Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-06 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 6., kedd o Szerva itt — csere néhol? A sportból vett, kissé elferdített és kérdő mondattá alakított szólás sok mindenre alkalmazható. Vegyük például a gyakran emlegetett földcseréket. Nevezetesen, hogy egy-egy más üzem területébe beékelődött másik gazdálkodó egység miért nem hajlandó földjét elcserélni. Előbb azonban értelmezzük, mit is jelent a sportból ismert „szerválás” kifejezés. Az értelmező szótár szerint: „Szervái: Az egyik fél meghatározott számú alkalommal átütve a hálón a labdát, elindítja a játékot, illetve egyik menetét: adogat.” Ha kicsit sántít is a hasonlat, nagyjából hasonlóan állunk megyénkben — és országosan is — a földcserékkel. Mert mi is a helyzet ? Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy nem mennek a földcserék. Tavaly Békésben például több, mint ötezerszáz hektár és a rajta levő értékek cseréltek gazdát — ez országosan is jó helyezést jelent a megyék között. Akadt olyan termelőszövetkezet, amely szak- szövetkezettel egyezett meg. Mások egyéni gazdáknak adtak nagyüzemi táblájukba beékelődő földjük helyett másikat. Az idén is négyezer hektár feletti terület sorsát kívánják hasonlóan rendezni a megyei földhivatal és a tanácsok, üzemek képviselőiből alakuló munkabizottságok. Sok ez, vagy kevés? Ha figyelembe vesszük, hogy közel negyvenezer hektár — az állami gazdaságok területének majdnem fele — esik távol az irányítás központjától, kevés. Hiszen a távoli, más üzemek „gyomrába” ékelődő földdarabok megmunkálása sok energiát, figyelmet kíván. Abban az időszakban, amikor éppen az energiahelyzet az, mely a nadrágszíj szorosabbra húzására kényszerít. Gondoljunk bele, menynyi olajat megeszik egy traktor, amíg eljut a gépszíntől a távoli földre, menynyit fáradnak azok az emberek, akik nap mint nap hosszú utazással érik el a munka tényleges helyét... Olyan érvek ezek, amelyek mind a távol eső táblák cseréjét támogatják. Természetesen akadnak ellenérvek is. Hogyan számolja el például egy tsz és egy állami gazdaság azt a területet, amelyen gazdasági épületek, meliorációs beruházások vannak? Létrejöhet-e' megegyezés különböző minőségű talajok esetén? Állami gazdaságok között egyszerűbb a helyzet — könyvelési művelettel. jóváírással átadhatók az értékek. A tsz adott esetben, mint vásárló vagy eladó lép fel. Kérdés: mit fizessen, vagy _ mit kérjen az „árujáért” — a gazdát cserélő értékekért állami partnerétől, vagy mit térítsen neki? Ez a földcserék legfőbb akadálya, ez lassítja a kívánatos folyamatot. Tegyük hozzá: az adott, objektív tényezőkhöz társulnak a személyesek is. Mert, ha egy gazdasági vezető — elnök, vagy igazgató — mereven ragaszkodik a „sajátjához”, nehéz meggyőzni. Sokan hivatkoznak arra, hogy „meg- szoktár már azt a részt, ismerik mindegyik dűlőt”, „hová irányítsák át dolgozóikat, honnan szerezzenek újakat, a távozók helyébe?” Sok olyan ellenvélemény hangzik el, amely valóban indokolttá teszi a cserék elmaradását. De a kívülről kicsinek tűnő, ám belülről nagy gondok eltörpülnek, a várható közös haszon mellett, amelyet az egész népgazdaságnak hoznának. Mert a földek központhoz közel kerülése, a jobb irányíthatóság, a kisebb energiafelhasználás egyben racionális földhasználatot, észszerűbb gazdálkodást vonna maga után. De térjünk vissza a szerválás fogalmához! Legutóbb februárban tartottak országos értekezletet a mező- gazdasági tárca felelősei mindazok bevonásával, akik érintettek a földcserében. A tanácskozáson elhangzottak javaslatok, vélemények, de érdemi döntés nem született. Abban azonban egyetértettek a résztvevők, hogy tovább kell lépni, s hogy ez a lépés legyen önkéntes. Éppen azért, mert csak az érdekek tényleges egyeztetésével rendezhetők megnyugtatóan a vitás kérdések. A „labdát” tehát feldobták. Feleletet egyelőre nem adtak megyénk üzemei sem. Még nem késő, hiszen alaposan meg kell fontolni, a gyakran több millió forintos következményű döntéseket. Erre várnak a megyei földhivatal dolgozói is, akik továbbra sem tettek le a termelési szerkezet ilyen ész- szerűsítéséről. Várnak és készülnek a beszélgetésekre, a tárgyalásokra, amelyek remélhetően eredményre vezetnek. És bíznak benne, hogy nem kell a törvény erejével rákényszeríteni azt, aminek magától is elfogadhatóvá kéne válnia. M. Szabó Zsuzsa Rendelés kontra termelés a Metakémiában Szépen fejlődött az utóbbi esztendőben a körösladányi Me- takémia Ipari Szövetkezet. A termelési érték 5 év alatt csaknem ötszörösére, azaz 40 millió forintról 192 millió forintra emelkedett. Egészében véve tehát nincs okuk panaszra, de nehézségek, bosszantó problémák mindig akadnak. Most éppen kapacitáskihasználási és foglalkoztatási gondjaik vannak, ahogyan azt Flack József főkönyvelő elmondta. Lényegesen eltér ugyanis egyes cikkeknél: mint például a cipőkrémeknél, vagy a padló- és parkettaápolóknál a kereskedelem előzetes igénybejelentése és konkrét rendelése. Bagarolból az idén az igény 7 millió 995 ezer tubus volt. az első féléves rendelési állomány azonban mindössze 1 millió 855 ezer. A Csillag padlóápoló szerből 5 millió 110 ezer dobozos igényt jeleztek a múlt esztendő végén, ezzel szemben az első félévben csak 540 ezret rendeltek. A szövetkezet éves termelési tervét az előzetes igénybejelentések alapján állítja össze. A kereskedelem becsléseiből indul ki a különböző cikkek mennyiségének meghatározásakor, és természetesen az alapanyag-rendeléseknél is. Ez utóbbi már csak azért is lényeges, hiszen tőkés importról van szó, ami a fentiek miatt hosszú ideig készletként hever a szövetkezet raktáraiban. A kár, amit a kapacitás és a munkaerő kihasználatlansága okoz, tetemes, több 10 millió forintos árbevétel-kiesést jelent. Sokkal nagyobb felelősséggel kellene a kereskedelemnek az igénybejelentéseket megtennie. Akkor a szövetkezet is biztonságosabban tervezhetne, nem kellene menet közben, nagyobb költséggel, termelését átszervezni, mert az efféle rugalmas alkalmazkodás nem gazdasági szükségszerőségből, sokkal inkább a piackutató munka fogyatékosságaiból fakad. Sz. 1. Zsebbe vágó tanácsok, „tüdőszauna” Megjelent a tavaszi Kertbarát Magazin Virágözön és tavaszi égbolt csodálatos kék színe üdvözli az olvasót, aki a Kertészet és Szőlészet különkiadványát kézbeveszi. Érdemes belelapozni. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese beszámol arról, a nagyszabású munkáról, amelyet az agrárökológiai potenciál, vagyis a hazai termőhelyekben meglevő lehetőségek felmérésére már évek óta több száz szakember végez. Előrejelzésük alapján azonos technológia mellett, de a legmegfelelőbb termőhelyen termesztett növények termésátlagai sok esetben meg- kétszerezhetők. A kistermelők, a házikert- tulajdonosok „zsebbe vágó” újabb tanácsokat kapnak a korai szamóca termesztéséhez. A zöldhagyma, a retek, a saláta, a paradicsom, és sok más zöldségféle ugyancsak hetekkel korábban terem, ha a gyakorlati fogásokat elsajátítják. Noha a tavasz nem mondható a faültetés klasszikus telepítési időszakának, mégis eredményes lehet, ha az előírásokat gondosan végrehajtjuk. Most kell ültetni az egzotikus hagymás virágokat, például az inkaliliomot, a tigrisvirágot. A biológiai (tehát vegyszerkímélő, vagy éppen anélküli) kertművelés az egész világon mindinkább terjed. Kertünk egyik sarkában valóságos „tüdőszaunát” létesíthetünk légfrissítő, gyógyító hatású növényekből. Szentlőrincen régi szokás, hogy a kertekbe néhány euforbiát, magyar néven nagy sárfüvet ültetnek, ezek a növények elűzik a lótetűt. De megtudhatjuk azt is, hogy a ricinus a legyeket is hajtja, ablak elé vetve a lakástól távol tartja őket. Drazsírozott vetőmaggal a munka egyszerűbb, de jó eredményt csak úgy kapunk, ha kelésig a talajt állandóan nedvesen tartjuk. Építhet-e szub- mediterrán kert hazánkban? Igen, ha a kertet különleges módszerekkel előkészítjük és a növényeket származásuk, igényük szerint gondosan elrendezzük és ápoljuk. Valódi ker- tész-türelemjáték a japán törpefa — a bonsai nevelésé. A szőlő támberendezését is jól kell elkészíteni,’ mivel nagy terhet hordoz, és a kertben évtizedekig díszít, esetleg éktelenkedik. Meddig él a zsennyei ezeréves tölgy, és hogyan lehet a kertet szépen fotózni? Sárvár megér-e egy mesét és hogyan lehet kevés növényvédőszerrel, de mégis hatásosan védekezni a betegségek és a kártevők ellen. Mindezekre és sok más kérdésükre választ kaphatnak a színes és fekete-fehér képekben gazdag magazinban. Prézli „Valami szerszám lehel...” Mottó: a kenyérgyártásnak másodlagos terméke a morzsa, azaz: a prézli. A jelen népgazdasági helyzetben az újságíró is arra kényszerül, hogy ehető morzsákká dolgozza fel az írásaiból „kiszikkasztott” részleteket. 1. Több tízmillió forintos nagyberuházás „tűzkeresztségén” átesett gazdasági vezető viszi a szót a tanácskozáson. Beszél a munka nehézségeiről, majd mondandóját így foglalja össze: „Átéltük a beruházás minden kínját, ezeket öt pontban foglalom össze. Tehát a nagyberuházás szakaszai: 1. Lelkesedés. 2. Kijózanodás. 3. Kétségbeesés. 4. A belső munkatársak megbüntetése. 5. A külső munkatársak kitüntetése.” 2. Egy tsz-elnök vallomása: „Ha sikerül a vállalkozás, azt mondják, bátor, kockáztatni tudó ember vagyok. Ha nem, akkor rám sütik, hogy nem értek a szakmához.” 3. Egy beszámolóban olvastuk: „A növendékmarha-istálló össze akart dőlni stb.” (Akaratos egy istálló lehet, főként ez a stb. izgalmas, vajon mit akarhatott még az az istálló?) 4. Ismét egy tsz-elnök megnyilatkozása: „Jövedelmünk 150—160 százalékát adja a melléküzemág.” (Mi lenne velük a főtevékenység nélkül?) 5. A jól menő szövetkezet elnöke tájékoztatja tagságát az előző év gazdasági eredményeiről. Adatokat, hosszú számsorokat idéz. Beszédében rengeteg a szakszó, az idegen kifejezés. Szól többek között aktív forgóeszközgazdálkodásukról. Szomszédom, idős parasztbácsi, oda- adóan figyel. Tőle kérdem, érti-e a beszámolót, szerinte mi az az aktív forgóeszköz? — Nem tudom pontosan én sem, de azt hiszem, valami szerszám lehet, vagy mi — vágja ki a rezet! Összeszitálta: —m. szabó— Tavaszi szépítkezés Zsadány egyik utcájában Fotó: Veress Erzsi Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 0 Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport 8. Atalányclszámolá- sos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A 38 1981. (IX. 9.) MT számú rendelet alapján 1982. január 1-től „tisztán” magánszemélyek egymással társulva, gazdasági munkaközösséget hozhatnak létre. Társasági szerződéssel létesülő olyan összefogásról van szó, melynek alapformáját már a Polgári Törvénykönyv is részletesen szabályozta. A gazdasági munkaközösség tevékenységi köre igen széles. A rendelkezés szerint fogyasztási és egyéb szolgáltatás, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetele tevékenységét kiegészítő — például háttéripari — feladatok végzésére, valamint mindezek szervezésére és elősegítésére lehet létrehozni. Az új intézmény megfelelő szervezeti keretet biztosít különleges szellemi tevékenységeknek is. Üjszerű és fontos működési területként jelentkezhetnek a humán szolgáltatások — gyermekek, idős korúak felügyelete, ápolása stb. — is. A gazdálkodó szervezetek a kis szériában gazdaságosan nem előállítható termékek, egyes hiánycikké vált alkatrészek, különleges igényeket kielégítő speciális választékot adó áruk gyártásával megbízhatnak gazdasági munkaközösségeket is. A szorosan vett jogi feltételek lényegében azonosak a szövetkezetekre meghatározott általános feltételekkel, azzal a lényeges különbséggel, hogy a gazdasági munkaközösség kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, de annak szervezésére és elősegítésére (például közös árubeszerzés, piackutatás) azonban vállalkozhat. Gazdasági munkaközösséget legalább két, de legfeljebb harminc személy hozhat létre. Munkaközösség keretében társulhatnak — az ipar jogosítvány megtartása mellett — kisiparosok, vállalati és szövetkezeti dolgozók — főállásuk melletti munkavégzésre — nyugdíjasok, szellemi szabadfoglalkozásúak, egyetemi és főiskolai hallgatók is. Emellett a munkaközösségek — a tagok számától függő, eltérő mértékben, de mindig a tagokénál kisebb számban — alkalmazottat és bedolgozót is foglalkoztathatnak. A munka- közösség működése azonban elsősorban a tagok személyes közreműködésén alapszik. Nem lehet viszont a munkaközösség tagja az a személy, akit jogszabályok eltiltanak a munkaviszonyán Tanfolyam - nőknek A Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége egyhetes, bentlakásos tanfolyamot szervezett az elmúlt héten Szarvason. A továbbképzésen nyolcvan termelőszövetkezeti nöbizottsági elnök vett részt. Az előadásokon elsősorban a múlt év őszén megtartott TOT-kongresszus anyagával. határozataival iskívüli egyéb kereső foglalkozástól (pl. bíró, fegyveres erők tagja stb.), aki már egy másik munkaközösségnek tagja, vagy aki kisipari tevékenységet sem folytathatna. A gazdasági munkaközösséget a tagok társasági szerződése hozza létre, amelyet ügyvédi munkaközösség (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratban kell foglalni, érvényességéhez hatóság — területileg illetékes és hatósági jogokat gyakorló tanácsi szakigazgatási szerv — jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a szerződés jogszabályba ütközik. A tanácsi szakigazgatási szerv a munkaközösséget nyilvántartásba veszi, egyidejűleg a megalakulást be kell jegyezni a cégjegyzékbe is, az illetékes megyei bíróságon. A gazdasági munkaközösség ügyeinek vitelére és az ügyviteli körében tagjainak képviseletére, a társasági szerződésben kijelölt egy vagy több tag (képviselő) jogosult. A gazdasági munkaközösség a tagok vagyoni hozzájárulása alapján közös túlaj- donban, illetőleg közös használatukban álló eszközökkel gazdálkodik. Feladataik ellátásához bérbe, haszonbérbe, vagy használatba vehet állami és szövetkezeti tulajdonban levő eszközöket is. A nyereség felosztásának és a veszteség viselésének módját a társasági szerződés határozza meg. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, akkor a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás, ennek hiányában a közreműködés arányában oszlik meg. A gazdasági munkaközösségek adóztatásának rendszerét és módját a 29 1981. (IX. 29.) PM számú rendelet, a társasági adó a 47 1981. (X. / 8.) MT számú és a 29 1981. (IX. 29.) PM számú rendelet az általános jövedelem- adó, a 32 1981. (IX. 29.) PM számú rendelet a magánszemélyek forgalmi adója és a 15 1967. (IX. 24.) PM számú rendelet a lakossági községfejlesztési hozzájárulás jogszabályok részletesen szabályozzák. A munkaközösségnek tevékenysége nyomán a magán- személyek forgalmi adójával csökkentett üzemi eredmény után három százalék, az alkalmazottak munkabére után 20 százalék, külön társasági adót, továbbá a felosztott nyereség után minden tag általános jövedelemadót, községfejlesztési hozzájárulást és társadalombiztosítási járulékot fizet a jogszabályokban meghatározott mértékben és időben. A megrendelő a társaság akár egy tagjától is közvetlenül követelheti a teljes kötelezettség teljesítését, és a tag egymaga — teljes vagyonával is — köteles a többiek helyett helytállni. Természetesen a teljesítés után lehetősége van arra, hogy kiadásait a többi taggal megtéríttesse. A kormány intézkedése nyomán megyénkben is valóságos társadalmi igények, szükségletek kielégítésére jöttek létre gazdasági munka- közösségek. Ezt látszik igazolni, hogy e rövid idő elteltével már tizenkét gazdasági munkaközösség jött létre termelő, szolgáltató stb. ágakban. Dr. Hegyi Sándor merkedtek. Tájékoztatókat hallgattak meg a napi politikai, gazdasági helyzetről, feladatokról. A komoly munka mellett jutott idő a szórakozásra is: kedden a kondorosi és füzesgyarmati termelőszövetkezet pávaköre és citerazenekara. a sar- kadi tsz népitánccsoportja és a gyomaendrődl Körösmenti tánc- együttes adott műsort a tanfolyam hallgatóinak. m. sz. zs. \
