Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
1982, április 24., szombat o Évente 70-80 marad fönn a rostán Ha a bikaborjú napvilágra jön... II kölcsönös szükségletek kielégítésére a kooperáció a legjobb forma A RUTEX felmondta a szerződést Fotó: Veress Erzsi A megyeszékhelytől Üjkí- gyós felé tartva, jócskán a Békéscsaba táblán túl, egy balra ívelő betonúton, amelyet zöldellő határ ölel körül, lehet eljutni az OTÁF (Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség) békéscsabai teljesítményvizsgáló állomására. No, nem azért írtuk le e hosszú nevet, hogy elrémísszük az olvasót; hanem azért, mert sokan e telepet közös nevezőre hozzák a Mesterséges Termékenyítő Főállomással. Az tény, hogy közös felügyelő szervük az OTÁF, de más és más feladatokat lát el e két intézmény. Mi most maradjunk e teljesítményvizs- gáló állomásnál. * * * Hazánkban 12 hasonló intézmény működik. Ezek közül háromban foglalkoznak szarvasmarhával. Talán röviden úgy fogalmazhatjuk, az alig egyhónapos birkaborjúkat nevelik, szelektálják egy éven- keresztül. Persze, ez csak az egyik feladatuk. De hogyan kerül Békéscsabára megannyi jó adottságú fiatal állat? Erre már Bozó András, igazgató válaszol: — Tíz megye 19 törzstenyésztő gazdaságától vásároljuk fel a borjakat. E mezőgazdasági egységekkel mindennapos a kapcsolatunk: amint jelzik, hogy fiatal, elit szülőktől származó bikaborjú jött napvilágra, igyekszünk mihamarabb eljutni, megvásárolni tőlük. Itt aztán telepünkön egyéves koráig neveljük azokat, s közben több szelekciót is hajtunk végre. Olyan dolgokat vizsgálunk, mint a hízékonyság, fajlagos takarmányfelhasználás, testméret, vagyis küllem. Évente 200—220 fiatal állat kerül telepünkre, amelyek közül 70—80 marad fenn a rostán, vagyis ezek képezik a legjobb minőséget. Egyesztendős korukban szemlézik és bírálják őket, s a legjobbak kerülnek majdan a mesterséges termékenyítő főállomásokra. — Az osztályba sorsolástól függően a 30 napos borjakat 7—12 ezer forintért vásároljuk fel — veszi át a szót Ricza Lajos, az STV (saját- teljesítmény-vizsgálati telep) vezetője. — Aztán azok, amelyek megkapják a 360 nap után a legmagasabb minősítést, már 150 ezer forintot érnek. Persze a szelekció során alkalmatlanná vált egyedek a vágóhídra kerülnek — mondja tovább, miközben az STV-telep felé invitál. A főépületből kilépve virágágyások között haladunk. A kertész keze munkáját dicséri a sok tulipán és a gondosan rendezett udvar. Sehol nem látni eldobott csikket, papírdarabot. De hát ez a „tisztaságmánia" érthető, hiszen a telep egyik feladata, hogy maximálisan jó körülmények közé kerüljenek az állatok. Hogy rend legyen, s ami ugyancsak fontos, csend.- Az STV bejárata melr lett, egy nagy lavór, fertőtlenítővei. Csak kézfürdő után léphetünk be az istállóba. — Ez az elkülönítő — mutatja Ricza Lajos. — A legfiatalabb állatok ide kerülnek karanténba, csak azután a föistállóba. Az első bokszokban vannak a fiatal állatok, és ahogy haladunk tovább, úgy az idősebbek. Kívülről is körbejárjuk az épületet. Mellette hosszú, keskeny jártató húzódik. — Na igen. A bikákat „sportoltatni” kell. Féléves koruk után kapnak orrkarikát, láncra fűzve itt járatja az állatgondozó. Üjra az igazgató veszi át a szót: — Három bikanevelő intézet van az országban. Zalaegerszegen a magyartarkákat nevelik, Békéscsabán a Holstein-frízeket, míg- Kaposváron vegyes állománnyal működnek. Az ország Holstein-fríz tenyészbika-állományának 80 százaléka innen, a békéscsabai telepről kerül ki. A teljesítményvizsgáló állomásnak persze ez csak az egyik feladata. Az úgynevezett „visszakeresés” ugyanúgy mindennapi munkájukhoz tartozik. S hogy mit jelent ez? A Békéscsabáról kikerült bika utódainak vizsgálatait is elvégzik. Évente 12 apaállattól mintegy 240 utódot hoznak be, ugyancsak egyhónapos korukban. Időközben megérkeztünk az ITV (ivadékteljesítmény vizsgálati telep) bejáratához. Itt tartják az utódokat. Jöttünkre hangos bőgőssel törik meg a csendet. — Nagy különbség van egy 12, illetve 14 hónapos állat között — fűzi hozzá Ricza Lajos. — A 420 napos állatok már jócskán benne vannak a „serdülő” korban. * * * Itt a következő szempontok szerint vizsgálják az utódokat: hízékonyság, takarmányfelhasználás, vágási eredmény, hústermelő képesség- és minőség, külső jegyek ... Eddig csak a szarvasmarhákról beszéltünk. Ugyanilyen formában elvégzik a' vizsgálatokat a juhokra is. Évente 500 kosbárány . és mintegy 1300 utódot hoznak be, sajátteljesítmény-vizsgá- latra, illetve ivadékvizsgálatra. A kosok már barátságosabban fogadnak, sőt az akol belsejébe húzódnak. A zöldellő, karbantartott pázsit mentén visszatérünk a központi irodába, ahol az igazgató sorolja: — Az elmúlt 4—5 éyben fejlődő eredményekről tett tanúbizonyságot 70 dolgozót számláló kollektívánk. Míg 1978- ban 50 jó minőségű bika került ki telepünkről, addig tavaly már nyolcvanötöt adtunk tovább a mesterséges termékenyítő főállomásoknak. Az elmúlt fél évtized alatt azt is elértük, hogy kevesebb abrakmennyiséggel, több húst tudtunk termelni. S hogy ez mit jelent? Évente mintegy 500 vágóbikát adnak le a Gyulai Húskombinátnak. így érthető, hogy tavaly már 4,3 millió forintos nyereséggel zárták az esztendőt. Jávor Péter Kooperáció: termelők, vállalatok, üzemek együttműködése termékek előállítá" Sára. A munkamegosztásnak az a formája, amelyben többen, egymással ösz- szefüggő termelő folyamatban tervszerűen dolgoznak egymás mellett, egymással. Célja: a termelés szükségleteinek kölcsönös összehangolt kielégítése, eredményességének javítása, a nagyobb gazdasági eredmények elérése. A kooperációnak sokoldalú meghatározottsága mellett talán egyik legfontosabb követelménye, hogy az abban részt vevő termelőüzemek megtalálják számításaikat. Tartós gazdasági együttműködésekről csak ebben az esetben beszélhetünk. Sok üzemet ugyanakkor sajátosan nehéz helyzete kényszeríti a kooperációra. Tiz partner Mindezt a Békéscsabai Kötöttárugyár példája is bizonyítja, amely az utóbbi években 10 kooperációs szerződést kötött. A gyár tartós együttműködések kialakítására törekszik. A kooperáció szükségességéről Szajbély Mihály, a gyár igazgatója a következőket mondja: — Az a törekvésünk, hogy minél több magasabb feldolgozottsági fokú' terméket szállítsunk a piacra. Ehhez tudni kell, hogy a kötöttáru- gyár termelőrészlegeinek teljesítménye nincs összhangban. Több kelmét állítunk elő, mint amennyi konGyulai bútorosok Kuvaitban A bútoripari vállalat gyulai gyáregységének 12 asztalosa, szerelője indul a jövő héten Kuvait fővárosába, ahol megkezdik egy 12 emeletes, 90 ágyas szálloda bútorzatának szerelését. A szerelőket Doma Gábor, a gyáregység főmérnöke irányítja, és várhatóan két hónap alatt végeznek a szerelési munkálatokkal. A gyulai bútorok mellett a BUBIV angyalföldi és újpesti gyárában készültek a berendezési tárgyak. Ennek, valamint a szerelésnek az értéke eléri a félmillió dollárt. B. O. fekcionálására, varrására munkaerőnk van. A kelmére is lenne vevőnk, de jobb üzlet a késztermék értékesítése. A nagyobb gazdasági előnyök elérése késztette arra a gyárat, hogy oda vigyék a kelmét, a berendezéseket, ahol van szabad munkaerő. A tíz partner közül öt a termelőszövetkezet, a többi ipari szövetkezet. A kooperáció ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. — A hetvenéves üzem gyártási kultúrája, a piacon kialakult helyzete magas minőséget követel. Az együttműködés nem vezethet felhíguláshoz. Ezért különös figyelmet fordítunk a betanításra, a technológia biztosítására, a munkamódszerek átadására — magyarázza Szajbély Mihály. Eddig a szigorú követelmények ellenére sem kellett még egyszer sem kooperációs kapcsolatokat megszakítani. Hogy szerződés felbontására mégis sor került, annak egészen más okai vannak. Egy kapcsolat felbomlik A kooperáció vállalkozási forma. Legalábbis a gyár veztői így fogják fel. Mindenkinek joga van az ajánlatokat mérlegelni és a kedvezőbbet választani. Akár természetesnek is tekinthetjük, hogy együttműködések szűnnek meg, újabbak jönnek létre. Békés megyében évente három és fél millió köbméter hévíz kerül hasznosításra, amely értéke — ha helyettesítő energiahordozók árán számolunk — körülbelül százmillió forint. Mint az közismert, megyénk geotermikus energiában rendkívül gazdag terület, amelynek geológiai magyarázata van. Hatvankettő működő és 14 üzemen kívüli kút található' Békésben. Közülük kétharmadnyi víz hőmérséklete 35 —45 Celsius-fok, megközelítőleg egy tizedének' hőfoka pedig 80 Celsius-foknál magasabb. A tartalékok azonban ennél sokkalta jelentősebbek. A hasznosított hévízzel igen jelentős, a világpiacon — Júniustól már nem dolgozunk együtt a Békéscsabai Ruházati Ipari Szövetkezettel. A RUTEX kelmekikészítő berendezést vásárolt, varrónőinek pedig jobban jövedelmező munkát talált. A szerződés felbontásában megállapodtunk — hallottuk az igazgatótól. A kooperációs kapcsolat évekkel korábban jött létre. A szövetkezetnek nem volt kelmekikészítésre alkalmas gépe, segítségért a gyárhoz fordult. A vállalat, amely időközben kinőtte berendezéseinek teljesítőképességét, nehéz helyzete ellenére vállalta a kidolgozást, igaz feltételeket szabott. A szövetkezet ettől kezdve részt vett a gyár termékeinek konfekcionálásában. — A kötöttárugyár csak nagy nehézségek árán tudta megoldani kelméinek kezelését — hallottuk Havasi Istvántól, a RUTEX elnökétől. — Hogy ne legyenek munkaelíátási nehézségeink, a szükségesnél nagyobb készlettel dolgoztunk. Ezért határoztuk el, többek közt, hogy a kezeléshez új berendezést vásárolunk. Azt sem hagyhattuk persze figyelmen kívül, hogy a gyár egy kilogramm kelmét 17 forintért készít ki, mi ugyanezt hét forintért fogjuk meg- nem tudott a varrásért any- nyi bért fizetni, mint amennyit a tőkés bérmunkáért kapunk. Éves megtakarításunk mintegy másfél millió forint lesz. A nagyobb gazdasági előnyök tehát nemcsak kooperációk létrejöttéhez, de azok felbomlásához is vezethetemelkedő árú hagyományos energiahordozót lehet kiváltani, viszonylag kis beruházással, kis költséggel. Ugyanakkor vigyázni kell a környezet- és természetvédelmi követelmények figyelembe vételére, szigorú betartására, a kitermelt „folyékony hő” szakszerű kezelésére, visszapótlására is, hiszen véges mennyiségű és energiájú a geotermikus energia. Ezekről a kérdésekről hallgatott meg tájékoztatót tegnapi ülésén a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének elnöksége. A körültekintően, kimerítő részletességgel összeállínek. Vagyis fennáll az elpártolás veszélye. Ezt a kötöttárugyárban is tudják, még sincs más választásuk — ha továbbra is követni akarják a gazdaságosság elveit —, mint új partnerek után nézni. Újabb vállalkozókat keresnek A vállalat konfekciótermelésének 30—35 százalékát az együttműködések útján állítja elő. Ez az arány a jövőben csak növekedhet. Tavaly" a kötött kelme 20 százalékát további feldolgozásra váró termékként értékesítették. De most ennek a húsz százaléknak a konfekcionálására is vállalkozókat keresnek, mégpedig a megyében. Ehhez számításaik szerint, még legalább 300 varrónőre lenne szükség. A kérdés: akad-e vállalkozó? — Több szövetkezettel is tárgyaltunk, ennél többet egyelőre nem mondhatok — tájékoztatott az igazgató. — A gyár képes partnereit munkával folyamatosan ellátni. Gépeket biztosítunk, betanítjuk a dolgozókat. Nincs jobb megoldás A termelőberendezséek jobb kihasználására, a termelőszövetkezetek szabad munkaerejének foglalkoztatására a gyár vezetői a kooperációnál jobb megoldást nem tudnak. így tehát a szükségletek kölcsönös kielégítése élteti ezeket a kapcsolatokat. A vállalat törekvése az, hogy olyan termelékenységű berendezéseket helyezzenek el, amelyek lehetővé teszik, hogy a partner is keressen. Ezt erősíti meg Gonda Károly, az oká- nyi Haladás Termelőszövetkezet elnöke: — Két éve állapodtunk meg a gyárral. A tésztaüzemet alakítottuk át igen rövid idő, két hónap alatt. A húszszázalékos állami támogatás megvonása után ez a tevékenység veszteséges lett. A megyei tanács és a tsz-szövetség segítségével léptünk kapcsolatba a gyárral. Az asszonyok fokozatosan tanulták meg a varrást. Most 50-en dolgoznak az új üzemben. A bérmunka értéke tavaly már kétmillió forint volt, és nyereséget hozott. Hasonló tapasztalatokat szereztek a battonyai Petőfi Termelőszövetkezetben. A gyár a megyében egyelőre ezzel a két szövetkezettel tart fenn kooperációs kapcsolatot. A jövő, a kedvező tapasztalatok birtokában nem lehet más, mint a kölcsönösen előnyös kooperációk folytatása, újabbak létrehozása. Kepenyes János tott írásos anyagot — a megfelelő javaslatokkal kiegészítve — a hévizek hasznosításának lehetőségeit kutató ideiglenes bizottság vezetője, Szlávik Lajos terjesztette a testület elé. Az elnökség — éppen a téma kiemelkedő gazdasági jelentőségére való tekintettel — állandósította a bizottságot, s további helyzetelemzésre, a hasznosítás módozatainak segítésére kérte fel tagjait. A jelentést eljuttatják az illetékes párt- és tanácsi szerveknek is. A beszámoló egyhangú elfogadását követően bejelentések voltak, majd személyi kérdésekben is döntött a megyei MTESZ-elnökség. , (ni) Se nem kicsi, se nem nagy. Ezek a Holstein-fríz bikák félévesek Hévizeink hasznosításáról Tanácskozott a MTESZ megyei elnöksége
