Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

NÉPÚJSÁG 1982. április 6., kedd o Szerva itt — csere néhol? A sportból vett, kissé el­ferdített és kérdő mondattá alakított szólás sok minden­re alkalmazható. Vegyük például a gyakran emlege­tett földcseréket. Nevezete­sen, hogy egy-egy más üzem területébe beékelődött má­sik gazdálkodó egység miért nem hajlandó földjét elcse­rélni. Előbb azonban értel­mezzük, mit is jelent a sportból ismert „szerválás” kifejezés. Az értelmező szótár sze­rint: „Szervái: Az egyik fél meghatározott számú alka­lommal átütve a hálón a lab­dát, elindítja a játékot, il­letve egyik menetét: ado­gat.” Ha kicsit sántít is a hasonlat, nagyjából hason­lóan állunk megyénkben — és országosan is — a föld­cserékkel. Mert mi is a helyzet ? Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy nem men­nek a földcserék. Tavaly Békésben például több, mint ötezerszáz hektár és a raj­ta levő értékek cseréltek gazdát — ez országosan is jó helyezést jelent a megyék között. Akadt olyan terme­lőszövetkezet, amely szak- szövetkezettel egyezett meg. Mások egyéni gazdáknak adtak nagyüzemi táblájuk­ba beékelődő földjük helyett másikat. Az idén is négy­ezer hektár feletti terület sorsát kívánják hasonlóan rendezni a megyei földhiva­tal és a tanácsok, üzemek képviselőiből alakuló mun­kabizottságok. Sok ez, vagy kevés? Ha figyelembe vesszük, hogy közel negyvenezer hek­tár — az állami gazdaságok területének majdnem fele — esik távol az irányítás központjától, kevés. Hiszen a távoli, más üzemek „gyomrába” ékelődő föld­darabok megmunkálása sok energiát, figyelmet kíván. Abban az időszakban, ami­kor éppen az energiahelyzet az, mely a nadrágszíj szo­rosabbra húzására kénysze­rít. Gondoljunk bele, meny­nyi olajat megeszik egy traktor, amíg eljut a gép­színtől a távoli földre, meny­nyit fáradnak azok az em­berek, akik nap mint nap hosszú utazással érik el a munka tényleges helyét... Olyan érvek ezek, ame­lyek mind a távol eső táb­lák cseréjét támogatják. Természetesen akadnak el­lenérvek is. Hogyan számol­ja el például egy tsz és egy állami gazdaság azt a terü­letet, amelyen gazdasági épületek, meliorációs beru­házások vannak? Létrejö­het-e' megegyezés különböző minőségű talajok esetén? Állami gazdaságok között egyszerűbb a helyzet — könyvelési művelettel. jó­váírással átadhatók az érté­kek. A tsz adott esetben, mint vásárló vagy eladó lép fel. Kérdés: mit fizessen, vagy _ mit kérjen az „áru­jáért” — a gazdát cserélő értékekért állami partneré­től, vagy mit térítsen neki? Ez a földcserék legfőbb akadálya, ez lassítja a kívá­natos folyamatot. Tegyük hozzá: az adott, objektív tényezőkhöz társulnak a sze­mélyesek is. Mert, ha egy gazdasági vezető — elnök, vagy igazgató — mereven ragaszkodik a „sajátjához”, nehéz meggyőzni. Sokan hi­vatkoznak arra, hogy „meg- szoktár már azt a részt, is­merik mindegyik dűlőt”, „hová irányítsák át dolgo­zóikat, honnan szerezzenek újakat, a távozók helyébe?” Sok olyan ellenvélemény hangzik el, amely valóban indokolttá teszi a cserék el­maradását. De a kívülről ki­csinek tűnő, ám belülről nagy gondok eltörpülnek, a várható közös haszon mel­lett, amelyet az egész nép­gazdaságnak hoznának. Mert a földek központhoz közel kerülése, a jobb irá­nyíthatóság, a kisebb ener­giafelhasználás egyben ra­cionális földhasználatot, ész­szerűbb gazdálkodást vonna maga után. De térjünk vissza a szer­válás fogalmához! Legutóbb februárban tartottak or­szágos értekezletet a mező- gazdasági tárca felelősei mindazok bevonásával, akik érintettek a földcseré­ben. A tanácskozáson el­hangzottak javaslatok, véle­mények, de érdemi döntés nem született. Abban azon­ban egyetértettek a részt­vevők, hogy tovább kell lépni, s hogy ez a lépés legyen önkéntes. Éppen az­ért, mert csak az érdekek tényleges egyeztetésével rendezhetők megnyugtatóan a vitás kérdések. A „labdát” tehát feldob­ták. Feleletet egyelőre nem adtak megyénk üzemei sem. Még nem késő, hiszen ala­posan meg kell fontolni, a gyakran több millió forintos következményű döntéseket. Erre várnak a megyei föld­hivatal dolgozói is, akik to­vábbra sem tettek le a ter­melési szerkezet ilyen ész- szerűsítéséről. Várnak és készülnek a beszélgetésekre, a tárgyalásokra, amelyek re­mélhetően eredményre ve­zetnek. És bíznak benne, hogy nem kell a törvény erejével rákényszeríteni azt, aminek magától is elfogad­hatóvá kéne válnia. M. Szabó Zsuzsa Rendelés kontra termelés a Metakémiában Szépen fejlődött az utóbbi esztendőben a körösladányi Me- takémia Ipari Szövetkezet. A termelési érték 5 év alatt csak­nem ötszörösére, azaz 40 millió forintról 192 millió forintra emelkedett. Egészében véve te­hát nincs okuk panaszra, de nehézségek, bosszantó problé­mák mindig akadnak. Most ép­pen kapacitáskihasználási és fog­lalkoztatási gondjaik vannak, ahogyan azt Flack József fő­könyvelő elmondta. Lényegesen eltér ugyanis egyes cikkeknél: mint például a ci­pőkrémeknél, vagy a padló- és parkettaápolóknál a kereskede­lem előzetes igénybejelentése és konkrét rendelése. Bagarolból az idén az igény 7 millió 995 ezer tubus volt. az első féléves ren­delési állomány azonban mind­össze 1 millió 855 ezer. A Csil­lag padlóápoló szerből 5 millió 110 ezer dobozos igényt jeleztek a múlt esztendő végén, ezzel szemben az első félévben csak 540 ezret rendeltek. A szövetkezet éves termelési tervét az előzetes igénybejelen­tések alapján állítja össze. A kereskedelem becsléseiből indul ki a különböző cikkek mennyi­ségének meghatározásakor, és természetesen az alapanyag-ren­deléseknél is. Ez utóbbi már csak azért is lényeges, hiszen tőkés importról van szó, ami a fentiek miatt hosszú ideig kész­letként hever a szövetkezet rak­táraiban. A kár, amit a kapaci­tás és a munkaerő kihasználat­lansága okoz, tetemes, több 10 millió forintos árbevétel-kiesést jelent. Sokkal nagyobb felelős­séggel kellene a kereskedelem­nek az igénybejelentéseket meg­tennie. Akkor a szövetkezet is biztonságosabban tervezhetne, nem kellene menet közben, na­gyobb költséggel, termelését át­szervezni, mert az efféle rugal­mas alkalmazkodás nem gazda­sági szükségszerőségből, sokkal inkább a piackutató munka fo­gyatékosságaiból fakad. Sz. 1. Zsebbe vágó tanácsok, „tüdőszauna” Megjelent a tavaszi Kertbarát Magazin Virágözön és tavaszi égbolt csodálatos kék színe üdvözli az olvasót, aki a Kertészet és Sző­lészet különkiadványát kézbe­veszi. Érdemes belelapozni. Láng István, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkár- helyettese beszámol arról, a nagyszabású munkáról, amelyet az agrárökológiai potenciál, va­gyis a hazai termőhelyekben meglevő lehetőségek felmérésé­re már évek óta több száz szakember végez. Előrejelzésük alapján azonos technológia mel­lett, de a legmegfelelőbb termő­helyen termesztett növények termésátlagai sok esetben meg- kétszerezhetők. A kistermelők, a házikert- tulajdonosok „zsebbe vágó” újabb tanácsokat kapnak a ko­rai szamóca termesztéséhez. A zöldhagyma, a retek, a saláta, a paradicsom, és sok más zöldségféle ugyancsak hetekkel korábban terem, ha a gyakorla­ti fogásokat elsajátítják. Noha a tavasz nem mondható a faülte­tés klasszikus telepítési idősza­kának, mégis eredményes le­het, ha az előírásokat gondo­san végrehajtjuk. Most kell ültetni az egzotikus hagymás virágokat, például az inkaliliomot, a tigrisvirágot. A biológiai (tehát vegyszerkímélő, vagy éppen anélküli) kertműve­lés az egész világon mindinkább terjed. Kertünk egyik sarkában valóságos „tüdőszaunát” létesít­hetünk légfrissítő, gyógyító ha­tású növényekből. Szentlőrincen régi szokás, hogy a kertekbe néhány euforbiát, magyar néven nagy sárfüvet ültetnek, ezek a növények elűzik a lótetűt. De megtudhatjuk azt is, hogy a ricinus a legyeket is hajtja, ablak elé vetve a lakástól távol tartja őket. Drazsírozott vetőmaggal a munka egyszerűbb, de jó ered­ményt csak úgy kapunk, ha kelésig a talajt állandóan ned­vesen tartjuk. Építhet-e szub- mediterrán kert hazánkban? Igen, ha a kertet különleges módszerekkel előkészítjük és a növényeket származásuk, igé­nyük szerint gondosan elren­dezzük és ápoljuk. Valódi ker- tész-türelemjáték a japán tör­pefa — a bonsai nevelésé. A szőlő támberendezését is jól kell elkészíteni,’ mivel nagy ter­het hordoz, és a kertben évtize­dekig díszít, esetleg éktelenke­dik. Meddig él a zsennyei ezeréves tölgy, és hogyan lehet a kertet szépen fotózni? Sárvár megér-e egy mesét és hogyan lehet kevés növényvédőszerrel, de mégis hatásosan védekezni a betegségek és a kártevők ellen. Mindezekre és sok más kérdé­sükre választ kaphatnak a szí­nes és fekete-fehér képekben gazdag magazinban. Prézli „Valami szerszám lehel...” Mottó: a kenyérgyártásnak másodlagos terméke a mor­zsa, azaz: a prézli. A jelen népgazdasági helyzetben az új­ságíró is arra kényszerül, hogy ehető morzsákká dolgozza fel az írásaiból „kiszikkasztott” részleteket. 1. Több tízmillió forintos nagyberuházás „tűzkereszt­ségén” átesett gazdasági ve­zető viszi a szót a tanácsko­záson. Beszél a munka ne­hézségeiről, majd mondan­dóját így foglalja össze: „Átéltük a beruházás min­den kínját, ezeket öt pont­ban foglalom össze. Tehát a nagyberuházás szakaszai: 1. Lelkesedés. 2. Kijózanodás. 3. Kétségbeesés. 4. A belső munkatársak megbüntetése. 5. A külső munkatársak ki­tüntetése.” 2. Egy tsz-elnök vallomása: „Ha sikerül a vállalkozás, azt mondják, bátor, kockáz­tatni tudó ember vagyok. Ha nem, akkor rám sütik, hogy nem értek a szakmá­hoz.” 3. Egy beszámolóban olvas­tuk: „A növendékmarha-istálló össze akart dőlni stb.” (Akaratos egy istálló lehet, főként ez a stb. izgalmas, vajon mit akarhatott még az az istálló?) 4. Ismét egy tsz-elnök meg­nyilatkozása: „Jövedelmünk 150—160 százalékát adja a mellék­üzemág.” (Mi lenne velük a főtevé­kenység nélkül?) 5. A jól menő szövetkezet elnöke tájékoztatja tagságát az előző év gazdasági ered­ményeiről. Adatokat, hosszú számsorokat idéz. Beszédé­ben rengeteg a szakszó, az idegen kifejezés. Szól töb­bek között aktív forgóeszköz­gazdálkodásukról. Szomszé­dom, idős parasztbácsi, oda- adóan figyel. Tőle kérdem, érti-e a beszámolót, szerinte mi az az aktív forgóeszköz? — Nem tudom pontosan én sem, de azt hiszem, va­lami szerszám lehet, vagy mi — vágja ki a rezet! Összeszitálta: —m. szabó— Tavaszi szépítkezés Zsadány egyik utcájában Fotó: Veress Erzsi Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 0 Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgál­tató szövetkezeti szakcsoport 8. Atalányclszámolá- sos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A 38 1981. (IX. 9.) MT szá­mú rendelet alapján 1982. január 1-től „tisztán” magán­személyek egymással társul­va, gazdasági munkaközössé­get hozhatnak létre. Társa­sági szerződéssel létesülő olyan összefogásról van szó, melynek alapformáját már a Polgári Törvénykönyv is részletesen szabályozta. A gazdasági munkaközös­ség tevékenységi köre igen széles. A rendelkezés szerint fogyasztási és egyéb szolgál­tatás, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetele tevé­kenységét kiegészítő — pél­dául háttéripari — feladatok végzésére, valamint mind­ezek szervezésére és elősegí­tésére lehet létrehozni. Az új intézmény megfelelő szerve­zeti keretet biztosít különle­ges szellemi tevékenységek­nek is. Üjszerű és fontos mű­ködési területként jelentkez­hetnek a humán szolgáltatá­sok — gyermekek, idős korú­ak felügyelete, ápolása stb. — is. A gazdálkodó szervezetek a kis szériában gazdaságosan nem előállítható termékek, egyes hiánycikké vált alkat­részek, különleges igényeket kielégítő speciális választé­kot adó áruk gyártásával megbízhatnak gazdasági munkaközösségeket is. A szorosan vett jogi felté­telek lényegében azonosak a szövetkezetekre meghatáro­zott általános feltételekkel, azzal a lényeges különbség­gel, hogy a gazdasági mun­kaközösség kereskedelmi te­vékenységet nem folytathat, de annak szervezésére és elő­segítésére (például közös árubeszerzés, piackutatás) azonban vállalkozhat. Gazdasági munkaközössé­get legalább két, de legfel­jebb harminc személy hoz­hat létre. Munkaközösség ke­retében társulhatnak — az ipar jogosítvány megtartása mellett — kisiparosok, vál­lalati és szövetkezeti dolgo­zók — főállásuk melletti munkavégzésre — nyugdíja­sok, szellemi szabadfoglalko­zásúak, egyetemi és főiskolai hallgatók is. Emellett a mun­kaközösségek — a tagok szá­mától függő, eltérő mérték­ben, de mindig a tagokénál kisebb számban — alkalma­zottat és bedolgozót is fog­lalkoztathatnak. A munka- közösség működése azonban elsősorban a tagok személyes közreműködésén alapszik. Nem lehet viszont a mun­kaközösség tagja az a sze­mély, akit jogszabályok el­tiltanak a munkaviszonyán Tanfolyam - nőknek A Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Szövetsége egyhetes, bentlakásos tanfolyamot szerve­zett az elmúlt héten Szarvason. A továbbképzésen nyolcvan ter­melőszövetkezeti nöbizottsági el­nök vett részt. Az előadásokon elsősorban a múlt év őszén megtartott TOT-kongresszus anyagával. határozataival is­kívüli egyéb kereső foglalko­zástól (pl. bíró, fegyveres erők tagja stb.), aki már egy másik munkaközösségnek tagja, vagy aki kisipari te­vékenységet sem folytathat­na. A gazdasági munkaközös­séget a tagok társasági szer­ződése hozza létre, amelyet ügyvédi munkaközösség (jog­tanácsos) által ellenjegyzett okiratban kell foglalni, érvé­nyességéhez hatóság — terü­letileg illetékes és hatósági jogokat gyakorló tanácsi szakigazgatási szerv — jóvá­hagyása szükséges. A szerző­dés jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a szerző­dés jogszabályba ütközik. A tanácsi szakigazgatási szerv a munkaközösséget nyilván­tartásba veszi, egyidejűleg a megalakulást be kell jegyez­ni a cégjegyzékbe is, az il­letékes megyei bíróságon. A gazdasági munkaközösség ügyeinek vitelére és az ügy­viteli körében tagjainak kép­viseletére, a társasági szer­ződésben kijelölt egy vagy több tag (képviselő) jogosult. A gazdasági munkaközös­ség a tagok vagyoni hozzá­járulása alapján közös túlaj- donban, illetőleg közös hasz­nálatukban álló eszközökkel gazdálkodik. Feladataik ellá­tásához bérbe, haszonbérbe, vagy használatba vehet álla­mi és szövetkezeti tulajdon­ban levő eszközöket is. A nyereség felosztásának és a veszteség viselésének mód­ját a társasági szerződés ha­tározza meg. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, akkor a nyereség és a vesz­teség a tagok között a va­gyoni hozzájárulás, ennek hiányában a közreműködés arányában oszlik meg. A gazdasági munkaközös­ségek adóztatásának rend­szerét és módját a 29 1981. (IX. 29.) PM számú rendelet, a társasági adó a 47 1981. (X. / 8.) MT számú és a 29 1981. (IX. 29.) PM számú rende­let az általános jövedelem- adó, a 32 1981. (IX. 29.) PM számú rendelet a magánsze­mélyek forgalmi adója és a 15 1967. (IX. 24.) PM számú rendelet a lakossági község­fejlesztési hozzájárulás jog­szabályok részletesen szabá­lyozzák. A munkaközösségnek tevé­kenysége nyomán a magán- személyek forgalmi adójával csökkentett üzemi eredmény után három százalék, az al­kalmazottak munkabére után 20 százalék, külön társasági adót, továbbá a felosztott nyereség után minden tag általános jövedelemadót, köz­ségfejlesztési hozzájárulást és társadalombiztosítási já­rulékot fizet a jogszabályok­ban meghatározott mérték­ben és időben. A megrendelő a társaság akár egy tagjától is közvet­lenül követelheti a teljes kö­telezettség teljesítését, és a tag egymaga — teljes va­gyonával is — köteles a töb­biek helyett helytállni. Ter­mészetesen a teljesítés után lehetősége van arra, hogy ki­adásait a többi taggal meg­téríttesse. A kormány intézkedése nyomán megyénkben is va­lóságos társadalmi igények, szükségletek kielégítésére jöt­tek létre gazdasági munka- közösségek. Ezt látszik iga­zolni, hogy e rövid idő el­teltével már tizenkét gazda­sági munkaközösség jött lét­re termelő, szolgáltató stb. ágakban. Dr. Hegyi Sándor merkedtek. Tájékoztatókat hall­gattak meg a napi politikai, gazdasági helyzetről, feladatok­ról. A komoly munka mellett jutott idő a szórakozásra is: kedden a kondorosi és füzes­gyarmati termelőszövetkezet pá­vaköre és citerazenekara. a sar- kadi tsz népitánccsoportja és a gyomaendrődl Körösmenti tánc- együttes adott műsort a tanfo­lyam hallgatóinak. m. sz. zs. \

Next

/
Thumbnails
Contents