Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

NÉPÚJSÁG 1982. április 9., péntek Becsüljük meg élővizeinket Élővíz-csatorna belterületi szakasza Németváros területén Korábban már hírt adtunk arról, hogy- a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság meder­takarítási munkákat végez a az Élővíz-csatorna Gyula vá­ros belterületi szakaszain. A napokban fejezték be a Vá­rosház utcai és a Béke su­gárúti közúti híd közötti Élő­víz-csatorna szakasz meder­takarítási munkáit — mint­egy ÍÍOU köbméter iszap eltá­volításával és a régi levegőz­tető berendezés leszerelését. Megtörtént a gyulai lecsapo­ló csatorna torkolati szaka­szának az iszaptakarítása a Gyóni Géza utcánál, ahon­nan mintegy 300 köbméter iszapot és uszadékot szállí­tott el az igazgatóság. Az Élővíz-csatorna teljes belterületi szakaszán általá­nos „nagytakarítási” munkát végeznek kézi- és gépi erő­vel. Folyamatosan dolgozik öt tehergépkocsi, egy Wei­mar' rakodó, egy Werrinsky kiskotró, két Styhl fűrész­gép, két szivattyú, két szál­lítószalag és mintegy 50 ku­bikos és szakmunkás. A ma használatos korszerű gépek, berendezések, jármű­vek gyakran különleges ke­nőolajat igényelnek. A me­zőgazdaság importgépei és az itthon gyártott Rába-trakto- rok is jórészt Shell-olajok- kal üzemelnek, ezekből egy hordó több mint 11 ezer fo­rint. Egyáltalán nem mind­egy tehát, hogy mennyi időn­ként kell lecserélni ezt a drága anyagot. De értékes olajat használnak nemcsak kenésre, hanem hűtésre, vagy a hidraulikák működtetésére is. Napjainkban általában ak­kor cserélik az olajat, ami­kor a mechanikus szennye­ződés foka elér egy bizonyos szintet, de ekkor még az olaj vegyi összetétele gya­korlatilag változatlan, és egyéb tulajdonságai sem ten­nék szükségessé az olajcse­rét. Tovább lenne használható az olaj, ha a mechanikai szennyezettséget a helyszí­nen ki lehetne vonni, és így a szennyező anyagok mint katalizátorok nem fokoznák az olaj kémiai romlását sem. A járművekbe épített olaj­szűrők ezt a célt szolgálják, de azok a korlátozott mére­tek miatt eleve nem lehet­nek olyan hatékonyak, mint egy külön erre a célra konst­ruált szerkezet.. Ilyen szerkezet ugyanis lé­A Békés megyei műszaki­fejlesztési hónap keretében szervezett rendezvényt a MAE Állatorvosok Társasá­gának Békés megyei szak­osztálya tegnap, április 8-án, Békéscsabán, a házinyulak egészségvédelméről. Elsőként dr. Sinkovics György, a hódmezővásárhe­lyi állategészségügyi főiskola adjunktusa tartott előadást a nagyüzemi és kisüzemi nyúltenyésztés tartástechno-, lógiai és takarmányozási Az Élővíz-csatorna medre és partja elszomorító képet nyújtott a víz leengedése után. (Eddig mintegy húsz tehergépkocsi szemetet szál­lítottak el, melyben sajnos megtalálható volt a használt autógumi, tűzhely, mosógép, kerékpár, babakocsi és fel­mérhetetlen mennyiségű használt fólia és egyéb hul­ladék.) Ezek a tények azt bizo­nyítják, hogy a lakosság sze­métdombként használja az Élővíz-csatornát, és így meg­akadályozza, 'hogy az élővíz eléget tegyen rendeltetésé­nek, hogy Gyula, Békéscsa­ba, Békés városának tiszta, jó levegőt, a mezőgazdaság­nak friss vizet biztosítson. A vízügyi és tanácsi szer­vek rendszeresen milliókat fordítanak az Élővíz-csator­na felújítására és karbantar­tására, kérjük, hogy a la­kosság — saját érdekében — ezeket az erőfeszítéseket job­ban becsülje meg! tezik, egy magyar találmányt kivitelezett a füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet. Az általuk gyártott B—3 típusú olajszűrőkocsi üzem közben, a felhasználás helyén tisz­títja meg a szennyezett ola­jat. A számítások szerint rendszeres használatával az olajfelhasználás mintegy a felére csökkenthető, különö­sen komolyabb szerszámgé­peknél, nagy értékű, állandó­an üzemelő berendezéseknél lényeges, hogy leállás nélkül, üzem közben is elvégezhető a szűrés. A szennyező anya­gok eltávolításával javul az olaj kenőképessége, így — mintegy másodlagos hatás­ként — csökken az energia­felhasználás is. Ezt az eszközt már hasz­nálják a gyakorlatban, a Csepel Autógyárban például egy olajszűrőkocsi egy év alatt 1,2 millió forint megta­karítást eredményezett. Ér­demes tehát szélesebb kör­ben is használni, ezert ren­dez a KISZÖV — a szövet­kezeti koordinációs bizottság megbízásából — a békéscsa­bai Generál Szolgáltató Ipari Szövetkezetben bemutatót. Április 9-én, mar pénteken délelőtt 10 órakor a füzes­abonyi Vegyesipari Szövet­kezet dolgozói a gyakorlat­ban is bemutatják, hogy mire képes az általuk gyártott szűrőkocsi. problémáiról. Dr. Vetési Fe­renc, a budapesti állatorvos­tudományi egyetem docense a házinyúl egyes fertőző és nem fertőző betegségeiről adott rövid tájékoztatót. A vasutas művelődési házban az előadásokat mintegy száz érdeklődő hallgátta meg; részt vettek a rendezvényen az ÁFÉSZ-ek nyúltenyésztő szakcsoportjait és a nagy­üzemeket képviselő szakem­berek. m. sz. zs. Hőszigetelő falak A falszerkezeteknek szá­mos előírásnak kell megfe­lelniük. Ilyen előírás a szi­lárdság, az előnyös hom­lokzati megjelenés, no és a többféle — hőszigetelési, hőfokcsillapítási, páradiffú­ziós és egyéb — hőtechnikai követelmény. Emeljük ki a sorból a hőszigetelést, és e szempontból vegyük szem- ügyre a magánépítők állal is használt falszerkezeteket. A kézi falazóelemek leg­nagyobb előnye az egyszerű­ség, viszont szilárdságuk mi­att teherhordó szerkezetként csak családi és kis társashá­zak építéséhez használha­tók. Hazánkban is megszülettek a vázkerámia gyűjtőnévvel illetett Alfa és Rába fantá­zianevű falazóelemek. Ezek egy rétegben — 30 centimé­ter vastagsággal — megfelel­nek az új hőtechnikai szab­vány követelményeinek. Ezeknél jobb hőszigetelő a porózus anyagú, üreges Po- roton tégla. A szigorúbb hő­védelmi követelményeknek viszont csak úgy tudnak eleget tenni az egyrétegű téglafalak, ha az üregeket hőszigetelő anyaggal töltik ki. illetve, ha a belső és a külső kerámiaréteg közé hő­szigetelő lapot ragasztanak. Ilyen falazóelemet Thermo- ton néven már a hazai tég­laipar is gyárt. Hazánkban évente mintegy 2 milliárd kisméretű tégla­egységnek megfelelő falazó­anyag készül. Ebből az idén 310 millió lesz a korszerű­nek tartott Uniform, Poroton és Thermoton elemek száma. Ha sikerülne meggyőzni az építőket a kisméretű tégla rossz hőtechnikai tulajdonsá­gáról, akkor az előbbi termé­kek, kiegészítve az egyéb üreges — ha nem is a leg­korszerűbb, de a kisméretű téglánál feltétlenül előnyö­sebb — elemekkel, elegen­dők lennének az épülő laká­sok határoló falaihoz. Az új hőtechnikai szabvány máso­dik, szigorúbb követelménye­ket tartalmazó lépcsőjének bevezetéséig — 1986-ig — viszont évi 200 millió da- rabra kell felfuttatni a kor­szerű falazóanyagok terme­lését. Erről nemrégiben a gazdasági bizottság a Mi­nisztertanácsnak tett jelen­tést. És mi lesz a hagyományos téglafalakkal? Ezek utólagos hőszigetelésére több megol­dás is kínálkozik. Vegyük sorba ezeket. A kézi falazóelemekével rokon anyagú — úgyneve­zett kőszerű — hőszigetelő lapok (amelyek gázbetonból, kőszivacsból, vagy perlit be­tonból lehetnek), nagy elő­nye, hogy különleges felület­védő burkolatot nem igé­nyelnek, s a szokásos mó­don vakolhatok. Hátrányuk viszont, hogy szigetelőké­pességük az úgynevezett ha­tékony szigetelő anyagoké­hoz képest kicsi, s így kö­rülbelül 12—17 centiméter vastagságú réteg szükséges ahhoz, hogy a falak hőátbo­csátási tulajdonságát a kí­vánt mértékben csökkent­sék. A hatékony hőszigetelő anyagok közül legelterjed­tebb megoldás a polisztirol­hab alapú dryvit. A szálas szigetelő anyagok felületvé­delme ennél jóval bonyolul­tabb és költségesebb. A pa­la- vagy például a cement­kötésű faforgácslap-burko­lathoz külön tartószerkezet is szükséges. Sok esetben célszerű le­het a hőszigetelő vakolat alkalmazása. Ez az eljárás azonban csak akkor haté­kony, ha a szükséges vako­latvastagság nem haladja meg a 4-5. centimétert — tehát a vakolat hővezetési tényezője megközelíti a ha­tékony hőszigetelő anyago­két — továbbá, ha a vakolat géppel felhordható. Ilyen tulajdonságokkal csak kü­lönleges, polisztirolhab­gyöngy- és duzzasztottper- lit-adalékos vakolatok ren­delkeznek. . Németh K. Géza OLAJMEGTAKARÍTÁS — ENERGIATAKARÉKOSSÁG Szűrőkocsi-bemutató a Generálban L. L. II nyulak egészségvédelméről Orosházi Univerzális Szövetkezet Minden megváltozott Csaknem esztendeje annak, hogy lapunkban az orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezet nagyszabású ter­veiről, az új vezetés elkép­zeléseiről tudósítottunk. Ak­kor az üzleti jó hírnév, a nyereséges gazdálkodás meg­teremtéséért indult meg a harc. Vajon hol tartanak ma? Tervek és tények Feszített volt a tavalyi ter­vünk. Az árbevétel 10 mil­lió forintos, 35 százalékos növelését tűztük ki célul, és ezt nemcsak teljesítettük, de túlteljesítettük — mondja az elnök, Szabó Géza. — Az eredmény 75 százalékkal, a bérszínvonal kilenc százalék­kal, dolgozóink jövedelme pedig 11 százalékkal nőtt. — Minden megváltozott itt — mondja a gyesről egy éve visszatért ’ Sonkoly György- né, Beszélgetés közben is jár a szőke fiatalasszony keze, tesz-vesz a nyomdagépen. Rendszeres szondáztatás Lényegesen jobbak a mun­kakörülmények, és egészen más az emberek magatartá­sa is. Azelőtt mindig voltak, akik iszogattak, közel van a kocsma, kiszaladtak egy fél­decire. De amióta szondáz- tatnak és fegyelmi, sőt oly­kor elbocsátás is jár az ilyes­miért, meggondolják az em­berek, hogy érdemes-e. Ér­ződik, hogy másként gazdál­kodik a szövetkezet. nos is fiatal ember. A GEL- KA-tól jött át, és hogy meg­érte-e, arra így válaszol: — Ennyi haragosom soha nem volt. A. lakosság nehez­tel, ha alkatrészhiány miatt kénytelen vagyok a szolgál­tatást visszamondani, a szer­viz dolgozóival meg olykor­olykor bérproblémáink van­nak. Ezen a poszton nem elég műszaki szakembernek lenni, a gazdasági dolgokhoz is érteni kell. Nem bántam meg, hogy eljöttem, de azt hiszem, néha jobb lenne sze­relőnek lenni, mint vezető­nek. Hogyan tovább? A szövetkezetben sok te­rületen megteremtették az intenzívebb és termeléke­Az elmúlt esztendőben új nyomdai berendezéseket is vásárolt a szövetkezet Fotó: Veress Erzsi Szép számok, amelyekért igen keményen meg kellett dolgozniuk. Ugyanis döntő mértékben a termelékenység és a létszám növelésének kö­szönhető a növekedés. Szer­vezettebb, áttekinthetőbb lett a munka. — Megváltozott szövetke­zetünk szervezeti felépítése. Az egyes tevékenységeket (van vagy negyvenféle) küA lön üzemrészekbe tömörítet­tük. Ezek munkájáért az üzemvezető a felelős. Itt alap­elvünk volt, hogy a megfe­lelő helyre, a megfelelő em­ber kerüljön Ha kellett, ak­kor leváltottunk, áthelyez­tünk egyeseket, másokat „kintről” hoztunk. Az elnök szavai kemények, határozottak. Nem vitás, vég­hez vitte, amit akart. A la­káskarbantartó üzem régi műszaki gárdájából például senki nem maradt meg a szövetkezetnél. Mégis (vagy talán ezért?) az árbevételük 72 százalékkal haladta meg az előző évit. — Szolgáltatni csak na­gyon jó szakemberekkel le­het. Igyekszünk hát dolgo­zóink szakképzettségét nö­velni. Továbbképzésekre, tanfolyamokra járatjuk őket. Mindenkinek adott a lehető­ség, ’hogy szakmája kiváló­sága legyen. Törekedünk ar­ra, hogy ezt anyagilag és er­kölcsileg is elismerjük. Kiszélesítették a teljesít­ményelszámolás rendszerét. Csoportbéreket állapítottak meg, amit aztán az egyes ta­gok teljesítménye alapján osztanak szét. Belső utasítá­sok sorával szigorították meg a munkafegyelmet. Szopkó Rudolf háztartási gépeket javít. Még csak két hónapja dolgozik a szövetke­zetben. A kérdésre, hogy megtalálja-e a számítását, el­mosolyodik: — Pesten az Űttörő Áru­házban dolgoztam fix bé­rért. Itt teljesítménybért ka­punk: ahhoz, hogy annyit ke­ressek, mint régi munkahe­lyemen, nagyobb gyakorlat­ra van szükségem. Remélem, hogy Orosházán hamarabb sikerül lakáshoz jutni, mint a fővárosban. Haskó János már régebbi dolgozója a szövetkezetnek, neki kiforrottabb a vélemé­nye: ■— Ügy érzem, hogy most indul igazán fejlődésnek ez az üzem. Látok benne fantá­ziát. Ha megvalósulnak azok az elképzelések, amikről be­szélnek, jobb lesz itt dolgoz­ni. Elsősorban a munkafel­tételek javítására gondolok. Most még saját szerszámain­kat is használnunk kell. Csak fokozatosan tudja a szövet­kezet a modern műszereket beszerezni. Rádió- és tévéműszerész kollégájánál lényegesen ke­vésbé bízik a jövőben Faze­kas László. Ö már megunta a szerelő-javító munkát. — Idegesít — mondja té­tován, de hogy konkrétan mi a baj, nem derül ki. Za­varó az alkatrészhiány, meg úgy tűnik, a jövedelmével sem egészen elégedett. Vál­toztatni akar, úgy érzi, mint anyagbeszerző sokkal ered­ményesebben tevékenyked­hetne. Egyelőre“ töpreng, az a benyomásom, maga sem tudja, mit akar igazán. A szerviz vezetője, Hudák Já­nyebb munka feltételeit. Mi­lyen tartalékaik vannak még? — A termelékenység nö­velését várjuk — magyaráz­za az elnök — a létrehozott új szervezetek összecsiszoló- dásától, gyakorlottabb, ola- jozottabb működésétől. No, és a régi és új emberek ösz- szebarátkozása, a jobb mun­kahelyi légkör kialakulása is jelent némi húzóerőt. No­ha ezek nem elhanyagolha­tó tényezők, nagyobb ered­ményt hozónak tartjuk a kü­lönféle kisvállalkozási for­mák bevezetését. Az idei tervek között sze­repel átalánydíj-elszámolá­sos részlegek, szakcsoportok, gazdasági munkaközösségek létrehozása. A munkakörül­mények jobbítására pedig ősszel jelentős beruházásba kezdenek. Két éven belül szeretnék elérni, hogy a köz­ponti szerviz új épületbe köl­tözzön. Növelni kívánják a szövetkezetben foglalkozta­tottak létszámát is. Jelenleg 186 dolgozójuk van, és kö­zülük 143-an szakmunkások. Továbbra is nagy gondot fordítanak a munka- és üzemszervezésre, az anyagel­látás javítására. Ez utóbbi különösen fon­tos lenne, megvalósítása azonban akadályokba ütkö­zik. Eltekintve attól, hogy az alkatrészhiány országos prob­léma, a szövetkezet esetében más is gondot okoz. A 40 százalékkal felfutott terme­lés megnövekedett készlet- és energiaigényét ugyanis csak nehezen tudják finanszíroz­ni. Ehhez belső forrásaik, a képződő eredmény (szolgál­tatásról lévén szó) kevésnek bizonyul. Szatmári Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents