Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
1982. április 27., kedd ■ ■ Ülésezett a horgászok megyei küldöttközgyűlése D MTESZ az energiatakarékosságért A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ebben az évben is meghirdette energiatakarékossági pályázatát a magyar műszaki, gazdasági, agrár és természettudományi szakemberek részére. A pályázat célja továbbra is olyan reálisan és rövid időn belül megvalósítani szervezési intézkedések, üzemviteli vagy technológiai eljárások, új konstrukciók, berendezések, készülékek kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése, amelyekkel az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtása meggyorsítható vagy hatékonysága növelhető. Főként olyan javaslatokat várnak, amelyek lehetővé teszik az energiafelhasználás, illetve a technológiai folyamatok energia- szükségletének csökkentését, import energiahordozók hazai helyettesítését, helyi — eddig kihasználatlan — energiaforrások hasznosítását. A pályázat alapfeltétele, hogy műszakilag kidolgozott és gazdasági számításokkal alátámasztott javaslatot tartalmazzon, s meghatározza a megvalósítás reális lehetőségét és idejét. A pályázatokat a MTESZ Végrehajtó Bizottsága által megbízott bíráló bizottság folyamatosan értékeli és továbbítja az érdekelt vállalatoknak, intézményeknek, bevezetés, illetve a tia- tóságoknak intézkedés céljából, s még az eredményhirdetés előtt javaslatot tesz a hasznosításra is. Az október 1-ig beérkezett, értékelt és hasznosítható javaslatok közül a MTESZ a legjobbakat 50, 30, illetve 20 ezer forinttal díjazza. A Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei Intéző Bizottsága április 24-re hívta össze a 35 horgászegyesület küldötteit a Békés megyei Tanács V. B. Oktatási Igazgatóságának előadói nagytermébe. Nagy Jenő, az ib elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Gulyás György titkár számolt be a tavalyi küldött- közgyűlés óta végzett munkáról. Mivel évente csak egyszer hívják össze a küldötteket, az ötnapos munkahéttel, valamint a gyermekhorgászok korhatárának csökkentésével jelentősen megnövekedett a horgászlétszám, és az ib feladatköre. Továbbra is cél az egyesületi élet és a fogási lehetőségek javítása. Két új önálló horgászegyesület alakult az elmúlt időszakban, de az új egyesületek létrehozása csak akkor célszerű, ha azok horgászvizekkel gyarapítják a megyét. Akkor, amikor nagy létszámú egyesületből kilépve szeretnének újat alakítani, célravezetőbb a munkahelyi szakcsoportok megalakítása. Javult az oktatási tevékenység, valamennyi egyesületnél megtartották a téli foglalkozásokat, vagy a négy megyei szakelőadó, vagy felkért, megyén kívüli előadók bevonásával. Az ifjúságiakkal való törődés példája, hogy csereüdültetéses alapon tíz Veszprém megyei ifi vett részt a békés- szentandrási táboron, tíz békési gyerek pedig Veszprém megyében üdült, míg Gyomén 20-20 budapesti, illetve megyei fiatal horgászhatott. A halfogás növelésére 2 millió 17 ezer forintot fordított az ib halasításra, 100 ezer forinttal pedig az egyesületi vizek halasítását támogatta. Többen javasolták, hogy a telepítések után az ib rendeljen el időszakos fogási tilalmat. A javaslatot elvetették, mert fokozottabb ellenőrzésekkel szándékoznak elejét venni a szabálysértéseknek. A megyében négy fő-, 5 mellékfoglalkozású és 150 társadalmi halőr van. A társadalmi halőrök közül 60—70 aktívan tevékenykedik. Mindössze 153 szabálytalanságot találtak tavaly az 12 539 ellenőrzésből. Ez elenyésző, másfél százalékot jelent. Jelentősen növekedett az egy főre jutó halfogás az elmúlt évekhez képest. Ehhez az is hozzájárult, hogy a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet és az ib között létrejött megállapodás szerint a htsz 1 millió 440 ezer forint értékű ivadékot telepített tavaly a horgászok által látogatott vizekbe, amire fedezetül a területi engedélyekből befolyt összeg szolgált. Jelenleg folyik a gyógytáp intenzív vizekbe juttatása. A fokozott figyelem és az időben végrehajtott vízcserék eredménye, hogy az elmúlt időszakban a horgászvizeken nem történt jelentősebb vízszennyeződés és halpusztulás. Ehhez jelentősen hozzájárult a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal való jó kapcsolat. A küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, az ellenőrző és fegyelmi bizottság jelentését, valamint az 1981. évi zárszámadást. Hozzászólásában a vízügyi igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a 370 km hosszú megyei töltésrendszer állapotmegóvására évente 35 millió forintot költenek. Mivel nagyon sok hor- gászvíz csak a gátakon közelíthető meg, megkérte a horgászokat, hogy a közlekedési szabályokat minden esetben tartsák meg a töltéseken, mert esetleges nagyobb árhullám levonulásával a két-három centiméteres gátkoronakopás is jelentős lehet, márpedig a víz menti települések, mezőgazdasági és ipari létesítmények védelme államérdek. A küldöttközgyűlés végeztével a résztvevők • jó hangulatban beszélték meg idei horgászélményeiket, s a várható fogási esélyeiket. Plavecz Pál Békésen tanácskozott a Magyar Butéklub megyei elnöksége A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének ügyvezető elnöksége rendszeresen tartja a kapcsolatot a megye helyi csoportjaival. A kapcsolattartás egyik formája, hogy az ügyvezető elnökség a meglátogatott helyi csoportnál tartja ülését. Ilyenkor a vendégek beszámolnak munkájukról, elmondják, hogy milyen segítséget kérnek a megyei szervezettől. Legutóbb, az elmúlt héten Békés városának helyi csoportja látta vendégül az ügyvezető elnökséget. Az ülést a dánfoki ifjúsági táborban tartották. A vendégeket Pap István, a városi tanács elnökhelyettese, a MÁK városi csoportjának elnöke fogadta, és beszámolt a békési csoport elmúlt öt évben végzett munkájáról. Dr. Horváth Ferenc, a MÁK Békés megyei Szervezetének elnöke az ügyvezető elnökség nevében pozitívan értékelte a csoport munká1 ját, külön kiemelve a hatékony touringtevékenységet, ezen belül is a jelentős belföldi túrákat, amelyeket Pataki Sándor, a csoport titkára szervez. Ezután Tóth László, a MÁK Békés megyei Szervezetének függetlenített titkára számolt be a műszaki bázis építkezéséről és kifejezte azt a reményét, hogy a bázis rövidesen megkezdheti működését a Békés megyei klubtagok legnagyobb örömére. Az ügyvezető elnökség határozatot hozott a májusi feladatokról, mivel az országos szervezet a jövő hónapban Békéscsabán rendezi tájértekezletét. (detnény) II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 27-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6175,60 Ausztrál dollár 3676,64 Belga frank 76,73 Dán korona 427,63 Francia frank 555,91 Holland forint 1306,49 Japán yen (1000) 141,22 Kanadai dollár 2861,52 Kuvaiti dinár 12190,11 Norvég korona 571,06 NSZK márka 1451,16 Olasz líra (1000) 26,41 Osztrák schilling 206,51 Portugál escudo 47,92 Spanyol peseta 32,79 Svájci frank 1778,51 Svéd korona 588,49 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3494,77 6181,78 6187,96 3680,32 3684,00 76,81 76,89 428,06 428,49 556,47 557,03 1307,80 1309,11 141,36 141,50 2864,38 2867,24 12202,31 12214,51 571,63 572,20 1452,61 1454,06 26,44 26,47 206,72 206,93 47,97 48,02 32,82 32,85 1780,29 1782,07 589,08 589,67 2600,00 2602,60 3498,27 3501,77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 27-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegycímletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 5996,33 6367,23 Ausztrál dollár 50 3569,91 3790,73 Belga frank 5000 74,51 79,11 Dán korona 1000 415,22 440,90 Finn márka 100 735,51 781,01 Francia frank 500 539,78 573,16 Görög drachma 500 53,99 57,33 Holland forint 1000 1268,57 1347,03 Japán yen (1000) 10000 137,12 145,60 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2778,45 2950,31 Kuvaiti dinár 10 11836,24 12568,38 Norvég korona 1000 554,48 588,78 NSZK márka 1000 1409,03 1496,19 Olasz líra (1000) 50000 25,65 27,23 Osztrák schilling 1000 200,52 212,92 Portugál escudo 5000 46,53 49,41 Spanyol peseta 5000 31,84 33,80 Svájci frank 1000 1726,88 1833,70 Svéd korona 100 571,41 606,75 Török líra 1000 23,00 24,42 USA dollár 100 3393,32 3603,22 Hangulatos találkozó időseknek A szeghalmi öregek napközi otthonában nemrég a gyengénlátók járási szövetsége tartott összejövetelt, s ezen az intézmény gondozottal színes műsort adtak. A következő napon meghívásra a körösladányi öregek napközi otthonának lakói látogattak el Szeghalomra, akik ugyancsak a helybeliek vidám műsorát tekinthették meg. Ezenkívül az intézményben töltött, napokról, a különböző elfoglaltságokról tájékoztatták a vendégeket, majd novellaolvasás, versmondás, zene és tánc tette hangulatossá a rendezvényt. Az idősek nemzetközi éve alkalmából további közös találkozókat terveznek a két otthon lakói. Módosult néhány vántrendelkezés A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendeletben módosította a vám- szabályok__ egyes rendelkezéseit. Eszerint a magyar állampolgárokat Magyarországra való visszautazásukkor — az utazás egyéni vagy társas jellegétől, illetve a célországtól függetlenül — egységesen 5000 forint vám- kedvezmény illeti meg. Vagyis a tőkés országokban társasutazáson részt vevők is az eddigi 2000 forint helyett 5000 forint értékű árut hozhatnak haza vámmentesen. A külföldre utazóknak és a hazánkból távozó külföldi utasoknak a jövőben fokozott gondot kell fordítaniuk az érvényes kiviteli rendelkezések megtartására. Ha kiutazáskor korlátozás alá eső árujuk van, bejelenthetik a vámhivatalnál, és — ha a körülmények lehetővé teszik —, a határ átlépése előtt belföldre visszahozhatják vagy postán feladhatják. Ha erre nincs mód. és az árut a vámhivatalnál helyezik letétbe, az utasnak számolnia kell azzal, hogy az így letétbe vett árukat darabonként és naponként 500 forint raktározási díj terheli. Ha a letétbe helyezett áru értéke a raktározási díjat nem fedezi, akkor a vámhivatal az árut értékesíti. A módosításokat a Magyar Közlöny 21. száma tartalmazz«). A múlt héten szombaton délelőtt tizenegy apróság ünnepélyes névadóját tartottál« a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat központjában, Békéscsabán. A vállalati szakszervezeti bizottság kérésére a TÜSZSZI munkatársai házi ünnepségen köszöntötték a gyermekeket és hozzátartozóikat Fotó: Veress Erzsi Hivatás és humánum Házi gondozás O i legyen azzal az idős emberrel, aki teljesen egyedül él, jóreszt ágyhozkötött, magát önállóan ellátni nem tudja? Mi legyen vele, ha eléri azt a kort, amikor még a napi tej, kenyér megvásárlása is nagy gondot jelent, mert megszédülhet, eleshet az utcán, mert nem bírja a sorbaállást. vagy éppen mert aznap reggel egyszerűen képtelen felkelni és felöltözni. A környezet, a szomszédok sajnálkozására Mindenképpen számíthat. „Szegény X néni!”, mondják, majd „hogy így kell kínlódnia!” „Nem élet az ilyen”, bólint rá egy melegszívű emberbarát, „jobb lenne neki már ...” És sokan megjegyzik, hogy miért nem viszik őket szociális otthonba, ahol ugye mégicsak... A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Köztudomású, hogy a szociális otthonok férőhelyeinek száma jóval kevesebb, mint a jelentkezőké. Ám ennél is fontosabb: az az idős ember, aki segítség nélkül önmagát nem tudja ellátni, még nem magatehetetlen. Szívesebben maradna otthonában, régi megszokott környezetében, ha valaki segítené őt napi teendői ellátásában. Az ilyen idős emberek segítésére alakult meg sok településen, a tanácsok szociálpolitikai csoportjainak szervezésében a házi szociális gondozói hálózat, a hatvanas évek végén. „Szolgáltatásukat” bárki igénybeveheti, aki öreg korára teljesen egyedül maradt, s már nem tudja magát ellátni. Ez a szolgáltatás kisnyugdíjasok, járadékosok esetében díjtalan. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert akik a gondozónők segítségét kérik, többnyire kevés pénzből, nehéz szociális körülmények között élnek. A házi szociális gondozónő feladata mindaz, amit gondozottja egyedül nem képes elvégezni. Tehát bevásárol, gyógyszert vált ki, postára, könyvtárba megy, ebédet hoz, rendet rak, fürdet ... és így tovább. A hálózatban egyaránt dolgoznak hivatásos és tiszteletdíjas gondozónők. Aki a gondozást főfoglalkozásként választja, szerencsés, ha rendelkezik ápolónői oklevéllel, vagy egyéb középfokú egészségügyi végzettséggel. Ez esetben ugyanis 3000—3700 forint a fizetése. Ha szakképzetlen, 2700—3000 forint körül keres. Tiszteletdíjas gondozónőnek általában nyúgdíjasok vagy gyesen levő kismamák jelentkeznek, ök többnyire ebédet visznek legalább öt helyre, vagy elvállalják egy idős ember gondozását. Havi illetményük: 1000 forint. A szerény fizetés főként a hivatásos gondozónők esetében okoz problémát. Egyre nehezebb új munkatársakat találni, a fiatalok keveslik a pénzt, s a „kötetlen” munkaidő sem csábítja őket. Egy hivatásos gondozónő a legjobb esetben' is 3—4 idős embert lát el, ám van olyan eset is, amikor 10—12 gondozottal kell törődnie. Ilyenkor nem mindig elég a napi nyolc óra, hogy feladatait hiánytalanul, lelkiismeretesen ellássa. Mert a napi 20—30 forint értékű bevásá- rolnivalókért (öt deka felvágott, fél liter tej, egy szelet hús) ugyanúgy sorba kell állnia, mintha egész hónapra való elemózsiát vásárolna, és lehet, hogy mindezek után még szemrehányásokkal is fogadják: „Hol járt ennyi ideig? Már úgy vártam!” És minden helyen „úgy” várják. Mert a gondozásra szorulónak sokszor a gondozónő a barátja, rokona, bizalmasa — az egyetlen szál, ami a külvilághoz köti. Igaz, hogy a gondozónői foglalkozást (szinte az egyetlen megbecsülésként) hivatásnak tartják. Az is. Hit, felelősség, szeretet nélkül semmiképpen sem lehet ezt a munkát jól végezni. Érdemes lenne elgondolkozni azon, mit lehetne tenni a házi szociális gondozónők munkafeltételeinek javításáért, jobb anyagi megbecsülésükért. Nem lehetne-e például aszerint, hogy hány idős embert gondoznak, valamilyen kiegészítő juttatást nyújtani, munkahelyi pótlékot megállapítani? A házi szociális gondozás — mint ahogy azt már többször is elmondták a tanácsi illetékesek —, ha nem is végleges megoldás, de nagyon fontos szerepe van a szociálpolitikai teendők so- •rában. Átmenetileg megoldja a szociális otthoni elhelyezésre váró, elhagyott, idős emberek gondjait. [élő, hogy már csak l. r egy ideig. Mert egyI re kevesebb az új jelentkező, s egyre több gondozónő közeledik a nyugdíjkorhatár felé. A segítséget kérő, gondozásra szoruló idős emberek száma viszont növekszik .. . Németh Szilvia 11 tárgyalóteremből Lopásért 3 év és 6 hónap szabadságvesztés Az orosházi járásbíróság tárgyalta Bankó Gusztávné, Szarvas, Lenin út 18. szám alatti lakos bűnügyét. A 35 éves asszonyt két ízben vonta felelősségre a bíróság lopás miatt. A büntetésekből azonban nem okult, a múlt év augusztus 4-én ismét bűn- cselekményt követett el. Ezen a napon, déltájban, testvérével, F. Sándorral Zsiguli személygépkocsijukkal elindultak régiségeket gyűjteni. Ügy döntöttek, hogy bejárják a nagyszénási tanyavilágot. Először B. La- josné tanyája előtt álltak meg. Elbeszélgettek az asz- szonnyal, majd érdeklődni kezdtek, hogy milyen régi szerszámok találhatók a padláson. Széjjel akartak nézni. B. Lajosné azonban azt válaszolta, hogy náluk régi szerszámok már nincsenek. Ezután a Nagyszénáshoz tartozó Üjpuszta felé vették útjukat. H. Imre tanyáján nem találtak senkit. Bankó Gusztávné bement az udvarra, majd onnan a tanya folyosójára. Észrevette, hogy az egyik ablaka nyitva van, csupán egy szúnyogháló takarja. A szúnyoghálót felfeszítette, s az ablakon keresztül bemászott a lakásba. Először a konyhában nézett széjjel. A konyhaszekrényben 15 ezer forintot talált. A pénzt gyorsan zsebre rakta. Ezután bement a szobába. Ott is alapos kutatást végzett. A ruhásszekrényben 23 ezer forint lapult. Ezt a pénzt is magához vette. A járásbíróság Bankó Gusztávnét lopás miatt 3 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság ezenkívül kötelezte a vádlottat, hogy a sértettnek térítse meg a 38 ezer forint kárt. Az ítélet jogerős. S. J.
