Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
1982. április 9., péntek Színházi bemutató „Intézetünknek a társadalmi és egyéni érdekeket egyaránt szolgálnia kell” Szakonyi Károly: Hongkongi paróka fl pályaválasztás gondjairól Kár, hogy Szakonyi Károly darabjának előadásáról írva nem csupán a legjobbakat jegyezhetem le. Hiszen a szerző munkássága és a Hongkongi paróka számos színházban megtörtént sikersorozata is azt bizonyítja, hogy a közönség hálásan reagált, ha mai életünk visz- szásságait látja a színpadon. Ügy tűnik, a valóság bőven termi a megírásra érdemes témákat. Még csak túlságosan elgörbíteni se szükséges a tükröt, hogy szatíra kerekedjék viselt dolgayikbol. Szakonyi Károly pedig értő módon válogat a gazdag kínálatból, s szórja pazarlóan ötletfricskáit. A Hongkongi paróka a talaját vesztett, uborkafára felkapaszkodott vezető réteget veszi célba. És a munkásbeletörődést. Eldönteni sem lehet, melyik magatartásforma veszélyesebb. Közösen ábrázolva, egymást erősítve: vitriolos szatíratéma. Nem is értem, miért nem hatott rám olyan istenigazából. Talán, mert ugyanebben a színházi évadban, ugyanebből a székből nézve, szinte szakasztott hasonló módon kezdődött már egy' másik darab. Még a színészek is szinte azonos szereposztásban téb- láboltak a fürdőszoba előtt, keresgéltek zoknit, könyvet, elveszített önmagukat. A Hongkongi paróka előadásán hosszú ideig azon töprengtem: ugyanez a helyzet hogyan is volt a Párhuzamosok a végtelenben találkoznak című darab bemutatóján. Egy hatásos írói- rendezői-színészi bravúr tudott csak kizökkenteni az állandó párhuzamba állításból. Arra a jelenetre gondolok, amikor a férj két telefonban egyszerre beszél a feleségével és a szeretőjével. Szakonyi Károly egyik erőssége, hogy jó szerepeket ír. Zömmel jókat. Ám a csabai előadásból úgy tűnt: néhány figura (mint például a nyaralóban felsorakozó „káderek” feleségei) csak azért került a darabba, hogy az emberek párosán legyenek. Képes műsorfüzetet jelentetett meg a színház az előadás alkalmából. Idéznek régi — pozitív! — kritikából, olvasható a szerző vallomása, nyilatkoznak a főszerepet alakító színészek, és az előadás rendezője, Illés István is. Az interjúban megkérdezték a rendezőt, „mit vársz az előadástól?” Válasz: „azt, hogy értsék, s ha nem így lenne, ideköltözöm.” Nos, ha baj lenne a kollektív értelem rám eső részével, és valamit nem értenék, s a rendező tényleg jön, költözik, néhány napra nálam a kisszobában megaihat. (Tudom, tréfálkozott csak a nyilatkozatában, magam is tréfának szánom a meghívást.) Viszont komolyan el lehet gonGálí'y László Sas Béni szerepében Fotó: Fazekas László dolkozni, mennyi jó és mennyi hátrány származik abból, ha valaki ugyanazt a darabot egy évtizeden belül immár harmadjára rendezi. (A műsorfüzetből tudom, hogy jelen esetben így történt.) Vitathatatlan előny, hogy Illés István érzi Szakonyi komédiáját. És természetesen érti is. Együtt töltött éveik, a közös munka bizonyára egymás gondolatának ismeretét-eredményezte. Kérdés viszont, hogy tud-e a rendező mindig újat mondani? Feltételezem ugyanis, hogy Budapesten nem ugyanazt az előadást rendezte, mint amit az ősbemutatón, Miskolcon. Maradt-e valami a tarsolyában nekünk is, amit eddig nem valósított meg a Hongkongi parókával ? A békéscsabai előadás üresjáratait, tempóvesztéseit, az állóképeket látva felmerül bennem az aggodalom: nem kellett-e volna új ötletekkel „feltöltődni”, mielőtt harmadszorra is színre viszi a darabot? A színészgárdából tetszett Hídvégi Mária, a túlbuzgó, főnökét kutyahűséggel szolgáló titkárnő szerepében. Dénes Piroskára és Petro- zsényi Eszterre osztották a korábban már jelzett „töltelékszerepeket”, nem csoda, ha nem sok mindent tudtak kezdeni álfeladatukkal. Pel- sőczy László egyszer játszott, máskor birkózott a feladattal, mikor mire volt lehetősége. Medgyessy Pál és Kátó Sándor olyan „sikerrel” tette jelentéktelenné a rájuk bízott vezető típusok se hal-se hús alakjait, hogy a megszólaltatott figurák is tökéletesen nélkülözték az élet maradványait. Felfogás kérdése: számomra rokonszenvesebb, amikor jelentéktelen embereket is figyelmet érdemlő eszközökkel Beszélgetés dr. Kincses Lászlóval, a Békés megyei PTI igazgatójával mintáznak. Színészi telitalálat Gyurcsek Sándor munkása, aki, élve a megírt szerep lehetőségeivel, sok-sok ismerősből egyetlen, megismételhetetlen, mindenkire hasonlító, mégis egyedi embert teremtett. Nem halványítva el, inkább erősítve a Jancsik Ferenc által színpadra vitt (ugyancsak kitűnő!) II. munkást. Szentirmai Éva emlékeztetett legtovább a korábban már említett „Párhuzamosok”-ban megszólaltatott nőalakra, még akkor is, ha az ottani takarítóasszonyból immár ..előlépett” feleséggé. Persze, érthető, ha egy új szerep színeinek a keresésekor visz- sza-visszatéved az ecset az átélt siker palettájához. Ám, ahogy haladt előre a darab, úgy sikerült új árnyalatokat is hozzákevernie. Felkai Eszter volt a hódító, a démon. Hosszú ideje ő színpadunkon az ügyeletes szerető. Becsületére váljon, hozza is lankadatlanul a szerepeket. Ha mégis valami hiányérzetem támadt mostani színre lépésekor, az bizonyára a saját hibám. Arra mindenesetre ismét figyelmeztet ez az értékelés, hogy még jobban becsüljem a színészek munkáját. Hiszen a jónak örülni tudunk, a rosszat kifogásoljuk, de a hiányérzetet megfogalmazni se lehet. Azt a színésznek kell eltüntetnie, amikor a színpadra lép. Gálfy László az előadás abszolút főszereplője. Szinte hátára veszi az egész darabot, s . közben még mosolyogni is marad ereje. Még ha ez — szerepe szerint — torz nevetéssé is válik. Az előadás egyenetlenségeit Gálfy László játéka se pótolja, általa sem „megy a mennybe” ez a színházi este. A díszlettervező Fábián Gabriella és a jelmeztervező Egedi Edit munkája pontosan illeszkedett a kollektíva produkciójához, nem emelve, de nem is csökkentve a Hongkongi paróka’ békéscsabai bemutatójának értékeit. Andódy Tibor A költészet napja alkalmából szerdán este Hajdú- hadházán a helyi könyvtárban Köröstáj-estet rendeztek. A hajdúhadházi kulturális intézmények, a társadalmi szervek, a különböző üzemek, az ÁFÉSZ és a SZÖVÁLL meghívására Csoór István író, Sarusi Mihály író, Szúdy Géza és Zsa- dány Lajos költők mutatkoztak be a költészetnapi esten. A vendégeket Szabó József, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Sass Ervin, lapunk főmunkatársa beszélt az I960 óta rendszeresen megjelenő kulturális melléklet céljáról, — Minden intézet életében jelentős az első évtized. Számvetésre sarkallja az embert, amely csak akkor lehet reális, ha a lényégre irányul. Ezért választottuk mottóul az ön által hangsúlyozott gondolatot... — Létrejöttünk óta munkánk fundamentumát képezi az érdekegyeztetés. A pálya- választásban az egyéni és társadalmi érdekek érvényre juttatása és a harmóniára törekvés egyaránt fontos. Elvileg a társadalmi és egyéni érdekek között nincs ellentmondás, mert a társadalomnak és az egyénnek egyaránt az a fontos, hogy az egyén olyan pályára kerüljön, ahol a legtöbbet tudja nyújtani. — Gyakorlatilag más a helyzet: vannak feszültségek. Miből adódnak ezek? — A tanulók pályaválasztása döntően a gyermek mik- rokörnyezetétől (család, iskola), a társadalmi, gazdasági viszonyoktól és a tudat- formálástól függ. E viszonyok fejlődésének vannak eredményei, de fellelhetők feszültséget okozó tényezők is. — Szóljon röviden a 10 év beiskolázási eredményeiről, gondjairól! — A szakmunkástanulóbeiskolázási tervet évről évre teljesítjük. Ezen belül sokat javultak a beiskolázás arányai. Nincs gond a vendéglátóipari szakmák benépesítésével. A mezőgazdaság és élelmiszeripar területén is előbbre léptünk. Nem „hiányszakma” napjainkban már a gépi forgácsoló, cipőfelsőrész-készítő, növénytermesztő gépész, sütő, cukrász, szakács, vendéglátóipari eladó pálya. Csökkent a „divatos” szakmunkáspályákra való túljelentkezési arány (pl. ruházati eladó, autószerelő). Túlzottan népszerűek azonfeladatairól, majd — a közreműködő Korompai Vali színművésznő segítségével — sorra bemutatta az estre érkezett békési költőket és írókat. Az őszi Űj Aurora-est után ez a Köröstáj-est is hozzájárult ahhoz, hogy a Körösök völgyének irodalmi életét a Hajdúságban is megismerjék, felleljék azokban a mindenkit érdeklő, közös vonásokat. A találkozó után a hajdúhadházi irodalombarátok és vendégeik hosszasan elbeszélgettek, ismerkedtek egymással. (n) ban az egészségügyi középfokú iskolák, kereskedelmi, közgazdasági, autószerelő szakközépiskolák, míg mások beiskolázási gondokkal küzdenek (pl. gépi forgácsoló, növényvédelmi szakközépiskolák). Nem is beszélve a megyénk gazdasága szempontjából fontos szakmunkáspályákról (pl. marós, hegesztő, magasépítő ács, sertéstenyésztő, baromfihús-feldolgozó). — A pályaválasztás, beiskolázás területén jelentkező gondoknak mik a közvetlen okai? — A szakképzés és a gazdaság munkaerő-szükséglete közötti feszültség több forrásból adódik. A vállalatok nem egy esetben szinte . a szakképzés kifutási idejének figyelembevétele nélkül igénylik a szakembereket. Nem elégedettek a szakemberek képzettségi szintjével; ,;kész” szakembereket várnak, nem számolnak a beilleszkedés rájuk háruló feladatával. Talán még bonyolultabb az egyéni orientációk és a képzési lehetőségek között feszülő konfliktus. A fiatalok egy részének az alulképzés tényével kell számolnia, vagyis azzal, hogy adottságait nem tudja teljesen kibontakoztatni. Ez társadalmunk jelenlegi szintjén természetes jelenség. Gazdagodott a pályaismeret mennyiségében és mélységében, mégis találkozunk téves, elavult, felületes, hiányos pályaismerettel. A gimnazisták idegenkednek a fizikai munkát igénylő pályáktól. Ennek tantervi, szemléletbeli és tradicionális okai egyaránt vannak. A tanulói önismerethiány gyakori következménye a képességek alul-, illetve felülértékelése. — A pályaválasztási munka színvonalának emelését hogyan segíti az intézet? — Az ifjúság pályaválasztásának segítése társadalmi feladat. Ebben kiemelt jelentősége van az alapvető színtereknek: az iskolának, a családnak, a munkahelynek. Intézetünk speciális feladatok ellátásával kapcsolódik a tevékenységbe. Évente mintegy 200 fiatal részesül. pszichológiai vizsgálaton alapuló szaktanácsadásban. Az értelmi fogyatékosok mindegyike számára biztosítjuk a gyógypedagógiai .tanácsadást. Pályaválasztási beszélgetésen évente 350—400-an vesznek részt, és sokan igénylik pályaválasztási információinkat is. Propagandamunkánk sokirányú: mágába foglalja a kiadván-ykészítfst, pályabemutatók, vetélkedők, játékok, kiállítások szervezését egyaránt. Üzemi munkánk elsősorban az üzem—iskola együttműködésre koncentrálódik. Helyzetfeltáró, elemző, értékelő tevékenységünk köz- gazdasági, munkaerő-gazdálkodási, pedagógiai, pszichológiai jellegű. Továbbképző munkánkat a pedagógusok, üzemi szakemberek körében végezzük. A szülők tudatformálására közvetlen eljárások, módszerek alkalmazásával is vállalkozunk (szülői értekezletek, pályaválasztási beszélgetések). Nélkülözhetetlen feladatunk a koordináció, amely a tanulók pálya- választásában érdekeltek munkájára vonatkozik. — Milyen politikai feladatokat kell ellátniuk? — Munkánkban a szakmaiság és a politikum egyaránt érvényre jut. Gondoljunk csak az érdekegyeztetésre, a fizikai dolgozók gyermekei vagy a hátrányos helyzetűek pályaválasztásának segítésére, mint politikai feladatra. — Tárgyi és személyi feltételeik megfelelnek-e a feladatnak? — Tizenegy főállású dolgozónk van, szakmai képzettségük megfelel a követelményeknek. Költségvetésünk éves szinten 1 millió forint. A munkához szükséges fontosabb eszközök (műszerek, tesztek, sokszorosító) rendelkezésünkre állnak. Az intézet azonban már kinőtte ezt az épületet, s ez nem teszi lehetővé a feladatok zavartalan elvégzését. — A pályaválasztási munkában milyen sikerélmények adódnák? —1 Jó érzéssel tölt el bennünket, ha tevékenységünket megyei vagy országos szinten a hivatalos szervek elismerik. Gondolom, nem tűnik szerénytelenségnek, ha propagandamunkánkat módj- szertani és gyakorlati vonatkozásban egyaránt kiemelem. Fő érzelmi hajtóerőnek mégis azokat a szülőktől, gyerekektől jött elismerő leveleket említem, melyek újra és újra megerősítenek bennünket abban a hitben, hogy hasznos ügyet szolgálunk. Tanulóktól vett idézettel zárjuk a beszélgetést: „Nagy örömmel közöljük, hogy a gyomai iskolába, amit első helyen jelöltünk, felvételt nyertünk. Köszönjük a pályaválasztási intézetnek azt, hogy megerősítették önbizalmunkat, szívesen segítettek választani ...” Gubucz Katalin Köröstáj-est Hajdúhadházán Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Holográfia az iparban. 8.37: Spanyol szerzők muzsikájából. 9.06: ..Vár egy új világ . . 9.36: Nemzetközi mesefesztivál. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Ritkás erdő alatt. József Attila versei. 10.40: Tánczene Pozsonyból. 11.00: Gondolat. 11.45: Morley-madrigálok. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.04: Daloló, muzsikáló tájak. 14.44: Magyarán szólva. 15.05:9 öz. 15.13: Hangszernyelven. 16.00: önbecsülés. 17.05: ...hogy kevesebbe kerüljön. 17.32: Magyar előadóművészek. 19.15: Homo Ludens. 19.35: Jékely Zoltán emlékezete. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: A gépészmérnök háztájija. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Üjság. 23.20: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Sullivan operettjeiből. 9.21: Intermikrofon. 9.41: Bent van a főnök? 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Nótamuzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: Csak betühűség. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: West Side-i történet. 18.45: Slágerek’ mindenkinek. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Arckép — emlékeinkből. Pécsi Sándor. 21.44: A Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik. 22.30: Engedje meg! . . . 23.20: Szimfonikus táncok. III. MŰSOR 9.00: Mindenki zeneiskolája. 9.53: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 10.31: Operaáriák. 11.05: Orosz muzsika. 12.00: Charles Münch vezényli a Bostoni szimfonikus zenekart. 14.00: Mühelyék és alkotók. 14.47: Magyar művészek operafelvételeiből. 15.39: Világújság. 15.59: Nemes Nagy Ágnes: Metszetek. 16.09: A kamarazene kedvelőinek. 16.58: Muzsikáló fiatalok. 17.28: Rádiószínház. Éjszaka. 18.10: Üj Zenei Üjság. 19.05: Gesulado-madrigálok. 19.24:-XX. századi szerzők műveiből. 20.30: Haydn billentyűs muzsikája. 21.10: Modern írók portréi. 21.30: Opera-müvészlemezek. 22.36: Rendezte: Gál István. Ivan Iljics halála. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.10: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportmüsor. Szerkesztő: Dalocsa István. 17.35: Ami csak a Szolnoki stií- dió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. Közben: Nosztalgia. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: ÁÍföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktéí. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Szünidei matiné. 10.55: Utazás a holdba, (ism.) 15.50: Iskolatévé. Nyelvtanárok figyelem! (ism.) (f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Halálnak halála. (ism.) (f.-f.) 17.15: Északi mesterségek. 17.50: ,,S gyümölcsöt hozni csendben . . .” (f.-f.) 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.30: öt perc meteorológia. 18.35: Üj Mezopotámia — magyar segítséggel, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Nemzetközi stúdió. 21.25: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg. Francia film. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Nagyfrekvenciájú sípok. Csehszlovák tévéfilm. 21.10: öt perc meteorológia, (ism.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Magyar nemzetközi tornászbajnokság. Női-férfi szabadonválasztott gyakorlatok. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. (Bg.) 17.30: Video-oldalak. (Zg.) 17.40: Hírek. (Zg.) 17.45: Kolibri. (Bg.) 18.15: Fiatalok fiataloknak. 18.45: Slágerlista helyett. (Bg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Hill Street Blues. 20.55: Reklám. (Zg.) 21.00: Szórakoztató zene. 21.50: Tv-napló. 22.05: Pénteken 22-kor. (Bg.) 23.35: Hírek. (Bg.) II. MŰSOR 18.45: Művelődési adás. (Zg.) 19.15: Tudja-e? (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Az én zenei világom: Milica Snajder. 20.45: Reklám. (Zg.) 20.50: Zágrábi körkép. (Zg.) 20.50: Huszonnégy óra. (Bg.) 21.05: Az esküdtszék. (Bg.) 22.05: Reklám. (Zg.) 22.10: Az elesett gyermek talánya. BUKAREST 15.30: A volánnál. Autóvezetőknek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 21.05: Az ismeretlen szörny. Szovjet játékfilm. 22.20: Tv-híradó. SZÍNHÁZ 1982. április 9-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA KISZ-bérlet 1982. április 10-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Somlay-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A hótündér. 6 órakor: Szamurájok és banditák. I.. II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Kóma. Békéscsabai Szabadság: délelőtt 10 és délután 4 órakor: Vadölő. 6 és 8 órakor: Zsaru, vagy csirkefogó? Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A szőke indián, fél 8 órakor: Goodbye és ámen. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Münchhausen báró csodálatos kalandjai. Fél 8 órakor: Lu-xusbordély Párizsban. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Jack kapitány. 5 és 7 órakor: Egyszerű eset. Orosházi Béke: Piedone • Egyiptomban. Orosházi Partizán: Szerelmeim. Szarvasi Táncsics: Főúr. tűnés!
