Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

1982. május 15., szombat © Képek az ópusztaszeri nemzeti emlékparkból Az ópusztaszeri történeti nemzeti emlékpark a téli szünet után ismét fogadja a látogatókat. Anonymus: Gesta Hungarorum című feljegyzéséből tudjuk, hogy a honfoglalás idején, Zalán felett aratott győzelem után 40 napig Szeren tartózkod­tak a vezérek. Az idelátoga­tók láthatják a romkerti ásatásoknál előkerült mo­nostori szobrokat, a tájhá­zakat és az emlékművet is. Az ásatásoknál előkerült szobrok: „Apostolok” Az új díszkapu (MTI-fotók: Tóth Béla felvételei — KS) Népi építészet — festményeken Huszonöt év után találkozha­tott .ismét a közönség Jakab Ist­ván László képeivel. Az április 16-án nyílt kiállításnak a Nép­rajzi Múzeum adott otthont, s a színhely megválasztása ez eset­ben egyértelműen utalt a láto­gató elé kerülő anyag témájára. A festő néprajzi tárgyú képeit mutatta be. A két világháború között a bá­nyászok festőjeként ismert Ja­kab István László a hadifogság­ból hazatérve került közelebbi kapcsolatba a népi építészettel. Az Iparterv Vállalat mérnöke­ként járta az országot, s eköz­ben fedezte fel azt a témát, ami az elmúlt három és fél évtized alatt munkáját meghatározta, s a háború előttihez képest más irányba terelte. — Csodálatos lendülettel kezd­tünk az ország újjáépítéséhez, szinte napról napra szépült vá­ros, falu — mondja a most het­vennégy éves festő. — Ezzel együtt rohamosan pusztulásnak indult népi építészetünk. A pa­rasztházakat jellegtelen torzépü­letekké alakították át, vagy egy­szerűen lebontották, és helyére újat építettek. Ezt látva hatá­roztam el, hogy lerajzolom vagy megfestem a népi építészet jel­legzetes darabjait, akvarelltech- nikával. Határozott vonalak és visszafogott színek — mind a mai napig ezzel dolgozom. A három évtized alatt több mint ötszáz ironvázlatot és mint­egy százötven vízfestményt ké­szített. Eljutott a határainkon kí­vül levő magyarlakta területek­re is, majd hazaérkezve, tájegy­ségek szerint rendszerezte képe­it. Ebből az anyagból nyílt a ki­állítás. — Miért váratott magára hu­szonöt évet ez a nap? — Csendben, visszavonultan festegettem, megnyugtatott az a tudat, hogy megőrzőm a ma­gyar népi építészet emlékeit. Még akkor is, ha csa^ kevesen tud­nak arról, hogy festek. Fatornyos templomok, harang­lábak, malmok, érczúzók, utca­részletek — a magyar táj jel­legzetességei láthatók a képeken. A kiállítás hat hétig látogat­ható. Kovács Zoltán (Hauer Lajos reprodukciója — KS) A megye közrendje, közbiztonsága szilárd Beszélgetés dr. Sajti Imre rendőr ezredessel, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjével Mint arról már hírt adtunk, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a napokban tartott ülésén megvitatta a megye közrendjének és közbiztonságának helyzetét. Gya­korlat, hogy az állami szervek rendszeresen foglalkoz­nak a témával, s ugyancsak gyakorlat, hogy bizonyos időközönként lapunkban is foglalkozunk a bűnözés ala­kulásával, a megelőzés feladataival, a rendőri szervek munkájával. Most e kettő szerencsésen egybeesett, így a végrehajtó bizottság elé készített beszámoló az itt el­hangzottak és egy4b tapasztalatok alapján beszélgettünk é sokakat érdeklő témáról dr. Sajti Imrével, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjével. — Országos összehason­lításban milyen helyet fog­lal el megyénk a bűnözés­ben? — Békés megye bűnözés­ben az ország kevésbé fer­tőzött megyéi közé tartozik. Ennek alapján valamennyi bűnügyi kategóriában hely­zetünk az országos átlagnál évek óta kedvezőbb. Ezzel együtt azonban megyénkben is tapasztalható a bűnözés néhány negatív jelensége — egyes bűncselekmények gya­koribb előfordulása, az is­mertté vált bűncselekmé­nyek számának növekedése — melyek visszaszorítása rendőri szerveink folyamatos feladata., A megye közrend­közbiztonsági helyzete szi­lárd. Az elmúlt években a köznyugalmat súlyosan érin­tő bűncselekmények felde­rítetlenül nem maradtak. További erőfeszítéseket kell azonban tennünk egyes va­gyon elleni bűncselekmény­sorozatok, s több idős, egye­dül élő sértettet érintő rab- lási cselekmény elkövetőinek felderítésé érdekében. A sze­mély elleni bűncselekmények közül 7—10 esetben ember­ölés vagy kísérleté, 160—200 esetben súlyos testi sértés fordult elő évente. E cselek­mények többsége italozás, harag, bosszú által motivált, s gyakori ok a rendezetlen családi élet. Kiemelkedő a testi sértések emelkedő ten­denciája. Az utóbbi 5 évben 4 esetben fordult elő ember­ölés anyagi haszonszerzés célzattal. Az elkövetők ala­csony intelligenciájú, alko­holista egyének voltak. Élet elleni bűncselekmény Békés megyében 1957. óta felderí­tetlenül nem maradt. — Mely bűncselekmé­nyek csökkentek, illetve emelkedtek? — A közrendet, az utca rendjét sértő, erőszakos, ga­rázda jellegű bűncselekmé­nyek emelkedése tapasztal­ható. Ezen belül kiemelten jelentkezik a súlyos testi sér­tés, s mérsékeljen a garáz­daság és a magánszemélyek sérelmére elkövetett rablási cselekmények növekedése. Az 1980. évhez képest 30 szá­zalékkal nőtt a hivatalos sze­mély elleni erőszak. Folya­matos növekedés tapasztal­ható a gazdasági bűncselek­mények kategóriájában. En­nek alapvető oka a deviza- gazdálkodást sértő' jogsérté­sekkel szemben foganatosí­tott határozottabb hatósági fellépés. Az ismertté vált bűncselekmények közül csök­kent a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett esetek száma, ezen belül is a lopás, betöréses lopás és a sikkasz­tás. Folyamatosan emelke­dett azonban a vagyon elle­ni bűncselekményekkel oko­zott kár, s minden kategó­riában együttesen 1981. év­ben elérte a 15,6 miflió fo­rintot. Területünk bűnügyi fertőzöttségének 60 százalé­kát a vagyon elleni bűncse­lekmények jelentik, ezen be­lül is a személyek javai el­len elkövetett jogsértések. Folyamatos emelkedés ta­pasztalható a személyek ja­vai sérelmére elkövetett lo­pás, betöréses lopás, a csa­lás, a rablás és a jármű ön­kényes elvétele bűrycselek- mények számában. A sze­mélyek javai védelmében ki­fejtett megelőző- és propa­gandatevékenység nem bizo­nyult kellően hatásosnak, s gyakori, hogy állampolgára­ink egy része a minimális vagyonbiztonsági intézkedé­seket sem teszi meg jelentős értékű vagyontárgyaik meg­óvására. Megyénkben az el­múlt években növekedett a besurranásos lopások száma; s az egyes bűncselekmények­kel- okozott kár. — Hogyan alakult a köz­úti balesetek száma? — A gépjárműállomány és -forgalom dinamikus növe­kedése mellett 1,8 százalék­kal növekedett a közúti bal­esetek száma. Az összes bal­eset 47,8 százalékát személy- gépkocsival és motorkerék­párral okozták, s ezen túl magas a segédmotor-kerék­párral okozott balesetek ará­nya. A balesetek 20 százalé­kában kimutatható volt az alkohol hatása. Évente 51— 52 halálos, 300—310 súlyos és 410—420 könnyű sérülés­sel járó közlekedési baleset ügyében intézkedtek rendőri szerveink. A balesetek több­ségének közvetlen oka a se­besség nem megfelelő meg­választása, az elsőbbségi, az előzési, kanyarodási szabá­lyok megszegése volt. A köz­úti közlekedésben ittasan részt vevők kiszűrésére ki­emelt gondot fordítottunk, így az ilyen okból indított szabálysértési és büntető- eljárások száma folyamato­san emelkedett, — A kedvező összkép a bűnüldözés eredményessé­gét is bizonyítja. Milyen feladatok vannak e téren? — Párthatározatokon, bel- . ügyi parancsokon alapuló széles körű megelőző és fel­derítő intézkedéseink hatá­sára folyamatosan sikerült javítani eredményességi mu­tatóinkat. Az ismeretlen tet­tesek által elkövetett ügyek felderítési és valamennyi ügy nyomozási eredményességi mutatója az országos átlag­nál kedvezőbb, s 1981-ben stabilizálódott. Eredménye­ink további javítása érdeké­ben középtávú bűnüldözési terv alapján végezzük tevé­kenységünket. Alapvető fel­adatunk volt munkánk során a törvényesség szigorú és következetes- betartása, a jogalkalmazás jogpolitikai el­veken alapuló rendőri mun­ka. — Az évente foganatosí­tott 300—350 őrizetbe vétel és 180—220 előzetes letartóz­tatás közül megalapozatlan, törvénysértő intézkedés nem fordult elő. Az elkövetők 80 százaléka megyei állandó la­kos, 70 százaléka a szűkebb értelemben vett helyi elkö­vető. Ennek ellenére me­gyénket is több kiemelt bűn­ügyben érintették más terü­leten élő mozgó bűnözők te­vékenységei. Az elkövetők 85 százaléka férfi, 7,7—7,9 szá­zaléka fiatalkorú volt. A büntetett előéletű elkövetők aránya 26—31 százalék, a visszaesők aránya 9—11 szá­zalék, a veszélyes bűnözők aránya 1,9—2,4 volt. Ez egy­részt a potenciális bűnözők aktivitását, másrészt a ha­tékonyabb rendőri munkát tanúsítja. A cigány bűnöző személyek az elkövetők 8-9 százalékát jelentették. Rész­vételük az erőszakos és ga­rázda jellegű, valamint a va­gyon elleni — különösen ' a lopás és besurranásos lopás — bűncselekmények terüle­tén az ismertnél nagyobb arányban valószínűsíthető. — A megelőzés termé­szetesen nem csak rendőri feladat. Különösen nem az a társadalmi tulajdon vé­delmében. Hogyan ítéli meg ezt? —■ A társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében tett többirányú intézkedés el­lenére még mindig gyakori a hiányos telép- és anyagőr­zés, az érték-, pénzőrzés és szállítás biztonságának hiá­nya, a kellően nem zárt és őrzött, technikailag nem biz­tosított objektum. A bizton­sági berendezések alkalmazá­sának feltételei adottak, e téren azonban az előrelépés vontatott. Személyek1 javai sérelmére elkövetett bűncse­lekmények sértettjei az ese­tek 60 százalékában kisebb kárt okozó alkalmi lopások áldozatai, összességében gya­kori a legelemibb összegek', értékek lakásban alig elzárva történő tárolása', s gyakran a járművek záratlansága, vagy ,a gépkocsiban hagyott je­lentős érték. Az utóbbi két évben tapasztalható, hogy egyes rablási cselekmények sértettjei egyedül, gyakran tanyán élő idős személyek, akik védelme érdekében hat­hatósabb intézkedéseket kell foganatosítani. A bűncselek­mények elkövetését lehetővé tevő okok, körülmények fő­leg a munkakerülő, iszákos, a társadalmi normáinktól idegen, harácsoló életmód­ban, a -szocialista együttélés szabályait megsértő, életet, testi épséget veszélyeztető magatartásokban jelentkez­tek. Ehhez járultak a már tárgyalt vagyonvédelmi hiá­nyosságok. A fiatalkorú bű­nözés körében kiemelt sze­repet kapott a szülői fel­ügyelet, egyes szórakozóhe­lyek, kultúrházak ellenőrzé­sének hiánya, s az italfo­gyasztás. — Jelentős az a tevé­kenység, amelyet közterü­leten folytatnak. Mennyi­ben változott e munka színvonala? — A közbiztonsági és köz­lekedési állományunk javuló színvonalon, a korábbinál kulturáltabb, szakszerűbben és differenciáltabban törek­szik a törvényeket megtarta­ni, és a közterületek rendjé­re ügyelni. Erre utal, hogy egyre kevesebb megalapozott panasz érkezik a rendőri in­tézkedések ellen, jobban oda­figyelnek a közbiztonságra és közlekedésbiztonságra, ki­emelten veszélyes szabály- sértésekre és folyamatosan növekszik a megelőző intéz­kedések száma. Általában jól alakul a rendőri intézkedé­sek belső összetétele is. Az intézkedések 72—74 százalé­ka figyelmeztetés, 20.—22 szá­zaléka helyszínbírság, és csak 4-5 százaléka szabálysértési feljelentés. A kiemelt bal­esetveszélyes közlekedési sza­bálysértések' miatti feljelen­tések száma 30 százalékkal, ezen belül az engedély nél­küli vezetés miatt tett felje­lentéseké szintén 30 száza­lékkal nőtt. A sebességkor­látozás huzamosabb vagy je­lentős túllépése miatti felje­lentések száma 64 százalék, kai, emiatt visszavont enge­délyek száma pedig 42 szá­zalékkal nőtt. Következetes rendőreink és szerveink fel­lépése az ittas vezetést elkö­vetőkkel szemben. Ezt tükrö­zi az alkoholszondák felhasz­nálásának 11 százalékos, az ittas vezetés felderítésének 40 százalékos, és ezze] össz­hangban az ittas vezetés mi­att visszavont vezetői enge­délyek 56 százalékos növe­kedése. — A végrehajtó bizott­sági ülésen felmerült, hogy mit tesz a rendőrség a rendszeresen italozó, csa­ládját'elhanyagoló és mun­kakerülő személyekkel szemben? — Ismert előttünk a prob­léma. Sajnos gyakran kell ilyen személyekkel szemben intézkednünk. Látjuk, hogy az italozó és ilyenkor ga­rázda személyek családja szenved, résiben úgy, hogy a megélhetésük kerül ve­szélybe, másrészt az italozó személy üti, veri a feleségét és gyermekeit. . Sajnos az ilyen szülők gyermekei ke­rülnek legtöbbször veszé­lyeztetett helyzetbe. A gyer­mek- és fiatalkorú bűncse­lekményt elkövetők sok eset­ben ilyen családból kerülnek ki. A rendőri szerveink meg­, különböztetett módon odafi­gyelnek ezekre az esetekre. Amikor a feltételei megvan­nak, büntető-, vagy szabály­sértési eljárást indítunk, de egyre szélesebb körben al­kalmazzuk az ilyen szemé­lyekkel szemben a rendőri felügyelet alá helyezést, ez­zel is távol tartva őket a szórakozóhelyektől. Szerve­ink utasítást kaptak az ita­lozó, garázda, családjukat ve­szélyeztető személyek szám­bavételére és a rendőrható­sági felügyelet még kiterjed­tebb alkalmazására. A lakos­ságot is kérjük, hogy jelez­zék az ilyen személyeket. > — Tapasztalatunk az, hogy ezt a gondot csak rendőri eszközökkel megoldani nem lehet. Sokat tehetnek a mun­kahelyi kollektívák, a mun­kahelyek vezetői, a tanácsok és a lakókörnyezet. Nagyon aktívan tevékenykednek e gond megoldásán a tanácsok­nál működő gyermek- és if­júságvédelmi albizottságok. A munkakerülő személyek felderítését folyamatos rend­őri feladatnak tekintjük, és az eljárásainkat ezekkel szemben is szigorítjuk. — Kik és hogyan segí­tik munkájukat? — Az elmúlt időszakban a közrend-közbiztonság szilár­dításában a lakossággal és a társadalmi Segítőkkel együtt­működésben a kapcsolattar­tásban meghatározó szerepet töltöttek be a körzeti megbí- zottaink. Döntő többsége sa­ját körzetében lakik, ami elősegíti a helyi és személyi ismeretek szélesedését, a sta­bilizálódást. a bűncselekmé­nyek gyors és hatékony fel­derítését. Szerveink munká­ját jelentős számú áldozat­kész önkéntes társadalmi se­gítő támogatja. Több mint 2300 önkéntes rendőr, mint­egy 250 ifjúgárdista, 1200 közlekedési úttörő vesz részt a közbiztonsággal járó fel­adatok ellátásában. A me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács és területi szerveink szakbizottságaiban közel 1000 aktíva tevékenykedik. Fel­adataink megoldásában je­lentős segítséget adnak a társ fegyveres szervek, a ha­tárőrség, az önkéntes segí­tőivel, a munkásőrség, a honvédség. Jói segíti mun­kánkat a tűzoltóság, a jelen­tős számú önkéntes tűzoltó­val, a vám- és pénzügyőr­ség. A társadalmi tulajdon védelmében jó az együttmű­ködésünk 'a külső és belső ellenőrző szervekkel, üzem- rendészetekkel, vagyonőrök­kel. Ebből is látható, hogy sokszínű, változatos -a mun­kánk társadalmi segítése. Úgy érzem, e helyről i‘s kö­szönetét, elismerést kell mondani — mint ahogyan az a végrehajtó bizottság is tette a napirend összefog­lalásakor — mindazoknak, akik munkánkat sokoldalúan segítik, és ezzel hozzájárul­nak a közrend, a közbiz­tonság javításához, a lakos­ság nyugalmának biztosítá­sához. — Köszönöm getést. a beszél- • S. F.

Next

/
Thumbnails
Contents