Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

A növényeknek különféle mértékben van szükségük tápanyagra. A talajból fel­vehető tápanyagok a ter­mesztés során állandóan fogynak, kellő mértékű pót­lásukról tehát állandóan gondoskodni kell. Termesztési szempontból legfontosabb a nitrogén, a foszfor és a kálium. Ezeken kívül természetesen még nyomelemekre is szükség van. A termőegyensúly fenn­tartását elsősorban a nitro­gén és a szénhidrátok meg­felelő aránya biztosítja. A szénhidrátoknak a virágrü­gyek képzésében, a nitrogén­nek a hajtásnövekedésben, a foszfornak pedig elsősorban a magképzésben van nagyon fontos szerepe. De bármelyik hiánya vagy túlsúlya felbo­rítja a termőegyensúlyt. Az öntözött növények fokozott tápanyag-utánpótlást igé­nyelnek. Ez részben nagyobb termésátlagok, részben pedig a tápanyagok lemosódása mi­att szükséges. Á legáltalánosabban elfo­gadott gyakorlat szerint leg­nagyobb mennyiségben a kálium, majd a nitrogén és végül a foszfor szükséges. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a foszfor és a káli­um nagyon hamar lekötődik a talajban. A tápanyag- szükséglet változik még a termelés mennyisége szerint is. Amennyiben a tápanyag- szükségletet pontosan nem tudjuk meghatározni, akkor az NPK (nitrogén—foszfor— kálium) legmegfelelőbb ará­nya = 2:1:3. A szerves trágyázás gya­korisága sajnos egyre csök­ken. Ennek következtében mind többször fordul elő a mikro- és nyomelemek hiá­nya. Legtöbb esetben cink-, bór- és mangánhiány lép fel. A nitrogén a fehérjék egyik fő alkotórésze. A nö­vények számára nélkülözhe­tetlen. Hiánya esetén a nö­vények törpe növésűek lesz­A horvátországi Slavonski Brod nagyüzeme, a Djuro Djakovic és a magyar Cse­pel Művek között már ti­zenkét éve szövődnek a hasz­nos együttműködés szálai. A nemrég megkötött, s a kö­vetkező öt évre szóló szerző­dés a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésének biztosí­téka. Az ipari együttműködés Fontos szerepet töltenek be, az úgynevezett kooperá­ciós tanácsok. Ezek egy-egy körzetben tevékenykednek, és tsz-elnökökből, tagokból, állami gazdasági vezetőkből és dolgozókból tevődnek össze. Ezek hangolják ösz- sze egy-egy terület állami mezőgazdasági üzemeinek és termelőszövetkezeteinek munkáját. Fritz Müller befejezésül megjegyzi, hogy a szakszer­vezet tevékenysége termé­szetesen nem korlátozódik a termelés és a munkaverseny szervezésére, hanem ellátja a dolgozók érdekvédelmét is. nek. A levelek is aprók, fej­letlenek és halványzöld szí­nűek maradnak. A túlada­golás következményeként vi­szont a vegetatív szervek fejlődnek túlzottan. A nit­rogénhez viszonyított szén­hidrát-túlsúly esetén sok ter­mőrügy képződik, de a haj­tásnövekedés gyenge lesz. A foszfor biokatalizátor­ként működik, és a sejtnedv­ben pufferhafást fejt ki. Hiá­nyakor a vegetációs időszak elhúzódik. A kálciumnak a klorózisnál van jelentősége. A magnézium ritkán hiány­zik a talajból. Nagy szerepet játszik a klorofilnál és az en­zimeknél. A kénnek a fehér­jeszintézisben van igen fon­tos szerepe. Hiányakor, a levéllemez az alapi résztől elhal, majd vörös foltok ke­letkeznek rajta. A vas hiá­nya esetében a levelek meg­sárgulnak, majd később megbámulnák és elhalnak. Rézhiány esetén a levelek sápadtak. Ahol réztartalmú szerekkel permeteznek, ott ez a veszély nem jelentke­zik. Bór hiányakor a virágok megtermékenyülése nem ki­elégítő. A levelek feltűnően sárgulnak, a mellékerek sö­tétzöld színűek lesznek. Az itt felsorolt nyomelemeket ritkán kell pótolni, de amennyiben szükséges, ak­kor nem szabad halogatni. A kereskedelemben terjed már a kombinált szerek árusítá­sa, mely ezeket a gondokat megoldja. A trágya talajba való be­dolgozásának mélységét az is meghatározza, hogy a te­rületet a továbbiakban ön­tözni fogják vagy sem. Ön­tözött területen ugyanis se­kélyen, különben közép­mélységig kell a trágyát a talajba juttatni. A tápanyagok pótlását a termesztett növények igen meghálálják. Fordítsunk te­hát erre is kellő gondot. keretében a horvát cég a Csepel Művektől importált alkatrészekből különféle gáz­palackokat, klórkonténereket, búvárfelszereléseket állít elő, és ellátja velük a magyar nagyüzemet. A Djuro Djakovic ez év­ben 14 500 — 1,5—14 liter űrtartalmú — gázpalackot továbbít magyar partneré­nek. A szakszervezet a gazdája az üdülésnek, a munkavédelmi intézkedések betartásának, és állandóan javaslatokat tesz a dolgozók jóléti és szociális helyzetének javítására. Az elnök végezetül egyetlen szá­mot idéz: a szakszervezeti alapokból az utolsó 12 esz­tendőben egy-egy négytagú családra kivetítve több mint kétszeresére emelkedtek azok az összegek, amelyek havonta az anyagi és kultu­rális-szellemi életfeltételek megjavítására kerülnek fel- használásra. Árkus István (Következik: A hennigsdorfi gyáróriásban) A tetőbeázások megelőzé­sére több új eljárás beveze­tését támogatja az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium. Nemrégiben mu­tatták be Óbudán egy ház­gyári lakóház műgumi. lemezes tetőszigetelési mód­szerét, legutóbb pedig Pest­erzsébet városközpontjában a Budapesti Lakásépítő Válla­lat próbált ki egy újabb te­tőépítési módszert az alagút­zsalus betonozással létesített tízemeletes — 56 lakásos — lakóházban. Az új módszer előnye, hogy mindössze kétrétegű a tetőszigetelés, tehát egysze­rűbb a munka, és jóval ke­vesebb hibalehetőséget rejt magában, mint a szokásos, 6—8 rétegű szigetelés. Az új eljárás szerint 8 centiméter vastag műanyag habra terí­tették a tetőszerkezeti beton­réteget, amelybe vegyszeres adalékot is kevertek, s így magát a betont tették vízálló szigetelő réteggé. A mű­anyag hab önmagában csak a hőszigetelési követelmé­nyek kielégítését szolgálja. Ellenőrzésként a tetőszerke­zetet két héten át vízzel Amikor megszüntették a szállításukat a munkahelyre és onnan haza Zsadányba, búcsút mondtak a vállalat­nak, és odébb álltak. Egy­más után mind a hatan, akik nyolc éve verődtek össze egy csapatba, s azóta együtt is maradtak. Később ketten még hozzájuk csatlakoztak. Most Gyulán mint a DÉL­ÉP kubikosai a kenyérgyár mellett épülő süteményüzem alapját készítik. A földet ki­emelte a gép, nekik a mun­kaárok falának a lenyesése és a fenékigazítás a dolguk. — Ennyi a kubikosmun­ka?— kérdezem. — Ha a földet is mi emel­nénk ki, mint az elődeink, nagy elesettségre vallana eb­ben a gépesített világban — vélekedik Nagy András. — Talán kubikos volt az édesapja? — Nem, ő asztalos volt, de régen a zsadányi férfiak kö­zül sokan jártak kubikolni, és még örültek is, ha dol­gozhattak. Megszólal erre Szilágyi Ferenc: — Az én apám kubikos volt, de belőlem már gépke­zelő lett. Egy minidömpert vezetek — mutat arra, ahol a gép áll. — Ha kiselejtez­nék, meg is venném, és „ma- szekolnék” vele. Az előző munkahelyünkön a pénzből sem tudtunk ki­jönni — mondja Kolozsvári Károly, a brigád vezetője, aki árasztják el, majd a beton­felület sérüléseinek elkerü­lésére 8—10 centiméteres ka­vicsréteget helyeznek a te­tőre. Érdekes megoldás, hogy a tetőszerkezet betonlemezét teflonbevonatú betétekre helyezik, hogy simán, repe­dés nélkül mozdulhasson el a betonlemez az egy-két cen­timéteres hőtágulás idején. A kísérlettel egy NSZK- beli cég módszerét próbálják ki, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak. Jelen­leg még a külföldi partner különleges anyagaival dol­goznak, így sem kerül töb­be, mint a hagyományos szi­getelés. A vizsgálatok sze­rint azonban a hazai üze­mek különösebb beruházás nélkül is előállíthatják eze­ket a termékeket, ezzel 25— 30 százalékkal csökkenthetik az alagútzsalus épületek te­tőszigetelési költségeit. Ennél is jelentősebb a beázások megszüntetése. A következő hetekben árasztják el az új­fajta tetőt vízzel, majd to­vábbi körültekintő vizsgála­tok alapján állítják ki az új eljárás hazai bizonyítvá­nyát. egyúttal szakszervezeti bizal­mihelyettes is. És folytatja: — Itt van például Horváth Sándor. A felesége beteg. Van egy fia és egy lánya. A kislány kereskedelmi szak- középiskolába jár. Fizetni kell érte a kollégiumi díjat is... — Amikor idejöttek, a DÉLÉP-nél többet ígértek? — Mi az ígérgetésekre nem sokat adunk. Ellátogat­tunk, megnéztük, hogy mi­lyen a kubikosok helyzete. Megtudtuk, hogy több a pénz, és azután határoztunk. — A napi hazautazás is megoldódott? — Igen, vállalati autóbusz- szal. Takács József, aki hete­dikként került a brigádba, bosszankodva mondja: — Én ugyan kilépéssel jöt­tem el a régi vállalattól, mégis bánt, hogy csökken­tett bért kapok. Ha egyfor­mán dolgozunk, miért része­sülök hátrányban? — Ez a szabály. Magya­ráztuk már neked. Egy év múlva azonban minden rendbe jön — próbálja újó­lag megnyugtatni Kolozsvá­ri Károly. Hasonló Háti János hely­zete is, aki a nyolcadik a brigádban. Öt az egyik téesz fegyelmileg bocsátotta el, de valaki a vállalatnál azt ígér­te neki, hogy fél év múlva a csökkentett bérét kiegészí­tik. — írásban „ígérték”? — Nem, csak szóban. — Ki volt az? — Nem ismerem. Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat új hűtőháza márciusban (a határidőnél csaknem egy fél évvel előbb) elkészült. A legkorszerűbb berendezésekkel ellátott hű­tőházban a termeléssel össz­hangban óránként hat tonna feldolgozott termék fagyaszt­ható. A tárolóban mínusz 25 fok hőmérsékleten 400 tonna áru helyezhető el. A fagyasztóalagútba a be­tárolás és a kirakás emberi kéz érintése nélkül történik. A készterméknek a tárolóba való berakása speciális — Megemlítettem az ese­tet Remeczki Ferenc bérel­számolónak, aki a főbizal­mink is. Ő azt válaszolta: a határozat szerint egy évig kell viselni a fegyelmi elbo­csátással járó hátrányt — mondja úgy Kolozsvári Ká­roly, hogy a társa is (ki tud­ja hányadszor) hallja. Télen alacsonyabb volt a kereset, mint ahogy a bri­gád teljesítménye is. Ápri­lisban 113 százalékos telje­sítményt értek el. — Ki számította ki? — ér­deklődöm Kolozsvári Ká- rolytól. — Rotyis István műveze­tő, mi meg utánaszámoltunk. — Nem volt eltérés? — Egy fillér sem. De elő­fordult már, hogy vita tá­madt közöttünk a pénz mi­att. — Éppenséggel az is vala­mi, ha egyenrangú félként vitatkozni lehet,' és nem mondják mindjárt: fel is út, le is út — jegyzem meg. — Mi annyit kérünk csak, amennyi jár. Se többet, se kevesebbet. Valamennyiünk­nek családja van, komolyan vesszük az életet. És ha ren­desen fizetnek, maradunk. Nem vagyunk vándormada­rak. — Otthon mivel foglalkoz­nak? — Családi házban lakunk, van egy kis kertünk, barom­fit tartunk, és néhány ma­lacot is nevelünk. Nagy András azonban eh­hez hozzáfűzi: — Én a belvíz miatt tönk­rement házam újjáépítésére kölcsönt vettem fel, amiért havonta több mint 800 fo­rintot törlesztek. Ilyen és ha­sonló gondja másnak is van. anyagmozgató targoncával egy embernek a feladata. A termelés zárt ciklusú, a becsomagolt késztermék elő­állításának az ideje a régeb­bi hat óra helyett másfél óra, míg a fagyasztáshoz egy óra szükséges. így jelentősen nö­vekedett a termelékenység, és az egészségre ártalmas, valamint a nehéz fizikai munka teljesen megszűnt. A termékek 70—80 száza­léka exportra kerül. Az új körülmények között a meg­rendelők igénye jobban ki­elégíthető. p_ 13, Ahol a vasszerelés elké­szül, kezdődik az alap beto­nozása. Lényegében minden munka géppel, vibrátorral történik. A föld szintjéig kell jutniuk, aztán befejezik, és mennek más helyre. Ügy határoztak, hogy — mint ahogy az előző munka­helyükön — ismét benevez­nek a munkaversenybe. Már meg is beszélték Remeczki Ferenccel, a főbizalmival, és kaptak brigádnaplót. Ta­pasztalatból tudják, hogy a közös célok elérésére való törekvésben eredményesebb a munka és mélyül a barát­ság. — Van néhányunknak óvo­dás korú gyermeke. Amikor az óvoda bővítése szüksé­gessé vált, mentünk mind segíteni — mondja Horváth Sándor. — Ez természetes — foly­tatja Gábor Gyula. — Ha nincs a tanácsnak elég pén­ze, akkor mi megtoldjuk tár­sadalmi munkával, hogy olyan legyen például az az óvoda, amilyennek mi, szü­lők szeretnénk. Többek kö­zött óvodás Kolozsvári Zoli­ka, óvodás volt az én kis­fiam, Gyuszika, és óvodás lesz Nagy András kislánya, Anikó. Ha pedig valakinek a há­zát tatarozzák, bővítik, men­nek mind segíteni. Mint ahogy Horváth Sándornak — mert beteg volt — a kertjét is együtt ásták fel. Egy-két üveg sör ellenében. Végül az előzőleg elhang­zott panaszok miatt elnézést kér a brigádvezető. így mondja:. — Emberek között mindig volt és lesz is kisebb-na- gyobb nézeteltérés. De azért soha ne legyen rosszabb a helyzet a mostaninál. Pásztor Béla Kör alakú fejőgéprendszer az Esterwerda-i Elfawerk gyárt­mánya. A fejőgéppel óránként nyolcvan tehenet fejhetnek meg (Fotók — ADN — MTI — KS) 1982. május 27., csütörtök o Tápanyaggazdálkodás Békéscsabán, a Rigó utcában gyorsan épülnek az újabb két­szintes szövetkezeti lakások Fotó: Balkus Imre Újabb tetőszigetelési kísérlet Új hűtőház Orosházán Egylevelií akác Dús virágfürtökkel bontotta ki szirmait az egylevelű akác a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát központi épü­letének gondosan őrzött történelmi parkjában. A Ma­gyarországon ritka fafajta levelei jóval nagyobbak az is­mert fehér akácénál, és egyenként helyezkednek el ko- csányukon. Innen kapta nevét. A hatalmas törzsű és koronájú fa korát 250—270 évre becsülik. A faóriás ha­talmas ágait most vaspánt erősíti az épület falához, hogy jobban bírja az időjárás viszontagságait. Odvas üregét kitisztították, cementtel betömték, ezért is fizet korát meghazudtoló dús Virágzattal. Kiscsikó született a szántódpusztai mezőgazdasági múzeum ménesében. A Melinda névre hallgató kanca boldogan ját­szadozik kicsinyével (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Zsadányi kubikosok L _____________________ K alocsay Klári A Csepel Művek jugoszláv partnere

Next

/
Thumbnails
Contents