Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
o 1982. május 27., csütörtök Ha virágzik a repce... n méztermelés fullánkjai — Méz a zöldségboltban? Ne tartsa föl a sort, kérem! — Miért? — makacsko- dom. — Étolaj, csokoládé, rágógumi van, méz nincs ... — Micsoda maga, nyomozó? — replikázik a kereskedő. — Menjen az ABC-be... Elmegyek. Az eladó kelletlenül rámutat a gondolára: — Parancsoljon. Ott a méhpempő, a vegyes méz, üvegben, műanyag tasakban. Hogy milyen? Nézze meg, rá van írva. Igaz, alig vásárolják. Még szerencse, hogy sokáig eláll. A statisztika szerint nálunk az egy emberre jutó évi mézfogyasztás két esztendővel ezelőtt 35 deka volt, ma viszont 50 dekagramm. Néhány nyugat-európai és távol^keleti országban ez a szám 600—1200 gramm körül van, pedig ezek az államok drága pénzen külföldről — többek között tőlünk — vásárolják a sokféle betegség megelőzésére szolgáló, aranysárga, édes folyadékot. Forgatom az üveget, és magamtól kérdem: mit tudok a mézről? Alig valamit. Jarvis doktor híres könyvében leírja: az évezredek hosszú során át a méhek által a virágok nektárjából gyártott méi volt az egyetlen édes tápláléka az emberiségnek. Valóban, csak most kezdünk rájönni arra, hogy szokásos táplálékunkból hiányoznak az ásványi elemek. A méz egyebek mellett vasat, mangánt, klórt, káliumot, nátriumot, foszfort és magnéziumot tartalmaz. Ugyanakkor számos növény virágporában több C-vitamin van, mint a legtöbb gyümölcsben, zöldségben, vagy főzelékfélében. A békéscsabai vásárcsarnokban mézárust keresek. Fél órát bolyongok, míg ta- láok egyet. Béla bácsi rosszkedvűen legyint: — Engem ne kérdezzen, mert csak rosszat mondok. Régen kezdtem, 1953 óta méhészkedem, de egyre nehezebb. Nem csupán azért, mert lassan 70 éves leszek. Most 30 kaptár méhhel bajlódom, tavaly 22,5 mázsa mézet pergettem. Látja, a szerződésen felül jut még a piacra is. — Akkor hol a hiba? — Hol, hol? — toporog az öreg mérgesen. — Valamikor bejárhattam az egész országot, Gödöllőtől Debrecenig. Elmentem a méhekkel Nagyorosziba, Erdőhátra. Ennek befellegzett. A fertőzés veszélye miatt még Dé- vaványára sem engednek be, pedig ott rengeteg a repce. Szeghalom és Vésztő környékén meg sokan vannak. Képzelje, a Volántól 3 napra előre kell gépkocsit rendelnem. És ha közben elromlik az idő? Aztán 100 kilométeren belül nem adnak fuvarkedvezményt. Tagja vagyok a'szakcsoportnak, mégsem kapok olcsó kannákat. Azt mondják: vegyek a boltban, 700 forintért. Drágultak az eszközök, a felvásárlási ár viszont maradt. Sok bajunk van a téeszekkel és az állami gazdaságokkal. A permetezést rendszerint utólag jelentik be. Miért csodálkozunk, hogy nincs utánpótlás? Mondja a magáét, csak győzzem hallgatni. Tudom, hiába pöröl: a méhészkedésről már úgysem mond le. Meghív az otthonába, mutogatja a kaptárakat. a melegvizű itatót, miközben panaszkodik. Persze, érdemes a szavain elgondolkodni. Ezért is keresem meg a MESZÖV- székházban Erdei Lajost, a Békés megyei méhészek titkárát, aki 1950 óta méhész- kedik, jelenleg 60 családot gondoz. — Szereti a mézet? — Hogyne. Nálunk mindig van egy üveg méz és kiska- nál az asztalon. A gyerekek és az unokák is kedvelik. Sokfélét beszélnek a fogyasztásáról. A biztos: a méz könnyen emészthető, ellenállóvá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben. — A Méhészek Világszervezete, az Apimondia végrehajtó bizottsága áprilisban Budapesten ülésezett. Ez bizonyára jelent valamit. — A magyar méhészek munkáját elismerik. Jövőre nálunk lesz a méhészek világkongresszusa. Hazánkban a 400—600 ezer méhcsalád évente 1200—1800 vagon mézet gyűjt. Ebből 700 vagonnal a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat vesz meg, 300 —400 vagont a lakosság, a sütőipar és egyéb élelmiszerüzemek használnak fel. Ezenkívül nagyon fontos a viasz, a virágpor, a propolisz előállítása, forgalmazása. Most építik Egerben a 4-5 millió forintba kerülő viaszolvasztót. A rengeteg vitamint tartalmazó virágport, amely erősítő is, általában exportáljuk. Ugyanakkor szorgalmazzuk a lépes méz termelését. — Mit tudnak megyénk méhészei? — Szűkebb hazánkban a 25—30 ezer méhcsaláddal 1000—1200 méhész foglalkozik. Évente 45—70 vagon mézet, 50—80 mázsa virág- nort. 20 ezer üveges és 60 —70 mázsa táblás lépes mézet termelnek. Az utóbbit leginkább a gyomai ÁFÉSZ műveli. A virággyűjtés 15 éve kezdődött. Ebben jeleskedik a gyulai, a sarkadi, a vésztői, a szeghalmi és a békéscsabai fogyasztási szövetkezet. A méz előállításában esztendők óta a szarvasi ÁFÉSZ az első, hiszen évente 8—11 vagon mézet adnak a népgazdaságnak. Itt van a legtöbb fiatal méhész. Szarvason és Gyomán már alig van hagyományos nagy- boconádi kaptár, helyette a méz elkülönítésére alkalmas, korszerű konténereket, méhesházakat használnak. — Érdemes-e belépni a szakcsoportba? — Felismeréseink szerint jelenleg 35 ÁFÉSZ-szakcso- port működik a megyében. Az összes méhész 2-3 százaléka nem tagja a szakcsoportnak. Hogy mit nyújtunk? Csak a legfontosabbakat említem: együttes védekezés a méhbetegségek ellen. a közös értékesítés és továbbképzés. A cukorsziru- not például nagykereskedelmi áron vásárolják, 30—40 százalékos fuvartérítést élvezhetnek, több nélkülözhetetlen eszközt önköltséges áron kapnak, évente egv-két csoport tanul Zalaaoátiban, a méhészszakmunkás-isko- lán. — A méhészek mégis elégedetlenek ... — Menjünk sorjában. A felvásárlási árak emelésére egyelőre nincs fedezet. Egyszerűen arról van szó: tavaly a Hungaronektár nyeresége a felére csökkent, és a külkereskedelmi elszámolás is változott. Ami az eszközöket illeti: évtizedekig nem rendezték az árakat. Csak egyetlen példa: 650 forintért adtak egy kaptárt. Senki nem tagadhatja, hogy az anyaga többe került. Aztán azt sem szabad elfelejteni: ki, mennyi méz átadására köt szerződést. A szállítás három lépcsős, örülünk, ha az első szállítás idejére tudunk olcsó kannákat adni. Megváltoztak a szállítás feltételei is. Nem kis teljesítmény, hogy viszonylag rövid idő alatt — májusban és júniusban — kell a méhek vándoroltatását megoldani. Az elmúlt évben több mint 10 ezer fuvarigényt elégített ki a Volán. Ezért ettől az esztendőtől a SZŐ VAUT is vállal méhszállítást. A fuvarkedvezmény 5 • tonnás, vagy nagyobb teherbírású gépkocsi esetében 50 kilométeren felüli fuvarnál adható. .Ezt két nappal előbb szükséges bejelenteni. Az üresen megtett kilométerek után járó díjat viszont nem számíthatják fel a fuvarozA közösségért érdemes dolgozni Tavaly októberben nyílt meg Békéscsabán megyénk egyetlen méhészeti szaküzlete. A Hungaronektár és a békéscsabai ÁFÉSZ közös boltja havonta 300—320 ezer forint forgalmat ér el Fotó: Fazekas László tatónak. Még egy dolog: az átvételi ár kilogrammonként, a méz minőségétől függően 32—38, a lépes mézé 80 forint. Az utóbbi különösen keresett cikk idehaza és külföldön. — A vándoroltatással sincs minden rendben. — Való igaz, némileg meg van kötve a méhészek keze. A Békés megyeiek nem mehetnek a Üunántúlra. Esetleg Hajdú és Szabolcs megye akácosait kereshetik meg. Áz utóbbi időben egyre több méhcsaládot telepítenek a repce-, a maglucerna- és a napraforgótáblák közelébe. Megyénkben 5 ezer hektáron termesztenek repcét, ez régen sokkal több volt. A déli részen alig vannak ilyen növények. A mezőgazdasági nagyüzemek félnek a fertőző betegségektől, ami érthető. Azonban nem mindenki ismerte fel az eredményt: a méhek megporzó munkája mázsákban mérhető terméstöbblettel jár. — De mennyit keres a méhész? — A méhészkedés sokaknak hobbi, hasznos időtöltés. Békés megyében mindössze 15—20-an űzik főfoglalkozásban. Véleményem szerint a 30 kaptárnál kevesebb méhcsalád nem hoz hasznot, legfeljebb megtérül a munkabér. Akinek 50 kaptára van, évente 20—25 ezer forint jövedelemre tehet szert. A 100 kaptárosok száma jelenleg 150. Megyek, megint keresem Béla bácsit. — Kihúztam a fullánkot! — újságolom. — Tényleg? — mozdul az öreg, és kíváncsian méreget. — Jó, sok mindent elhiszek, de jócskán marad még bennem tüske, elhiheti. Például? A fuvartérítést csak hónapok múltán kapom meg, annyira bürokratikus az eljárás, és . .. — Tudja mit? Adjon egy üveg mézet — fojtom belé a szót kissé türelmetlenül, és nyúlok a pénztárcám után. — Szívesen, tessék... Az akácmézet ajánlom, az sohasem kristályosodik meg — mondja, miközben huncutul rámkacsint. .. Seres Sándor Árpikor telefonon megkérdeztem, mikor tudna időt szakítani egy beszélgetésre, szabadkozott: ez bizony nagyon nehéz lesz. Késő délutánig a gyógyszertárban van, utána TIT-előadást tart vagy Hazafias Népfrontügyeket intéz. Végül megállapodtunk, hogy munka közben zavarom. A megbeszélt időpontban felkerestem és azonnal föl is tettem az első kérdést Kukucskáné dr. Boncza Ibolya gyógyszerésznek, aki a Békéscsaba IV. kerületében működő Hazafias Népfront bizottságának titkára. Mikor kapcsolódott be a Hazafias Népfront munkájába? — 1978-ban egy tanácstagi beszámolón voltam. Egy idős bácsika bejelentette, hogy nem tudja tovább vállalni a körzeti megbízottsággal járó kötelezettségeket. Megkezdődött a győzködés ... Hogy még egy kicsit... H%t igazán ... Ekkor azt mondtam, hogy ezt a társadalmi munkát csak önkéntes alapon lehet ellátni, amennyiben a többiek is jónak látják, én szívesen csinálom. Így lettem körzeti megbízott. — mondta dr. Bonca Ibolya. Mielőtt megkérdezném, hogy miért vállalta el a feladatot, így folytatta gondolatait: — A megyeszékhely eme körzetében zömmel idős emberek laknak. Ismertem tén- niakarásukat, amit a fiatalabb generációk is követhetnének. Ügy éreztem, érdemes összefogni a lakosságnak azt a részét, akik hajlandók tenni valamit szűkebb környezetükért, a városrészükért. Éppen csak befejezi a mondatot és egy asszisztens- nő gyógyszereket és recepteket tesz le elé az asztalra és megkérdezi: — kiadhatom? Néhány mondatos utasítás után folytatjuk a beszélgetést. — Mivel egyszemélyes gyógyszertárban dolgozik, egyszemélyben vezető, beosztott, gyógyszerész, gondnok és szervező. Mikor jut ideje a társadalmi feladatokra? — Munkaidőben a legritkábban, és akkor is csak úgy, ha megfelelő helyettes- TŐl gondoskodom. Szerencse, ha minden kötél szakad, a gyógyszertári központban segítenek ebben. Természetesen, igyekszem minél ritkábban élni ezzel a lehetőséggel. Marad tehát a szabad idő. Az utcák 90 százalékában földút van, és a szemét- elszállítás sincs megoldva Fotó: Veress Erzsi — Békéscsabának ez a körzete, — amelyet sokan a „csabai Szajna” néven is ismernek —, nem a legjobban kiépített. Az utcák 90 százalékában földút van és a szemételszállítás sincs megoldva. Milyen feladatokat ró ez az aktívákra? — A társadalmi munkák szervezésekor kiemelten foglalkozunk az útjainkkal és az utcáink tisztaságával. Április utolsó hetében tisztasági akciót tartottunk, a kijelölt helyeken a zsákokba rakott szemetet összegyűjtötték és elvitték. Az akcióban segítségünkre volt a PATEX és a vízművek igazgatója is. Visszatérve az útjainkra, összefogással sokat tehetnénk a földutak minőségének javításáért is. Az már előrelépés lenne, ha megcsinálnánk a talaj egyengetést. Ehhez az kellene, hogy ismerjük azokat a dokumentációkat, melyekből kiderül: hol, és milyen mélységben futnak a különböző vezetékek. De nemcsak a föld- utakkal vannak problémáink. Például, a Bocskai utcában süllyed az aszfaltozott úttest, — mert a teherforgalmat nem bírja el, — sőt ennek következtében egyes lakóépületek is, az egyik ház oldala nemrégiben kidőlt. Az asszisztensnő újra és újra vényeket, gyógyszereket hoz. Ä gyógyszerkiadó asztal előtt egyre többen állnak. Ideje befejezni a beszélgetést. Megköszönöm a tájékoztatást és magamban már azt számolgatom, vajon ezeket a kisebb-nagyobb gondokat mikor sikerül orvosolni. Lovász Sándor kell a. hústermelést is. Erre új kezdeményezések születnek. A munkaversenyben részt vevő állattenyésztő dolgozók vállalják bizonyos számú sertés, szarvasmarha, vagy juh hizlalását, s személyes felelősségüket írásban is rögzítik. Ez megjelöli, mekkora lehet az elhullás, beleértve a kényszervágásokat is, mennyit kell súlyban gyarapodniuk az állatoknak hónapról hónapra és hogy ehhez mennyi takarmányt használnak fel. A versenyben résztvevők vállalásukat tartalmazó füzetet kapnak, és a gazdaság vezetői hónapról hónapra igazolják, hogy mennyiben tettek eleget kötelezettségüknek. Jó eredményeket értek el az energiatakarékossági versenyben is. Fritz Müller megjegyzi, hogy a parasztkongresszus téziseihez sok javaslat érkezett az energiatakarékosság (növelésére. Ez mutatja, hogy a dolgozók mennyire megértik e probléma fontosságát. Sok helyütt felismerték, hogy érdemes például külön dolgozót csupán azzal foglalkoztatni, hogy naponta ellenőrizze a mezőgazdasági gépek üzemanyag-fogyasztását. Hiszen így, ha egy-egy gépnél naponta csak egy liter dízelolajat takarítanak meg, már akkor is megérte ess, a gondoskodás. Berlini beszélgetések Parasztkongresszus után Az Unter den Lindenen van az NDK egyik legnagyobb, a taglétszámban az ötödik helyen álló szak- szervezetének székháza. A Mező-, Erdőgazdálkodási és Élelmiszer-termelő Dolgozók Szakszervezete dinamikusan fejlődik. Taglétszáma jelenleg 640 ezer, nyolcvanezerrel több, mint öt esztendeje. -Elnöke Fritz Müller, akit húsz esztendeje választottak meg erre a tisztségre. Az agrárkérdések egyik legkiválóbb ismerője az NDK-ban, a XII. parasztkongresszus egyik fő szervezője volt. íróasztalán ott vannak az NDK mezőgazdaságának három évtizedes eredményeinek számai abban a határozati javaslatban, amelyet a parasztkongresszus elé terjesztettek. A számok impozánsak. A gabonafélék terA Halle megyei Bernburg-Hadmerslebeni Kutató Intézetben új búza- és kukoricafajtákat nemesítenek melése harminc év alatt 1,65-szorosára, az állatállomány 4,6-szorosára növekedett, a mezőgazdaság jelenleg 3,4-szer annyi tejet és 9,5-ször annyi tojást ad az NDK dolgozóinak, mint három évtizeddel ezelőtt. Fritz Müller azonban inkább a nyolcvanas évek nagy feladatairól beszél. Arra büszke, hogy a sajtóban vitára bocsátott kongresszusi tézisekhez 11 ezer javaslat érkezett. Egyaránt tettek indítványokat az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek dolgozói és az élelmiszerfeldolgozó üzemek munkásai. Az NSZEP X. kongresszusa azt a feladatot tűzte a mezőgazdaság elé, hogy 1985-ig 10,4 millió tonnára emelje a gabonatermelést. Ezt egyrészt úgy lehet elérni, hogy a hektáronkénti átlagos termést évente legalább 0,5 mázsával. 50 kilogrammal emelik. Másrészt művelésbe vesznek még 120 ezer hektárnyi, eddig kihasználatlan földterületet. Fontos feladat a takarmánytermelés növelése is. Mindebben nagy feladatok várnak az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó szakszervezeti tagokra. A termelőszövetkezetek tagságának képviselői szintén nagy számban vettek részt i
