Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. Április 24., szombat Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Francois Mitterrand fogadta Aczél Györgyöt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délután a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Pá­rizsba érkezett. Francois Mitterrand köztársasági elnök a délután folya­mán fogadta Aczél Györgyöt az Elysée-palotában. A szívé­lyes légkörben lefolyt megbeszélésen, amelyen részt vett dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet, szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztéséről és a francia el­nök közelgő magyarországi látogatásáról. A találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit, különös tekintettel az enyhüléshez fűződő közös érdekekre. A napokban jelent meg Párizsban az Editions Socialies- nak, az FKP kiadójának gondozásában Aczél György „Be­szélgetés a szocializmusról” című interjúkötete. Luden Seve, a kiadó igazgatója pénteken este vacsorát adott Aczél György tiszteletére. Rendezvénysorozat Budapesten május 1-én Ülést tartolt a KISZ KB A nemzetközi munkás- mozgalom nagy ünnepe, má­jus elseje, immár hagyomá­nyos gondolatai — a prole­tár internacionalizmus, a békéért, a szocializmusért folytatott harc, az alkotó munka köszöntése — nap­jainkban talán időszerűb­bek, mint bármikor —hang­súlyozta Kovács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, a május elsejei rendezvényso­rozat programjáról tartott sajtótájékoztatón, pénteken, a Magyar Sajtó Házában. Idén is mintegy negyed- millió fővárosi dolgozót vár­nak a felvonulásra, amely­nek időtartamát csaknem kétórásra tervezik. A tíz óra­kor kezdődő demonstrációt fanfárok hangja nyitja meg, ezt megelőzően úttörők kö­szöntik kedves szóval, vi­rággal a tribünökön helyet foglaló párt- és állami ve­zetőket, s az ünnepre ha­zánkba érkező vendégeket, köztük 45 ország szakszerve­zeti mozgalmainak küldött­ségeit. A már megkezdődött próbák során mindinkább testet öltő elképzelések em­lékezetes látványt ígérnek a nyitóképek szemlélőinek: a fiatalok — hol nemzeti szí­neinket, hol vörös csillagot, hol a népek összefogását formáló-szimbolizáló — alakzatai, s az azokat kísérő feliratok, dekorációk az ün­nep lényegét hivatottak tol­mácsolni. A kezdeti élőké­pekben kapnak helyet a megalakulásának negyed- százados évfordulóját ünnep­lő munkásőrség és az ugyan­csak 25 éves Kommunista Ifjúsági Szövetség csoportjai, transzparensei is. Horváth István belügy­miniszter és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke veze­tésével a két terület irá­nyítói pénteken a Belügy­minisztériumban áttekintet­ték a környezet- és termé­szetvédelemmel kapcsolatos eddig tett állami intézkedé­sek végrehajtásának hely­zetét. Megbeszélést folytat­tak arról, hogy a Belügymi­nisztérium, a rendőri szer­vek miképpen tudnak a jö­vőben még hatékonyabban közreműködni a környezet­Ezt követően kilenc osz­lopban haladnak majd el a tribünök előtt 15 fővárosi kerület dolgozói, köztük nagy múltú munkásegye- deink, Angyalföld, Üjpest, Csepel képviselői. A felvo­nulás a rendezők, a résztve­vők szándéka szerint képet ad arról: mit tesznek a fő­városiak a XII. pártkong­resszus határozatainak meg­valósításáért, s cselekvő részt vállalnak a VI. ötéves terv céljainak, az idei népgaz­dasági és városfejlesztési terv feladatainak megvaló­sításából, s hogy — más né­pekkel együtt — küzdenek a béke megőrzéséért, a fegy­verkezés csökkentéséért, szoolidaritást vállalnak a szabadságukért, a független­ségükért és a társadalmi haladásukért harcoló népek­kel. Hagyomány az is, hogy a budapesti dolgozók felvonu­lása után a Magyar Honvé­delmi ’ Szövetség sportoló fiataljaié a tér; a demonst­rációra a vitorlázórepülők, az ejtőernyősök, a motoro­sok s a sárkányrepülők egy­aránt elhozzák munkaeszkö­zeiket. Végül csaknem négy­ezer fiú és leány mutatja be tudását, ügyességét, a nagy fegyelmezettséget, sok gya­korlást kívánó, összehangolt sportgyakorlatokon. Az ünnepnap délutánján kezdődik meg a főváros ma­jálisa, amely a rendezvény- sorozát központi színhelyén, a Városligetben, s szinte va­lamennyi kerületben a már megszokottan gazdag prog­ramkínálattal várja az ér­deklődőket. és természetvédelem fel­adatainak végrehajtásában. Véleményt cseréltek a környezetvédelmi munka helyzetéről, az együttműkö­dés formáiról, és megálla­podtak a környezet- és ter­mészetvédelmet érintő to­vábbi tennivalókról, vala­mint a tapasztalatok köl­csönös cseréjéről. A főható­ságok vezetői egyetértettek abban, hogy a környezetvé­delem érdekében a társadal­mi aktivitás fokozódása mel­lett indokolt a környezet- és természetkárosító cselek­ményekkel szembeni határo­zottabb fellépés. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Korcsog András művelődési minisz­tériumi államtitkár. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 7-i ülé­séről, majd Nagy Sándor­nak, a KB titkárának elő­terjesztésében a Központi Bizottság megvitatta az egyetemi, főiskolai ifjúság mozgalmi munkájának ta­pasztalatairól, . korszerűsí­tésének irányáról szóló, elő­terjesztést. A napirendet az egyetemeken és főiskolákon lezajlott széles körű vita után, annak tapasztalataira építve tárgyalta meg a tes­tület. A Központi Bizottság megállapította: a feladatok megfogalmazásához jó ala­pot biztosít az, hogy az el­múlt évben magas pártfóru­mon foglaltak állást a, fel­sőoktatás fejlesztésének fő kérdéseiről, a KISZ X. kongresszusa kiindulási ala­pul szolgáló határozatokat hozott, valamint az ifjúsági parlamentek is feltártak számos, az egyetemi, főis­kolai képzésben, és a hall­gatók szociális helyzetének javításában megoldásra vá­ró problémát. A Központi Bizottság legfontosabb fel­adatul azt jelölte meg, hogy az egyetemi, főiskolai hall­gatók aktivitását mindenütt a társadalom és a szűkebb Hazánkban az élelmiszer- termelés és -feldolgozás alapjában biztosítja azokat a feltételeket, s a kereskede­lemben forgalmaznak olyan élelmiszereket, amelyek az orvosbiológiai szempontból megfelelő, mennyiségi és mi­nőségi szempontból is kielé­gítő táplálkozáshoz szüksé­gesek. A táplálkozáskultú­rán azonban Vnég bőven van javítanivaló, mert még távol vagyunk attól, hogy el­mondhassuk : korszerűen táplálkozik a magyar nép. E gondolatpárban összegez­hetők az országgyűlés ke­reskedelmi, valamint a szo­ciális és egészségügyi bi­zottságnak pénteki együttes ülésén elhangzottak. A nép­élelmezés és néptáplálkozás helyzetének elemzését tűzték napirendre, meghatározandó, a további egészségügyi-felvi- lágosító és gazdasági felada­tokat a korszerű táplálkozás általánosabbá tétele érdeké­ben. Dr. Hutás Imre, egészség- ügyi miniszterhelyettes elő­terjesztésében a képviselők megvitatták" a minisztérium szakembereinek más tárcák illetékeseivel közösen készí­tett tájékoztató jelentését, a mindenkit közvetlenül érintő táplálkozási témáról. A köz­ellátást illetően általában megelégedetten szóltak a képviselők, a táplálkozási szokásokat viszont annál több kritikával illették. Táplálkozástudományi és élelmezésügyi szakemberek egybehangzó véleményeként kapott hangot a bizottsági környezet számára is hasz­nos, előremutató cselekvés­sé formálják. Mindezek alapján az a cél, hogy a KISZ növelje politikai sze­repét a felsőoktatásban, szolgálja eredményesebben a szocialistaértelmiség-képzés ügyét. Vegyen részt az ok­tató-nevelő munka tartalmá­nak, módszereinek és in­tézményrendszerének kor­szerűsítésében, ösztönözzön a képességek szerinti leg­jobb tanulmányi munkára; járuljon hozzá — országo­san és helyileg egyaránt — ahhpz, hogy a hallgatóknak a szociális helyzetük, élet- és munkakörülményeik javí­tásával összefüggő reális javaslatai megvalósuljanak. Feladat, hogy bővítsék a hallgatók szakmai, közéleti, politikai szereplésének in­tézményen belüli színtereit, lehetőségeit, ösztönözzék és segítsék elő az egyetemisták, főiskolások részvételét az intézményen kívüli politikai, társadalmi, közművelődési feladatok megoldásában. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az elfo­gadott program megvalósítá­sához nélkülözhetetlen az intézmények pártszerveze­teinek támogatása és segít­sége, az állami szervek konstruktív együttműködése, s a törekvéseket támogató oktatók bevonása a közös munkába. Az elkövetkezen­dő időszakban az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezetek feladata, hogy a határozat alapján kidolgozzák saját feladataikat, cselekvési programjukat. ülésen — s több orvoskép­viselő is kifejtette —, hogy előnyös a baromfihús, a to­jás, a növényi eredetű zsi- i’adékok egyre nagyobb fel- használása az étkezésben, kedvezőtlen viszont, hogy csökken a burgonya fo­gyasztása, a cukoré pedig nő, s marhahús és hal vi­szonylag kevésszer kerül az étlapra. A néptáplálkozási szokásokban előtérbe kelle­ne kerülnie a zöldség-gyü- mölcsfogyasztásnak (ideértve a mélyhűtött árukat is). En­nek kapcsán elhangzott, hogy kevesen tudják: min­denki számára hozzáférhető, dús c-vitaminforrás a sa­vanyú káposzta. Mindezekre a körülményekre főképpen a közétkeztetésben lehet na­gyobb figyelmet fordítani, de a megfelelő egészségnevelő munka és a kellő kereske­delmi propaganda az ottho­ni étkezési szokások, családi étlapok kedvező alakulását is elősegítheti. A vitában több képviselő, köztük dr. Szentkereszty Ta­más (Békés megye) felvetet­te a fogszuvasodás megelőzé­se szempontjából rendkívül fontos fluorozás témáját. Legegyszerűbb formájaként a fluórtartalmú konyhasó forgalmazását említették meg, és szóba került, hogy fluórtabletták: már vannak forgalomban. A tanácskozás Nyers Re­zsőnek, (Bács-Kiskun me­gye), a kereskedelmi bizott­ság elnökének vitaösszefog­lalójával, illetve dr. Pesta László zárszavával ért véget. Környezel-; és természetvédelmi megbeszélés a Belügyminisztériumban Képviselők a néptáplálkozásról Tolnai Gábor akadémikus Darvas Józsefről beszélt Fotó: Veress Erzsi Országos irodalomtörténeti vándorgyűlés Orosházán Az orosházi Petőfi Műve­lődési Központ koncertter­mében kezdte meg munkáját tegnap délután 3 órakor a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése, mely három napon át lesz Orosháza vendége. Megnyi­tót Mihály András, a városi tanács elnöke mondott, kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Tolnai Gábor aka­démikust, a társaság elnö­két, dr. . Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Szeljak Györgyöt, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettesét, dr. Krupa Andrást, a TIT me­gyei titkárát és másokat, majd levetítették az Oros­házáról a közelmúltban for­gatott színes filmet, mely sokoldalúan mutatja be a nézőnek az egykori „legna­gyobb magyar falu” mai életét. Tolnai Gábor akadémikus lépett ezután az emelvényre, és Orosháza jeles fiáról, az író-politikus Darvas József­ről beszélt, felelevenítve személyes élményeit az író­ról, „akit az orosházi pa­rasztudvarról a politikai harcok sűrűjébe vezetett az útja”. Tolnai Gábor végül javasolta, vitassa meg a vándorgyűlés annak lehető­ségét, hogy Békés megyében is megalakuljon a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata. A vándorgyűlés első elő­adója Pölöskei Ferenc egye­temi tanár „Agrárszocialis­ta mozgalmak és hagyomá­nyai a Viharsarokban” cím­mel részletes képet adott a XIX. és XX. századi meg­mozdulásokról, szegénypa­raszti mozgalmakról. „Az orosházi 1891-es május el­sejei összecsapás új szakaszt nyitott a monarchia életé­ben, az agrárszocialista mozgalmakban” — mondot­ta, majd szólt azokról a té­nyezőkről, melyek a mozga­lom viharsarki kibontakozá­sát segítették. „A földmun­kásegylet májusi zászlaja mögött sereg állott” — han­goztatta, és érzékletesen jel­lemezte az el-elbukó, de mindig új életre kelő pa­rasztmozgalmak és a mun­kásmozgalom akkori talál­kozásait. Elemezte a mező- gazdasági bérmunkások helyzetének változásait, a szocialista eszmék hatását, a mozgalmak politikai jelle­gű, nagy hullámainak hatá­sát a Viharsarok társadal­mára. Felkért hozzászólóként el­sőként Szabó Ferenc, a me­gyei levéltár igazgatója be­szélt Orosháza társadalmá­nak fő vonásairól a század- fordulótól a felszabadulásig, és Darvas József, Veres Pé­ter, Erdei Ferenc, Féja Géza írásait is idézve vázolta fel az 1945 előtti Orosháza ar­cát, a tanyás „mezőváros” helyzetét, a XX. század első négy évtizedében. Kása László a Viharsarok nép­rajzáról szólt, Elek László pedig „Táncsicstól Darva­sig” címmel tekintette át a táj irodalomtörténeti ha­gyományait, eseményeit, azok jelentőségét. Ma, szombaton délelőtt 9 órakor folytatja munkáját a vándorgyűlés, elsőnek Bata Imre egyetemi docens tart előadást „A szociográfia és az önéletrajz” címmel, majd Czine Mihály egyetemi ta­nár beszél Darvas Józsefről. A felkért hozzászólások után, délután 3 órakor a vándorgyűlés irodalmi au­tóbusz-kirándulásra indul: megkoszorúzzák a meszes- kisközi volt központi iskola falán elhelyezett Darvas­emléktáblát, meglátogatják a Darvas irodalmi emlékhá­zat, és az üveggyárat. Este a művelődési központban műsoros est lesz, ezen a gimnázium irodalmi színpa­da, a 3. sz. általános iskola énekkara és a művelődési központ népitánccsoportja szerepel. (S-n) Tanácskozott az SZMT-elnöksége Tegnap délelőtt Békés­csabán, az SZMT-székházá- ban Nagy István, az SZMT elnökének vezetésével tar­totta soron következő ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége. Első na­pirendi pontként az SZMT és a megyei tanács együtt­működésének tapasztalatait, valamint a középtávú együttműködésről szóló ja­vaslattervezetet vitatta meg a testület. Az írásos anyag­hoz Varga Imre osztályveze­tő fűzött kiegészítést, majd több hozzászólás, bírálat, ja­vaslat hangzott el a terve­zettel kapcsolatban. Második napirendi pont­ként az elnökség tagjai meg­vitatták a Prókai Ferenc, az SZMT munkavédelmi osztá­lyának vezetője által készí­tett tájékoztató jelentést az 1981. évi üzemi baleset hely­zetéről. A testület változtatás nélkül elfogadta a tájékoz­tatót. Ezután Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára tájé­koztatta az elnökség tagjait az elnökség két ülése között végzett titkársági tevékeny­ségről. Az elnökségi ülés bejelentésekkel ért véget. (bse>

Next

/
Thumbnails
Contents