Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-06 / 80. szám
o 1982. április 6-, kedd NÉPÚJSÁG Hogyan öltözik a magyar? Gyermek-nyelvoktatási konferencia Beszélgetés a divatról és az ízléskultúrárél Békéscsabán A jólöltözöttség, az elegancia, a divatosság az emberi kapcsolatok egyik értékmérője. Ugyanakkor sokan az új modellek láttán elhúzzák a szájukat, mert a fantázia megfoghatatlan szüleményének tartják, amelyek nem lehetnek öltözködésünk meghatározói. A módi különböző hullámai azonban bennünket is elérnek, s hódítanak. Hiba lenne tehát a divat és a gazdaság összefüggését tagadni. Az elmúlt héten megyénk több városában zenés divat- bemutatót tartott a megyei szolgáltató és termelő szövetkezet, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat. Segítségükre volt a szervezésben az Országos Rendező Iroda és az OKISZ Labor. Az utóbbi cég munkatársával, Kopeczky Évával beszélgettünk a divatról, ízléskultúránkról és a propagandáról. — Néhány perce ért véget a műsor, még a fülemben cseng a Jokers együttes zenéje. A művészi színvonalról most ne szóljunk. Egyetlen kérdést azért engedjen meg: mi a szerepe az előadóművészeknek a divatbemutatókon? — Valamit tisztázni kell: a divat az egész világon mindenekelőtt üzlet. A figyelem- felkeltésnek, a reklámnak ezernyi módja van. A közönség nevetni, szórakozni akar. Az előadás több mint két óráját mégsem töltheti ki a manökenek felvonulása. A neves színészek, énekesek, parodisták és táncosok oldják a légkört, hangulatot teremtenek, látványosabbá teszik a produkciót. . Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg: nagyon nehezen tudjuk a művészekkel az időpontokat egyeztetni. Hernádi Judit filmgyári elfoglaltsága miatt például Hűvösvölgyi Ildikó utazott Békéscsabára. Gyulán már ott lesz Bessenyei Ferenc is. Higgye el, ezek a művészek — a közhiedelemmel ellentétben — tudásuk legjavát adják, akárhol lépjenek is fel. — ön esztétikát, filozófiát tanult és propagandával foglalkozik. Végül is, mi a beosztása? — Ez nagyon nehéz kérdés. Az idén 30 éves az OKISZ Labor. Jómagam 10 éve dolgozom itt. Erre azt válaszolnám, hogy a munkám közel áll a menedzseréhez. Csak tudja, nálunk még idegenkednek ettől a foglalkozástól, nem szívesen nevezik nevén a gyereket. — Zavarja? — Dehogy, egyáltalán nem. A végeredmény a fontos: a tétlen szemlélőből valahol vásárló legyen, benyomásai alapján igyekezzen beszerezni ruhadarabjait. — Ha van ideje utánajárni ... — Ebben is van 'Változás. Ugyanis a bemutatott kollekciók egytől egyig megvásárolhatók az Univerzál szaküzleteiben, a szolgáltató szövetkezet modelljei pedig megrendelhetők. A sikerre jellemző, hogy a manökenek az általuk felvonultatott ruhák nagy részét megvették. — Ez aligha meglepő. Az volt az érzésem, hogy csak a fiatalokra gondoltak a tervezők. — Nem értek egyet. Sok embert megtéveszt az, hogy fiatal lányok viselik a különböző ruhákat, kosztümöket, kabátokat. A modellek majdnem mindegyikét a középkorúak és az idősebbek is felvehetik, hordhatják. — Hogyan öltözik a magyar? — Alig vannak hagyományaink az öltözködéskultúrában. Gondolja el: még 30 évvel ezelőtt is nem a divatosság volt a fő kérdés. Az utóbbi tíz évben azonban nagyot léptünk előre. Azt is mondhatnám: majdnem szinkronban vagyunk a világgal. — Mivel bizonyítja ezt? — Legegyszerűbben a sa- iát példámmal. Amikor Hol• landiában jártam, megtetszett egy csodálatos kosztüm. Addig forgattam, míg kiderült, hogy a Május 1. Ruhagyár terméke. Figyelje meg, a lakáskultúra fejlődésével együtt formálódik öltözködésünk, szépérzékünk. Néhány éve még azon siránkoztunk, hogy négyéves távlatban követjük a divatot. Véleményem szerint ez az idő egyre kevesebb. Szövetkezeteink rengeteg külföldi cégnek dolgoznak bérmunkában. Ha más alapanyagból is, de ugyanilyen modellek készülnek a hazai piacra. Ma már a legdivatosabb nyugati ruhák, cipők — ha nem is tömegesen—, de pár hét alatt megjelennek a magyar utcákon. — Mindenekelőtt a butikokban. — Kétségtelen, nagy szerepük van a divat alakításában a kisiparosoknak, a magánkereskedőknek. Ezt a hálózatot már szövetkezeti szinten is bővítik, hiszen az S-Modell-üzletek felveszik a versenyt a maszekokkal. Óriási előnyük, hogy a kis széria révén le lehet mérni, mi kell a fogyasztónak. De változatlanul azt tartom: konfekcióiparunk jó úton jár. Ez egyértelműen lemérhető a kirakatokon is. •— Csak bírja a pénztárcánk ... — Igen. A keresletben szerepet játszik a jövedelem, a családi állapot, az éghajlat, az ár, a divat, a testalkat. Mindegyikről hosszasan lehetne beszélni. A külföldit öltözködéséről azonnal felismerjük. A magyart nem biztos. Ruházati iparunk elsősorban azt mérlegeli, hogy a különböző divatirányzatok közül mit érdemes átvenni, megvalósítani. A stílus, a vonal megváltozva kerül vissza más alapanyagokkal, kellékekkel. Az OKISZ Labor munkatársai ezért járják a világot Kuvaittól Madridig. — Olcsón és divatosan nem lehet ölözködni? — Dehogynem. Az a lényeg, hogy a forma, a szín ne térjen el az általánostól, a motívumok változhatnak. Mindenki az egyéniségének megfelelően öltözködjön. Így elkerülhetjük azt az ellentmondást, hogy egyéniek akarunk lenni, és mégis uniformisban járunk. — Bocsásson meg, amit ön visel az egyéni? — Nem egészen. Ez a BEKÖT terméke. Nyírott plüss- ből készült térdnadrág és blúz. Viszont nagyon jól érzem magam benne. — Hogy jön össze a zöld és a piros szín? — A tónusokat nézze. Kellemesek, nem rikítóak. — Ezek a színek jellemzik a tavaszi divatot? — A meghatározó a piros. De divatos a kék, a zöld és a sárga, valamint a nugát- és a palaszín. A kabátokat, a kosztümöket bőrből, kordbársonyból, szövetből varrják. A kellékekre a nosztalgia a jellemző. Az alkalmi ruhákat csipkével, fodorral, masnival, arany, ezüst és bronz fémszálakkal díszítik. — Említette, hogy évente kétszer — ősszel és tavasszal — rendeznek országos divat- bemutatókat. Ebből aligha tudja meg mindenki, mi a divat. — Nem tagadom, még jobb divatpropagandára van szükség. Igaz, hogy évente 120 előadást tartunk Nyíregyházától Szegedig, de a munka nagy része a kereskedelemre vár. Valóban, elfogadhatatlan, hogy egy-egy eladó, kirakatrendező ne legyen tisztában a legújabb divatirányzattal. Persze, nem szabad csak az ipart, a kereskedelmet kárhoztatni, nekünk is meg kell tanulni ízlésesen, kulturáltan öltözködni. A legújabb tavaszi modellek Fotó: Fazekas László — Köszönöm a beszélgetést. Seres Sándor Egyre több szó esik napjainkban az iskolai és iskolán kívüli nyelvtanulásról. Ezért fogadta országos érdeklődés néhány éve azt a Békés megyéből elindult kezdeményezést, amely az idegen nyelv kisgyermekkorban kezdődő oktatását tűzte célul. A mintegy 10 éves múltra visszatekintő mozgalom azóta országossá szélesedett. Három éve rendezték meg az első országos gyermeknyelvoktatási konferenciát, amely elsősorban a célok és a feladatok kijelölésének fóruma volt. A legújabb elméleti és gyakorlati eredmények, tapasztalatok megvitatására gyűltek össze a szakemberek az április 5-től 7"ig tartó második gyermeknyelvoktatási konferenciára, melynek rendező szervei: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Idegennyelv-ok- tatási Választmánya és Békés megyei Szervezete, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a Magyar Tudományos Akadémia alkalmazott nyelvészeti munkabizottsága. A háromnapos tudományos tanácskozás tegnap, hétfőn délután kezdődött Békéscsabán, a 2-es számú általános iskolában. Dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese rövid megnyitó beszédében a gazdasági előrehaladás egyik feltételeként említette a nyelvtudást. Ezt ’ tömegméretűvé tenni csak úgy lehet — mondotta —, ha már kisgyermekkorban elkezdik az oktatását. A megnyitót követően Szépe György, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője mondott rövid köszöntőt, majd megkezdődött az előadássorozat. A mintegy 250 résztvevő elsőként Papp Ferenc akadémikus „Négytől tízig” című előadását hallgathatta meg, amely a' gyermekek idegen nyelvvel való első találkozásának időszakát elemezte. Késő délutánig folytatódtak az előadások. A konferencia első napja vitával, majd Békés megyét bemutató filmvetítéssel zárult. K Bartók nevét vette fel a sarkad! művelődési ház Nagy sikert arattak a társastánc-bemutató résztvevői Fotó: Fazekas László Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából gazdag program keretében Bartók Béla nevét vette fel a sarkadi nagyközségi művelődési ház. A kétnapos rendezvény pénteken este. klubközi nemzetközi társastánc-bemutatóval kezdődött, melyen NDK. csehszlovák és magyar társastáncklubok léptek parkettre. Szombaton délután Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet a névadó ünnepségen, majd a Békéscsabai szimfonikus zenekar és a Megyei Művelődési Központ ba- lettiskolájának növendékei adtak műsort. A nagyterem erkélyén újonnan kialakított klubteremben Kalcsó József festő kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. II közös cél a megelőzés Bővül az együttműködés az Állami Biztosító és a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete között. Az elmúlt héten dr. Szántó Árpádné vezérigazgató-helyettes és Nagy Gyula igazgató írták alá a megállapodást az 1982. évi közös feladatokról. Többek között tovább halad az ipari üzemekben hasznosítható ionizációs füstérzékelő kifejlesztése. Ez az eszköz egyaránt szolgálja a személy- és vagyonvédelmet. Ebben a munkában közreműködik a tűzoltóság országos parancsnoksága is. Még tavaly kezdődött, s az idén megkülönböztetett figyelemmel folytatódik azoknak az okoknak a kutatása, amelyek a munkahelyeken kívüli, vagyis nem üzemi balesetek előidézői. Ezen irányú kutatásoknál számítanak a megelőzésben érdekelt más szervek részvételére is. A károk, balesetek hatékony megelőzésében az ésszerű propaganda és agitációs munka sokat segíthet. Ezt a két intézet kiadványokkal közösen támogatja. Orosházán, az Alföld Szállodában megnyílt az IBUSZ helyi kirendeltsége. A mintegy egymillió forintba kerülő, szépen berendezett iroda pénzváltással, bel- és külföldi társasutazások szervezésével, útlevél- és vízumügyekkel, valamint menetjegy-árusítással foglalkozik Fotó: Lónyai László A tudományos tanácskozást dr. Becsei József nyitotta meg Fotó: Fazekas László
