Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-23 / 94. szám
1982. április 23., péntek Melegebb és tisztább lesz a tó vize Hévízen könnyűbúvárok dolgoznak a szabadban für- dözők között. — Amióta a hévízi tó létezik, ilyen még nem volt! — mondja Biró Csaba, az Állami Gyógyfürdő,—Kórház műszaki osztályvezetője. — A tavat tápláló forrás helyén több, mint harminc méter mély kráterből távo- lítják el a sok évtized alatt összegyűlt törmeléket, mindenféle hulladékot. A budapesti Hídépítő Vállalat speciális, vízi robbantásokkal foglalkozó szakemberein kívül itt vannak a ferencvárosi természetjárók Delfin-klubjának tagjai, a szintén fővárosi Amfora könnyűbúvárai, és a szolnoki vízügyi igazgatóság MHSZ közös klub tagjai. Januárban kezdték a munkát, elsőként a kráterbe jutott hatalmas márgatömbö- ket, deszkákat és gerendákat távolítják el. Hogy a vendégek zavartalanul tudjanak pihenni, fürödni, a munka nagyját a főszezon előtt és után végzik, s jövőre fejezik be. Hlatky Károly a főnök, a 12 könnyűbúvár parancsnoka. Békaemberek — állapítottuk meg —, amikor a fekete ruhás, nagy uszonyokkal és az elmaradhatatlan légzőkészülékkel felszerelt embereket megláttuk. Tiltakoztak: ők könnyűbúvárok. — A békaember szórakozásból, mondhatnám passzióból, hobbiból merül a víz alá, hogy kifürkéssze az idegen világot — indokolja Hlatky Károly tiltakozásuk okát. — Nehéz és felelősSemmelweis- és Michaelis-em- lékkongresszusra készül a Magyar Nőgyógyász Társaság és az Északnyugatnémet Nőorvos Társaság. Amint dr. Gimes Rezső egyetemi docens, a Magyar Nőgyógyász Társaság főtitkára elmondta, Kurt Semm professzor, a kiéli női klinika igazgatója, a meddöségkutatás világhírű szakértője másfél évvel ezelőtt — a budapesti nemzetközi androló- gus szimpozion alkalmával — vetette fel a kongresszus megrendezésének gondolatát. Javasolta : tudományos tanácskozáson emlékezzenek Semmelweis lgnácra, a gyermekágyi láz kórségteljes munkát végzünk, Európában egyedülálló körülmények között dolgozunk. Ilyen mélységben és 38 fokos vízben nem sok búvárnak adatott meg a lemerülés lehetősége. Naponta négy pár ereszkedik a mélybe. Szigorúan veszik azt az előírást, hogy amíg egyikük dolgozik, a másik vigyáz társára. A kráter fölött ponton áll. A felszínen vannak azok, akik pihennek, merülésre várnak, s a mélyben levőkre ügyelnek. — Veszélyes a búvárokra leselkedő úgynevezett keszonbetegség, a vér nitrogéntartalmának gyors változása, épp azért nagy figyelemmel terveztük meg a felszállást, az úgynevezett kizsilipelést. Negyven percig dolgozhatnak a 33 méteres mélységben, melyből fokozatosan, 30 perc alatt szállnak fel — mondja Hlatky Károly. Kilenc és hat méteren 5-5 percet kell várni, három méteren viszont 20 percet. E célból egy speciális víz alatti házat konstruált a Delfin-klubos Maróti László. — Ez egy műanyag tartály amiben ketten kényelmesen, négyen kicsit szorosan, de elférnek. A „vízi lak” egy 2,7 köbméteres műanyag konténer, amelyet a speciális igényeknek megfelelően szereltünk fel. A búvárharanghoz hasonlóan háromtizedes túlnyomást biztosítunk benne. A munkában elfáradt búvárok száraz légtérben tölthetik el az előírt várakozási időt — mondja Maróti László. tanának megalapítójára és Michaelis szülészprofesszorra, a kiéli női klinika egykori vezetőjére, Semmelweis tanításainak követőjére. Semm professzor kezdeményezte a kiéli női klinika és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem női klinikájának együttműködését is. Azóta levelezés útján tartják a kapcsolatot, s most közösen kezdtek az emlékülés megszervezéséhez, amelyet Budapesten, 1983 júniusában tartanak. Ekkor lesz 125 esztendeje annak, hogy Semmelweis tanításai magyar nyelHáromszoros biztosítású a levegőrendszer, kétszeres a világítási hálózat, s kiépített a hírösszeköttetés. Minden szót, ami elhangzik, magnón rögzítenek, később értékelnek. Vámosi Antal, a szolnokiak klubtitkára — ő profi, ráadásul vizsgázott nehéz- búvár is — nagyon dicséri a „sárga tengeralattjárót”. — Igaz, felállni nem lehet benne, arra viszont tökéletesen megfelel, hogy levéve a felszerelést, „friss” levegőt szívhatunk. A fárasztó munka után erre szükség van. És még valami: a következő párosnak nem kell sokáig várnia, hogy elmondjuk: hol hagytuk abba a munkát, mire vigyázzanak. Aztán előkerültek a „kincsek”, egy zacskó alsó-felső protézis (!), kazalnyi szemüveg. Aranyat még nem találtak, csak aranyozott négy- levelő lóherét. Nem sok időt vesztegetnek erre a témára, de a munka befejezésekor kiállítást rendeznek a gazdag leletanyagból. Persze lesz, amit majd nem tudnak bemutatni. Történetesen azokat a tonnás már- gatömböket, amelyeket kiemeltek a forrásbarlang nyílása elől, a kráterből. — Szürke, szivacsos, pan- nonmárga van odalent, piri- tes lerakódásokkal. A kisebb dolgokat kosárba rakjuk, a nagyokra meg kötelet erősítünk, s daruval emeljük ki. Ha ezzel végzünk, elkezdjük az iszap kitermelését — tájékoztat Hlatky Károly. Nemcsak tisztítási akció ez a hévízi tó életében. Az 1969 óta tapasztalt vízhozamcsökkenés újbóli emelkedését várják tőle a szakemberek. — A trapéz alakú kiömlő nyílás előtti rész megtisztításával másodpercenként legalább 20 literes hozam- növekedést várunk a depresszió változása következtében. S ez azt is jelentheti, hogy a télen 25—26 fokosra lehűlő víz hőmérséklete a gyorsabb csere következtében ismét a 28 fokos, gyógyászati értékre emelkedik a nyitott részen is — fűzi hozzá Biró Csaba. — Kár, hogy hamarosan itthagyjuk ezt a meleg vizet. A Tiszára megyünk. Persze izgalmas lesz ott is, elektromos ívvágóval a víz alatt dolgozni — mondja búcsúzóul Vámosi Antal. Takáts Sándor ven megjelentek. A két társaság megállapodott, hogy a tanácskozásra meghívják mind a szocialista, mind a nyugati országok legkiválóbb nőgyógyászait. A várható kétnapos ülésen megvitatják a szülészeti profilaxis, az aszepszis és az anti- szepszis problémáit, ismertetik korszerű vizsgálati módszereik és eszközeik alkalmazásának eredményeit. Kölcsönösen tájékoztatják egymást: miként óvják a szülő nők és az újszülöttek egészségét. A kongresszus alkalmából emlékplakettet adnak ki. Volán Utazási Iroda 1982. (Tudósítónktól) A békéscsabai Volán Utazási Iroda 1968-ban alakult. A lassan tizenöt éves múltra visszatekintő Volán-iroda eddig legsikeresebb éve a tavalyi volt, vallja Balogh Miklósné, aki 1972 óta irodavezető. — Természetesen nem kis energiánkat vette igénybe az, hogy eddig eljutottunk, már ami az eredményeket illeti. Tavalyi összbevételünk közel 5 millió forint volt, lényegesen több a tervezettnél. Az elmúlt évben nálunk először bevezetett új profil — amivel az iroda eddig kapacitás hiányában nem' tudott foglalkozni — az egyéni utasok üdültetése volt Bulgáriában; busszal, vagy személygépkocsival, Jugoszlávián keresztül. Érdemes megjegyezni, hogy az 1980-as évhez képest többszörösére emelkedett a bolgár tengerparton üdülni vágyók száma. A másik jelentős VOLÁNTOURIST- kezdeményezés a 10 százalékos akció. Ez azt jelenti, hogy február 15-ig, aki a teljes részvételi díjat befizeti valamelyik programra, annak a teljes összeg 10 százalékát elengedi az iroda. A VOLÁNTOURIST-tal együttműködve egyre több külföldi és belföldi utat tudunk szervezni. A külföldi útjainkat csak a TOURIST-on keresztül tudjuk lebonyolítani, ugyanis devizaalappal ők rendelkeznek. Ez különösebben nem jelent problémát, hiszen jó az együttműködés. Külföldi szolgáltatáscsoportunk az elmúlt évben 36 volt. Itt említeném meg, hogy 243 belföldi társasutat indítottunk, és Békés megyébe 98 volt a beutazó csoportok száma. Ezek a számok mindenképpen a növekvő igényt mutatják. Visszatérve a Békés megyébe beutazó csoportokhoz, elsősorban Gyulára, valamint a szarvasi kemping létrehozásával, most már Szarvasra i> ágén sokan jönnek. Sajnos, Békéscsaba kiesik a látogatottságból, hiszen szálláslehetőség itt alig biztosítható. Tavaly átvették az IBUSZ-tól a gyulai SZOT- szállót, ez is hozzájárult a tervek teljesítéséhez. Az eddigi tapasztalatok szerint nagyobb lesz az érdeklődés a hétvégi programok iránt, különösen ha figyelembe vesz- szük az iskolák hétvégére szervezett kirándulásait. Ezek egy-két naposak, erre számítva előre felkészültek, hogy kielégítő programot biztosítsanak. Az iroda kínálatában szintén újdonság a tavaly beindított téli program. A Tátrába és Ausztriába szerveztek sítúrákat. A téli sportot kedvelőknek tovább szeretnék bővíteni a kínálatot. Bikfalvi Ferenc 1983-ban: Semmelweis- és Michaelis-emlékkongresszus Budapesten Készítették: a kisiparosok Ifj. Garai László tótkomlósi aranykoszorús szűcsmester készítette ezt a pelerint, amelyet a régi parasztsubákon alkalmazott szűrhímzés és bőrrátétek díszítenek Megismertetni a megye lakosságával a kisiparosok munkáját — ezzel a céllal szervezett az idén egy újszerű divatbemutatót-sorozatot a KIOSZ Békés megyei titkársága. Nagyon sok kisiparos vállalkozott rá, hogy az alkalmi manökenek segítségével bemutassa jól sikerült munkáit. Először februárban Békéscsabán, majd Békésen, a múlt hét végén pedig Orosházán, az Alföld Szállóban láthatta a közönség a felnőtt- és gyermekruhákat, a legutóbbi bemutatón nem kevesebb, mint 116-ot. Elvitte legszebb áruit néhány kiskereskedő is. Legközelebb április 24-én Békéscsabán, végül májusban Szeghalmon láthatja a közönség a női és férfiszabók, szűcsök munkáit. Két képünk az orosházi bemutatón készült. Ezt az estélyi ruhát dr. Marói Emilné békéscsabai női szabó mester varrta Fotó: Gyevi Nagy József n kitüntetett: Sicz András Több mint 20 évig dolgozott a tégla- és cserépipari vállalat 1. sz. téglagyárában Békéscsabán Sicz András. Nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. — Békéscsabán születtem 1922-ben munkás-paraszt szülők tigenegyedik gyermekeként. A családban tizen- ketten voltunk testvérek, ma heten élünk még — kezdte a beszélgetést az őszes hajú, pirospozsgás Sicz András. — Édesapám uradalmi cselédként dolgozott, s bizony korán megismerkedtem a munkával, hiszen élni kellett valamiből. A cementipari vállalatnál töltöttem a tanulóéveimet, s ott Bánszky elvtárs beszélt nekünk először a munkásmozgalomról. Majd a háború következett — sóhajt egy nagyot —, csaknem öt és fél évig voltam katona, az új demokratikus hadseregben is szolgáltam másfél évig — folytatta. Az államosítás a cementipari vállalatnál érte. Még délelőtt lent dolgoztam a munkahelyemen, délután már az üzem vezetőjévé neveztek ki. Nehéz idők voltak ezek. Egy évig vezettem a vállalatot, majd háromhónapos pártiskolára küldtek tanulni. Az iskola elvégzése után a városi párt- bizottság ipari osztályának vezetője lettem. E munkaterületen két évig dolgoztam, sok emberrel megismerkedtem ez idő alatt, s ha végig megyek az utcán, ma is sokan szólítanak Bandi bácsinak Békéscsabán. Súlyos gerincműtéten estem át 1952-ben; Felépülésem után a következő év január 1-én a téglagyárba kerültem a pártbizottság titkárának. Sok gondunk volt abban az időben, de egy év után helyreállt a rend a gyárban, és 1953. november 7-én megkaptam a Szocialista Munkáért Érdemérmet. Nyolc évig végeztem a párttitkári teendőket, majd főművezetőként dolgoztam tovább az 1-es téglagyárban. Közben a vállalat szociális ügyeket intéző igazgatója lettem, egészen 1968-ig. Azóta művezetőként tevékenykedtem, egészen nyugdíjba vonulásomig az általam nagyon szeretett „téglások” között — fejezte be gazdag életútjának emlékeit a művezető. (verasztó) ÍFÉSZ-konyhák — diákoknak Az utóbbi két évben megkétszereződött a fogyasztási szövetkezeteknél étkező iskolások száma; jelenleg már több mint 40 ezer általános iskolai diák jut meleg ételhez az ÁFÉSZ-kony- hák jóvoltából. A gyermekétkeztetés javítása, korszerűsítése azért is fontos, mert még mindig csupán csak minden második ' iskolában étkezni szándékozó gyerek részesülhet ilyen ellátásban, s ezen az arányon javítani akarnak. Az általános iskolás gyerekek központi ellátása még nagyobb gondot okoz a falvakban, ezért is növekedett a jelentős viléki hálózattal rendelkező ÁFÉSZ vendéglátó egységek szerepe. Az ÁFÉSZ éttermek újabban úgy bővítik konyhai kapacitásukat, hogy a helyi iskoláknak is főzhessenek. Az ÁFÉSZ-ek újabb megoldásokat keresnek a gyermekétkeztetés bővítésére. Az egyik kézenfekvő lehetőség a tanácsi kezelésbén levő iskolai konyhák átvétele. A szövetkezetek kezelésébe került konyhák a szakszerűbb üzemeltetéssel és a megfelelő nyersanyagellátással általában a korábbiaknál jobban betöltik feladatukat, ám fenntartásuk gyakran még ezzel a kiegészítéssel sem gazdaságos. Ezért az ötletesebb ÁFÉSZ- ek esküvők, hétvégi rendezvények szervezésével igyekeznek az átvett konyhák gazdálkodási eredményén javítani. Fejér és Szolnok megyében az iskolai konyhák döntő többségét már az ÁFÉSZ- ek vették át a tanácsoktól, lassabban halad ez a folyamát Hajdú és Nógrád megye falvaiban. A SZÖ- VOSZ adatai szerint az idén előreláthatólag további 200 iskolai konyha kerül ÁFÉSZ- kezelésbe, megteremtve ezzel a feltételeket a gyermek- étkeztetés színvonalának emelésére. II természetes sebgyógyulás Tevékenysége folyamán a sebész általában sebet ejt és sebet gyógyít. A test mélyében elhelyezkedő szervekhez nem is juthat el másként, csak úgy, ha megfelelő vágóeszközeivel utat'nyit hozzájuk. Természetesen azonban sebet nemcsak sebész ejthet tudatosan, hanem véletlen balesetek alkalmával is létrejöhet a szövetekben folytonosság- vagy anyaghiány. A sebészetnek, de egyáltalán az ember létének alap- feltétele a sebek természetes gyógyulása. Enélkül nem lehetne operálni, nem lehetne semmilyen sérülést meggyógyítani. A Sebészek hiába kapcsolnák, varrnák ösz- sze a sebeket, azok minduntalan szétnyílnának, ha nem volna bennük összeforradá- si hajlandóság. Sebzés alkalmával a bőr és egyéb szövetek rugalmassága, illetve a keletkezett anyaghiány miatt a sebszélek általában eltávolodnak egymástól, köztük rés keletkezik. Ezt a rést szünteti meg sebgyógyító tevékenységével a természet. A gyógyulás első fázisa tulajdonképpen a véralvadás. Sebzés alkalmával ugyanis a hajszálerek is megsérülnek, sőt a vérben levő vérlemezkék is, és az ezekből kiszabaduló anyag, egy enzim indítja meg a véralvadás bonyolult mechanizmusát. Néhány óra múlva az alvadókba több magvú fehérvérsejtek ágyazódnak be, és ezek bekebelezik a bejutott baktériumokat, roncsolt szövet- / részeket. A sebzést követő tizedik óra után egymagvú fehérvérsejtek vándorolnak a sebbe, amelyek óriási sejtekké növekedve eltakarítják a még meglevő -idegen vagy holt anyagokat. Néhány nap múlva hosszúkás, orsó alakú kötőszöveti sejtféleség jelenik meg, ezek a sejtek már a szövetek újjáépítését segítik elő, ellenálló, szívós heggé szilárdítják a sebszélek falából már bimbózó, érdús sarjszövetet. Időközben a véralvadék fehérjéi vizet veszítenek, és barnás színű, egyre keményebb pörk (var) képződik belőlük a seb felületén. Alatta pedig folyik a sebgyógyulás befejező mozzanata, a hámosodás. A sebész által ejtett mély sebek esetében a folyamat bizonyos mértékig felgyorsul: fertőtlenítéssel, a roncsolt szövetrészek eltávolításával, a sebszélek egyesítésével (kapocs, varrás, ragasztás) segítséget kap a természet.
