Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

NÉPÚJSÁG 1982. május 30., vasárnap fl KGST-ülésszakokon hozott határozatok a megvalósulás útján (Folytatás az 1. oldalról) kiépítéséről, hogy lehetősé­geik egyesítésével — jó mi­nőségben — kielégíthessék a tagországok szükségleteit. Hangsúlyozták a mikro­processzorok jelentőségét a népgazdaság hatékonyságá­nak növelésében és a tudo­mányos, műszaki haladás ■ meggyorsításában, ezért ha­tározatot hoztak olyan együttműködési program ki­dolgozásáról, amely a mik­roprocesszorok fejlesztését és széles körű hasznosítását segíti elő. Az ülésszakokon elhatáro­zott feladatok végrehajtása a magyar népgazdaság szá­mára is döntő fontosságú eredményeket hozott. . Nél­külözhetetlen a már meg­épült Barátság vezetéken ér­kező olaj, az orenburgi ve­zetéken hozzánk jutó föld­gáz, a 750 kilovoltos táv­vezeték útján importált vil­lamos energia. A Szovjetunió­ból évente mintegy 3,5 mil­liárd köbméter földgáz, 6—7 millió tonna olaj, mintegy 8 milliárd kilowatt­óra villamosenergia érkezik, a hazánkban felhasznált villanyáramnak körülbelül 25 százaléka. A szocialista országokból származik az importált beruházási javak 64 százaléka, az energiahor­dozók 93, a nyers- és alap­anyagok 58 százaléka. Mi vi­szont a szocialista országok­ban értékesítjük az expor­tált gépek és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az . élelmiszerek 51 százalékát. Külkereske­delmi forgalmunknak a fele a KGST-országokra jut. Még nem bontakozott ki a lehetséges mértékben, de kiterjedtségében már ma is igen nagy jelentőségű a ter­melési kooperáció, és a gyártásszakosítás. Magyar­országnak a többi KGST-ál- lammal jelenleg több mint 90 sokoldalú, és 152 kétolda­lú gyártásszakosítási és koo­perációs szerződése van ér­vényben. Ilyen együttműkö­dési megállapodásokon alap­szik a kölcsönös áruszállítá­soknak több mint 20 száza­léka. A szakosodás és koo­peráció jó és jövőbe muta­tó formái főként a számítás- technika, a mezőgazdasági és építőipari gépgyártás, és a közúti járműgyártás terü­letén alakultak ki. A gazdasági együttműkö­désnek legkülönbözőbb for­málj fontos stabilizáló sze­repet játszanak a KGST- országok gazdasági fejlődé­sében, s egyre határozottab­ban kibontakoznak a szö- cialista gazdasági integráció előnyei. Ennek az együttmű­ködésnek a biztonsága, sta­bilitása, a műszaki-tudomá­nyos eredmények hasznosítá­sa azt is lehetővé teszi szá­munkra, hogy a tőkés piac konkurenciájában is helyt­álló temékek mind nagyobb körét fejesszük ki. A világ- gazdasági konjuktúra továb­bi romlása, a tőkés piacokon hozott kíméletlen diszkrimi­nációs intézkedések most különösen kiemelik a szocia­lista integráció jelentőségét, mind több gazdaságfejlesz­tési feladatot kell közösen megoldani. Ez az együttmű­ködési fórumok, a KGST- ülésszakok jelentőségét is növeli, mert nagy segítséget nyújthatnak a nemzeti érde­kek egyeztetéséhez, nehezen előrehaladó teendők gyor­sabb végrehajtásához, a kéf- és több oldalú együttműkö­dés fejlesztését szolgáló kez­deményezésekhez. Bizonyos, hogy a június 8-án a ma­gyar fővárosban összeülő 36. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű feladatokat lót majd el. (MTI) Volán-nap Békéscsabán Május végi határkép Most. május végén szépen mutat a határ, ám hogy a továbbiakban . is ez így le­gyen. a mezőgazdasági nagy­üzemekben és a háztáji föl­deken ugyancsak ki kell használni a kedvező időjá­rást. A májusi határszemlé­ken azt állapították meg, hogy a szántóföldi növények a vetési időponttól, illetve a fajtáktól függően meglehető­sen vegyes képet mutatnak. Vannak olyan területek, or­szágrészek, ahol a növények előbbre vannak a fejlődés­ben, másutt viszont még erő­sen meglátszik a kései kita­vaszodás minden következ­ménye, de ezeken a terüle­teken is egészségesek a nö­vények, és az elmúlt napok esőzései nyomán erőteljes fejlődésnek indultak. Különösen nagy figyel­met fordítanak a kalászosok védelmére. Eddig mintegy ■ félmillió hektáron liszthar­mat ellen permetezték a ga­bonatáblákat, és ezzel egy időben műtrágyát is eljuttat­tak a növényekhez. A búza az északi és a nyugat-dunáh- túli országrész kivételével csaknem mindenütt kalászt hozott már, az őszi 'árpa és a rozs pedig már korábban eljutott a fejlődésnek ebbe a szakaszába. Továbbra is rendszeres növényvédelmi felméréseket végeznek, és amennyiben szükséges, a termés Védelméért .nyomban indítják a vegyszereket szóró repülőgépeket, helikoptere­ket. A kukorica országszer­te csaknem mindenütt ki­kelt, a későbbi vetésekből származó zsenge növénykék sokfelé most ütik át a talaj felső rétegeit. A napraforgó is szépen erősödik, van már olyan tábla, nem is egy, ahol tíz levelet is fejlesztett már a növény. Ezt a tempót azonban a későbbi vetésűek nem tudták tartani, ezek még egyelőre csak az úgy­nevezett négyleveles álla­potban vannak. A cukorrépa is meghálálta az esőket. A gyümölcsösökben bőven akad tennivaló. A csonthé­jasokat immár harmadszor permetezték, és sokfelé már ötödízben fújták le az al- mástermésűeket. A cseresz­nye legkorábban érő fajtáit már szedik, a meleg, napsü­téses idő most már ugyan­csak. sietteti az érést. A gyümölcsösökben a fagyos­szentek időszaka semmiféle kárt nem okozott, a koráb­bi erős fagyok azonban többfelé okoztak kisebb-na- gyobb károkat. Mindent egy­bevetve azonban a tavaszi időszakot aránylag jól átvé­szelték a gyümölcsöskertek. Irházi Lajosné ünnepi beszédét mondja Immár a negyedik alka­lommal rendezte meg a Vo­lán 8. sz. Vállalata békés­csabai központjában a ha­gyományos Volán-szakszer­vezeti napot. A program tegnap reggel 8 órakor sportvetélkedővel kezdődött, amelyen a zvoleni CSAD közlekedési vállalat csapata és a Volán 8-as számú Vál­lalatának csapata mérte ösz- sze tudását. A kispályás lab­darúgó-mérkőzést a csehszlo­vák vendégek nyerték. Dél­előtt fél 10-kor a MÁV-ze- nekar térzenével szórakoz­tatta a jelenlevőket. Ezután tartották meg a törzsgárdaünnepséget, ame­lyen Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára mon­dott ünnepi beszédet. Töb­bek között hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a gazda­sági és társadalmi szervek fő feladata a gazdálkodás hatékony segítése. Az anya­ménye a jó munkahelyi lég­kör, amely jellemző a válla­lat kollektívájára. Befejezé­sül köszöntötte a vállalat dolgozóit, különös tisztelet­tel a törzsgárdatagokat, és kívánt további eredményes munkát valamennyiüknek. Az eseményen, amelyen több százan vettek részt, ez­úttal Szabó Lajos személy- forgalmi osztályvezető meg­kapta a 40 éves törzsgárda- jelvényt. Tizenhatan 30 éves, 42-en a 25 éves törzs- górdajelvényt vehették át több évtizedes eredményes munkájukért. Az ünnepség után fővá­rosi művészek vidám kul­turális műsorral szórakoz­tatták a megjelenteket. Dél­után tömegsportversenyek­kel folytatódott a jól szer­vezett Volán-szakszervezeti nap programja. V. L. gi ösztönzés hazánkban még nem olyan hatású, hogy mindenki becsületesen dol­gozzon. Sokat kell tenni a dolgozók egyéni gondjainak megoldásáért is — mondot­ta. A pályakezdő fiatalok munkába lépésének segítése is fontos feladat. Még ma is tapasztalható jelenség, hogy helyenként közömbösek a fiatalok gondjainak megol­dása iránt. Ezután arról be­szélt, hogy az elmúlt évben szép eredményeket értek el a Volán 8. sz. Vállalatának dolgozói. Dinamikusan fej­lődött a személyszállítás, és elfuvaroztak több mint 6 millió tonna árut az elmúlt évben. Sokat fejlődött a munkahelyi demokrácia is az utóbbi időben a Volánnál. Az együttes munka ered­A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozóinak gyer­mekei — akik a Bartók Béla Zeneiskola és a zeneművé­szeti szakközépiskola növendékei — a Rózsa Ferenc Szocia­lista Brigád meghívására kellemes hangulatú hangversenyt adtak a vállalat klubjában Fotó: VereSs Erzsi Ismeretgyarapító nyarak n nyár — régóta nem szellemi uborkaszezon az év­ben: nem - kell sutba dobni könyveinket ahhoz, hogy igazi nyaralónak mondhassuk magunkat. A korszerű turizmushoz legalább annyira hozzátartozik a szellemi készenlét, az ismeretgyarapítás igénye, mint az áruházi bolyongás, a szatyrok telítése, vagy éppen süt- kérezés a tengerpartokon. Országlátni és tanulni — e kettős szándék csábít évek — sőt, ide-oda évtizedek — óta ezreket külföldről és honi tájakról azokba a városokba, melyek rangjukat nyári egyetemük révén is megméretni igyekeznek. Az alapjában tisztes versengés nyomán már-már úgy tet­szett, nem is város .igazán, ahol nyárra egyetemet nem szerveznek. Mára, szerencsére, alábbhagyott e lendület, s húszegynéhány város vallhat magáénak tisztes nyári kurzust. Tiszteset, melyet nem lankadó lelkesedéssel szerveznek a TIT dolgozói és patrónusai. s amely éven­te, kétévente ismétlődő programjában megismerésre mél­tó témát, figyelmet keltő mondandót képes nyújtani. A felelősségét növeli az is, hogy nyári egyetemeink jó ré­szén nemcsak a témával, a vendéglátó várossal, hanem azon keresztül hazánkkal találkozik, ismerkedik másfél ezer külföldi. Fiaik, sőt talán unokáik jönnek ma már Debrecenbe azoknak, akik az elsők közt vettek részt a nagy hagyományú nyári egyetem első kurzusain. Azóta több városunk — említsük csak Gyulát, Pécset vagy Za­laegerszeget — ad otthont nyugatiaknak és keletieknek egyaránt, a nemegyszer visszatérőeknek, „törzsvendé­geknek”. S ha az utóbbi várost nézzük csupán, népmű­vészeti, nyári egyeteme jó példa arra, miként mutathat­juk be teljesebben hazánkat, hogy ne csak a Horto- bágyra, a csiköséletre és délibábra, hanem a dunántúli falvak hagyományőrző életére is emlékezhessenek a kül­földi hallgatók. Mert a nyári egyetemek egyik legfőbb érdeme az, hogy a történelem és a jelen összefüggéseire is rávilágítanak. Történelmünkkel, kultúránkkal ismerkedni mind töb­ben jönnek el a szocialista országokból és a nyugat-eu­rópaiakból, utóbbiak közül ma már Spanyolországból is, s nyári egyetemeink hírét tavaly is elvitték olyan távoli országokba is, mint Méxikó, Costa Rica vagy az Egye­sült Arab Emirátus. A jelek szerint idén sem lesznek kevesebben, akik gazdaságpolitikánk, egészségügyünk, a magyar nők' helyzete vagy éppen az állam és egyház vi­szonya iránt érdeklődnek. S a tavaly oly sikeres könyv- és lemezvásárok remélhetően idén is népszerűsítik ide­gen nyelvű könyvkiadásunk érdemeit, a szaporodó kö­tetlen eszmecserék, helyszíni bemutatók pedig a mód­szereiben is megújulni kész kurzusokat. Ez a módszertani megújulás az egyik legfőbb jellem­zője a nyári egyetemek fejlődésének. A nagy előadások helyett mind gyakoribbak a kiscsoportos foglalkozások, parázsabbak a szűkebb körű szakmai viták, s mindenütt nagy tetszés fogadta a fakultatív programszervezést, a választás lehetőségét. Üdvözölni, folytatni érdemes azt a szorgoskodást is, ahogy egy-egy város társadalmi veze­tése mind több hangversenyre, szabadtéri előadásra, folklór műsorra invitálja a kurzusok résztvevőit. a nyári egyetem azonban minden kötetlensége el­lenére szervesen beilleszkedett a szakmai tovább­képzés hazai rendszerébe. Ezt egyre több orszá­gos és helyi szerv, szervezet, gazdálkodó egység is be­látja, s nagyobb figyelmet fordít a támogatásra érde­mesek kiválasztására. Tudják: a nyári egyetemek érté­kükét csak akkor őrizhetik meg, ha résztvevőik érdek­lődése nem lankad, ha programjaikon a részvétel ará­nya javul. Ha a „küldöttek” nem üdülési beutalónak érzik a meghívást, hanem a szakmai ismeretek, a mű­veltséggyarapítás lehetőségének. Soós Kálmán II tárgyalóteremből Zsarolás brutális módon Az Orosházi Járásbíróság tárgyalta Gelecsényi József, Gádoros, Kulich Gyula út 18., Kupeczik Miklós, Eper­jes, Kiskirályság, tanya- 137. és Nagy Éva, Gádoros, Ku­lich Gyula út 18. szám alat­ti lakosok bűnügyét. Zsarolás és súlyos testi sértés bűntette miatt kerültek a vádlottak padjára. Gelecsényi élettársi vi­szonyban élt Nagy Évával. A múlt év tavaszán kiköl­töztek a lány édesanyja élet­társának gádorosi tanyájára. A tanya istállójában.— a tu­lajdonossal kötött megegye­zés alapján — H. József gá­dorosi nyugdíjas a kutyáit tartotta. Nagy. Éva elmondta élettársának, hogy H. Jó­zsef ajánlatot tett neki. A múlt év július 20-án a gá­dorosi vasútállomáson levő italboltban összetalálkoztak régi ismerősükkel,' Kupeczik Miklóssal, aki ittas állapot­ban volt. Meghívták a ta­nyára vacsorázni. Mikor ki­értek. H. József éppen a ku­tyákat etette. Gelecsényi oda­ment hozzá, és felelősségre vonta, hogy miért tett aján­latot élettársának. Felszólí­totta, hogy vigye el a kutyá­kat a tanyából. A nyugdí­jas ember megriadt a . vád­lott agresszív fellépésétől, távozni akart, és már fogta is a kerékpárját, amikor a 27 éves fiatalember olyan erővel lökte meg, hogy át­esett a kerékpárján, s a . földre zuhant. Ezután sem hagyta abba a bántalmazást. Felsegítette, és több alkalom­mal megütötte. ’ Odahívta Kupeczik Miklóst is, aki minden indok nélkül meg­ütötte a sértettet. Amikor az idős ember a földre esett, belerúgtak. Közben Gelecsé- nyinek az az ötlete támadt, hogy meg kellene fürdetni a kútban. Felszólítására Ku­peczik a kerekes kút hajtó­karjára szerelt műanyag, ká­belt letekerte, majd mind a ketten a sértet nyakába hur­kot próbáltak tenni. A véde­kezés- miatt azonban nem si­került. Próbálkozásukkal fél is hagytak. H. József viszont a kútba való leeresztéstől annyira megijedt, hogy föl­ajánlotta a vádlottaknak, amenyiben békén hagyják, 40 ezer forintot fizet nekik. A " kijelentésre Gelecsényi betuszkolta a tanyába a sér­tettet, hogy írásba foglalják azt a 40 ezer forintot. Nagy Éva ezalatt a konyhában tartózkodott. Élettársa él- ■ mondta, miről van szó. Gyor­san tollat és papírt kerített elő.. A sértettet- asztalhoz, ültették. Egyik oldalán Nagy Éva állt, .a másik- oldalán pedig Gelecsényi. kezében egy baltával. Megíratták vele a kötelezvényt, miszerint 40' ezer • forintot fizet azért, mert szemtelenkedett Nagy _ Évá­val, s emiatt Gelecsényi nem fogja őt feljelenteni.. A szöveget a fiatalember - dik­tálta. Ezt követőén a feldúlt állapotban levő • sértettet letérdepelteték, és ‘megesket- ték. hogy nem beszél senki­nek a tanyában történtekről, a kötelezvény megírásáról, és a 40 ezer forintot ki fogja fizetni. Ezután a két férfi kerékpárral hazaszállította h! Józsefet. Úgy gondolták, hogy jobb lesz a pénzt mi­nél hamarabb átvenni, ne­hogy a sértett meggondolja magát. H. József' bement la­kása udvarába, Gelecsényi pedig az utcán várt rá, hogy hozza a pénzt. Az idős em­ber, bár nagyon meg volt ijedve, mégis volt annyi lé­lekjelenléte, hogy feleségé­nek elmondja a történteket. Az asszony talpraesetten ki­jelentette, hogy hívja a rendőrséget. Gelecsényi ek­kor távozott el. A bántal­mazás következtében H. Jó­zsef orrcsont- és bordatörést, arcán és törzsén pedig zúzó- dásos sérüléseket szenvedett. A járásbíróság súlyos fe­nyegetéssel elkövetett zsaro­lás bűntettének kísérlete, valamint különös kegyetlen- ségger elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt, Gele­csényi Józsefet, mint több­szörösen visszaesőt, halma­zati büntetésül három év és két hónap szabadságvesztés­re, Kupeczik Miklóst egy év hat hónap szabadságvesztés­re, Nagy Évát egy év és két hónap szabadságvesztés­re ítélte. Ezenkívül mind a három vádlottat mellékbün­tetésül a közügyek gyakor­lásától is eltiltotta. Az íté­let ellen a vádlottak fel- lebeztek. A Gyulai Megyei Bíróság a másodfokú tár­gyaláson Gelecsényi József és Kupeczik Miklós vonat­kozásában a járásbíróság ítéletét helybeh hagyta. Nagy Éva vádlottal szemben ki­szabott büntetés- végrehajtá­sát 3 év próbaidőre felfüg­gesztette. Az ítélet jogerős. (serédi) A jól sikerült rendezvény résztvevői térzenét hallgatnak Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents