Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

o 1982. április 7,, szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás CSONGRÁD * HEGYEI HÍRLAP ságait többletvetőmag kijut­tatásával igyekeznek csök­kenteni. Pénzügyi—gazdasági ellen­őrzések. Csongrád megyében a pénzügyi-gazdasági ellen­őrzések elmúlt évi tapaszta­latai szerint a gazdálkodó szervek pénzügyi, gazdasági és fizetési fegyelme nem ja­vult lényegesen. A legjelen­tősebb hibatípusok az árbe­vétel és a költségek elszá­molásához, továbbá a saját termelésű készletek és a sa­ját kivitelezésű beruházások értékeléséhez kapcsolódnak. El nem végzett munkákat számláztak, illetve számoltak el. A kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban számítá­si hibákat tapasztaltak az ár­réssel kapcsolatban. Mások szabálytalanul számolták el a szállítóktól kapott újólagos engedményeket, az árkülön­bözetet. Cél az egységes szemlélet, az összhang. A néptáncosok dél-alföldi tanácsa három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád amatőr néptánc­mozgalmát irányítja, segíti és ellenőrzi. Csongrád és Bács- Kiskun megye illetékesei kölcsönösen bekapcsolódnak egymás munkájába, Békés megyéből azonban eddig rit­kán mentek el a másik két megyébe. Általános tapaszta­lat, hogy a csoportokon be­lül nem tudták megteremte! ni a fiatalok és az idősek közötti összhangot. A nagy korkülönbségek éreztetik ha­tásukat. a fiatalok igényei mások, újat szeretnének. Pe- ^ig nekik is feladatuk a ha­gyományőrzés. Korszerűbbé válik a taná­csi munka. Olasz Sándor, a hódmezővásárhelyi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára mondta: „Nálunk az ál­lamigazgatási döntések hoza­talában egyre jobban érvé­nyesülnek a jogpolitikai irányelvek. A határozatok is lényegesen jobbak. Jogsértő határozat tavaly egyetlenegy sem volt, csupán néhány olyan, amit érdekvédelem miatt változtattak meg. ke tkOktlk»ÍU ICrtSOlltTtKI HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ Közlekedés közterületen. Miért csak így lehet építe­ni? — kérdezi egy debrece­ni olvasó, akinek leveléből idézünk: „Az építkezés miatt az István úton csatornáznak a Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat dolgozói. A hóolvadás, a sok csapadék miatt fella­zult talajon, a parkosított közterületen, kapubejárón jönnek-mennek a gépkocsik. A területet valósággal fel­szántják.'’ Dolgoznak a földeken. A püspökladányi Zöld Mező Termelőszövetkezetben már sok tavaszi munkát elvégez­tek. A talaj vetésre alkalmas, a legtöbb helyen már csak a vetőágyat kell elkészíteni. A műtrágyázásnak is több mint a felét elvégezték. Szennyvíz. Hajdú-Bihar megyében gondot jelent az ipari szennyvizek tisztítása. Ezek egy része biológiailag tisztítható, csak több időre van szükség, más része vi­szont biológiailag nem bont­ható méreg. A vállalatoknak szennyvíz-előtisztítót kellene alkalmazniuk — ári) sokszor az olcsóbb megoldást vá­lasztják: fizetik a csatorna- bírságot! Egy kis konyak ... két kis konyak, ettől leszünk moz­gékonyak. Gőz József — a jegyzet írója — az utcán sé­tálva lehajolt egy cetliért, amelyre valaki kacskaringós betűkkel a vásárolnivalókat jegyezte fel. Ez a kis cetli arról árulkodott, hogy a meg- * vásárolandók huszonhat szá­zaléka esett a kenyérre, tej­re, ,^ajra, és 74 százalék a kis konyakra. Az írás pedig azt tanúsította, hogy írója ta­lán már el is fogyasztotta a maga adagját, s minden in­kább kellett volna neki, sem­mint az az 50 forintos kis konyak. Barátok között elcsitul a honvágy. A bolíviai dr. Ju- an-Carlos Crespo Debrecen­ben végezte el az orvostudo­mányi egyetemet. Most a jászberényi kórház sebésze­tén dolgozik. Szavait idéz­zük: „Tagadnám, ha azt mondanám, hogy nincs hon­vágyam, hiszen szüleim, testvéreim — rajtam kívül heten vannak — élnek sok ezer kilométeres távolságra tőlem. De kedves barátok közt élek, dolgozom, és a jó barátság még a honvágyat is elcsitítja — egyelőre.” Végre: időszaki kiállítóte­rem. Jászberényben, a járá­si székhelyen, a tájegység kulturális centrumában évek óta nincs időszaki kiállító­helyiség, amely a rangos képzőművészeti, néprajzi, népművészeti kiállításoknak állandó otthonul szolgálna. Hamarosan, úgy tűnik meg­oldódik' ez a gond. Folynak a múzeum tőszomszédságá­ban levő öreg és elhanyagolt épület átépítési munkálatai. Ebben egy körülbelül 150 négyzetméteres kiállítóhelyi­séget alakítanak ki. A bőví­tés után lehetőség nyílik rendhagyó iskolai órák, hangversenyek, ismeretter­jesztő előadások rendezésére. Kevés a lucernamag. Szol­nok megye mezőgazdaságá­nak üzemei kiválóan alkal­masak a lucernatermesztésre. A hetvenes évek második fe­létől kezdődően azonban fo­kozatosan csökkent a ter­mesztés színvonala, és ma már kifejezetten válságról le­het beszélni. Tetézi a gondo­kat, hogy a gazdaságok in­dokolatlanul magas vetőmag­normával dolgoznak. Nem ritkán a talajmunka hiányos­DÉLUAGYARORSZÁB ... Iskolaavatás. A szegedi 624- es számú Ipari Szakmunkás-' képző Intézet új épületének létrehozásában a szakmun­kástanulók is részt vettek, s közel kétmillió forintos ter­melési értéket hoztak létre. Az iskola tanulóinak ügy­buzgalmát, felelősségtudatát bizonyítja, hogy az elkészült épület takarítását, berende­zését, a parkosítást és a köl­tözködést — társadalmi mun­kában — maguk végezték el, a pedagógusok és a szülők segítségével. Füves gyógymódok. Tápé az 1920-as években kapott or­vost. Attól az időtől kezdve fokozatosan szorult háttérbe a népi gyógyítás, ám a meg­fázás ellen ma is kamillát, vágott ujjra pedig törött pap­rikát használnak. Az úgyne- vzett divatos betegségek és az általános, gyakori beteg­ségek ellen valamennyi csa­ládnak van házipatikája, de a belső szervi betegségek gyógyítását mindannyian az orvosra bízzák. Az ifjúság művelődésének lehetőségei Szegeden. Az 1979-ben megnyílt ifjúsági ház épületbeosztás- és sze­mélyi gondok miatt még a mai napig sem képes teljesí­teni feladatát, ennek ellenére sokat segített a fiatalok kul­turális nevelésében: itt van a műkedvelő színjátszás, és a dzsessz bázisa, és a külön­böző szakkörök. Nagy gond azonban, hogy a szegedi ven­déglátóipar struktúrája, jel­lege és gyakran szemlélete nem teszi -lehetővé az* ifjúság színvonalas szórakozását. A város nem rendelkezik olyan intézményekkel, amelyek le­hetőséget adnának a szórako­zási divatigények kielégíté­sére, illetve azok befolyáso­lására. Összeállította: Lipták Judit Kunágota Hz ellátásról — mozaikokban Bizonyára több kunágotai emberben is ellenérzést vált ki a járdák mellett sorakozó fiatal fák kiirtása. Mint mondják, azért kell kivágni őket, hogy az árokásó gép elférjen, amikor megkezdő" dik a vízvezetékek lefekteté­se. Nem értek a méricské- léshez, de az nyilvánvaló, hogy feltűnően széles sáv húzódik a járda és a köves- út között. Így, ha néhány méterrel arrább jelölték volna ki az árkok helyét, talán nem kellene még sivá- rabbá tenni azt, ami amúgy is kietlen és kopár. * * * E kellemetlen látvány után már jobb tapasztala­taink voltak. A Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ 52. sz. kunágotai pékáruboltjá­ba lépve ínycsiklandozó il­latok töltik be a helyiséget. ■Sikerült mindkét eladóval szót váltanunk. — Mennyi kenyeret adnak el? — Ügy 4—5 mázsát na­ponta — mondja Jenei Fe- rencné. aki két éve dolgozik ebben az egységben. — Ezenkívül több száz kiflit, kalácsot és egyéb pék­árut értékesítünk. — Van-e panasz a kenyér- re? — Általában nincs. Néha ugyan előfordul, hogy vagy a liszt, vagy a sütés miatt gyengébb a kenyér minősége. — Az biztos — veszi át a szót Gondos Béláné —, hogy mindig van kenyér. Sőt, gyakran még marad is be­lőle, s ilyenkor leírjuk, vagy — ha még elég friss — elad­juk. * * * A kis pékárubolttal szem­ben új ABC-áruház körvo­nalai bontakoznak ki. A me­zőkovácsházi ÉSZKV építi a 450 négyzetméter alapterüle­tű üzletet, amelynek alapo­zását és a vázszerkezet ösz­szerelését még tavaly ősszel befejezték. Angyal Péterrel, a 13 ta­gú Bercsényi Szocialista Bri­gád vezetőjével az étkezőko­csiban ülünk le. A többieket is érdekelheti a téma, mert nemsokára öten-hatan jön­nek utánunk beszélgetni. — Mikorra készül el az épület, és hol dolgoznak még? — Előreláthatóan ez év augusztusában adjuk át ren­deltetésének az új áruházat. Egyébként Nagykamaráson egy kétszintes szolgálati la­kást építünk, és az idén fo­gunk hozzá az ólépítéshez a kunágotai Bercsényi Tsz ser­. téstelepén. — Mennyi az átlagkerese­te? — Nálunk teljesítménybé­rezés van, és 3500—4000 fo­rint jön kr havonta. Ha úgy adódik, hét végén is válla­lunk munkát. Legutóbb a SERTÖV-nél aszfaltoztunk, s reméljük, hogy 700—800 forint kereset jut erre a két napra. — Milyen jövedelemszer­zésre van még lehetőség? — Általában itt mindenki foglalkozik állattartással, sőt. egyesek még nagyban is. Amikor rákérdezek: példá­ul ki? — a többiek Nagy Béla nevét emlegetik. A szemüveges fiatalember sze­rényen kezd beszélni arról, hogy édesanyjával öt szarvasmarhát és 13 sertést tartanak. — Hány órakor szokott felkelni? — Ahhoz, hogy időben megetessem a jószágot, min­den nap négykor kelek. — Mire gyűjt? — Mielőbb szeretnénk a lakásunkat rendbe hozatni. Van egy nő is az aranyko­szorúval kitüntetett szocia­lista brigádban: Pócsik Elek- né, a „mindenes”, ahogy munkatársai nevezik. A mal­terhordástól a festésen át a A Bercsényi Szocialista Brigád tagjai jelenleg az épülő, új ABC falazásán dolgoznak takarításig, sokféle feladatot elvégez. Immár hatodik éve tartozik ehhez a közösség­hez, azelőtt háztartást veze­tett. — Milyen társadalmi mun­kákat szoktak vállalni? — Brigádunk — feleli Cso­mós József művezető —az 1- es számú óvodát patronálja évek óta. Ezenkívül más közintézményeknek is segí­tünk. Például a terményfor­galminál járdát építettünk, a művelődési házban pedig ab­lakokat, ajtókat cseréltünk. — Egymásnak is segíte­nek? — Igen. Hozzám is eljött a kollektíva, amikor épít­keztem. Nagyon jó összhang alakult ki közöttünk, és örömmel mondhatjuk, hogy nálunk se baleset, se fe­gyelmi vétség eddig még nem fordult elő. * * * A megyei malomipari vál­lalat kunágotai takarmány­boltjának vezetője, Kele­men Gábor, aki Almáska­marásról jár be dolgozni. Miután a katonaságtól lesze­relt, ezt az állást ajánlották fel neki. Eredeti szakmája ugyanis lakatos, és megvan a hivatásos gépkocsivezetői jo­gosítványa is. — Honnan kapja a tápot, és mennyit ad el naponta? — A mezőkovácsházi ke­verőbői érkezik ide az áru. A forgalom nagysága állan­dóan változik. Például pén­tek déltől hétfő délutánig 122 ezer forint értékű táp kelt el. A fiatalember elégedet­ten beszél munkájáról, amely korántsem könnyű, hiszen 200 mázsát emelget naponta. Várandós felségével már sa­ját házában lakik, s legfőbb vágya az, hogy tovább ta­nuljon és érettségizzen. * * * Ugyancsak a fiatal korosz­tályhoz tartozik a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai húsboltjának veze­tője, Borsos Ferenc is. Ere­deti foglalkozása cukrász, s így ő sem a tanult szakmá­jában dolgozik. — Milyen az ellátás, és mit keresnek leginkább az emberek? — Bizony van sorbanállás szerdán és pénteken, amikor töltelékáru érkezik. Sokan a füstölt árut keresik. Olyat viszont nem lehet tapasztal­ni, hogy nincs hús az üzlet­ben. Különben egy hatósági húsbolt is árusít a faluban. A fal mellett nagyméretű akvárium áll üresen. — Halat is lehet kapni? — Igen, és erre a közel­múltban nyílt lehetőség. He­tente egy alkalommal hoz­nak ide halat Békéscsabáról. — Mennyi a bolt havi for­galma? — Ez évszakonként válto­zik. Például februárban 221 ezer, nyáron és ősszel 460 ezer forint körül van. Az eladótér tiszta és ren­dezett. Az egyes árufélesé­gek árát jól látható helyen lehet olvasni. Mint hallottuk, tőkehúsból, szárazkolbász­ból jó az ellátás, de töltelék­áruból elkelne az eddiginél nagyobb mennyiség. Kép, szöveg: Bukovinszky István fl tárgyalóteremből Zsebkéssel támadt a rendőrre Ittas férfi érkezett 1982. március 9-én, úgy este 6 óra körül Battonyán, a So­mogyi Béla utcai 6-os számú italboltba. Folytatni szeret­te volna az ivást, de nem szolgálták ki. Talán efölötti mérgében, vagy az ital tet­te, esetleg „csak úgy” — tény, hogy Demeter József Traján, Battonya, Hámán Kató u. 4. szám alatt lakó 30 éves fiatalembernek kö­tekedő kedve támadt. Az italboltból kifelé jövet ész­revette. hogy az épület előtt éppen intézkedik egy rend­őr, E. István törzsőrmester. Szidalmazni kezdte a rend­őrt, aztán megfenyegette. A törzsőrmester felszólította, hogy távozzon — ehelyett Demeter sárral megdobta, majd rugdalni kezdte a rend­őrt, aki megpróbálta lesze­relni támadóját. Demeter zsebéből erre előkerült egy nyitott (!) zsebkés. A jelen­levők időben figyelmeztették a törzsőrmestert, aki kezé­vel igyekezett elhárítani a támadást, így a csuklóját ér­te a szúrás. Demeter vér­szemet kapott, de szerencsé­re nem nézte mindenki tét­lenül a történteket. Hár­man is a rendőr segítségére siettek, kicsavarták Demeter kezéből a kést. Egyikük közben a fiatalember rúgá­sa következtében kézfejen törést szenvedett. A Battonyai Járásbíróság Demeter József Trajánt fel­fegyverkezve elkövetett hi­vatalos személy elleni erő­szak és súlyos testi sértés bűntettéért, valamint köny- nyű testi sértés vétségéért, halmazati büntetésül egy év és 8 hónapi, börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltil­totta a közügyektől. Az íté­let jogerős. Demeter egyébként nem most került először szembe a törvénnyel; korábban állt már bíróság előtt különböző bűntettek, vétségek — így garázdaság, súlyos testi sér­tés, illetve magánlaksértés, rongálás, lopás — miatt. T. I. Szovjet filmesek Békéscsabán (Tudósítónktól) A napokban Békéscsaba né­hány üzemében filmet forgatott a Szovjet • összövetségi Tv. ri­portot készített a Moszkva rádió budapesti tudósítója is az üze­mek dolgozóival. így a BÉKÖT- nél a kötődében és varrodában Szregej Grigojevics tv-operatőr készített színes filmet a munká­ról. és a termékek előállításá­nak módszereiről is. Ezen túl részletesen bemutatta az üzemet Szuhy László főmérnök. A HAFE villamossági szerelők jól elkészített és a házilagosan saját maguk- által összeszerelt berendezéseket mutatták be a vendégeknek, amit azok lencse­végre is kaptak. Éppen a tv- operatőr forgatási ideje alatt ér­kezett meg a szovjet szállító- partner. aki átvette az elkészí­tett berendezéseket. Hankó Pál igazgató-helyettes nagy elisme­réssel szólt a Moszkva rádió budapesti tudósítójának, Juruj Rogov Milhajlovicsnau- a ma­gyar—szovjet kereskedelmi kap­csolatokról. a pontosságról és főleg a mindkét fél részéről ta­pasztalható igényességről. A szerdai, heti piacon a vásárcsar­nokban is készített felvételeket a szovjet forgatócsoport. A szovjet rádió—tv stábot a városi pártbizottság látta vendé­gül a három napon át. Több esetben találkoztak dr. Ábrahám Bélával, a városi pártbizottság első titkárával és munkatársai­val. A beszélgetés során megál­lapították. hogy jó az együtt­működésük a Moszkva rádióval és a tv-vel. Élő a barátsági mun­kakapcsolat a Penza klubbal és a szovjet rádió budapesti állan­dó tudósítójával. Egyre több azoknak a száma, akik a Moszkva rádió magyar nyelvű adásait hallgatják már megyénkben. Sokat leveleznek a szovjet rádióval is tagjaink. Bánfi József

Next

/
Thumbnails
Contents