület napirendjén ez a téma. Az eltelt időszak alatt szembe­tűnő eredmények születtek. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy tennivaló is akad. A táppénzes helyzetet még tovább lehet javítani. Elsősorban úgy, hogy na­gyobb figyelmet fordítanak az ezzel kapcsolatos orszá­gos, megyei és városi hatá­rozatok következetes betar­tására. Meg van a lehetőség a betegségek megelőzésére, a gyógyítás hatékonyságának a fokozására, sőt a „szimulán­sok” kiszűrésére is. Ennek érdekében figyelmet kell for­dítani az orvosok szakmai tudásának fejlesztésére, a táppénzes betegek fokozott ellenőrzésére, a munkahelyi rehabilitáció teljessé tételé­re. A vállalatoknak, szövet­kezeteknek is megvan a ma­ga feladata. Jobban szem előtt kell tartaniuk a mun­ka- és egészségvédelmi uta­sítások betartását. Elenged­hetetlen feladatok közé tar­tozik az egészségnevelés szín­vonalának emelése is. Serédi János „Kis kutya, nagy Kutya...” Nemzetközi kutyakiállítás Szarvason (Tudósítónktól) A közelmúltban Szarvason, az Erzsébet-ligetben sok hazai és külföldi kutyabarát versengett tenyésztésével a helyezésekért. A Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Szervezete segítette a helyi állatbarátokat a színvonalas ver­seny megrendezésében. Ez a kiállítás bemelegítője volt a május 9-én, Budapesten megrendezendő bemutatónak. Sok érdeklődőt vonzott az ese­mény, főként a fiatalabb kor­osztálynak volt ez szenzáció. Számos, hazánkban ritkán lá­tott kutyafaj is bemutatásra ke­rült, ilyenek, mint a csau-csau és a kedvtelésből tartott usz­kár fajok. A versenybírók szek­ciókban. fajonként folytatták a minősítést. Ez jó alkalom volt a tenyésztőknek tapasztalatcse­rére is. Csau-csau portré. Ez a ku­tyafaj igen ritka hazánkban A bírói asztalon pincsit minősítenek A szépségápolás kutyáéknál is fontos, a képen látható afgán agár türelmesen állja a kozmetikát Kép, szöveg: Ambrus György Huszonöt éves a takarékszövetkezeti Utazás Mundiál ’82-re Érdekes csemegének ígérke­zik a békéscsabai Volán Utazási Iroda szervezésében „Utazás a spanyolországi labdarúgó-világbajnokság­ra” programja. A kiutazás történhet repülőgéppel, illet­ve autóbusszal. A repülőgéppel történő ki­utazásnál az időpont június 12—23-ig, 12 nap. Autóbusz- szál június 11—26“ig, 16 nap. Az útvonal busszal Budapest—Velence—Mog- liano—Marseille—Barcelo­na—Costablanka—Alicante és környéke. Természetesen nemcsak ezeken az igen szép helyeken eltöltött idő és a Costablanka-i üdülő­program teszi majd emléke­zetessé ezt az utat, remél­jük, hogy a labdarúgó-vi­lágbajnokság első fordulója harmadik csoportjának ma­gyar í'észvételű három mér­kőzése nyújt igazán mara­dandó élményt a futball kedvelőinek. Az utazás a Volán Tourist valutaterhé- re történik, de mindenne­mű felvilágosítást az uta­zással kapcsolatban a Vo­lán Utazási Iroda ad az ér­deklődőknek. Bikfalvi Ferenc Famütét Pécsett Érdekes, sikeres beavatkozást hajtottak végre egy védett fa és egy vízvezeték között támadt konfliktusban” Pécsett. A fa egy ritka szép páírányfenyö, amely a történelmi városköz­pontban — a Sallai utca 25. számú ház udvarán — díszük. Pécs legértékesebb élöfája, hoz­závetőleg a kiegyezés táján ül­tethették, azaz 110—120 év között van a kora. A gyönyörű fa fur­csa bonyodalmak okozójává vált: hatalmas gyökereivel ..eltérítet­te” a földben levő vízvezetéket. A Sallai utcai ház lakói éve­ken át gyakori csőtöréstől szen­vedtek. és ezek — rejtélyes mó­don — rendszerint nagy szélvi­harok idején keletkeztek. Ez a jelenség vezette végül is nyomra a szakembereket, akik kiderítették, hogy az udvaron álló páfrányfenyő ..ludas” a . közmürongálásban. A húsz mé- v tér magas, három és fél méter törzskerületű faóriás rendkívül erős és vastag gyökérzetet fej- lejlesztett ki. Növekedés közben behálózta az ólom- és vascsö­veket. s valahányszor szélvihar támadt és a magas fa előre- hátra hajlongott, megfeszültek a gyökerei, és elroppantották a vízvezetéket. A szakemberek kö­rültekintően avatkoztak be a fa és a fém viszályába. Teljesen kibontották a gyökérzetet, és ki­szabadították belőle a csöveket. Megjavították, megerősítették a közműrendszert, s a rekonstruk­ció eredményeként megszűntek a lakóház vízellátási problémái. Az azóta eltelt idő, nem külön­ben a tavaszi lombosodás arról tanúskodik, hogy sértetlenül vé­szelte át a ..műtétet” a véde­lem alatt álló. nagy értékű fa­matuzsálem. mozgalom A takarékszövetkezeti moz. galom ez év májusában ün­nepli megyénkben létrejötté­nek 25 éves évfordulóját. A negyedszázad alatt el­ért eredményeik'kel bebizo­nyították, hogy helyes volt létrehozásuk. Működésük­kel, elterjedésükkel kiala­kult és korszerű lett a vi­déki lakosság pénzügyi szol­gáltatásokkal való ellátott­sága. Ma már az ország 2900 községe és 31 városa tarto­zik működési körzetükbe, ahol 5,5 millió lakos él. A takarékszövetkezetek tagjainak száma meghaladja a másfél milliót. Megyénk 56 településén áll a tagság és a lakosság rendelkezésére modern takarékszövetkezeti üzletház. A megyében már 100 ezer tagja van a taka­rékszövetkezeteknek. A takarékszövetkezetek jó szervező munkájának ered­ményeképpen betétállomá­nyuk évről évre gyors ütem­ben emelkedett — megha­ladva a másik két betét­gyűjtő szervezet, az OTP és a posta belétnövekedési üte­mét — s így ma m^r az ál­taluk kezelt betétállomány több mint 21 milliárd forint. Az eltelt 25 év alatt je­lentős változás állt be a ta­karékszövetkezeti tevékeny­ség körében is. Kezdetben kizárólag betétgyűjtéssel és kölcsönfolyósítással foglal­koztak, megkötötték a köl­csönökkel kapcsolatos bizto­sításokat, totó-lottó szelvé­nyeket árusítottak. Azóta év­ről évre új pénzügyi szolgál­tatásokat vezetnek be, s ar­ra törekednek, hogy műkö­dési területükön a lakosság­gal kapcsolatos minden pénzügyi tevékenységet el­végezhessenek. Ma már foglalkoznak az OTP megbízásából gépkocsi- nyeremény-betét elfogadásá­val, nyeremény betétek gyűj­tésével, takaréklevél-betét kezelésével, lakossági csekk­számla vezetésével. A fiata­lok takarékosságra való ne­velése érdekében lehetősé­get kaptak az ifjúsági betét bevezetésére, amely a beve­zetése óta eltelt 1 év alatt is igen szép eredményt ho­zott. A takarékszövetkezetek kölcsönzési tevékenysége az elmúlt 25 évben a kormány hitelpolitikájához igazodott, és elősegítette annak meg­valósulását. Kiemelt figyel­met fordítottak a háztáji és kisegítő gazdaságok, vala­mint a mezőgazdasági szak­csoportok' hitellel történő tá­mogatására. Az exportbevé­telt biztosító méztermelés fo­kozása érdekében kedvez­ményes kölcsönnel támogat­ják a szervezett méhészeket. Évente több mint 420 ezer tag részére folyósítanak köl­csönt ^3—3,5 milliárd forint összegben, különféle célokra. Ezen belül a mezőgazdasági termelés céljára folyósított kölcsönök' száma 78 ezer, és több mint 720 millió forint. A takarékszövetkezetek — szövetkezeti jellegükből adó­dóan — a hagyományos pénzintézeti tevékenység mellett egyéb pénzügyi szol­gáltatásaik körét is jelentő­sen bővítették. Az Állami Biztosító megbízásából éven­te megkötnek mintegy 370 ezer új biztosítást, beszednek 350 millió forint összegű biztosítási díjat, kifizetik a kártérítések összegét. A fel­vásárló vállalatok, szövetke­zetek megbízásából — kul­turált körülmények között — kifizetik a felvásárolt álla­tok, termékek ellenértékét, amely évente 4—4,5 milli­árd forintot jelent. A COOP- TOURIST Utazási Iroda és az IBUSZ megbízása alap­ján közreműködnek a bel- és külföldi társasutak szervezé­sében, a valutabeváltásban. Az OTP megbízásából éven­te mintegy 55—60 millió fo­rint értékű totó-lottó szel­vényt és borítékos sorsjegyet értékesítenek, és kifizetik azok nyereményeit. Ma már a lakosságot' érintő szinte va­lamennyi pénzügyi tevé­kenységet helyben végeznek. A takarékszövetkezetek ál­tal elért fejlődést elsősorban életszínvonal-politikánk tet­te lehetővé, annak alapján nyílt lehetőség a takarékbe­tét-állomány ilyen nagymér­tékű növelésére. A megye ta­karékszövetkezeteinek 25 éves eredményes munkáját igazolja, hogy az eltelt idő­szak alatt a szocialista mun­kaversenyben 7 takarékszö­vetkezet, összesen 22 alka­lommal nyerte el az országos szervektől a Kiváló Taka- i’ékszövetkezet címet, 4 dol­gozó megkapta a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, 28 fő részesült miniszteri szin­tű kitüntetésben. Az évforduló alkalmából készített számvetésből le­vonható az a következtetés, hogy a takarékszövetkezetek eredményesen oldották1 meg a rájuk bízott feladatot, ér­demes volt létrehozni e szer­vezetet, és biztosítani szá­mukra a fejlődés lehetősé­gét. Galambosi László, a MÉSZÖV Takarékszövetkezeti Titkárságának vezetője Fél tíz körül egyre több, három-négyfős kis csoport ballag beszélgetve a csabai körzet Árpád sori háza felé. Idősek és még idősebbek. Többségük a busz- és vas­útállomástól jön — a megye minden sarkából —, hogy részt vegyen a szokásos má­jus 4-i nyugdíjas találko­zón. Kéményseprők, a tüze­léstechnikai vállalat volt dolgozói, sokan alapítói a cégnek, a régi kéményseprő vállalatnak. Persze, hogy a fehér asz~ tál mellett is először a ré­gi időkről folyik a szó, s leginkább így kezdődik: amikor még .......ott fejező­d ik be: itt fáj, vagy amott, hiába eltelt az idő. S kere­sik ki hiányzik a szaktársak közül. Jó páran. Itt van viszont, mint évek óta hiánytalanul a há­rom, híres Reich-testvér. kéményseprő família fiai, s egyikük. Zoli bácsi Pécelről sem sajnálta a fáradságot, hogy a volt kollégák közt lehessen egy kicsit. Mind­hárman a nagyon pontos, megbízható munkáról vol­tak híresek. Mert ki tudja, miként van az, hogy az egy falu —- egy kéményseprő időszakában is, ebben a szakmában szinte Flórián nap mindent tudtak egymásról az emberek.' A hírek men' tek, olykor a pletykák is. mint egy nagy családban. Igaz, az akkor még tíz kör­zetben a havi értekezlet jó alkalom volt a találkozásra, meg aztán a művezető járta a falvakat, ellenőrzött, vagy vitte a fizetést. Most is emlegetik — pe­dig már milyen régen Pest­re költözött — Susánnét, a Szép Ilonkát, aki szigorúbb fegyelmet tartott a szeghal­mi körzetben, mint később a férje, vagy bárki is azóta. Míg folyik a beszélgetés, megérkezett Kétegyházáról Farkas Jánosné, aki Ibiké volt és maradt mindenki­nek. A központban dolgozott szinte a kezdet óta, s nem volt olyan adminisztrációs és könyvelési területe a vállalatnak, amit ne ismert volna. Róla mondták min­dig, akár egyedül is elvezet­né a vállalatot. A szakmát is értette, kéményseprő lá­nya lévén. A hagyományhoz tartozik az is, hogy Varga János igazgató beszél az elmúlt évről. Tavaly több mint 26 milliós árbevételük volt, s ebből a tiszta nyereség 4 millió 600 ezer forint. Az utóbbi években a cserép- kályha-készítés is újból fel­lendült, de különösen a tü­zeléstechnikai munka. Ez a mindig kötelező kéménysep­rés mellett a korszerűsödést jelzi, melynek hatására csak az elmúlt évben 17 millió forint értékű energiamegta­karítása lett Békés megyé­nek. Ezért pályázhatták meg, és nyerték el az álla­mi támogatást, a 6,5 milliót további fejlesztésre. Aztán az elmondottak után érdeklődő kérdések, kis kötetlen beszélgetés, majd indulás a Körösbe, ebédre. Ahol megint csak a régi történetek — nem egyszer mókás ugratások — kerül­nek elő, hiszen az életben, a munkában, no meg a szó­rakozás közben annyi min­den előfordult. És viccmes­terek is mindig voltak. Plá­ne fiatalon. De azért most is jó rá emlékezni. A ké­ményseprők napján: Flórián­kor. Vass Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents