Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

NÉPÚJSÁG 1982. április 8„ csütörtök „Szorgalmi feladat” vetélkedő munkásbrigádoknak Eredményes társadalmi munka Mezökovácsházán brigádjai a még földes utcák A munkásbrigádok megyei közművelődési vetélkedőjé­be benevezett békéscsabai és városkörnyéki brigádok ré­szére az év elején a verseny­re való készülést segítő és egyben felmérő feladatot hir­detett a Megyei Művelődési Központ. Az év első három hónapjában összesen 23 fel­adatlapot kaptak a vállalko­zó kedvű brigádok. A fel­adatlapok közül 8 irodalom­mal. 15 pedig különböző — a közművelődési vetélkedőn is szereplő — témakörökkel foglalkozott. Bár az új kezdeményezés semmilyen módon nem ösz­tönözte a brigádokat (a leg­jobbak is csupán némi pénz­jutalmat kaptak),'mégis a megyeszékhelyen és a város- környék községeiben műkö­dő brigádok mintegy 20 szá­zaléka oldotta meg a kikül­dött feladatlapokat, mélye­ket a közelmúltban értékel­tek. A megoldásokból azt -a következtetést vonhatták le az MNK munkásművelődés­sel foglalkozó szakemberei, hogy a „szorgalmi feladat­ban’’ résztvevő brigádok igen lelkiismeretesen készül­nek a közművelődési vetél­kedőre. összteljesítményét tekintve kiemelkedően oldot­ta meg a feladatlapokat az ÁFÉSZ „Petőfi", a Víz- és Csatornamű Vállalat „Chu- rie”, a Kner Nyomda „Al- lende", a Gyógyszertári Köz­pont „Rozsnyai Mátyás", a FÉKON „Barátság" és „Ga­garin”, a BÉKÖT „Zrínyi”, a forgácsoló és szerszámgyár „Achim L. András” és „Munkácsy", valamint az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat „Váci Mihály" Szo­cialista Brigádja. G. K. (Tudósítónktól) A mezőkovácsházi tanács és a_ HNF nagyközségi bi­zottsága értékelte a múlt évi társadalmi munkaakciók eredményét. Megállapították, hogy a tervezett négymillió forint helyett 5,6 millió fo­rint volt a teljesítés. A ta­nácstagi körzetekben 2,9 mil­lió forint értékű munkát végzett a lakosság, a válla­latok 2,7 millió forinttal já­rultak hozzá a nagyközség fejlesztéséhez, szépítéséhez. Különösen kitűnt a mun­kában László János tanács­tag 44-es számú körzete, ahol 600 négyzetméter járdát épí­tettek meg, és parkosították az utcákat. A víz- és csator­namű vállalat mezőkovács­házi üzemének szocialista töltését, egyengetését végez­ték el. Társadalmi munká­ban javították ki a nagyköz­ségben keletkezett csőtörése­ket is. Munkájuk összértéke 290 ezer forint volt. A járási hivatal műszaki csoportja a gyermekorvosi rendelőt ter­vezte meg társadalmi mun­kában, mintegy 190 ezer fo­rint értékben. A kiemelkedő társadalmi munkáért László János a HNF országos bizottságának emlékplakettjét kapta meg, a munkában élen járó em­bereket és kollektívákat a nagyközségi tanács által ala­pított társadalmi plakettel jutalmazták. Hetényi György KISZ-élet a szarvasi tangazdaságban (Tudósítónktól) A Szarvasi Állami Tan­gazdaság KISZ-fiataljai a napokban üzemi szinten emlékeztek meg a forradal­mi ifjúsági napokról, vala­mint a KISZ megalakulásá­nak 25. évfordulójáról. A hangulatos KISZ-klubban lezajlott vetélkedőn Skorka András KISZ-titkár elnökölt. Kilenc csapat versenyzett a vállalaton belül különböző témakörökből. A csaknem 40 fiatal szá­mot adott tudásáról ts sokat tanulhatott is a verseny alatt. Első helyen a „Főmérnök­ség" csapata végzett 47 pont­tal. Tagjai: Tóth Ilona, Fran­kó János, Varga János. és Hodálik Mihály. A KISZ- titkár értékes díjakat adott át a kiváló KISZ-zászlóval kitüntetett alapszervezet ifjú kommunistáinak. Kondacs János Dr. Ambrus Károly békés­csabai nyugdíjas fiatal korá­tól kezdve foglalkozik a marosszéki mintákkal díszí­tett székek, asztalok, szekré­nyek kézítésével szabad ide­jében. A faragott és festett bútorok mellett rózsafából egyéb használati eszközöket és kisebb plasztikákat is fa­rag saját kedvtelésére. Fotó: Bukovinszky István Szerény, de megalapozott tervek a ZÜLDÉRT-nél Az országos tervekkel össz­hangban a lakosság ellátásának javítását szem előtt tartva dol­gozta ki idei tervét a Békés me­gyei ZÖLDÉRT Vállalat. Árbe­vételi tervüket csaknem 3 szá­zalékkal kívánják növelni, leg­nagyobb arányban a hús és hús­féleségek forgalma emelkedik. A zöldség- és kiskereskedelmi forgalmazás területén ez évben kisebb mérvű növekedés várha­tó. A kora nyári primőrök ex­portját — paprika, dinnye és uborka — emelik. A vöröshagy­mát az előző évek gyakorlatá­nak megfelelően, tőkés piacon kívánják értékesíteni. Idei fel­adataik megoldására már jó elő­re leszerződték a kereskedelmi és termelő vállalatokkal a szük­séges mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. Az első negyedév­ben — a burgonyafogyasztás csökkenése ellenére — hét szá­zalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest a forgalma­zott áruféleségek mennyisége. A hosszú és kemény tél után mint­egy két-háromhetes késéssel megjelentek a primőráruk is — retek, saláta, uborka, zöldpapri­ka — boltjaikban. Megyénkben tavaly éves vi­szonylatban az országos átlag alatt maradt a fogyasztói ár­színvonal. Tevékenységükhöz tartozik Békéscsaba tökehúsellá- tása. emellett még a megye szá­mos kereskedelmi egységébe és a fővárosba is szállítanak a hús­féleségekből. A húsüzemben a diétás termékek gyártását és a választékbővítést tartják fő fel­adatnak ebben az évben. A nagyüzemek és kistermelők premix és takarmánykiegészítö ellátását is segítik. A szigorúbb közgazdasági szabályozók mel­lett a tavaly elért eredmény tar­tását tekintik a gazdálkodás el­ső - számú követelményének. Mindehhez az üzem- és munka- szervezés javítását, a verseny- és szocialista brigádmozgalom­ban rejlő tartalékok hatéko­nyabb kihasználását tartják szükségesnek. v L Helybenjárás Nem is tudom, minek nevezzem ízt a televíziós dokumentumfil­met, melyet kedden, a késő éjszakai órákban vetítettek. Rettenetes volt! Döbbenetes! A kiúttalanság ördögi körét járták a szereplői, akiket annyira elragadott a — ki kell mondani — szinte fékezhetetlen szenvedély, hogy azzal sem törődtek: filmre rögzül az egész, gesztusaik, alpári kijelentéseik, minden. Egy kisfiú volt a vita (?) tárgya. Egy öngyilkos anya kisfia, akit az apa két és fél év után követelt magához, mert addig azt hangoztatta, hogy a gyerek, szóval... de minek folytassam? Akik látták, tudják-ismerik a szörnyű történetet, látták a félszeg mosolyú kisfiú kitágult sze­meit, sebes kis orrát, miközben — egy vasrácsos kapu két oldalán — a legképtelencbb szenvedélyek harsog­tak. Egyszerre mondta magáét négy-öt-hat ember, közép­korú, öreg, fiatal... Nem válogatva a szavakat. Mi lehet ennyi gyűlöltség mögött? Mire nem viszi az embert az érdek, de írhatnám nagybetűkkel is: az ÉR­DEK? Hátborzongatóan idegen világba léptünk Borenich Pé­ter kitűnő dokumentumfilmjével, mely a maga nemében szomorú telitalálat. És tükör: borzalmas dolgokra va­gyunk képesek, mi, emberek. Ezért is kell „megállj”-t kiáltani. Mindennek, ami gonoszság, ami embertelen. (sass e.) Értékelték a brigádmunkát (Tudósítónktól) Békéscsabán, a vasutas művelődési házban az el­múlt hét végén értékelték a MÁV—Volán komplex brigá­dok munkáját. Megállapítot­ták, hogy a MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó, úgy­nevezett nagyállomás kate­góriában a nyolc brigád kö­zül a békéscsabai MÁV— Volán komplex brigád érte el a legjobb eredményt. Az 1981-es évben közel fél­millió tonna vasúton érke­zett árut mozgattak meg, ez mintegy 100—120 százalékos teljesítménynövekedést je­lent. Az eredményes munká­jukért járó oklevelet a sze­gedi igazgatóság részéről Rácz Kálmán osztályvezető­helyettes, a Volán részéről Vándor Pál, a Volán 8. sz. Vállalat igazgatója adta át. Fábián József, á teherforgal­mi és kereskedelmi osztály vezetője méltatta a közös munka eredményeit, s az 1982. évi megnövekedett fel­adatokhoz hasonlóan jó együttműködést kívánt. Az ünnepség végén a Vo­lán és a MÁV 38 brigádtag­ja részesült jutalomban. Bikfalvi Ferenc Dévaványai program fiataloknak Az április elsősorban a fiataloknak kínál szórakozá­si, művelődési lehetőséget, a dévaványai József Attila Művelődési Házban. Legér­dekesebb, sokakat vonzó rendezvénynek a 30-i kon­ceret ígérkezik, melyen a 100 Folk Celsius együttes és Boros Lajos pol-beat énekes lép a közönség elé. Ugyan­csak a fiatalokat várják a 10-i és a 24-i táncestre, me­lyen diszkózenére szórakoz­hat az ifjabb korosztály. A hónap két játékfilmvetítésé­re már „korhatár nélkül” jö­hetnek az érdeklődők. A Fel­felé a lejtőn és a Lila akác című filmek fiataloknak és idősebbeknek egyaránt szó- rakoztatóak. Anyák iskolája címmel tartanak filmvetíté­ses előadást 15-én, melyre ugyancsak elsősorban a fia­talabb édeanyákat várják. S. K. Megalakult a megyei énekkari szakbizottság A napokban tartotta ala­kuló ülését a Megyei Műve­lődési Központ legújabb ta­nácsadó, szakmai módszer­tani testületé, az énekkari szakbizottság. A testület fel­adata az lesz, hogy össze­hangolja és szakmailag irá­nyítsa a megyénkben igen szép számmal, egyre növek­vő színvonalon tevékenyke­dő kórusokat, karokat; elvi és gyakorlati segítséget nyújtson a most alakuló éneklő közösségeknek. A szakbizottság tagjai termé­szetesen részt vesznek majd a különböző kiadványok, módszertani levelek, tovább­képzési kurzusok tematiká­jának összeállításában, ki­adásában is. A szakbizottság titkárának Sárhelyi Jenő karnagyot, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola nyugállományú igazgatóját választotta meg. ftéle! emberölési bűnügyben A Fővárosi Bíróság szerdán hozott ítéletet a Katona István honvéd őrvezető ellen elkövetett emberölési bűnügyben. A vádlott, a büntetlen előéle­tű, 27 éves Lengyel István a MÁV-nál dolgozott vonatkísérő­ként. 1981. szeptember 13-án dél­után szolgálatát befejezve két ismerőse társaságában a laká­sához közel eső egyik sörözőben szórakozott, majd hazaindulván az utcán ismerkedett meg a honvéd őrvezetővel, aki eltávo­zásáról visszatérőben a Déli pá­lyaudvarról induló vonattal akart alakulatához utazni. A vádlott — homoszexuális hajlamának en­gedve — a már ittas sértettet italozni hívta a lakására, aki az ajánlatot elfogadta. A lakásba érve a vádlott homoszexuális kapcsolat létesítésére kérte. A sértett közölte, hogy csak pén­zért hajlandó ilyesmire. Az al­kudozás vége az lett, hogy az őrvezető a kínált pénzt keve- sellve zsebkésével megfenyeget­te a vádlottat, mondván: „ahol ennyi pénz van, ott többnek is kell lennie”. A vádlott megijedt — hiszen már korábban is előfordult, hogy alkalmi partnerei kifosztották, illetve kirabolták — és védeke­zésként elkapta a sértett kést tartó kezét. Dulakodva a sző­nyegre estek, s közben a vád­lott olyan erősen szorította mc| a sértett nyakát, hogy az a kést elejtette, majd megfulladt. A vádlott a holttestet másnap egy szennyesládába helyezte, a ládát pedig tehertaxival a Keleti pályaudvar érkezési oldalára, a feladási raktár elé szállította. A sértett holttestét még aznap es­te a raktár dolgozói fedezték fel. Lengyel István, miután értesült a Tv-híradóból a rendőrség fel­hívásáról, önként jelentkezett a rendőrségen. A Fővárosi Bíróság nyomaté­kos enyhítő körülményként ér-r tékelte, hogy a büntetlen elő­életű, cselekményét őszintén fel­táró vádlott az őt ért jogtalan támadás ellen védekezett, s en­nek során az elhárítás szükséges mértékét azért lépte túl, mert annak felismerésében ijedtsége korlátozta. Ezért Lengyel Istvánt emberölés bűntette miatt hat­évi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától három évre eltil­totta. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője a jogos védelem meg­állapítása és felmentés végett fellebbezett. Vívmány—gondokkal j vívmányunk: meghosszabbodott a hétvége, ám kü­lönös ellentmondásként sok helyütt több szó esik a rövidebb munkahét hátrányairól, mint előnyeiről. Ami csupán azt bizonyítja, hogy nehéz hozzászokni minden változáshoz. Még akkor is, ha ez a változás alapjában jó dolog, hiszen a szabad időt, a családi együttlét óráit, a pihe­nésnek, a hobbinak (s, aki számára éppen ez a legszüksége­sebb) a különmunkának szánt időt hosszabbítja meg. Nem árt azonban tisztázni néhány fogalmat. Egyfelől az ötnapos munkahét korántsem jelent mindenkinek szabad szombatot. Gondoljunk csak az egészségügyben, a közleke­désben, a szolgáltatásban dolgozókra. Másfelől azokat is érin­ti. akik nem dolgoznak valamilyen munkahelyen, hanem mondjuk háztartásbeliek, vagy nyugdíjasok, hiszen az ő élet­rendjüket is befolyásolja a hivatalok, az üzletek megválto­zott félfogadási rendje, nyitva tartása. Egy ország fogott hozzá, hogy kissé átpregramozza évtizedeken át megszokott életritmusát. Ez nem megy egyik napról a másikra. Baranyában például — a szakszervezetek megyei tanácsá­nak elemzése szerint — a munkavállalók 80 százaléka, va­gyis 160 ezren örülhetnek az új munkarendnek. A közleke­dés és az üzletek nyitva tartása ebben a megyében elég ru­galmasan követte a változásokat. Az viszont kissé kínos, hogy a kicsinyeket hajnalban kell a meleg ágyból kiemelni, hogy a megelőzőnél többnyire korábbi időpontban kezdődő műszakok előtt érhessenek a szülők az óvodába, bölcsődébe. Jobb lenne, hogy ahol csak lehet, a vállalatok, intézmények térjenek át az úgynevezett rugalmas munkaidőre. Borsod megyében — lévén a nagyipar jellegzetes színtere — a tömegközlekedés illetékesei 20 nagyüzemmel egyeztették a szállítási kívánságokat. Így általában nem okozott nagyobb gondot a dolgozók munkába juttatása. A kisebb vidéki tele­püléseken korántsem lehet még zavartalan, kiegyensúlyozott áruszállításról beszélni. Ami a közhivatalokat illeti: az intéz­mények fél órával előbb kezdenek a hétköznapokon, szom­baton az ügyelet egy-egy osztályvezetőből, gépírónőből és szolgálati gépkocsiból áll. A községekben, kisebb települése­ken viszont csak úgynevezett készenléti ügyeletet tartanak. Bővítették a megyei egészségügyi szolgálatot: minden 20 ezer lakosra jut ügyeleti központ, ahonnan szükség esetén az or­vos gépkocsival a legtávolabb eső községet is viszonylag rö­vid idő alatt elérheti. Hasonló az egészségügyi ellátás Hajdú-Bihar megyében is a hétvégeken. A korábbi egy helyett például három URH- rádióval felszerelt gépkocsi járja Debrecent. Külön autót ál­lítottak szombaton a gyermekgyógyászat szolgálatába, míg két ügyeletes a rendelőben látja el a betegeket. Itt mind­járt tegyünk egy megjegyzést. Szinte valamennyi — megyei és városi, továbbá fővárosi — rendelőintézetben az volt a tapasztalat, hogy a szabad szombatokon alig-alig szállingóz­tak a gyógyításra várók. Viszont az egészségügyi intézmé­nyek dolgozóinak munkabeosztásában (különösen az úgyne­vezett középkádereknél, tehát például az ápolószemélyzet körében) nem kis gondot okoz az új munkarend, hiszen az ő tevékenységük nem szünetelhet a szabad szombatokon sem. Sok helyütt tapasztalták, hogy egy-két beteg miatt tart tel­jes szombati ügyeletet jó néhány rendelőintézeti osztály. Mitagadás, akadnak egyéb ellentmondások is, illetve egy­másnak ellentmondó vélemények. Attól függően, melyik fél nyilatkozik a saját, illetve mások munkájáról. Az óvodák és bölcsődék vezetői hangsúlyozzák, hogy alig akad munkájuk szombatonként, csupán néhány apróság miatt kell nélkülöz­niük a szabad szombatot (amit azután más hétköznapokon vehet ki, a család többi dolgozó tagjától eltérő időben). Rá­adásuk nehéz a munkahely megközelítése a szombaton erő­sen megritkított járatokon. Ezzel szemben a MÁV azzal büszkélkedik, hogy hálózatán 167 személyvonat menetrendje változott meg, 27 új vonatot állítottak forgalomba. S bár igaz, hogy a módosítások ered­ményeként 9 ezer kilométerrel csökkent a személyvonatok hetenkénti teljesítménye, de az utazók igényeit általában kielégítették. Ugyanakkor panaszkodnak, hogy a vasutasok egyik legnagyobb gondja — a fővárosban és vidéken egy­aránt — az eddig nem megfelelően megoldott bölcsődei és óvodai munkarend, mert hogy a gyermekintézmények ne­hézkesebben, később alkalmazkodtak a változásokhoz, mint a közlekedés. A kiskereskedelem szóvivői azon méltatlankodnak, hogy hiába a meghosszabbított bevásárló csütörtök, vásárló késő este alig lézeng a boltokban. Ráadásul szombatonként hiába nyitnak korán, tíz-tizenegy óra felé kezdenek csak szállin­gózni a kedves vevők, dél körül, viszont olyan csúcsforgalom kerekedik, hogy az eladók, pénztárosok alig győzik az ide­ges hajszát. A vásárlók viszont azt mondják, miért kell sor­ban állni szombaton, ha valamit akar az ember? A magya­rázat körülbelül a következő: egyegy értékesebb iparcikk vásárlása voltaképpen jelentős beruházásnak számít a csa­ládban, s ehhez fölkerekedik a família apraja-nagyja. A leg­ideálisabb időpont tehát a szombat lenne, csakhogy ilyenkor számos iparcikkbolt zárva tart. Pedig az ingázók, a városok környékének lakosai is ilyenkor tudják felkeresni az üzlete­ket. Másfelől, ha már szabad a szombat, az ember szívesen lustálkodik egy kicsit, ha csupán tejet, kenyeret, hét végére élelmiszert kell vennie, nemigen akaródzik kora reggel a boltba menni. A közhivatalokban — ami az országos intézményeket: minisztériumokat, bíróságokat illeti, — egygségesen 8-tól 17 óráig tart a munkaidő, péntek kivételével, akkor 16 óráig. Bár a félfogadás többnyire 10 és 14 óra közötti, néhol (pél­dául a Pénzügyminisztérium) sürgős esetben a késő délutáni órákban is fogadják a vidékieket. A bíróságok szombaton zárva vannak, hétfőn pedig tárgyalási szünnapot tartanak, ekkor kereshetik fel a peres felek a bírókat 8-tól fél 10-ig. Nincs változás abban, hogy a tanácsoknak kötelességük gon­doskodni a házasságkötések zavartalan szombati és ünnep­napi lebonyolításáról. n égül az oktatás: egyelőre csak a kísérleti iskolák ta­pasztalatai állnak rendelkezésre. Az általános átállás szabad szombatra a következő iskolaévben kezdődik. Arra ügyelnek majd, hogy se a tanítás színvonala ne essen, se a nebuló megterhelése ne fokozódjék. A megoldás: rövi- debbek lesznek a tanévközi szünetek, csökken a tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások száma, és meghosszabbodik kissé a tanév. Az ötnapos munkarend legtöbb családnak örömet hozó vívmánya tehát nem mentes kisebb-nagyobb áldozatoktól. Hiszen csak a heti munkanapok száma csök­kent, elvégzendő dolgaink semmivel sem lettek könnyebbek, kisebbek. Vajda János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents