Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

o 1982. május 30., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kétegyházán T ágas terek, nyílegyenes utcák, sok zöldterület. Az új házak gomba módra nőnek. Ez Kétegyháza. A nagy­községben mintegy 5 ezren laknak, három és fél ezer a román nemzetiségűek száma. Nem véletlen, hogy a köz­ségben nagy gondot fordítanak a nyelv- és a népi kultúra ápolására. Már az óvodákban kezdik oktatni a román nyel­vet. Az anyanyelvi oktatást kiemelkedő eredménnyel folytat­ják az általános iskolákban. Nagy hagyománya van a román klubnak. Ének- és táncegyüttese szép sikereket ér cl. A kö­zelmúltban hívták életre a 40 tagú gyermcktáncesoportot. A művelődési otthonban működik a furulyazenekar, amely or­szágos hírre tett szert. A román tájházat augusztusban nyit­ják meg. Gyűjtik a népviseleti ruhákat, a munkaeszközöket, és a különböző használati tárgyakat. Kétegyháza a dinami­kusan fejlődő községek közé tartozik. Innen alig költözik el valaki, inkább a visszatelepülés a jellemző. Jó a közleke­dés Békéscsabára és Gyulára. Munkalehetőség is bőven akad. Legtöbben a Béke Termelőszövetkezetben, a békéscsabai MEZŐGÉP 1-es sz. gyáregységében, az ÉRDÉRT telephelyén dolgoznak. Jelentős a háztáji gazdálkodás is. Országos Timi a mezőgazdasági múzeum kihelyezett tagozata, ahol az 1800- as évektől napjainkig alkalmazott, különböző mezőgazdasági gépek találhatók. Nagy múltja van a mezőgazdasági szak­munkás- és munkástovábbképző intézetnek. A kétegyháziak szeretik községüket. Ez tanúsítja, hogy évente több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítenek. Külö­nösen az út-, a járdaépítésben és a parkosításban jelesked­tek. Megvalósult a községben a vezetékes vízellátás, kiépült a kereskedelmi hálózat. A mostani tervidőszakban tovább folytatják az útépítést, a belvízelvezetést, bővítik az oktatási intézményeket. flki mindig siet helyt kellett állnom. Reggel etetés, este etetés, napközbén pedig fontam az ülőkéket a szövetkezetnek. Most meg házat építünk. , — Ez van nálunk — mondja a férje, Argyelán István. Megtermett, malom- kőVállú férfi. — Most még fiatalok vagyunk, ráhajtunk a munkára. Én február 15- töl május 15-ig jártam a gazdaságokat a brigáddal. ^ Ebben a szezonban 6 ezer birkát nyírtam meg. Kemény munka volt, nem mondom. II tizenkettes — tizenkét éve Munkástovábbképzés Az ÉRDÉRT 12. számú fa­jtelepe tizenkét éve működik ÍKétegyházán. Tevékenysége iakár egyetlen mondatban is összefoglalható: a Szovjet­unióból érkező fenyő fűrész- járut fogadják, és kötegelve itovábbítják oda, ahová a ; központ kéri: ládaelemeket | gyártanak. Ennél lényegesen többet j jelent a fatelep a község la- •' 5 íróinak életében. Százhatvan í dolgozójának ugyanis fele nő, .aki biztos kereseti forrást ta­lál az itteni munkában. A szorgos lányok és asszonyok , nagyrészt a gyümölcsöslá- : dákhoz szükséges elemeket j fűrészelik, évente több mint , hatezer köbméterre valót. : Kemény, mondhatni férfias : munkában állnak helyt. A legnehezebb feladat, a köte- j gelés. rakodás a férfi dolgo- . zókra vár. ök juttatják el : megrendelési helyére a bú- i torgyárak, szövetkezetek, j ÁFÉSZ-ek által igényelt j nyersanyagot. Az évente három és fél 1 millió forintot jövedelmező j telep vezetői újabb tevé- s kenységi körük bővítésén fá- ! radoznak. Szeretnének kész íaházakat forgalmazni. Már rnegbeszélték ötös számú „testvérükkel”, a dunaha- raszti fateleppel, hogy szíve­sen eladják az általuk gyár­tott házikókat. A nagy kér­dés: hogyan tudják meg a Békés megyei érdeklődők, hogy ezentúl kész faházat is vehetnek Kétegyházán? A vita még nem dőlt el. de annyi már biztos: valame­lyik forgalmas útszakasz mellé felállítanak egyet — és majd jönnek az érdeklő­dők. . . Újdonság a tetőléc előállí­tása is. Ezt a napokban kez­dik, s 'remélik, hogy népsze­rű lesz a vevők körében. A szabvány méretű léceket kü­lönböző hosszúságúra dara­bolva árusítják majd. így nemcsak haszonhoz jutnak, hanem megkönnyítik az épit- kezők dolgát is. ~ Még valamit érdemes meg­említeni a fatelepről: a szo­ciális létesítményekről — öl­tözőkről. fürdőkről — nem sok szó esik. Mindenki ter­mészetesnek veszi, hogy rég­óta működnek... és ez így jó. A mezőgazdasági szakmun­kásképző és munkástovább­képző intézet december 21- én ünnepli fennállásának 30. éves évfordulóját. A diákok a hajdani Almásy-féle kas­télyban tanulnak — amihez í egy 12v hektáros őspark is I hozzátartozik. Az iskola fej­lődésének jelentős állomása volt_ az a minisztertanácsi határozat, mely 1973-ban az ifjúsági képzés mellett ki­emelt feladatává tette a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zést és -továbbképzést. Ezt a tevékenységüket Békés, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megyére terjesztették ki. De néhány műszakilag igé­nyesebb szakmunkás-tovább­képző vagy egyedi képzés­igény esetén országos fel­adatokat is ellátnak. Napja­inkig összesen csaknem 25 ezer felnőtt szerzett is ké­pesítést. Klapács Pál műszaki igaz­gatóhelyettest arról kérdez­tük, hogy a munkástovább­képzésben milyen képesítést szerezhetnek a tanulók ? — A fő profilunkat a szak­munkákra épülő speciális tanfolyamok jelentik — vá­laszolja, majd így folytatja. — Sokan szereznek mező- gazdasági gépjavító és kar­bantartó művezetői képesí­tést is. Ezeken kívül indí­tunk még szakmunkás-, be­tanított munkás és gépszere­lői tanfolyamokat. Az iskola jellegéből is adódik, hogy a célunk, a gyakorlat igényeit maximálisan kielégíteni. Ez megmutatkozik egyrészt a képzés irányában — például szakembereket adunk a fü­zesgyarmati lucerna- és a telekgerendási zöldborsó-ter­melési rendszereknek — másrészt érvényesítjük a le­hető legrövidebb képzési idő elvét. Már jó néhány éve in­tenzív képzést is folytatunk. A tanulási időt sikerült a szokásos felére csökkenteni. Mindemellett megnőtt az ok­tatás eredményessége is. — A hasonló jellegű in­tézményekkel milyen a kap­csolatuk? — Jó, nemcsak a hazaiak­kal, hanem néhány külföldi­vel is. Az NDK-beli Gro- senhain intézettel igen szo­ros az együttműködés. Ez megmutatkozik a tapaszta­latcseréken kívül az oktatási ■ anyagok cseréjében is. Jó úton A Táncsics Mihály Műve­lődési Ház megyénk egyik legjobban működő községi művelődési háza. Nyolc év­vel ezelőtt még más volt a helyzet. A megyei tanács művelődési osztálya készített egy jegyzőkönyvet, ami töb­bek között leszögezte, hogy a művelőclési otthon teljesen elhanyagolt. Hiányoznak a technikai felszerelések — magnetofon, lemezjátszó, írásvetítő és így tovább —, mindössze, két .szakkör ,.rnű-. ködik, az is úgy-ahogy. Ezt a helyzetet nevezhetnénk akár siralmasnak is. Ekkor került a művelődési ház élé­re egy fiatalember, Árgye- lán György, aki a községi KISZ-bizottság erőteljes unszolására vállalta el a munkát. Elhatározta, hogy Az ifjúsági klub „Ez van nálunk” Argyelán Istvánná életvi­dám asszony. "Jól megpakolt kerékpárral érkezik az épülő házhoz. — Jaj, én sietek, renge­teg a munkám. — Mindig siet? — Ennél jobban is. Febru­árban, márciusban és ápri­lisban egy percnyi időmsem volt. — Miért, mi volt akkor? — A férjem egy brigáddal Debrecen környékén birkát nyírt, s a munkát Pest kö­zelében fejezték be. Bizony én sem unatkoztam ideha­za. Reggel fél öttől este- 8- ig nem volt megállásom. Ar­ra sem volt időm, hogy a boltba menjek. A kislányo­mat küldtem. Van 60 bir­kánk. A téli álláson voltak, etetni kellett őket. Meg ótt volt a ló, a hat tehén, a csirkék meg a kocák. Mind rám vártak, hogy ellássam őket. Aztán meg, hogy a tá­péi háziipari szövetkezet be­dolgozója vagyok, hát ott is II ranglista élén — Ügy szeretik az embe­rek a sertést, és úgy érte­nek hozzá ... Talán jobban, mint mi, szakvezetők — mondja Lám,pert László, a Béke Tsz fiatal elnöke. A számok őt igazolják. Az ötezer lakos tavaly hétezer hízót nevelt a háztájiban, s értékesített a közösön ke­resztül. Az idén várhatóan nyolcezerre nő ez a szám, jö­vőre szeretnék elérni a tíz-- ezret. Hogy ez így . legyen, minden lehető segítséget megad a szövetkezet. Vem­hes kocákat helyeznek ki a háztájiba, két boltban tápot árusítanak. Lehetővé teszik azt is, hogy a háztáji járan­dóságon felül is vehessenek a tagok állami felvásárlási áron takarmányt. A táp­boltban beszerzett koncent- rátumot most még otthon keverik az abrakkal kész ta­karmánnyá. De szeretnének létrehozni egy kooperáció­ban épülő keverőt, amely ezt a gondot is levenné az állattartók válláról. A tsz-elnök még rhegemlí- ti, hogy a kihelyezett kocák malacainak egy részét a szabadpiacon értékesítik a tagok. Jó ára van mostaná­ban a malacnak, mégis kö­zel tíz százalékuk a tsz hiz­laldájába kerül. Saját szö­vetkezetének adja el sok dolgozó — és ez így korrekt. Nem érezni, hogy bárki is i a közösből kihelyezett kocák í malacain akarna meggazda- f godni. Természetesen, ez csak úgy lehetséges, hogy a tsz is tisztes árat fizet a j visszavásárolt hízóalap­anyagért. Az üzlet az üzlet — Kétegyházán is. Kevésbé népszerű a J szarvasmarhatartás. Két éve még 700 ezer, tavaly már csak 560 ezer liter tejet ve- j hettek át a felvásárlók. A fiatalok mái- nem szívesen kelnek fel hajnalban, ké­nyelmetlen, sok munkával jár — ez tény. Hogy mégse csökkenjen tovább a tehén- : állomány, a tsz kedvezmé­nyes lucerna- és gyeptermő í területet, illetve’ azok .ter- ,-mését adja el a tehéntartók­nak. Szeretnék legalább szin­ten tartani a jelenlegi tej- : termelést, amely így is jelen­tős a környék községeihez képest. Hasonló kedvezmé­nyeket kapnak a szarvasmar­ha hizlalására vállalkozó községlakók is. Az évente 48 millió forin­tot forgalmazó háztáji ága­zatnál nem a nagy haszon a cél, hanem, hogy munkával szerzett pénzzel egészíthes­sék ki a tagok a közösből származó jövedelmüket. Ha hozzátesszük, hogy az átla­gos jövedelemszínvonal 40 ezer forint a tsz-ben, máris kellően indokoltuk, miért fontos a háztáji fejlesztése. Az oldalt írták: Lovász Sándor, Serédi János, M. Sza­bó Zsuzsa. A fotókat készítette: Fazekas László. Szántógép és gűzmasina A szakmunkásképző inté­zet lelkes tanárai és diákjai által létrehozott mezőgazda- sági gépmúzeumba egy hó­napja értékes darab érke­zett. Neve: Stock, motoros szántógép. Első tulajdonosa 1914-ben vásárolta a német gépet. Második . gazdájának ragaszkodása mentette meg az enyészettől a matuzsále­met, amely 1970-ig szolgálta a földet, mostantól pedig hajdani. korok technikai szintjét dicsőíti. A legújabb csoda neve hosszú: Hofher Schrantz Clayton Shuttleworth. A mai fiataloknak már talán az is keveset mond, ha megemlít­jük, gőzzel üzemeltetett cséplőgép. A hatvanas évek masináihoz keresni kellett valakit, aki ért hozzá, mű­ködőképessé teszi. Ezt a szakembert a 75 éves, jános­halmi Szekszárdi Antal bá­csiban találták meg. Fiatalabb segítőjével, a szintén jánoshalmi Barcsák Antallal először a gőzkazán nyomáspróbáját végezték el. Mint mondják, ha nem jó a kazán, fölösleges az egész helyreállításba belefogni. Szerencsére, a hatvan év nem tett kárt a gép „lelké­ben”, hatósági engedélyezés után ismét munkába állítha­tó. Természetesen, csak be­mutatók, tanulmányozások alkalmával... A két szak­ember nem elsősorban a tiszteletdíjért vállalta a nagy szakértelmet igénylő munkát. Nem titkolják, a szakmai becsvágy, a hasznossá válás hajtja őket igazán. De mesél Antal bácsi másról is. Hogy régen két Astra szívógázmotort állí­tottak fel a tábla szélére, azok vontatták a gépek köré kifeszített huzalon a váltva forgatós ekét. Az eke tapo­sás nélkül szántotta a földet. Egy egész nap alatt akár 25 holdat is. Olajat csak az al­katrészek kenésére használ­tak. A gépeket hulladék £á- val, növényi szárakkal üze­meltették. — Nem került az szinte semmibe se — jegyzi meg Antal bácsi. — A leggazda­ságosabb volt, amit képzel­ni lehetett! El keli hinnünk az idős szakembernek, hogy mint sok más. az energiatakaré­kosság sem mai találmány. összefogással kimozdítja a( holtpontról a kultúra házát.. Elképzelése nyitott fülekre} talált. Napjainkig eljutottakj odáig, hogy technikai felsze- j Ireltségük szinte hiánytalan.; Könyvtárosok munka közben A fiatalok rendszeresen be­járnak a különböző szakkö­rökre (szám Szerint 22 mű­ködik, mintegy 250 gyermek-, és ugyanennyi felnőtt-taggal), vagy egyszerűen csak be­szélgetni, sakkozni, ping­pongozni, könyvekért / a könyvtárba, vagy a Hét vé­geken táncolni. Persze, ko­rai lenne olyan tanulságokat levonni, hogy már minden rendben van. Legjobban az igazgató tiltakozik ez ellen. Arról van szó csupán, hogy megkezdték egy munkát, aminek már mutatkoznak az eredményei, de a java még hátra van. Az első nyolc év jól indult, van mire alapozni a bizakodást.

Next

/
Thumbnails
Contents