Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

NÉPÚJSÁG 1982. május 7., péntek Szívgyógyászkongresszus Goethe-napok Budapesten Csütörtökön Balatonfüre- den megkezdődött a szívgyó­gyászok hagyományos kong­resszusa. A nagy érdeklődés­sel kísért eszmecsere napi­rendjén a korunk betegségé­nek számító szív- és érrend­szeri bántalmak szerepelnek. Böszörményi Ernő, a bala­tonfüredi szívkórház főigaz­gató főorvosa megnyitó be­szédében elmondta, hogy ez­úttal főként a gyógyítás és a rehabilitáció lehetőségei­nek szakmai gondjairól ta­nácskoznak. Előtérbe akar­ják állítani a megelőzés fon­tosságát — a család, a tár­sadalom és az orvosi kar ez­zel kapcsolatos felelősségét. Hazánkban ugyanis — han­goztatta — évente 25 ezren kapnak infarktust, de mint ez egyértelműen tisztázódott, a többségük — több mint az 50 százalékuk — nem is tud súlyos egészségi gondjáról, következésképpen nem is jut el idejében a gyógyintézmé- nyekbe. A megnyitó után három szekcióban folytatódó ta­nácskozáson és kerekasztal- konferencián — csaknem 500 hazai és külföldi résztvevő előtt — együttesen 124 tudo­mányos előadás hangzik el. A balatonfüredi szívkór­ház, amely évente 13 500 be­teget gyógyít és hazánkban kardiológiai rehabilitációs központtá vált, főleg arról ad számot a 3 napos tudomá­nyos ülésen, hogyan alkal­mazzák a mozgásterápiát. A kongresszus alkalmával tartják meg a Magyar Kar­diológusok Társaságának szokásos évi közgyűlését is. Goethe-napokat rendez­nek az NDK Deák téri kul­turális centrumában, és eb­ből az alkalomból csütörtö­kön emlékkiállítás nyílt. A megjelent hazai és külföldi vendégeket, Goethe-kutató” kát dr. Klaus Steinecke lek­torátusvezető köszöntötte, majd a budapesti Kossuth Lajos nemzetiségi gimnázi­um vegyes kórusa adott mű­sort. Ezt követően átnyúj­tották a magyarországi né­met nemzetiségi gimnáziu­mok tanulói számára kiírt fogalmazási verseny díjait. Az első és második osztályo­sok kategóriájában Thomas Pákuts, a pécsi Leöwei, a harmadik és negyedik osztá­lyosokéban Robert Hecker, a budapesti Kossuth Lajos Gimnázium diákja szerezte meg az első helyet. A kiállítás áttekintést ad a nagy német költő életének nevezetesebb eseményeiről, műveinek megjelenési körül­ményeiről, azok fogadtatá­sáról, az NDK-ban és Ma­gyarországon. Bemutatnak eredeti Goethe-kéziratokat is. Ezt követően irodalomtör­téneti konferencia kezdődött. A kétnapos tanácskozáson a nyitóelőadást Hans-Dietrich Dahnke, a weimari egyetem klasszikus német irodalom professzora tartotta. Moser Miklós, az ELTE egyetemi tanára Goethe természettu­dományos világképéről be­szélt, s Keresztury Dezső akadémikus is beszámolt Goethe-kutatásai legújabb eredményeiről. A tudományos tanácskozás első napja vitával zárult. Közművelődés Dévaványán Rendelet az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatáréi és ellenérzéséről A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és az egész­ségügyi miniszter együttes ren­deletet adott ki az állati erede­tű élelmiszerek, élelmiszer-hi­giéniai vizsgálatáról és ellenőr­zéséről. A rendelet az élelmi­szertörvénnyel és az állategész­ségügyről szóló törvényerejű rendelettel összhangban intézke­dik az állatok levágásának és az állati eredetű élelmiszer- nyersanyagok, félkész és kész­termékek előállításának, feldol­gozásának és forgalomba hoza­talának feltételeiről, valamint az élelmiszer-higiéniai vizsgálat és ellenőrzés rendjéről. Élelmiszert csakis a rendeletben előírt ha­tósági vizsgálatok kedvező ered­ménye esetén lehet közfogyasz­tásra forgalomba hozni. A vizs­gálat, illetőleg az ellenőrzés so­rán a hatósági állatorvos elbí­rálja az élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát, és dönt a felhasználás módjáról is. Azt nem állíthatjuk, hogy a tízezres lélekszámú Déva­ványán olyan nagy lehetősé­gek vannak a művelődésre, szórakozásra, mint egy nagy­városban, de a meglevő in­tézmények az elmúlt évben is teljesítették a közművelő­dési tervben meghatározott feladataikat. A művelődési házban elsősorban a gyere­kek nevelésére és szórakoz­tatására fordítják „energiá­jukat”, amelynek egyik kéz­zel fogható eredménye a Hü­velyk Matyi bábegyüttes többszöri fellépése. Az ízlés­fejlesztés és művészeti neve­lés terén sokat jelentett a gyermekszínház előadássoro­zata, a zenei nevelés érde­kében pedig az Ifjú Zene­barátok hangversenysoroza­ta. A népi hagyományok ápo­lására létrehoztak egy díszí­tőművészeti és képzőművé­szeti szakkört, továbbá jól működik a népdalbarátok klubja is, de eredményes évet mondhat magának a fo­tó- és művészi torna szak­kör is. Ez utóbbiak tevé­kenységükről, munkájukról több kiállítást és bemutatót tartottak. Azt is örvendetes tényként könyvelhetik el a dévaványaiak, hogy a nagy­községi könyvtár a művelő­dési házzal közösen mind több rendezvényt szervez, s növekedett a közös kiállítá­sok, irodalmi műsorok szá­ma is. Az általános műveltség emelésében nagy szerepe van a dolgozók iskoláinak. Az elmúlt öt esztendőben mint­egy 100 dolgozó fejezte be ezekben az intézményekben az általános iskola nyolc osztályát. A dolgozók gim­náziuma is jól működik, napjainkban '41-en tanulnak, a gimnázium 4. osztályában, a kihelyezett levelező tago­zaton. (J. P.) A jó idő beköszöntővel egyre nagyobb a forgalom Békéscsabán, a Lencsési úton működő vidámparkban, ahol négyféle forgóhinta — köztük a legkisebbek számára nemrég elké­szült „meseforgó” — és céllövölde várja a gyerekeket (SF) Új tv-produkciók A MAFILM és a Magyar Televízió munkakapcsolatá­nak eredményeképpen leg­utóbb a Kaland a főmettőr- rel című vígjáték' került do­bozba: Málnay Levente ren­dezte és főszerepét Feleki Kamill alakította. A darab az emberi butaságot mutatja be szállodai környezetben. A szellemes játék néhány év­vel ezelőtt emlékezetes si­kert aratott hazai színpado­kon. Az ötvenes évekről szól — Havas Péter rendezésé­ben — a Kis Anna, nagy An. na című produkció, amely­nek forgatókönyvét Máriás- sy Judit írta. Debütálásra készül Mész András: a fia­tal rendező A végállomáson leszállsz címmel forgatta élete első televíziós filmjét. Lakos József A nyolcadik Szerenád Azt éneklik ezek a kedves, ballagó diákok tanáraik ablaka alatt, hogy „Fájó szívvel elmegyek tovább .. Éneklik, nem harsognak, nincs énekükben Hi-Fi-torony, csak a dal varázsa és az alkalom gyönyörűsége. No lám, nézek le rájuk az erkélyemről, hát ilyet is tudnak? Hát nem mindig a bömböldestílus? Hát meg tudják kü­lönböztetni az egyiket a másiktól? Mikor mi illik, mikor mi a szép? Pedig hányán mondják, hogy képtelenek er­re. íme, nem igaz. és ez nagyon jó érzés. A kezükben gyertyák világítanak, és énekelnek. Sze­renádot adnak tanáraiknak, akiket még akkor is szív­ből szeretnek, ha egyszer-kétszer beírta a megérdemelt, vagy talán nem is mindig megérdemelt egyest. Ilyenkor, búcsú idején, megszépülnek a négy év emlékei, és ez így lesz ezután mindig. Senki sem gondolt arra, amíg énekeltek, hogy éjszaka van már, késő éjszaka. Mert szerenádot hallgatni nem­csak annak jó, aki kapja. Aztán kinyílt egy ablak, a ta­nár úr megköszönte a dalokat, és lehet, hogy halkan ő is együtt énekelt diákjaival: „Régi időkre emlékszel-e még?".... Ugye, jó dolog emlékezni? Tegyük azt, mi is, ha a bal­lagásra készülők szerenádját hallgatjuk. (g—„) Mozis hírek Az elmúlt év őszén hir­dette meg a megyei mozi­üzemi vállalat a Barátunk a film című vetélkedősoroza­tot a megyénk öt városában tanuló általános iskolás gye­rekeknek. A helyi forduló­kat Békésen és Gyulán már megtartották, az utolsó má­jus 10-én lesz Orosházán. A megyei döntőt 21-én. a bé­késcsabai Szabó Pál téri ál­talános iskolában rendezik meg. Már minden készen áll a kertmozik nyitására. A hó­nap közepén kitárja kapuit a békéscsabai, a gyulai, a szarvasi és a mezőhegyesi kertmozi. Az esti-éjszakai vetítéseken a közönség a legújabb, elsősorban szóra­koztató jellegű alkotásokat láthatja. Az elmúlt évekhez hason­lóan a megyei filmforgalma­zási vállalat erre a vakáció­ra is kibocsátja kedvezmé­nyes diákbérleteit az általá­nos és középiskolás tanulók­nak. A négy szelvény közül kettőt meghatározott, kettőt pedig tetszőleges filmre le­het a mozikban beváltani. Minden bérlettulajdonos ajándéktárgyat is kap. Megyénkben jelenleg há­rom helyen — Füzesgyarma­ton, Nagyszénáson és Oros­házán van úgynevezett mo- presszó. A közeli napokban Békéscsabán, a május 3-án indult Fehér Galamb presz- szó vetítéseket új követi. A VI. kerületi Rózsafa étterem kertjében ezentúl rendsze­res mozielőadások lesznek. A megyeszékhely mozigondján szeretnének enyhíteni a Len­csési lakótelepi, Szabó Pál téri iskolában berendezett „alkalmi mozi" megnyitásá­val. Vasárnaponként a gye­rekeknek lesz matiné elő­adás, hétfőnként 19 órától pedig a felnőtteknek mutat­nak be egy-egy új filmet. A. moziüzemi vállalat is­mét részt vállal a nyári épí­tőtáborok lakóinak szóra­koztatásából. Minden hely­színen 2-2 filmet vetítenek le, s természetesen a továb­bi igényeket is kielégítik. (ni) stáció címmel készített drá­mai alkotást. A napokban új produkci­ók készítését kezdték meg: Gál Albert külső felvételek­kel kezdte A nagy mutat­vány című film gyártását. A fiatalokról fiataloknak szóló alkotás főbb szerepeit ama­tőrök és gyerekek játsszák. Az operatőr Bónis Gyula. Zsurzs Éva a Különös há­zasság című Mikszáth-re- gényből készít négyrészes so­rozatot. A szereposztás érde­kessége, hogy ifjabb Butt- lert, Benkő Gyula egykori szerepét ezúttal fia, Péter alakítja. A közeljövőben kez­di meg a Hamlet forgatását Esztergályos Károly. A cím­szerepet Gálffi László for­málja majd meg. Megkezdődött az Akadémia 142. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) — Az utóbbi években megnőtt a politika és a gaz­daság kapcsolatának súlya a társadalom életében. Nem véletlen, hogy a párt és a kormány szinte naponta fog­lalkozik a gazdasági építő­munka soron levő feladatai­val. Ha kissé megkésve is, a magyar gazdaságpolitika és gazdaságirányítás választ ta­lált a gazdasági fejlődés kül­ső és belső feltételeiben be­következett, változásokra. A gazdasági fejlődés folyama­tosságában, a lakosság élet- körülményeinek védelmében a nagyobb megrázkódtatáso­kat valóban sikerült elkerül­ni. — A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata alapján átfogó változásokra került sor a gazdaságpoliti­kai és gazdaságirányítási gyakorlatban. Az elmúlt há­rom év eredményei és ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy helyesen jelöltük ki a fő célokat, a külgazdasági egyensúly javításának és az életszínvonal megőrzésének követelményét. — Az elért eredmények­hez nagymértékben hozzájá­rult, hogy a változó követel­ményekhez igazodva az el­múlt években több változta­tásra került sor a gazdasági szabályozásban, a tervezés­ben és a szervezeti rendszer­ben egyai’ánt. Az új ár- és módosított gazdasági szabá­lyozórendszer lényeges vo­nása, hogy a gazdálkodó szer­vezetek fokozottabban és fo­lyamatosabban érzékelik a gazdálkodás külső és belső feltételeiben végbemenő vál­tozásokat. — A szervezeti rendszer korszerűsítésének keretében sor került a tudománypoliti­kai bizottság, valamint az Állami Tervbizottság mun­kájának továbbfejlesztésére, a kormány gazdasági bizott­ságának létrehozására, az iparirányítás egységesítésé­re, a piaci felügyelet szer­veinek megerősítésére, a Ke­reskedelmi Kamara szerepé­nek növelésére. Megkezdő­dött a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, amely üzemmérettől függet­lenül nagyobb teret biztosít az önálló kezdeményezés és az ésszerű koockázatvállalás kibontakozásához, a műsza­ki-tudományos kutatás és fejlesztés, a termelőtevé­kenység és a piaci munka hatékonyabb szervezeti ösz- szehangolásához. A terv- és a szabályozó- rendszer kapcsolatát úgy kí­vánjuk továbbfejleszteni, hogy a fő folyamatokra vo­natkozó stratégiai elgondo­lások kialakítását és meg­valósítását erősítse. Gazda­sági döntéseink jobb meg­alapozása elképzelhetetlen a tényleges hatékonysági, jöve­delmezőségi viszonyok is­merete nélkül. Ez pedig alapvetően attól függ, hogy az árrendszer mennyire tud­ja értékmérő, ellenőrző sze­repét betölteni. — Folyamatban van a szer­vezeti és a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése. Ezután kitért a Központi Bizottság titkára arra, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése ér­dekében megkezdődött a ku­tatóintézeti hálózat átszerve­zése is. Majd arról beszélt, hogy javítani kell az irányí­tó szervek és a vállalatok kapcsolatát, s aktuális fel­adatként említette a vállala­ti belső mechanizmus fej­lesztését is. Szólt a szocialis­ta kisvállalkozások fejleszté­sét elősegítő, a közelmúlt­ban nyilvánosságra került jogszabályokról, s arról, hogy az új vállalkozások az in­dulás szakaszában vannak; az érdeklődés differenciált, általában a kisszövetkezetek, illetve a gazdasági munka­közösségek létrehozása iránt a legerősebb. — Üj utakat kell keres­nünk, új eszközökkel és új módszerekkel kell operál­nunk. A következő években csak olyan ütemű fejlődést irányozhatunk elő a társa­dalmi és gazdasági élet vala­mennyi területén, amely összhangban van az egyen­súlyi követelményekkel, a gazdasági hatékonyságnak a termelés szerkezeti változá­sain alapuló növekedésével, az életszínvonal megőrzésé­vel és az életkörülmények javításával. A következőkben arról szólt, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv a gazdasági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudo­mányos vívmányok gyors és hatékony gyakorlati alkal­mazását. A tudományos ku­tatás és műszaki fejlesztés céljaira — a korábbiakhoz hasonlóan — a jelenlegi kö­zéptávú tervidőszakban is a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem három százaléka fordítható, ami nemzetközi összehasonlítás­ban is elfogadható arány. A közvetlen gazdasági, műsza­ki fejlesztési célú kutatások mellett nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a társadalmi folyamatokat és a gazdasági fejlődés emberi vonatkozásait vizsgáló és alakító társadalomtudomá­nyok is gyorsabb ütemben fejlődjenek. Végezetül Havasi Ferenc hangsúlyozta: — Pártunk — amelynek elmúlt negyedszá­zados politikája a társadal­mi-gazdasági élet valameny- nyi területén a reformok és a megújulási készségünk leg­főbb ihletője volt — a jö­vőben is számít arra, hogy a tudomány, a Magyar Tudo­mányos Akadémia még ak­tívabban járul hozzá közös céljaink megvalósításához. Havasi Ferenc beszédét követően hangzott el Bognár József akadémikus vitaindí­tó előadása gazdaságpoliti­kánkról, az utóbbi 25 évb„en elért eredményekről, nép­gazdaságunk és a világgaz­daság összefüggéseiről. Az előadás arra az alapvető megállapításra épült, hogy hazánkban a gyökeres világ- gazdasági fordulatok, a nö­vekvő kölcsönös gazdasági függőségek, az együttműkö­dést megnehezítő nemzetközi politikai körülmények és a nemzeti gazdaságok fejlődé­si feltételei romlásának idő­szakában is politikai folya­matosság van. Az előadást követő vitá­ban elemezték az elmúlt 25 év gazdaságpolitikai folya­matait, megfogalmazták az iránymutató alternatívákat. Többen vizsgálták, hogy az új jelenségekkel szembeta­lálkozó gazdaságpolitika mely részei tartósok, és hol kell változtatni a módszere­ken. így szóba került, hogy továbbra is együtt kell fi­gyelembe venni a szocializ­mus építésének általános ta­pasztalatait és a magyar sa­játosságokat. A demokrácia fórumait jobban fel kell használni a döntések előké­szítésének időszakában, s az önálló vállalati és lakossági kezdeményezésekre is az ed­diginél szélesebb körben kell támaszkodni. A felszólalások után Bog­nár József válaszolt az el­hangzottakra, összefoglalva a vita tanulságait. A sokrétű véleménycsere legfontosabb jellemzőjeként azt emelte ki; egyetértés van a tekintetben, hogy a megújulás alapvető feltétele a gazdaságban a re­formpolitika folyamatossága. A közgyűlés első munka­napja Szentágothai János zárszavával ért véget. Ma zárt üléssel folytatódik a köz­gyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents