Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

V 1982. április 24., szombat NÉPÚJSÁG II Keleti-tenger hattyúi A Skandináviába tartó magyar turisták is gyakran utaznak az NDK-ból Dániába, illetve Svédországba ten­geri komppal. Az utas Budapesten beül a vagonba és a svédországi Malmö városáig ki sem kell szállnia. A Warnemünde hajó Rostock kikötőjében, Warnemündében Kína Elültek az év elején tá­madt viharok, amelyek a pekingi vezetés csúcsán vár­ható újabb változások körül gyűrűztek'. A találgatásokat az a hír indította el,^ hogy Teng Hsziao-ping „visszavo­nul a második vonalba”, ezentúl nem szól bele a napi ügyek menetébe, csupán ta­nácsaival látja el a párt és az állam irányítóit. Ezt egyes szakértők úgy értékelték, hogy újabb fordulat van ké­szülőben, ismét lezárul egy szakasz a Mao Ce-tung halá­lát követő időszakban. TAKTIKAI HÜZÄS A találgatást nyomban fenntartások fogadták. Nem azért állították' bíróság elé a „négyek bandáját”, ítélték el a „kulturális forradalom” túlkapásait, hogy ilyen gyor­san újabb váltáshoz folya­modjanak. Inkább taktikai húzásról lehet szó — vélték sokan —, s a fejlemények is ezt a változatot erősítették meg. Teng Hsziao-ping ugyanolyan meghatározó sze­mélyiség maradt, mint ed­dig volt. , Ha így van, mi tette szük1- ségessé, hogy maga a kínai vezetés indítson el egy spe­kulációs hullámot, bizonyta­lanságot teremtve saját poli­tikája iránt. Utólag a vá­lasz elég kézenfekvő. A Teng-féle csoport néhány esztendő alatt elérte azt, amire törekedett. Csökkent a _ „kemény” maoisták befolyá­sa, Hua Kuo-fenget megfosz­tották minden lényeges tiszt­ségétől. A Központi Bizottsá­got új elnök vezeti, a Kor­mányfői feladatkört másra bízták, minden lényeges be­osztásban Teng hívei tevé­kenykednek. Ezzel szemben a roppant méretű országban a középső vezető posztokon jobbára azok a funkcionáriu­sok hajtják végre a közpon­ti politikát, akik a „kulturá­lis forradalom” idején kerül­tek a helyükre. Húszmillióra teszik azon tartományi fő­nökök, katonai parancsno­kok, párttitkárok számát, akik negyven év körüliek, és „vörösgárdistákként” kezd­ték a pályafutásukat. A KEZDET KEZDETE Csao Ce-jang miniszterel­nök az országos népi gyűlés, azaz a parlament tavaly no­vemberi ülésszakán fő fel­adatnak mondotta, hogy e Az útkeresés kérdőjelei hatalmas gépezetet meg kell újítani. Nagyszabású szemé­lyi változásokra célzott, és kétlépcsős folyamatot ígért. Először alul kell tisztogatást végrehajtani, mindenekelőtt a tartományokban, majd a csúcson kell lépéseket ten­ni. Lényegesen csökkenteni akarják a maói korszaktól örökölt tisztségviselők szá­mát, egyúttal pedig fiatalí­tani. Teng „második vonal­ba húzódása” (ami a gyakor­latban nem következett be) arra inspirálta a hetven- és nyolcvanéveseket, hogy — eddigi anyagi körülményeik között — elégedjenek meg szerényebb, tanácsadói fel­adatokkal. E felülről irányított moz­gásnak együtt kellene járnia a bürokrácia lényeges visz- szaszorításával. A kormány­zatnak hozzávetőleg ezer mi­nisztere és miniszterhelyette­se van. Ez a túlméretezettség lefelé még hatványozódik'. Első, lépésként minisztériu­mokat vontak össze, poszto­kat szüntettek meg, de még csak a' kezdet kezdeténél tartanak. Az átszervezés el­engedhetetlen. mert az elha­tározott gazdasági változta­tásokat, az irányítás nagyobb hatékonyságát nehezen tud­ják érvényesíteni. Igaz, hát­ra van még az. útkeresés is. Egyelőre az elképzelhető mo­dellek elemzésénél és a lehe­tőségek kutatásánál tartanak. PÁRBESZÉDRE készen? Eközben Kínát a nemzet­közi politika szintén próba­tétel elé állítja! A Peking— Washington viszony érezhe­tően romlott, mert az Egye­sült Államok kettős maga­tartást követ; jó kapcsola­tokat ígér a népköztársaság­nak, miközben változatlanul fegyvert szállít Tajvannak. Ebben a helyzetben érkezett Leonyid Brezsnyev taskenti javaslata, amely rendezést ajánlott föl a pekingi veze­tőknek. Kína részletesen még nem válaszolt, de sejteni en­gedte, hogy bizonyos párbe­szédre készen áll. Ettől még nem várható semmiféle for­dulat a szovjet—kínai kap­csolatokban, de árnyalatnyi módosulás elképzelhető. A belpolitikai átszervezés és a külső útkeresés együttesen te­hát arra mutat, hogy Pe­king hosszabb távra még csak most alakítja elképzelé­seit. Várkonyj Tibor D Komische Oper sikerei Minden valószínűség sze­rint eredményes és sikeres évadot zár az idén a berlini Komische Oper. Az NDK fő­városának neves zenés szín­háza ebben a szezonban is intendánsa, dr. Werner Rack­witz szavainak szellemében állította össze műsorát. Az intendáns szerint „olyan új teljesítményekre van szük­ség, amelyekkel teljesebbé tehetjük a zenés-láncos szín­ház és koncertjeink reper­toárját, s így jobban kielé­gíthetjük a közönség igénye­it, sőt új, nagyobb érdeklő­dést kelthetünk.” A télen nagy sikert aratott Wagner remekműve, „A nürnbergi mesterdalnokok” bemutatója. A színházi fesz­tiválon színpadra állított da­rabot Harry Kupfer , rendez­te. Márciusban ugyancsak Kupfer intenciói alapján ke­rült műsorra az ősbemutató 200. évfordulóján Mozart „Szöktetés a szerájból” című operája. A színház táncművészei el­sősorban az ifjú közönséget szeretnék meghódítani. Ezért gyermektáncprogramot ter­veztek a legfiatalabb nézőik, az 5—10 évesek részére. (BU- DAPRESS — PANORAMA) KOREAI NDK Másfél ezer éves faóriás Dél-Hamgjöng tartomány Kumja megyéjében, Tong- hung-ri település közelében különleges famatuzsálem cso­dájára járnak áz emberek. Szakértők becslése szerint másfél ezer éve ültethették az akkoriban itt emelt temp­lom mellé a ma már termé­szeti ritkaságszámba menő gingko ősfát. A felszínen is látható gyö­kérzete 4,8 méter átmérőjű körterületet foglal el. A fa­törzs kerülete 16 méter, húsz összefogódzott gyermek tud­ja körülkerülni. A sűrű lom- bozatú gingkofa magassága eléri a 40 métert, árnyéka nyáridőben 1800 négyzetmé­ternyi területre ad hűs eny­hét. Ősszel lehullott levelei­nek súlya több mint két ton­nát nyom! Minden évben gazdag gyümölcstermést hoz. (BUDAPRESS — KCNA) Menetrend szerint, perc­nyi pontossággal futnak be naponta többször is War­nemünde és Sassnitz, illet­ve a dán Gedser és a svéd Trelleborg kompkikötőjébe a hófehér tengeri motoros'ha­jók. A hajók elején és há­tulján hatalmas nyílás, ame­lyen — milliméteres pon­tossággal összekapcsolt sí­neken — jutnak el a vona­tok a hajó belsejébe. A vo­nat nyomában egyéb szállí­tójárművek, autóbuszok és személygépkocsik haladnak. Érdemes visszatekinteni e komphajózás történetére. Az egyik rostocki újságban 1846. április 11-én a következő híradás jelent meg: „Gőz­hajó-közlekedés Rostock és Koppenhága között. A Sjál- land, a szép, minden kénye­lemmel ellátott dán gőzha­jó hetenként egyszer jár az említett két város között. A személyek és az áru szállí­tása nem kerül sokba ...” A Keleti-tenger e keskeny sza­kaszán akkor kezdődött meg a menetrendszerű gőzhajó­forgalom, amikor még vitor­lások uralták a tengereket, és amikor még maguk mö­gött hagyták a lapátkerekes postahajókat. 1873-tól kezd­ve már naponta indult a Rostock nevű csavargőzös, egyik kikötőből a másikba. A Berlin—Warnemünde vas­útvonal kiépítése után, 1886- tól tovább sűrítették a jára­tokat, mert az áruszállítás annyira megnövekedett, hogy naponta két dán és két né­Háromévi munka után siker­rel zárultak a Krím félszigeten, az úgynevezett „öreg Krím” te­rületén az Ermitázs munkatársai által irányított ásatások. A kuta­tók a munka során gazdag le­letanyagot hoztak a felszínre. Az ásatások középpontjában álló középkori városnak azelőtt több neve is volt. Az egyik — Szolhat — ótürk nyelven „bal­oldali lejtőt” jelent. Miután Herszonesz a korábbi területi központ elvesztette fővárosrang­ját, a XIII. század második fe­lében Szolhat lett a Krím fővá­rosa. A település föltárása ko­moly tudományos problémát met hajót indítottak. Ekkor azonban még a rakparttól a hajóra, illetve a célkikötő­ben a hajóról a rakpartra át kellett rakni az árut. 1900-ban kezdték meg a vasúti kompok építését. Há­rom évig tartott, amíg el­készült a hidraulikusan sza­bályozható síncsatlakozás, s nem utolsósorban az első speciális vasúti komphajó, amelynek hossza 85 méter volt. 1903. szeptember 30-án indult el Warnemündéből az első vasúti komp. Nem sok­okozott, úgy kellett végrehajta-, ni, hogy a mai épületekben ne essék kár. Ezért az ásatásokat olyan helyeken kezdték meg, ahol biztosan számíthattak a ré­gi leletek felszínre hozatalára. Az egyik ilyen lelet az Uzbek mecset. A régészeknek sikerült rálelniük a díszes főkapu ma­radványaira és a mecset előtti hajdani dísztérre. A faragott kő. bői készült, gyönyörű alapzatok a középkori mesterek kiváló épí­tési technikájáról tanúskodnak. A régi város valaha Kelet és Nyugat kapuja volt. A várost sokáig az Arany Horda kánjai tartották hatalmukban, de érvé­kal később, 1904-ben már két-két (német és dán) komphajó járt. Ebben az évben naponként két vonat indult Berlinből Koppenhá­gába és vissza. A későbbi­ekben új, még korszerűbb hajókat állítottak forgalom­ba, hogy eleget tegyenek az állandóan növekvő sze­mély- és áruszállítás köve­telményeinek. A második világháborút követően 1947 májusában a dán Danmark indította el újra a kompforgalmat. Ha­marosan új hajókat állított be mind a két ország. 1963- ban állították szolgálatba a Warnemündét, egy másik hajóval és két dán komppal együtt. A fehér hajókat a „Keleti-tenger hattyúinak” becézik. Nem kevésbé jelentős az NDK másik kompösszekötte­tése, a „Királyjáratnak” ne­vezett Trelleborg—Sassnitz járat. Ezen 1909 óta járnak a vasúti kompok. A svéd Gotland és az NDK-beli Rü­gen a Keleti-tenger legna­gyobb kompjai. Sínpárjaik­nak hossza 624, illetve 480 méter. A vasúti forgalom le­bonyolításán kívül természe­tesen ezek is szállítanak sze­mély- és tehergépkocsikat. (—g- i —) nyesült itt az egyiptomi, az itá­liai és az arab kultúra is. Ezt igazolják az értékes leletek is: a szíriai üvegből készült lámpa, a faragott sírkövek, a különböző eredetű fémtárgyak és a válto­zatos alakú és mintázatú agyag­edények. A Leningrádba szállított leletek közül különösen értékes az a miniatűr bronzpecsét — egy kö­zépkori mester munkája —» amelyen kéz, kalapács ^ és üllő látható. A másik különleges le­let összsúlya mindössze két ki­logramm, az anyaga ezüst. Kul­túrtörténeti érdekessége, hogy ez a lelet olyan kisebb ezüstrudak- ból áll, amelyek egykoron fize­tési eszközül szolgáltak a keres­kedők nagyobb üzletkötései so­rán. (Bl’DAPRESS — APN) A jármüfcclclzct a Lügencn. Az úszó pályaudvar 480 méter hosszú fedélzettel és sínpárral rendelkezik; a komphajó közúti járműveket is szállít (Fotók: ADN—ZB—KS) SZOVJETUNIÓ n Krim félsziget titkai Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Családi tükör. 9.00: Mit — hol — mikor — ho­gyan? 9.15: Színes népi muzsika. 10.05: Szerkesszünk együtt! 12.30: Déli zeneparádé. 13.25: Orvosok a mikrofon előtt. 13.30: Magazin a világ mezőgaz­daságáról. 14.05: A hét embere. 14.15: Zenei anyanyelvűnk. 14.25: Magyarán szólva. 14.40: Irodalmi figyelő. 15.10: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről és a kötöttfogású birkózó EB-ről. 15.15: Küszöntjük a 85 éves Ko­sa Györgyöt. 16.00: 168 óra. 17.30: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről és a kötöttfogású birkózó EB-ről. 17.35: Beethoven: VI. „Pastora­le” szimfónia. 18.45: A szülőföld muzsikája. 19.50: Világszínház. A. P. Cse­hov két egyfelvonásos vígjátéka. Leánykérés. A medve. 20.55: Versek. 20.59: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 22.15: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 22.25: Európa hangversenyter­meiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Bob herceg. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Az operettrészletek foly­tatása. 9.00: Hétvége. 10.35: Győztesek klubja. 11.05: Fúvósesztrád. II. 35: Jó ebédhez szól a nóta. 12.35: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről, és felvételről tu­dósítás a szabadfogású birkózó EB-ről. 12.50: Százszorszép Színház. Pe- rekup meg a többiek. 14.00: Magunkat ajánljuk! 16.00: Könnyűzene gitárra. 16.2Ó: A Rádió Dalszínháza. Barbara Tejbár. 17.30: „Nyitott klub”. 18.35: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről, és közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 21.15: Gálffy Lászlónak hívják. 22.00: Slágermúzeum. 23.15: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 23.25: Francia sanzonok. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Simon Preston orgonái. 9.02: A kamarazene kedvelői­nek. 10.25: Slágerlista. 11.05: Hangfelvételek felsőfo­kon. 12.30: Népzene sztereóban. 13.07: Lemezbörze helyett . . . 14.00: Kritikusok fóruma. 14.10: Borisz Godunov. 15.05: A beleszólás joga. (ism.) 15.35: Normarendezés. 16.30: A Magyar Rádió országos hegedűversenye. Közben: kb.: 17.45: A magyar széppróza szá­zadai. 18.00: Székely Magda versei. 18.05: A hegedűverseny folyta­tása. 19.05: Philipe Caillat triója ját­szik. 19.55: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 22.30: Rádiószínház. Mikor a nap lenyugszik, sok he­lyen a munkaidő is véget ér. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán Ist­ván. 7.30: Kellemes hétvégét! Szer­kesztő: Zentai Zoltán. A tartalomból: Műsorismer­tetés. Hírek. Alföldi lap­szemle. Programajánlat. Filmlevél. 8.00: Heti esemény-összefoglaló. 8.15: Ritmusrodeó. (ism.) 8.45: Alfa-kísérletek. Pálréti Ágoston műsora. 9.00: Alföldi kaleidoszkóp. 9.15: Ami belefér ... 9.55: Papírerőd. Szerkesztő : Vá­gási Kálmán. 10.25—10.30: Híröszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Világnézet: Egyén és kö­zösség. (ism.) (f.-f.) 8.55: Kuckó. 9.25: „Életet az éveknek”, (ism.) (f.-f.) 9.55: A Buddenbrook-ház. (ism.) 10.55: Reklám. (f.-f.) 11.05: A fele sem igaz! (ism.) 11.35: Alfred Brendel Schubert- műveiről. (ism.) 13.25: Magilla Gorilla. 13.50: Ember és föld. (f.-f.) 14.25: Tomi és kutyája, (f.-f.) 14.35: Csata fekete-fehérben, (f.-f.) 14.55: Idesüss! (f.-f.) 15.20: Reklám, (f.-f.) 15,25: Gyújtópontban a labda­rúgás. 10.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Reklám, (f.-f.) 16.00: Építsünk házat. 16.40: Üj egymillió fontos hang­jegy. 16.55: Óriáskerék, (f.-f.) 17.20: Parabola. 17.50: Háztartás. 18.30: Főzőcske — tévéfazék. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.15: Esti mese. 20.00: Vers mindenkinek. 20.05: Szombat esti filmkoktél: Breki és a többiek. 20.30: Menő Manó. 20.35: Bírói tévedés. Spanyol té­véjáték. 21.30: Menő Manó. 21.35: Meghökkentő mesék. 22.00':' Nemzetközi diszkó. 22.40: Hoeyan tanuljunk meg svédül! Csehszlovák film­komédia. 23.20: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 15.00: Asztalitenisz EB. Női— férfi páros negyeddöntők. 16.50: Reklám, (f.-f.) 16.55: Jégkorong világbajnok­ság : Finnország—Svédor­szág mérkőzés. A szüne­tekben: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers mindenkinek. 20.05: Asztalitenisz EB. Egyéni és páros elődöntők, ve­gyes páros döntő. BUKAREST 11.30: Félbeszakított vakáció. 13.00: Hét végén. 17.45: A hét politikai eseményei. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Tv-enciklopédia. 21.00: Táncdalok. 21.20: Fény és árnyék. VIII. rész. 22.15: Tv-híradó. 22.30: Ives Montand énekel (be­fejező rész). BELGRAD, I. MŰSOR 10.00: Hírek, utána művelődési műsor. (Zg.) 10.15: Külföldi tv-állomások mű­soraiból. (Zg.) 15.10: Jugoszláv labdarúgó-baj­nokság: Radnicki—Dina­mo. (Bg.) 17.30: Hírek. (Zg.) 17.35: Tv-naptár. (Zg.) 17.45: Válogatás. 18.15: Kis koncert. 18.30: Ezek a napok, ezek az évek. (Bg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Semmi sem szent. 22.30: Reklám. (Zg.) 22.35: Tv-nápló. 22.50: Hét végén. (Bg.) 0.20: Hírek. II. MŰSOR 15.55: Tampere: Jégkorong VB: Szovjetunió—Kanada. 16.30: Gyermekrríüsor. 17.30: A nyolcadik offenzíva. 18.30: Zenei adás. 19.00: Népi muzsika. 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Zenés színpad. (Zg.) 20.30: Költészet. 21.00: Reklám. (Zg.) 21.05: Hírek. (Zg.) 21.10: Dórának hívnak. (Zg.) 21.55: Sportszombat. (Bg.) 22.15: Dokumentumadás. SZÍNHÁZ 1982. április 24-én, szombaton, 19 órakor, Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Katona-bérlet. Április 24-én, szombaton, 15 órakor, Mezőkovácsházán: HAGYMÁCSKA Április 27-én, kedden, 15 órakor. Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Nemecsek-bérlet. Április 27-én, kedden, 19 órakor, Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! Bérletszünet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Zorán, a zsoké fia, 6 órakor: Kereszt­apa I., II. rész. Békéscsabai Épí­tők Kultúrotthona: Zugügyvéd zavarban. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 órakor: A hótündér, 4 és 7 órakor: Kojak és a Mar­cus Nelson-gyilkosságok, I., II. rész. Békéscsabai Terv: Kon­cert. Gyúlai Erkel: A rejtelmes sziget. Gyulai Petőfi: Egy kis romantika. Orosházi Béke: m Pukk! Orosházi Partizán: Éret­lenek.

Next

/
Thumbnails
Contents