Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

o 1982. április 10., szombat NÉPÚJSÁG MOZI Gondolatok a gyermek-nyelvoktatási konferenciáról 11 nemzetiségi úttöröfesztivál gálaestje N em véletlen, hogy a Békéscsabán e héten megrendezett II. gyer­mek idegennyelv-oktatási konferencia a három évvel ezelőttinél is több résztvevőt vonzott. A szakemberek, pe­dagógusok mind a három na­pon át hűséggel kitartottak. Mindnyájan tudták, érezték, hogy a TIT idegennyelv-ok­tatási választmánya égisze alatt életre hívott konferen­cia előbbre képes lendíteni a hazai gyermek idegen­nyelv-oktatás ügyét. Annál is inkább, mert a kisiskolás korú, később pedig az óvo­dás korú gyerekek idegen nyelvi foglalkozásai, szokta­tó tanfolyamai éppen a TIT keretében születtek meg, s tettek szert igen nagy nép­szerűségre. Az iskolán kívüli idegen nyelvi nevelés, oktatás ke­retei tehát nagyjából ki­kristályosodtak. A továbblé­pés ezután az ehhez kapcso­lódó tudományágak komp­lex kutatómunkáján, a re­méljük, hamarosan erre is alkalmassá váló pedagógus­képzésen. s a jobb feltétele­ken múlik. Napjainkban a gyermek idegennyelv-okta- tás eljutott oda — állapítot­ták meg a konferencián —,' hogy most már a minőség javítása legyen a fő cél. A konferencia munkájáról szólva — s ez nem részre­hajlás, de ténykérdés — fel­tétlenül említést kell ten­nünk a TIT Békés megyei Szervezetének a gyermekek idegen nyelvi nevelésében él­éi! eredményeiről. (A render zés. jogát éppen az e téren kifejtett tevékenységünk alapján nyerték el.) A me­gyei TIT idegen nyelvi szak­osztályának elnöke, Sipos Béla nagy érdeklődést kivál­tó előadása a konferencián jól összefoglalta és fejlődé­sében ábrázolta a TIT kere­tében folyó gyermek ide- gennyelv-oktatás megyei rendszerét. Joggal emelte ki a különböző formák közül a személyéhez is fűződő, úgy­nevezett szoktató foglalkozá­sok, tanfolyamok eredménye­it. A 13 évvel ezelőtti indu­lás óta, e formák módszer­tana gazdagodott, s .a kisis­kolás korról kiterjedt az óvodás korra is. Rendkívüli népszerűségét - bizonyítja, hogy csak Békés megyében ebben a tanévben a 32 cso­portban folyó óvodai szok­tató foglalkozásokon 534 óvo­dás vesz részt, az általános iskolai 131 szoktató tanfolya­mon pedig több mint 2300 kisdiák. Néhány szóban érdemes volna megfogalmazni a szakoktató tanfolyam lénye­gét. Először is fontos ismér­ve, hogy szorosan kapcsoló­dik' az állami idegennyelv­oktatás kezdetéhez, a szóbeli kezdő szakaszhoz. Fő.célja: az idegen nyelvű beszédre szoktatás, a helyes kiejtés és intonáció alapjainak leraká­sa mellett a nyelvek meg­szerettetése. A Békés megyei tapasztalatok azt is bizonyít­ják, hogy e szoktató tanfo­lyamok jó hatással vannak a gyerekek későbbi nyelv- tanulására, fejlesztik a gyer­mekek intellektusát, gazda­gítják személyiségét, sőt se­gítik az anyanyelvi beszéd­nevelést is. (Tudósítónktól) A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége áp­rilis 16—19-ig négynapos kul- túrkörútra hívta meg az ele- ki nagyközségi művelődési és ifjúsági ház Röpülj páva körének német csoportját. A négy nap alatt Győr-Sopron megye különböző helységei­ben — Mosonmagyaróváron, Lébénymiklóson és Kiltén — lép fel a 33 tagú eleki folk­lórcsoport. Műsorukon német nyelvű, jellegzetesen eleki népdalok szerepelnek, de ma­gyar népdalcsokrot, régi ha­Az idegennyelv-oktatással foglalkozó tudományok kép­viselői világszerte elismerték, hogy az, iskolai oktatás je­lenlegi gyakorlatával ellen­tétben a kisgyermekek jóval hamarabb alkalmasak —már 4 és 6 év között — az ide­gen nyelvek elsajátítására. Éppen azért, mert kisgyer­mekkorban még nincs ki­alakulva, szociális jelleggel megterhelve, a gyermekek artikulációs memóriája. Az viszont igaz, hogy az idegen- nyelv-oktatás megkezdésének optimális idejét még nem állapították meg pontosan. Az-óvodás korban megkez­dett játékos ■ tevékenységbe ágyazott idegennyelv-oktatás eddigi eredményei biztatók. A konferencián fel is vetet­ték, hogy az óvodai nevelési programban helyet kellene biztosítani számára. Sokan erre a gondolatra talán felhördülnek. Minek még megterhelni a kisgyere­keket. amikor már az óvo­dákban sem csupa játék az élet! Akik így gondolkoznak, azoknak érdemes volna ellá­togatni egy-egy idegen nyelvi foglalkozásra, s látni, milyen örömmel, lelkesedéssel ta­nulják az énekeket, a játé­kokat, az őket körülvevő tárgyak neveit cselekvés köz­ben a gyerekek. S a kisgyermekkorban el­kezdett idegennyelv-oktatás- nak egyéb, éppen a gyermek számára fontos funkciói is vannak. Mert a nyelvtudás mellett az idegen nyelvek tanulásával gazdagodik sze­mélyisége, tágul látóköre, fejlődik értelme. Tehát a kis- gyermekek idegennyelv-ta- nulását nem szabad csak praktikus szemmel vizsgálni. A háromnapos tanácskozás tizenhét előadása, a késő es­tébe nyúló, hagyományos pó­diumbeszélgetés egyrészt tartalmas tapasztalatcseré­nek, továbbképzésnek bizo­nyult a több mint kétszáz résztvevő számára, ugyanak­kor felvetette azt a gondola­tot is, hogy itt az ideje a ha­zai idegennyelv-oktatás min­den kérdését újragondolni. A formát, a módszereket, a tartalmat és a célt egyaránt. Hiszen a jelenlegi helyzettel nem lehetünk elégedettek. Erre állami idegennyelv-ok- tatásunk messzehangzó ered­ménytelensége figyelmeztet. A TIT pedig csak segíthet a társadalmi szükségletek ki­elégítésében, és esetleg bese­gíthet az oktatási rendszer hiányainak pótlásába. (Ezt meg is teszi.) S a konferen­cián, az elnök, dr. Szépe Györgv fogalmazta meg: a gyermekek idegennyelv-okta- tására úgy kell gondolnunk, mint egy feltétlenül megté­rülő, de hosszú távú beruhá­zásra. Ezért kell közösen gondolkodni a hatékonyabb tartalmon, formákon. a kisgyermekkori ide­gennyelv-oktatás rend­szerével és_ pedagógiai kérdéseivel foglalkozó békés­csabai konferencia — mint az ajánlástervezetéből is ki­tűnik — éppen ezeknek a formáknak a keresésén, a to­vábblépés lehetőségein mun­kálkodott. De céljaihoz csak segítőkész partnerek segítsé­gével juthat közelebb. B. Sajti Emese gyományokat őrző és meg­elevenítő népi játékokat is előadnak. A csoport műsorát színesíti a művelődési ház sramlizenekara, gombos- és szájharmonika-duója és -trió­ja is. A kultúrkörúton á szerve­zők bemutatják majd Győr- Sopron megye idegenforgal­mi nevezetességeit is. A cso­port tagjai megtekintik Mo­sonmagyaróvár nevezetessé­geit, Nagycenket és Fertőd látnivalóit, majd a pannon­halmi apátságot. Topa Sándorné Különös közönség töltötte meg csütörtök este a békés­csabai ifjúsági és úttörőház nagytermét. Az egyik szék­sorban ezüstös csillogású, flitterrel bőségesen díszített, hosszú ruhás kislányok ül­tek, mögöttük úttörő egyen­ruhás fiúcskák nyújtogatták a nyakukat a színpad felé. Akadtak bő inges, derekú^ kát széles övvel elszorító fi­úk, sokszoknyás, fonott hajú lányok is. A műsort megelő­ző hangzavarból néha szlo­vák, szerb,- román, német szavakat lehetett kiszűrni. A közönség azohban nem csak az ötödik országos nem­zetiségi úttörőfesztiválon sze­replő csoportokból és az'őket kísérő, betanító pedagógu­sokból állt. Jó néhány ér­deklődő is eljött, s így a te­rem majdhogynem kicsinek bizonyult. Az izgatott zsongás azon­nal megszűnt, amikor fel­gördült a függöny. Elsőként — mint jó vendéglátókhoz illik — a békéscsabaiak lép­tek színpadra. A Rábai út­törő néptáncegyüttes jól rep­rezentálta a híres megyei — Azt szeretnénk, ha az orosházi Petőfi Sándor Mű­velődési Központ valódi mű­velődési otthonná . lenne;\ olyat nyújtana az emberek­nek. amit otthon is megcsi­nálnak, illetve megcsinálhat­nának — kezdi a nagyszabá­sú tervek ismertetését a fiatal igazgató, Gonda Géza. Amit itt szertnének megva­lósítani, az- megyénk közmű­velődésében szinte egyedül­állóan impozáns, s úgy' tű­nik, alaposan átgondolt, megalapozott terv. De hát miről is van szó? Aki járt már ebben a műve­lődési központban, az tudja: két hatalmas méretű, eddig kihasználatlanul álló elő­csarnokkal, egy sokfélekép­pen hasznosítható, jelenleg „lomtárnak” vett, zárt belső térrel, valamint az egyik be­járata előtt, szépen alakí­tott, pergolás parkkal ren­delkezik. Nos, ezek hasznosí­tására, a közművelődés szol­gálatába állítására született egy terv, amelynek megvaló­sításában a művelődési köz­pont zömében húszon- és harmincéves népművelői dol­goznak. A terv, amely őszig, il­letve szabadtéri része jövő tavaszra megvalósul, a sokat emlegetett nyitott ház köz- művelődési forma egyik, a helyi adottságokra épített változata. Nos, a Hősök tere felőli előcsarnokot öt rész­re osztják. Az egyik a leg­kisebbek, és az „örök fiatal" felnőttek kedvét szolgálja, ez lesz a játszótér. Ingyenesen (és ez természetes ebben a formában) bárki igénybe ve­heti a kirakott játékokat, tárgyakat. A második az úgynevezett információs tér néptánchagyományókat, egy­úttal megalapozta az est han­gulatát. Az utánuk követke­ző jugoszláviai gyermekkar, amely lelkesen, színvonala­san adta elő a bánáti nép­dalokat, csak fokozta ezt a kellemes hangulatot. És kö­vetkeztek sorra a többiek: a szarvasi szlovák iskola cite- razenekara, a bonyhádi né- rpet együttes, amely vidám gyermekjátékot mutatott be,, a békéscsabai, a tótkomlósi szlovák iskolások, a méhke­réki táncosok és énekesek, a zempléni szlovák dalokkal fellépő sátoraljaújhelyi gye­rekek ... Tízperces szünet. után újabb 8 csoport lépett a színpadra. A luckai (NDK- beli) úttörő fúvószenekar bá­nyászhimnusszal, népdalok­kal szórakoztatta a közönsé­get. A mohácsi és a bony­hádi német népdalok ízelí­tőt adtak a más megyebeli nemzetiségi dalkultúrájából. Üdítő látvány volt a buda­pesti szlovák általános isko­la tánccsoportjának zemplé­ni karikázója, az elekiek ro­mán táncműsora, a solyrrrá­lesz. Itt fogadja majd az ér­deklődőket az animátor (népművelő), aki egyrészt azonnali felvilágosítást tud nyújtani a ház programjai­ról, másrészt az előtér tár­gyainak, eszközeinelc hasz­nálatáról. Ügy képzelik el, hogy ebben a térdarabban a művelődési központ vala­mennyi népművelője helyet kaphat, így közeli és azonna­li kapcsolatba kerülhet a közönséggel, az érdeklődők­kel. A harmadik lesz az úgy­nevezett olvasótér, ahol a kihelyezett folyóiratokat, új­ságokat, közhasznú kézi­könyveket, tájékoztatókat, is­mertetőket vehetnék kézbe a házba betérők. A negye­dik neve fonotéka. Amolyan házi stúdió hat fejhallgató­val. Nemcsak az itt felhal­mozott prózai és komoly, könnyűzenei készletből, de ..hozott anyag”-ból is lehet majd hallgatni, akár felvé­telt is cserélni: Az ötödiknek egyelőre vásártér a neve, mivel jobb kifejezést még nem találtak rá. Ide kurrens cikkeket forgalmazó és elő­állító kisvállalkozókat, ke­reskedőket, népi iparművé­szeket hívnak meg néhány napos ..kirakodóvásárra”. A Kossuth út felőli és a Hősök terére néző előcsar­nokokat összekötő folyosót különböző kiállításokra sze­retnék hasznosítani. Mivel ez a meglehetősen nagy alanterületű, a képeket és tárlókat szinte vonzó folyo­sószakasz nem rendelkezik természetes megvilágítással, könnyű a szervezők dolga. Úgynevezett spotlámpás megvilágítással mindenkor ideális fényviszonyokat tud­nak teremteni. A könyves* riak gyulai tánca. Kuriózum­nak is beillett — s nem vé­letlenül kapott nagy tapsott — a kópházi tamburazene- kar. Az estet záró budapes­ti szerb-horvát iskola kóló­táncosait pedig alig akarták leengédni a színpadról. A gálaműsor, amely csu­pán válogatást adhatott a fesztivál három napjának gazdag kulturális program­jából, jó bemutatkozási, sze­replési alkalmat kínált az ország nemzetiségi úttörő­együtteseinek. A Békéscsa­bán már hagyományos tava­szi rendezvény szép példája annak, hogyan kell gyei> mekkorban megtanulni az országhatárainkon belül és kívül virágzó nemzetiségi kultúra tiszteletét. Ez a néhány nap, s a ren­dezvényre a koronát feltevő gálaest több volt ismerkedé­si, szereplési lehetőségnél. A résztvevőknek maradandób­bat is nyújtott az est végén kiosztott emlékplakettnél: szép emlékeket a népek ba­rátságáról. —gubucz— boltra néző kisebbik elő­csarnokban bárki által igénybe vehető biliárd- és asztalitenisz-asztalokat he­lyeznek el. Az előcsarnok melletti üvegfalú belső udvarba a pi­henést, kötetlen beszélgetést szolgáló bútorok, dísznövé­nyek kerülnek. A falakat Csizmadia Margit kerami­kusművész alkotásaival dí­szítik. Néhány szobor, más térplasztika is kerül majd erre az udvarra bemutató­jelleggel. A főbejárat — amely ed­dig a Kossuth útra nyílt — is áthelyeződik a térre. A bejárat fölé teszik Magyaros Rudolf iparművész nagymé­retű kerámiáját. A bejárat elé, a térre, műanyag aszta­lok, székek kerülnek. így mód lesz arra is, hogy ez a „nyitott ház”-formának mint­egy előcsarnoka legyen — a kertészetileg szépen kialakí­tott térrel —, az itt leülő, beszélgető emberek közössége pedig kapcsolatot leljen a benti tevékenységi formák­kal. — A választék bővítése te­hát az elsődleges. A gyere­keken keresztül szeretnénk megnyerni a szülőket, a nagyszülőket. A megvalósu­lás előtt álló terveinket ép­pen ezért játszóház rende­zésével szeretnénk összeköt­ni. Ahhoz szeretnénk megte­remteni a feltételeket, hogy minden korú és érdeklődésű ember találjon itt valami olyat, ami hasznosan kitölti egy vagy éppen több órás szabad idejét — mondta ösz- szggzésül Gonda Géza. (Nemesi) II szőke indián Sokszor vagyunk úgy, hogy szívesen felidéznénk ifjúkori olvasmányainkat, szívesen- találkoznánk újra azokkal a regényhősökkel, akikre nyi­ladozó szívvel felbámul­tunk, és akiknek csodálatos kalandjait soha nem fe­lejtjük. Ki ne ismerné Wi- nnetou-t. ezt a hős lelkű, erős indiánt, aki — állított bár ezernyi csapdát eléje az élet — tudta, hogyan kell győznie? Lehet persze, sőt biztosan tudom, hogy ma nem állnak az első helyen az indiántörténetek, ma nem ezek a divatos olvasmányok tinédzser korban, de, hogy ma is hódítanak azért, azt jó néhány film sikere igazolja. Ezen buzdultam fel, ami­kor elhatároztam, megné­zem ,.A szőke indián" cí­mű NDK ifjúsági filmet, nézz,ük. mit produkálnak manapság a filmesek indián­témában? Bizony, alaposat csalódtam. Pedig Anna Jür­gen elbeszélése, amiből a rendező, Ulrich Weiss írt forgatókönyvet, nem lehet rossz elbeszélés. Mi több: izgalmas, kitűnő olvasmány lehet, hiszen utal erre a nem éppen jelesen sikerült forgatókönyv is. Látszik, hogy az irodalmi nyers­anyagban volt fantázia, a történet magva megragadja az olvasót, itt hézpt, csak éppen a nézőt nem viszi to­vább, egy idő után annyira belevesznek az irokézek folk­lórjának. hiedelemvilágának megjelenítésébe, hogy — cselekmény híján — ezen bizony ásítozunk. Miről is van szó? A XVIII. század végén va­gyunk, Észak-Amerikában. A franciák és az angolok küz­denek egymással a gazdag föld birtoklásáért, közben az őslakók, az indiánok fel­morzsolódnak a két küzdő fél között. Egy angol telepes szőke kisfiát, George-ot tú­szul ejtik az indiánok, és törzsfőnökük elhalt fia he­lyett annak fiaként fogadják maguk közé. George először lázadozik, majd lassan azo­nosul elrablóival, akikben számos, tiszteletre méltó vo­nást is felfedez. Hét év után, amikor a győztes ango­lok kiszabadítják a régi „tú­szokat”, George is hazake­rül családjához. Apja, anyja, testvérei azonban már idege­nek számára, és visszamegy, a vadonba, indián testvérei közé .. . Igen, lehetne ebből a szto­riból nagyszerű filmet csi­nálni, George sorsa valóság­gal tálcán kínálja a lehető­ségeket. A belső világában meghasonló fiú tragédiája többet érdemelt volna. Itt azonban majdnem minden a felszínen, és nem az emberi lelkekben . történik. Ulrich Weiss talán arra gondolt: a fiataloknak szánt filmben nem kell különösebb mély- lélektani elemzés. Ha nem is. de cselekmény, az igen! De ebben a filmben cselek­ményre alig, az indián hie­delemvilág megelevenítésére viszont rengeteg időt és mé­tert szántak a filmszalagból. Mostanában igen sokszor le kell írnunk, hogy a gyen­gécske rendezői munkát, a rendezői ötlettelenséget az operatőrök ellensúlyozzák. Itt is ez történt: Otto Ha- nisch-nak volt szeme a táj vad szépségeinek megörökí­tésére, és kamerái mozgatá­sával még ahhoz is hozzá­adott valamit, hogy ne érez- zünk -annyira statikusnak, beállítottnak egy-egy jelene­tet. Ez azonban kevés a si­kerhez. (S—n) Kultúrkörút Győr-Sopronba A jugoszláviai gyermekkar bánáti népdalokat énekel Fotó: Fazekas László „Nyitott ház”-tervek Orosházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents