Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

1982. április 9., péntek Színházi bemutató „Intézetünknek a társadalmi és egyéni érdekeket egyaránt szolgálnia kell” Szakonyi Károly: Hongkongi paróka fl pályaválasztás gondjairól Kár, hogy Szakonyi Ká­roly darabjának előadásáról írva nem csupán a legjobba­kat jegyezhetem le. Hiszen a szerző munkássága és a Hongkongi paróka számos színházban megtörtént si­kersorozata is azt bizonyít­ja, hogy a közönség hálásan reagált, ha mai életünk visz- szásságait látja a színpadon. Ügy tűnik, a valóság bőven termi a megírásra érdemes témákat. Még csak túlságo­san elgörbíteni se szükséges a tükröt, hogy szatíra kere­kedjék viselt dolgayikbol. Szakonyi Károly pedig értő módon válogat a gazdag kí­nálatból, s szórja pazarlóan ötletfricskáit. A Hongkongi paróka a ta­laját vesztett, uborkafára felkapaszkodott vezető réte­get veszi célba. És a munkás­beletörődést. Eldönteni sem lehet, melyik magatartásfor­ma veszélyesebb. Közösen ábrázolva, egymást erősítve: vitriolos szatíratéma. Nem is értem, miért nem hatott rám olyan istenigazából. Ta­lán, mert ugyanebben a szín­házi évadban, ugyanebből a székből nézve, szinte sza­kasztott hasonló módon kez­dődött már egy' másik darab. Még a színészek is szinte azonos szereposztásban téb- láboltak a fürdőszoba előtt, keresgéltek zoknit, könyvet, elveszített önmagukat. A Hongkongi paróka előadá­sán hosszú ideig azon töp­rengtem: ugyanez a helyzet hogyan is volt a Párhuza­mosok a végtelenben talál­koznak című darab bemu­tatóján. Egy hatásos írói- rendezői-színészi bravúr tu­dott csak kizökkenteni az állandó párhuzamba állítás­ból. Arra a jelenetre gondo­lok, amikor a férj két tele­fonban egyszerre beszél a feleségével és a szeretőjével. Szakonyi Károly egyik erőssége, hogy jó szerepeket ír. Zömmel jókat. Ám a csabai előadásból úgy tűnt: néhány figura (mint például a nyaralóban felsorakozó „káderek” feleségei) csak azért került a darabba, hogy az emberek párosán legye­nek. Képes műsorfüzetet jelen­tetett meg a színház az elő­adás alkalmából. Idéznek régi — pozitív! — kritiká­ból, olvasható a szerző val­lomása, nyilatkoznak a fő­szerepet alakító színészek, és az előadás rendezője, Illés István is. Az interjúban megkérdezték a rendezőt, „mit vársz az előadástól?” Válasz: „azt, hogy értsék, s ha nem így lenne, ideköltö­zöm.” Nos, ha baj lenne a kollektív értelem rám eső részével, és valamit nem értenék, s a rendező tény­leg jön, költözik, néhány napra nálam a kisszobában megaihat. (Tudom, tréfál­kozott csak a nyilatkozatá­ban, magam is tréfának szánom a meghívást.) Vi­szont komolyan el lehet gon­Gálí'y László Sas Béni szere­pében Fotó: Fazekas László dolkozni, mennyi jó és mennyi hátrány származik abból, ha valaki ugyanazt a darabot egy évtizeden be­lül immár harmadjára ren­dezi. (A műsorfüzetből tu­dom, hogy jelen esetben így történt.) Vitathatatlan előny, hogy Illés István érzi Szako­nyi komédiáját. És termé­szetesen érti is. Együtt töl­tött éveik, a közös munka bizonyára egymás gondola­tának ismeretét-eredményez­te. Kérdés viszont, hogy tud-e a rendező mindig újat mondani? Feltételezem ugyanis, hogy Budapesten nem ugyanazt az előadást rendezte, mint amit az ős­bemutatón, Miskolcon. Ma­radt-e valami a tarsolyában nekünk is, amit eddig nem valósított meg a Hongkongi parókával ? A békéscsabai előadás üresjáratait, tem­póvesztéseit, az állóképeket látva felmerül bennem az aggodalom: nem kellett-e volna új ötletekkel „feltöl­tődni”, mielőtt harmadszor­ra is színre viszi a darabot? A színészgárdából tetszett Hídvégi Mária, a túlbuzgó, főnökét kutyahűséggel szol­gáló titkárnő szerepében. Dénes Piroskára és Petro- zsényi Eszterre osztották a korábban már jelzett „tölte­lékszerepeket”, nem csoda, ha nem sok mindent tudtak kezdeni álfeladatukkal. Pel- sőczy László egyszer ját­szott, máskor birkózott a feladattal, mikor mire volt lehetősége. Medgyessy Pál és Kátó Sándor olyan „si­kerrel” tette jelentéktelenné a rájuk bízott vezető típusok se hal-se hús alakjait, hogy a megszólaltatott figu­rák is tökéletesen nélkülöz­ték az élet maradványait. Felfogás kérdése: számomra rokonszenvesebb, amikor je­lentéktelen embereket is fi­gyelmet érdemlő eszközökkel Beszélgetés dr. Kincses Lászlóval, a Békés megyei PTI igazgatójával mintáznak. Színészi telitalá­lat Gyurcsek Sándor mun­kása, aki, élve a megírt sze­rep lehetőségeivel, sok-sok ismerősből egyetlen, megis­mételhetetlen, mindenkire hasonlító, mégis egyedi em­bert teremtett. Nem halvá­nyítva el, inkább erősítve a Jancsik Ferenc által szín­padra vitt (ugyancsak kitű­nő!) II. munkást. Szentir­mai Éva emlékeztetett leg­tovább a korábban már em­lített „Párhuzamosok”-ban megszólaltatott nőalakra, még akkor is, ha az ottani takarítóasszonyból immár ..előlépett” feleséggé. Persze, érthető, ha egy új szerep színeinek a keresésekor visz- sza-visszatéved az ecset az átélt siker palettájához. Ám, ahogy haladt előre a darab, úgy sikerült új ár­nyalatokat is hozzákevernie. Felkai Eszter volt a hódító, a démon. Hosszú ideje ő színpadunkon az ügyeletes szerető. Becsületére váljon, hozza is lankadatlanul a szerepeket. Ha mégis valami hiányérzetem támadt mosta­ni színre lépésekor, az bi­zonyára a saját hibám. Ar­ra mindenesetre ismét fi­gyelmeztet ez az értékelés, hogy még jobban becsüljem a színészek munkáját. Hi­szen a jónak örülni tudunk, a rosszat kifogásoljuk, de a hiányérzetet megfogalmazni se lehet. Azt a színésznek kell eltüntetnie, amikor a színpadra lép. Gálfy László az előadás abszolút fősze­replője. Szinte hátára veszi az egész darabot, s . közben még mosolyogni is marad ereje. Még ha ez — szerepe szerint — torz nevetéssé is válik. Az előadás egyenetlen­ségeit Gálfy László játéka se pótolja, általa sem „megy a mennybe” ez a színházi este. A díszlettervező Fábián Gabriella és a jelmeztervező Egedi Edit munkája ponto­san illeszkedett a kollektí­va produkciójához, nem emelve, de nem is csökkent­ve a Hongkongi paróka’ bé­késcsabai bemutatójának ér­tékeit. Andódy Tibor A költészet napja alkal­mából szerdán este Hajdú- hadházán a helyi könyvtár­ban Köröstáj-estet rendez­tek. A hajdúhadházi kultu­rális intézmények, a társa­dalmi szervek, a különböző üzemek, az ÁFÉSZ és a SZÖVÁLL meghívására Csoór István író, Sarusi Mi­hály író, Szúdy Géza és Zsa- dány Lajos költők mutatkoz­tak be a költészetnapi esten. A vendégeket Szabó Jó­zsef, a nagyközségi pártbi­zottság titkára köszöntötte, majd Sass Ervin, lapunk fő­munkatársa beszélt az I960 óta rendszeresen megjelenő kulturális melléklet céljáról, — Minden intézet életében jelentős az első évtized. Számvetésre sarkallja az em­bert, amely csak akkor le­het reális, ha a lényégre irá­nyul. Ezért választottuk mot­tóul az ön által hangsúlyo­zott gondolatot... — Létrejöttünk óta mun­kánk fundamentumát képezi az érdekegyeztetés. A pálya- választásban az egyéni és társadalmi érdekek érvényre juttatása és a harmóniára törekvés egyaránt fontos. El­vileg a társadalmi és egyéni érdekek között nincs ellent­mondás, mert a társadalom­nak és az egyénnek egyaránt az a fontos, hogy az egyén olyan pályára kerüljön, ahol a legtöbbet tudja nyújtani. — Gyakorlatilag más a hely­zet: vannak feszültségek. Miből adódnak ezek? — A tanulók pályaválasz­tása döntően a gyermek mik- rokörnyezetétől (család, is­kola), a társadalmi, gazda­sági viszonyoktól és a tudat- formálástól függ. E viszo­nyok fejlődésének vannak eredményei, de fellelhetők feszültséget okozó tényezők is. — Szóljon röviden a 10 év be­iskolázási eredményeiről, gond­jairól! — A szakmunkástanuló­beiskolázási tervet évről év­re teljesítjük. Ezen belül so­kat javultak a beiskolázás arányai. Nincs gond a ven­déglátóipari szakmák bené­pesítésével. A mezőgazdaság és élelmiszeripar területén is előbbre léptünk. Nem „hi­ányszakma” napjainkban már a gépi forgácsoló, cipőfelső­rész-készítő, növénytermesz­tő gépész, sütő, cukrász, sza­kács, vendéglátóipari eladó pálya. Csökkent a „divatos” szakmunkáspályákra való túljelentkezési arány (pl. ru­házati eladó, autószerelő). Túlzottan népszerűek azon­feladatairól, majd — a köz­reműködő Korompai Vali színművésznő segítségével — sorra bemutatta az estre ér­kezett békési költőket és író­kat. Az őszi Űj Aurora-est után ez a Köröstáj-est is hozzájá­rult ahhoz, hogy a Körösök völgyének irodalmi életét a Hajdúságban is megismer­jék, felleljék azokban a min­denkit érdeklő, közös voná­sokat. A találkozó után a hajdú­hadházi irodalombarátok és vendégeik hosszasan elbe­szélgettek, ismerkedtek egy­mással. (n) ban az egészségügyi közép­fokú iskolák, kereskedelmi, közgazdasági, autószerelő szakközépiskolák, míg mások beiskolázási gondokkal küz­denek (pl. gépi forgácsoló, növényvédelmi szakközépis­kolák). Nem is beszélve a megyénk gazdasága szem­pontjából fontos szakmun­káspályákról (pl. marós, he­gesztő, magasépítő ács, ser­téstenyésztő, baromfihús-fel­dolgozó). — A pályaválasztás, beiskolá­zás területén jelentkező gondok­nak mik a közvetlen okai? — A szakképzés és a gaz­daság munkaerő-szükséglete közötti feszültség több for­rásból adódik. A vállalatok nem egy esetben szinte . a szakképzés kifutási idejének figyelembevétele nélkül igénylik a szakembereket. Nem elégedettek a szakem­berek képzettségi szintjével; ,;kész” szakembereket vár­nak, nem számolnak a be­illeszkedés rájuk háruló fel­adatával. Talán még bonyolultabb az egyéni orientációk és a kép­zési lehetőségek között fe­szülő konfliktus. A fiatalok egy részének az alulképzés tényével kell számolnia, vagyis azzal, hogy adottsá­gait nem tudja teljesen ki­bontakoztatni. Ez társadal­munk jelenlegi szintjén ter­mészetes jelenség. Gazdago­dott a pályaismeret mennyi­ségében és mélységében, mégis találkozunk téves, el­avult, felületes, hiányos pá­lyaismerettel. A gimnazisták idegenkednek a fizikai mun­kát igénylő pályáktól. Ennek tantervi, szemléletbeli és tra­dicionális okai egyaránt van­nak. A tanulói önismerethi­ány gyakori következménye a képességek alul-, illetve felülértékelése. — A pályaválasztási munka színvonalának emelését hogyan segíti az intézet? — Az ifjúság pályaválasz­tásának segítése társadalmi feladat. Ebben kiemelt jelen­tősége van az alapvető szín­tereknek: az iskolának, a családnak, a munkahelynek. Intézetünk speciális felada­tok ellátásával kapcsolódik a tevékenységbe. Évente mint­egy 200 fiatal részesül. pszi­chológiai vizsgálaton alapuló szaktanácsadásban. Az ér­telmi fogyatékosok mind­egyike számára biztosítjuk a gyógypedagógiai .tanácsadást. Pályaválasztási beszélgetésen évente 350—400-an vesznek részt, és sokan igénylik pá­lyaválasztási információinkat is. Propagandamunkánk sok­irányú: mágába foglalja a kiadván-ykészítfst, pályabe­mutatók, vetélkedők, játékok, kiállítások szervezését egy­aránt. Üzemi munkánk első­sorban az üzem—iskola együttműködésre koncentrá­lódik. Helyzetfeltáró, elemző, értékelő tevékenységünk köz- gazdasági, munkaerő-gazdál­kodási, pedagógiai, pszicho­lógiai jellegű. Továbbképző munkánkat a pedagógusok, üzemi szakemberek körében végezzük. A szülők tudatfor­málására közvetlen eljárá­sok, módszerek alkalmazásá­val is vállalkozunk (szülői értekezletek, pályaválasztási beszélgetések). Nélkülözhe­tetlen feladatunk a koordiná­ció, amely a tanulók pálya- választásában érdekeltek munkájára vonatkozik. — Milyen politikai feladatokat kell ellátniuk? — Munkánkban a szak­maiság és a politikum egy­aránt érvényre jut. Gondol­junk csak az érdekegyezte­tésre, a fizikai dolgozók gyermekei vagy a hátrányos helyzetűek pályaválasztásá­nak segítésére, mint politi­kai feladatra. — Tárgyi és személyi feltéte­leik megfelelnek-e a feladat­nak? — Tizenegy főállású dol­gozónk van, szakmai kép­zettségük megfelel a követel­ményeknek. Költségvetésünk éves szinten 1 millió forint. A munkához szükséges fon­tosabb eszközök (műszerek, tesztek, sokszorosító) rendel­kezésünkre állnak. Az inté­zet azonban már kinőtte ezt az épületet, s ez nem teszi lehetővé a feladatok zavar­talan elvégzését. — A pályaválasztási munkában milyen sikerélmények adódnák? —1 Jó érzéssel tölt el ben­nünket, ha tevékenységünket megyei vagy országos szin­ten a hivatalos szervek el­ismerik. Gondolom, nem tű­nik szerénytelenségnek, ha propagandamunkánkat módj- szertani és gyakorlati vonat­kozásban egyaránt kieme­lem. Fő érzelmi hajtóerőnek mégis azokat a szülőktől, gyerekektől jött elismerő le­veleket említem, melyek új­ra és újra megerősítenek bennünket abban a hitben, hogy hasznos ügyet szolgá­lunk. Tanulóktól vett idézettel zárjuk a beszélgetést: „Nagy örömmel közöljük, hogy a gyomai iskolába, amit első helyen jelöltünk, felvételt nyertünk. Köszön­jük a pályaválasztási inté­zetnek azt, hogy megerősí­tették önbizalmunkat, szíve­sen segítettek választani ...” Gubucz Katalin Köröstáj-est Hajdúhadházán Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Holográfia az iparban. 8.37: Spanyol szerzők muzsiká­jából. 9.06: ..Vár egy új világ . . 9.36: Nemzetközi mesefesztivál. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Ritkás erdő alatt. József Attila versei. 10.40: Tánczene Pozsonyból. 11.00: Gondolat. 11.45: Morley-madrigálok. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.04: Daloló, muzsikáló tájak. 14.44: Magyarán szólva. 15.05:9 öz. 15.13: Hangszernyelven. 16.00: önbecsülés. 17.05: ...hogy kevesebbe kerül­jön. 17.32: Magyar előadóművészek. 19.15: Homo Ludens. 19.35: Jékely Zoltán emlékezete. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: A gépészmérnök háztájija. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Üjság. 23.20: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Sullivan operettjeiből. 9.21: Intermikrofon. 9.41: Bent van a főnök? 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Nótamuzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: Csak betühűség. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: West Side-i történet. 18.45: Slágerek’ mindenkinek. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Arckép — emlékeinkből. Pécsi Sándor. 21.44: A Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik. 22.30: Engedje meg! . . . 23.20: Szimfonikus táncok. III. MŰSOR 9.00: Mindenki zeneiskolája. 9.53: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 10.31: Operaáriák. 11.05: Orosz muzsika. 12.00: Charles Münch vezényli a Bostoni szimfonikus ze­nekart. 14.00: Mühelyék és alkotók. 14.47: Magyar művészek opera­felvételeiből. 15.39: Világújság. 15.59: Nemes Nagy Ágnes: Met­szetek. 16.09: A kamarazene kedvelői­nek. 16.58: Muzsikáló fiatalok. 17.28: Rádiószínház. Éjszaka. 18.10: Üj Zenei Üjság. 19.05: Gesulado-madrigálok. 19.24:-XX. századi szerzők mű­veiből. 20.30: Haydn billentyűs muzsi­kája. 21.10: Modern írók portréi. 21.30: Opera-müvészlemezek. 22.36: Rendezte: Gál István. Ivan Iljics halála. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.10: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportmüsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. 17.35: Ami csak a Szolnoki stií- dió hullámhosszán hallha­tó. Zenei ajánlóműsor. Közben: Nosztalgia. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: ÁÍföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktéí. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Szünidei matiné. 10.55: Utazás a holdba, (ism.) 15.50: Iskolatévé. Nyelvtanárok figyelem! (ism.) (f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Halálnak halála. (ism.) (f.-f.) 17.15: Északi mesterségek. 17.50: ,,S gyümölcsöt hozni csendben . . .” (f.-f.) 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.30: öt perc meteorológia. 18.35: Üj Mezopotámia — ma­gyar segítséggel, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Nemzetközi stúdió. 21.25: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg. Francia film. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Nagyfrekvenciájú sípok. Csehszlovák tévéfilm. 21.10: öt perc meteorológia, (ism.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Magyar nemzetközi tor­nászbajnokság. Női-férfi szabadonválasztott gyakor­latok. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. (Bg.) 17.30: Video-oldalak. (Zg.) 17.40: Hírek. (Zg.) 17.45: Kolibri. (Bg.) 18.15: Fiatalok fiataloknak. 18.45: Slágerlista helyett. (Bg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Hill Street Blues. 20.55: Reklám. (Zg.) 21.00: Szórakoztató zene. 21.50: Tv-napló. 22.05: Pénteken 22-kor. (Bg.) 23.35: Hírek. (Bg.) II. MŰSOR 18.45: Művelődési adás. (Zg.) 19.15: Tudja-e? (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Az én zenei világom: Mi­lica Snajder. 20.45: Reklám. (Zg.) 20.50: Zágrábi körkép. (Zg.) 20.50: Huszonnégy óra. (Bg.) 21.05: Az esküdtszék. (Bg.) 22.05: Reklám. (Zg.) 22.10: Az elesett gyermek talá­nya. BUKAREST 15.30: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 21.05: Az ismeretlen szörny. Szovjet játékfilm. 22.20: Tv-híradó. SZÍNHÁZ 1982. április 9-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA KISZ-bérlet 1982. április 10-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Somlay-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A hó­tündér. 6 órakor: Szamurájok és banditák. I.. II. rész. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: Kóma. Békéscsabai Szabadság: délelőtt 10 és délután 4 órakor: Vadölő. 6 és 8 órakor: Zsaru, vagy csir­kefogó? Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A szőke indián, fél 8 órakor: Goodbye és ámen. Gyu­lai Erkel: fél 6 órakor: Münch­hausen báró csodálatos kaland­jai. Fél 8 órakor: Lu-xusbordély Párizsban. Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: Jack kapitány. 5 és 7 óra­kor: Egyszerű eset. Orosházi Béke: Piedone • Egyiptomban. Orosházi Partizán: Szerelmeim. Szarvasi Táncsics: Főúr. tűnés!

Next

/
Thumbnails
Contents