Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 23., vasárnap Ifjúmunkások találkozója Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) munkáról, a KISZ-iskolán a szabad idős tevékenységről hallgattak tájékoztatót. A Gyopár klubban a fiatal szakemberek, ifjúsági brigádvezetők tanácskozására, a téglagyári művelődési házban pedig gazdaságpolitikai vetélkedőre került sor. A KISZ tömegbefolyásáról, szervezettségéről a MÁV oktatási épületében tájékozódhattak. Az előadások, megbeszélések után azExpressz- iroda, az Ezermester és Űt- törőbolt, az Ifjúsági Turisztikai Kölcsönzőbolt és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat dolgozói beszéltek munkájukról. A napot bállal zárták a rendezvény résztvevői. Ma, vasárnap sportprogramokkal ér véget az V. Kulich Gyula ifjúmunkásnapok rendezvénysorozata. m. sz. zs. A szakmunkástanulók versenyét az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola csapata nyerte Fotó: Kovács Erzsébet Emberséggel a békéért! A Vöröskereszt küldöttértekezlete Békéscsabán A Békéscsabán és a város környékén élő emberek közül csaknem kilencezren tagjai és aktivistái a Vöröskeresztnek. Közülük százhú- szan kaptak meghívót a küldöttértekezletre, amelyet tegnapelőtt a városi pártbizottság II. kerületi székházában tartottak meg. Üttörők köszöntötték a meghívottakat és a vendégeket, majd Kovács Sándor őrnagy, a levezető elnök üdvözölte a vendégek között Somos Ferencet, a Vöröskereszt Országos Vezetőségének osztályvezetőhelyettesét, a megyei és városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit. Ezt követően Fodor Sándor, a Vöröskereszt városi vezetőségének titkára szólt az eltelt öt évről. Hangsúlyozta, hogy e társadalmi szervezet többek között olyan szerteágazó feladatok megoldására vállalkozik, mint a családi életre nevelés, a véradás szervezése, a veszélyeztetett gyermekek védelme, az időskorúak gondozása. A számvizsgáló bizottság jelentése után hozzászólások következtek. Elmondták véleményüket a lakóterületi, a közéniskolai, a munkahelyi alapszervezetek képviselői. Dr. Szekeres Béla nyugdíjas aktíva például elmondta, hogy szervezett keretek között a Vöröskereszt aktív részvételével a hét hatodik napján szeretnének az ifjúságnak programokat szervezni. Duna Mihály, a városi pártbizottság titkára tolmácsolta a párt-, állami és társadalmi szervek elismerését a végzett munkáért, elfogadásra javasolta a határozati javaslatot, kérte az alapszervezetek képviselőit, hogy támogassák a városi vezetőséget munkájában, legyenek aktív résztvevők az elkövetkezendő öt év feladatainak megvalósításában. A küldöttértekezlet kitüntetések átadásával folytatódott, majd újraválasztották a vezetőséget, az öttagú szám- vizsgáló bizottságot és a 27 küldöttet is megválasztották a július 3-án rendezendő megyei küldöttértekezletre. — számadó — Orosházán ülésezett az ŰM művelődési bizottsága (Tudósítónktól) Az Üvegipari Művek vállalati művelődési bizottsága nemrégiben kihelyezett ülést tartott Orosházán. A házigazda az üveggyár volt, a gyopárosi oktatási központban tartották a tanácskozásokat. Az alkalmankénti kihelyezett ülések célja az, hogy a társgyárak jobban megismerjék egymás munkáját, lakóhelyét, s a helyi művelődési bizottság tevékenységét. Csont József műszaki igazgatóhelyettes tartott előadást a gyár eredményeiről, terveiről. Kiegészítette ez a gyárlátogatás és a gyárról készült film bemutatása. Dr. Ambrus Pál főosztályvezető ismertette a munkásművelődés helyzetét, a gyár kapcsolatait -a- megye, a város közművelődési intézményeivel. Szatmári né Uhrin Ildikó közművelődési előadó a gyári művelődési bizottság terveiről, feladatairól szólt, Dancsó István brigádvezető pedig a szocialista brigádok és a brigádklub tevékenységéről beszélt. Természetesen a vállalati művelődési bizottság soron következő feladatait is megtárgyalták az értekezleten. A programok között városnézés is szerepelt, melynek során a Szántó-Kovács János Múzeumot, a Darvas-Jó- zsef emlékházat keresték fel a résztvevők, látogatást tettek az üveggyári klubban, megtekintették Fekete János kiállítását, baráti találkozón jöttek össze az üveggyári alkotók klubja tagjaival. Pribék Sándor Oklevél a moziknak A Békés megyei Mozi üzemi Vállalat 1981. évi tervteljesítésével megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket a Kiváló cím elnyerésének versenyében a benevezettek elé állítanak Ezért a Művelődési Minisztérium Film-főigazgatóságá- nak dicsérő oklevelét érdemelte ki a megyénkbeli filmforgalmazási vállalat. A kollektíva nevében az oklevelet bensőséges ünnepségen Végh Andor igazgató vette át a napokban a felügyeleti szerv képviselőjétől a vállalat békéscsabai központjábanÉvadzáró hangverseny Békéscsabán Az Országos Filharmónia idei, bérleti hangverseny- sorozatának utolsó koncertjét május 24-én, hétfőn este fél 8 órakor rendezik meg Békéscsabán, az evangélikus kistemplomban. A szegedi szimfonikus zenekart és a DÉLÉP szegedi zenebarátok kórusát Molnár László vezényli. Közreműködnek: Vámossy Éva, Len-5 gyei Ildikó, Réti Csaba é^ Kenessey Gábor, énekszólisták. A műsoron a zene- irodalom két kimagasló ora- tórikus műve, Pergolesi Sta- bat Mater-e és G. Puccini Messa di Gloria-ja szerepel Élvonalban a szeghalmi úttörők A szeghalmi járásban mintegy 1570 gyermek tagja az úttörőgárdának. Valamennyien szervezett keretek között ismerkednek meg az elsősegélynyújtás, a tájékozódás alapjaival, a fegyveres alakulatok, testületek életével. Egyben elsajátítják a lövészet elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Mindez abból a tájékoztatóból derül ki, amelyet Mihalik Jenő, az Üttörőgárda járási parancsnoka tartott — a napokban — az Üttörőgárda megyei parancsnokságának körösla- dányi, kihelyezett ülésén. Hajló Pál megyei parancsnok az eredmények ismeretében elismerését fejezte ki. és megállapította, hogy a megyei és országos versenyek élvonalba emelték a szeghalmi járás úttörőgárdistáit. Ennek titka — mint mondotta — abban az ösz- szefogásban rejlik, amely az MHSZ, a munkásőrség és a honvédség egyes alakulatai között évek óta fennáll. Közös munkájuk eredménye a tanulók jó felkészítése. s ebben jelentős szerepet vállalnak a honvédelmi felelősként tevékenykedő pedagógusok is. m. sz. zs. Addig vegyünk csecsemőt, amíg árleszállítás van Fotó: Béla Ottó ^ Vezessünk permetezési napiét! Várhatóan az idén is sok zöldség és gyümölcs kerül a hazai és külföldi piacokra a háztáji gazdaságokból, kiskertekből. Az árutermelő kiskerttulajdonosok csak akkor értékesíthetik terményeiket, ha permetezési naplót vezetnek, és ezzel igazolni tudják, hogy mikor és milyen vegyszert használtak növényvédelemre. Számukra tehát kötelező permetezési naplót vezetni. Ha a háztáji, illetve szerződéses parcellákon nagyüzemi brigád permetez, úgy annak vezetője aláírásával igazolja a növényvédelmi munkákat. A naplóvezetés célja nemcsak az okszerű szerfelhasználás, hanem, hogy az alkalmazott kezelések következtében a gyümölcs és zöldség nehogy egészségre ártalmas anyagokat tartalmazzon. A permetezési naplókat ezért a helyi tanácsok szakigazgatási szervei és a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei szúrópróbaszerűen ellenőrzik. m. sz. zs. Pol-beat együttesek, szólóénekesek vettek részt tegnap, május 22-én azon a területi dalostalálkozón, amelyet Békéscsabán, a Sebes György KISZ-vezetőképző Iskolán rendeztek meg Fotó: Kovács Erzsébet Karban-tartás O ekem a karbantartókról mindentudó szakemberek jutnak az eszembe, akik a gépek oldallemezeit leszerelve bólogatni kezdenek a szerkezet láttán. Aztán — már megszokásból is — a műszaki vezetőhöz mennek, hogy jelentsék: a gépet nem lehet megjavítani addig, míg nem szereznek be ilyen és ilyen alkatrészt. A műszaki vezető persze mindent megígér, de ezt sem ő. sem pedig a karbantartóik nem veszik komolyan, jól tudják, hogy sem másnap, sem harmadnap nem lesz alkatrész. Inkább visszamennek a tmk- sok a géphez, hogy maguk bütykölte alkatrészekkel valahogy üzemképessé tegyék a berendezést. S ez még üzletnek sem rossz; hány újítás, prémiummunka született már e kényszerhelyzetben! Valóságos csodaszámba megy, hogy a gépek egyáltalán működni képesek — hallani nem egy gyárban termelési vezetőktől —, s a „csoda” említése nem csupán a karbantartók mesterségbeli tudását jelzi. Kritika is egyúttal: ilyen nálunk a karbantartás színvonala! A karbantartók munkáját a tmk mozaikszóval jelezzük, ami a tervszerű megelőző karbantartás fogalmát takarja. Nem tudom, hogy van-e érvénye a mozaikszó első két tagjának. Nemrégiben Budapesten tartották meg a nemzetközi karbantartási konferenciát, ott hangzott el: miközben az elmúlt évtizedben hazánkban jelentős volt a műszaki haladás, az állag- megóvás, a felújítás színvonala alig változott. Háromszázmilliárd forint. Ekkora értéket képviselnek ma az állami ipar gépei, berendezései. Óriási érték ez, még ha frázisszerűen hangzik is, le kell szögezni: ekkora értéket illik megóvni, s ha elérkezik az idő, felújítani. Annál inkább, mert elromlott gépeken nem lehet dolgozni; nemcsak 300 milliárd forint, hanem a gépeken termelendő áru várható haszna is kockán forog. Ugyanakkor ennek a hatalmas értéknek az összetételét is érdemes megfigyelni: nem pár száz forint értékű gépekből tevődik össze ez az állomány; egy-egy gyárban több százmilliós értékű gépek töltenek be kulcsfontosságú feladatot a termelésben. A tervszerű, megelőző karbantartás fontossága, ha lehet, csak nőtt a műszaki fejlődéssel. Miért hát, hogy mégis baj van ezen a téren? Joggal feltételezhetnénk, hogy a vállalatok vezetői, mint anya a gyermekét, karjukban tartják a karbantartást, hiszen az drága gyermek, nélküle kétségessé válik a termelés gazdaságos továbbélése. A folytonosság. De az a tapasztalat, hogy a vezetők jelencentrikussága „ma még csak megy a gép, holnap meg majd lesz vala- hogy"-szemléletben nyilvánul meg. Ha bérköltséget; s egyéb pénzkiadást kell csökkenteni — márpedig a költségcsökkentés ina mindenütt fontos —, akkor a tmk felé fordul a figyelem. Erős túlzás volna a vállalatvezetők szemléletében keresni egyedül a hibát. Mert mit csinálhat a műszaki vezető, ha nem kap alkatrészt. Levelet írhat, telefonálhat. Attól ugyan még nem lesz alkatrész, néha filléres sem. A nagy értékű és egyre bonyolultabb berendezések karbantartása, különösen felújítása pedig ráadásul még alkatrész birtokában sem oldható jmeg gyárkapun belül. A rhai műszaki színvonal mellett a karbantartás külön profillá vált, csodatevő szakemberek, mindentudó karbantartók nem birkózhatnak meg a feladattal, szakosodni kel] a felújításra is. Nos, hová küldje a műszaki veztő értékes berendezését? Mindössze három szakosított javítóüzem van az országban, ahol évente alig négyszáz gép javítására vállalkoznak, pedig a felmérések szerint legalább kétezer berendezést kellene felújítani, megjavítani. Ez annál is inkább baj, mert ma már — s ezt külföldi szakemberek is állítják — csakis korszerű műszerekkel, bonyolult diagnosztikai berendezésekkel lehet megvizsgálni a gépeket, több szakmában otthonos szakemberek irányításával. Mindez szépen hangzik, de figyelembe kell venni, hogy a karbantartó bázisok^ kialakítása végül is beruházás, amire csak korlátozott mértékben vállalkozhat az ipar. Egyébként is alapkérdés, hogy milyen szinten kell megszervezni a karbantartást, a vállalatok feladata-e, vagy pedig az ágazati szerveké. A hazai szakemberek szerint a gépek folyamatos felülvizsgálata és konkrét javítása mindenképpen vállalati feladat, de nyilvánvaló, hogy például az alkatrészellátás már irányítási probléma. Az érdekeltségi rendszer finomítása — átdolgozása — sem a vállalat- vezetők dolga, mint ahogyan a valahol már bevált tmk- szervezési módszerek terjesztése sem rájuk hárul. lasónlít a helyzet az ‘ újítókéhoz: sokkal | több a hasznos újítás. mint ahogyan azt feltételezzük, csak legtöbbször gyárkapun belül marad. A karbantartásra is születnek másutt is hasznosítható modellek, amelyeket nem csak hasonló profilú vállalatok alkalmazhatnának. Az említett konferencián több ilyen modellt ismertettek. A MTESZ Gépipari Tudományos Egyesülete megkezdte a hosszú távú karbantartási irányelvek kidolgozását, előre gondolva a kilencvenes évekre, amikorra a ma vásárolt gépek is öreg masinák lesznek. De szerepük várhatóan semmivel sem csökken. Megyesi Gusztáv Orvosi tanácsok Ma már sokféle ízű, színű és csomagolású üdítő ital között válogathatnak a vásárlók. Van közöttük gyümölcsalapú, természetes készítmény és sok, táplálkozásélettani szempontból kevésbé értékes, csak aromával készült műtermék is. Abban azonban minden üdítő ital megegyezik, hogy viszonylag sok cukrot, és úgynevezett élelmiszer adalékanyagot tartalmaz. A fogyókúrázók, a hízni nem akarók tehát mindig vegyék számításba az üdítő italok 10 százalék kötüli cukortartalmát. Egyik-másik üdítő italnak van. illetve lehet nem kívánatos mellékhatása, főleg gyermekekre, terhes anyákra, vagy a túl- érzékeny emberekre — mondják az Országos Egészségnevelési Intézet munkatársai. Így például az igen népszerű, az ösz- szes üdítőital-fogyasztás mintegy harmadrészét kitevő cola- félékben levő, a központi ideg- rendszert ingerlő élénkítő hatású koffein, nagyobb mennyiségben fogyasztva kisgyermekekre és bizonyos fajta betegségekben szenvedőkre káros lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy pohár Coca-cola vagy Pepsicola fogyasztása bárkinek az egészségét veszélyezteti, csupán azt, hogy kerüljék ezeknek a túlzott mértékű fogyasztását, különösen a kisgyermekek. Újabban egyre keresettebbek a tonic-jellegű üdítő italok is. A keserű ízt világszerte elsősorban kinin hozzáadásával érik el. A kinin, mint a keserű anyagok általában, fokozza a gyomornedv elválasztását. így növeli az étvágyat, viszont az kétségtelen, hogy a szomjúságérzetet csökkenti. Növeli a méhizomzat ingerlékenységét, ezért terhesség alatt fogyasztása kerülendő. Természetesen vannak másfajta. üdítőital- gyártásra alkalmas keserű ízű anyagok is. így például az igen népszerű, hazai gyártmányú kristálykeserű nevű ital. kininmentes. ízanyagát különféle ártalmatlan gyógynövényekből és füvekből állítják össze.
