Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

1982. április 23., péntek Melegebb és tisztább lesz a tó vize Hévízen könnyűbúvárok dolgoznak a szabadban für- dözők között. — Amióta a hévízi tó lé­tezik, ilyen még nem volt! — mondja Biró Csaba, az Állami Gyógyfürdő,—Kór­ház műszaki osztályvezetője. — A tavat tápláló forrás helyén több, mint harminc méter mély kráterből távo- lítják el a sok évtized alatt összegyűlt törmeléket, min­denféle hulladékot. A budapesti Hídépítő Vállalat speciális, vízi rob­bantásokkal foglalkozó szak­emberein kívül itt vannak a ferencvárosi természetjá­rók Delfin-klubjának tag­jai, a szintén fővárosi Am­fora könnyűbúvárai, és a szolnoki vízügyi igazgatóság MHSZ közös klub tagjai. Januárban kezdték a mun­kát, elsőként a kráterbe ju­tott hatalmas márgatömbö- ket, deszkákat és gerendá­kat távolítják el. Hogy a vendégek zavartalanul tud­janak pihenni, fürödni, a munka nagyját a főszezon előtt és után végzik, s jö­vőre fejezik be. Hlatky Károly a főnök, a 12 könnyűbúvár parancs­noka. Békaemberek — álla­pítottuk meg —, amikor a fekete ruhás, nagy uszo­nyokkal és az elmaradha­tatlan légzőkészülékkel fel­szerelt embereket meglát­tuk. Tiltakoztak: ők könnyű­búvárok. — A békaember szórako­zásból, mondhatnám passzió­ból, hobbiból merül a víz alá, hogy kifürkéssze az idegen világot — indokolja Hlatky Károly tiltakozásuk okát. — Nehéz és felelős­Semmelweis- és Michaelis-em- lékkongresszusra készül a Ma­gyar Nőgyógyász Társaság és az Északnyugatnémet Nőorvos Tár­saság. Amint dr. Gimes Rezső egyetemi docens, a Magyar Nő­gyógyász Társaság főtitkára el­mondta, Kurt Semm professzor, a kiéli női klinika igazgatója, a meddöségkutatás világhírű szak­értője másfél évvel ezelőtt — a budapesti nemzetközi androló- gus szimpozion alkalmával — vetette fel a kongresszus meg­rendezésének gondolatát. Java­solta : tudományos tanácskozá­son emlékezzenek Semmelweis lgnácra, a gyermekágyi láz kór­ségteljes munkát végzünk, Európában egyedülálló kö­rülmények között dolgozunk. Ilyen mélységben és 38 fo­kos vízben nem sok búvár­nak adatott meg a lemerülés lehetősége. Naponta négy pár eresz­kedik a mélybe. Szigorúan veszik azt az előírást, hogy amíg egyikük dolgozik, a másik vigyáz társára. A kráter fölött ponton áll. A felszínen vannak azok, akik pihennek, merü­lésre várnak, s a mélyben levőkre ügyelnek. — Veszélyes a búvárokra leselkedő úgynevezett ke­szonbetegség, a vér nitro­géntartalmának gyors vál­tozása, épp azért nagy fi­gyelemmel terveztük meg a felszállást, az úgynevezett kizsilipelést. Negyven per­cig dolgozhatnak a 33 mé­teres mélységben, melyből fokozatosan, 30 perc alatt szállnak fel — mondja Hlatky Károly. Kilenc és hat méteren 5-5 percet kell várni, három méteren viszont 20 percet. E célból egy speciális víz alatti házat konstruált a Delfin-klubos Maróti László. — Ez egy műanyag tar­tály amiben ketten kényel­mesen, négyen kicsit szoro­san, de elférnek. A „vízi lak” egy 2,7 köbméteres műanyag konténer, amelyet a speciális igényeknek meg­felelően szereltünk fel. A búvárharanghoz hasonlóan háromtizedes túlnyomást biztosítunk benne. A mun­kában elfáradt búvárok szá­raz légtérben tölthetik el az előírt várakozási időt — mondja Maróti László. tanának megalapítójára és Michaelis szülészprofesszorra, a kiéli női klinika egykori veze­tőjére, Semmelweis tanításainak követőjére. Semm professzor kezdemé­nyezte a kiéli női klinika és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem női klinikájának együttműködését is. Azóta leve­lezés útján tartják a kapcsola­tot, s most közösen kezdtek az emlékülés megszervezéséhez, amelyet Budapesten, 1983 júniu­sában tartanak. Ekkor lesz 125 esztendeje annak, hogy Sem­melweis tanításai magyar nyel­Háromszoros biztosítású a levegőrendszer, kétszeres a világítási hálózat, s kiépí­tett a hírösszeköttetés. Min­den szót, ami elhangzik, magnón rögzítenek, később értékelnek. Vámosi Antal, a szolno­kiak klubtitkára — ő profi, ráadásul vizsgázott nehéz- búvár is — nagyon dicséri a „sárga tengeralattjárót”. — Igaz, felállni nem le­het benne, arra viszont tö­kéletesen megfelel, hogy le­véve a felszerelést, „friss” levegőt szívhatunk. A fá­rasztó munka után erre szükség van. És még valami: a következő párosnak nem kell sokáig várnia, hogy el­mondjuk: hol hagytuk abba a munkát, mire vigyázzanak. Aztán előkerültek a „kin­csek”, egy zacskó alsó-felső protézis (!), kazalnyi szem­üveg. Aranyat még nem ta­láltak, csak aranyozott négy- levelő lóherét. Nem sok időt vesztegetnek erre a témára, de a munka befeje­zésekor kiállítást rendeznek a gazdag leletanyagból. Per­sze lesz, amit majd nem tudnak bemutatni. Történe­tesen azokat a tonnás már- gatömböket, amelyeket ki­emeltek a forrásbarlang nyílása elől, a kráterből. — Szürke, szivacsos, pan- nonmárga van odalent, piri- tes lerakódásokkal. A ki­sebb dolgokat kosárba rak­juk, a nagyokra meg köte­let erősítünk, s daruval emeljük ki. Ha ezzel vég­zünk, elkezdjük az iszap ki­termelését — tájékoztat Hlatky Károly. Nemcsak tisztítási akció ez a hévízi tó életében. Az 1969 óta tapasztalt vízho­zamcsökkenés újbóli emel­kedését várják tőle a szak­emberek. — A trapéz alakú kiöm­lő nyílás előtti rész megtisz­tításával másodpercenként legalább 20 literes hozam- növekedést várunk a dep­resszió változása következ­tében. S ez azt is jelentheti, hogy a télen 25—26 fokos­ra lehűlő víz hőmérséklete a gyorsabb csere következté­ben ismét a 28 fokos, gyó­gyászati értékre emelkedik a nyitott részen is — fűzi hozzá Biró Csaba. — Kár, hogy hamarosan itthagyjuk ezt a meleg vi­zet. A Tiszára megyünk. Persze izgalmas lesz ott is, elektromos ívvágóval a víz alatt dolgozni — mondja búcsúzóul Vámosi Antal. Takáts Sándor ven megjelentek. A két társa­ság megállapodott, hogy a ta­nácskozásra meghívják mind a szocialista, mind a nyugati or­szágok legkiválóbb nőgyógyá­szait. A várható kétnapos ülé­sen megvitatják a szülészeti pro­filaxis, az aszepszis és az anti- szepszis problémáit, ismertetik korszerű vizsgálati módszereik és eszközeik alkalmazásának eredményeit. Kölcsönösen tájé­koztatják egymást: miként óv­ják a szülő nők és az újszülöt­tek egészségét. A kongresszus alkalmából emlékplakettet ad­nak ki. Volán Utazási Iroda 1982. (Tudósítónktól) A békéscsabai Volán Uta­zási Iroda 1968-ban alakult. A lassan tizenöt éves múlt­ra visszatekintő Volán-iroda eddig legsikeresebb éve a tavalyi volt, vallja Balogh Miklósné, aki 1972 óta iroda­vezető. — Természetesen nem kis energiánkat vette igénybe az, hogy eddig eljutottunk, már ami az eredményeket il­leti. Tavalyi összbevételünk közel 5 millió forint volt, lényegesen több a tervezett­nél. Az elmúlt évben nálunk először bevezetett új profil — amivel az iroda eddig ka­pacitás hiányában nem' tu­dott foglalkozni — az egyéni utasok üdültetése volt Bul­gáriában; busszal, vagy sze­mélygépkocsival, Jugoszlávi­án keresztül. Érdemes megjegyezni, hogy az 1980-as évhez képest többszörösére emelkedett a bolgár tengerparton üdülni vágyók száma. A másik je­lentős VOLÁNTOURIST- kezdeményezés a 10 százalé­kos akció. Ez azt jelenti, hogy február 15-ig, aki a tel­jes részvételi díjat befizeti valamelyik programra, an­nak a teljes összeg 10 szá­zalékát elengedi az iroda. A VOLÁNTOURIST-tal együtt­működve egyre több külföl­di és belföldi utat tudunk szervezni. A külföldi útjain­kat csak a TOURIST-on ke­resztül tudjuk lebonyolítani, ugyanis devizaalappal ők rendelkeznek. Ez különöseb­ben nem jelent problémát, hiszen jó az együttműködés. Külföldi szolgáltatáscsopor­tunk az elmúlt évben 36 volt. Itt említeném meg, hogy 243 belföldi társasutat indítottunk, és Békés me­gyébe 98 volt a beutazó cso­portok száma. Ezek a számok minden­képpen a növekvő igényt mutatják. Visszatérve a Bé­kés megyébe beutazó cso­portokhoz, elsősorban Gyulá­ra, valamint a szarvasi kem­ping létrehozásával, most már Szarvasra i> ágén sokan jönnek. Sajnos, Békéscsaba kiesik a látogatottságból, hi­szen szálláslehetőség itt alig biztosítható. Tavaly átvették az IBUSZ-tól a gyulai SZOT- szállót, ez is hozzájárult a tervek teljesítéséhez. Az ed­digi tapasztalatok szerint na­gyobb lesz az érdeklődés a hétvégi programok iránt, kü­lönösen ha figyelembe vesz- szük az iskolák hétvégére szervezett kirándulásait. Ezek egy-két naposak, erre számítva előre felkészültek, hogy kielégítő programot biztosítsanak. Az iroda kínálatában szin­tén újdonság a tavaly bein­dított téli program. A Tát­rába és Ausztriába szervez­tek sítúrákat. A téli sportot kedvelőknek tovább szeret­nék bővíteni a kínálatot. Bikfalvi Ferenc 1983-ban: Semmelweis- és Michaelis-emlékkongresszus Budapesten Készítették: a kisiparosok Ifj. Garai László tótkomlósi aranykoszorús szűcsmester ké­szítette ezt a pelerint, amelyet a régi parasztsubákon alkal­mazott szűrhímzés és bőrrátétek díszítenek Megismertetni a megye lakosságával a kisiparosok munkáját — ezzel a céllal szervezett az idén egy új­szerű divatbemutatót-soro­zatot a KIOSZ Békés me­gyei titkársága. Nagyon sok kisiparos vállalkozott rá, hogy az alkalmi manökenek segítségével bemutassa jól sikerült munkáit. Először februárban Békéscsabán, majd Békésen, a múlt hét végén pedig Orosházán, az Alföld Szállóban láthatta a közönség a felnőtt- és gyer­mekruhákat, a legutóbbi be­mutatón nem kevesebb, mint 116-ot. Elvitte leg­szebb áruit néhány kiske­reskedő is. Legközelebb áp­rilis 24-én Békéscsabán, vé­gül májusban Szeghalmon láthatja a közönség a női és férfiszabók, szűcsök munká­it. Két képünk az orosházi bemutatón készült. Ezt az estélyi ruhát dr. Ma­rói Emilné békéscsabai női szabó mester varrta Fotó: Gyevi Nagy József n kitüntetett: Sicz András Több mint 20 évig dolgo­zott a tégla- és cserépipari vállalat 1. sz. téglagyárában Békéscsabán Sicz András. Nyugdíjba vonulása alkal­mából kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. — Békéscsabán születtem 1922-ben munkás-paraszt szülők tigenegyedik gyerme­keként. A családban tizen- ketten voltunk testvérek, ma heten élünk még — kezdte a beszélgetést az őszes hajú, pirospozsgás Sicz András. — Édesapám uradalmi cseléd­ként dolgozott, s bizony ko­rán megismerkedtem a mun­kával, hiszen élni kellett va­lamiből. A cementipari vál­lalatnál töltöttem a tanuló­éveimet, s ott Bánszky elv­társ beszélt nekünk először a munkásmozgalomról. Majd a háború következett — só­hajt egy nagyot —, csaknem öt és fél évig voltam kato­na, az új demokratikus had­seregben is szolgáltam más­fél évig — folytatta. Az államosítás a cement­ipari vállalatnál érte. Még délelőtt lent dolgoz­tam a munkahelyemen, dél­után már az üzem vezetőjé­vé neveztek ki. Nehéz idők voltak ezek. Egy évig vezet­tem a vállalatot, majd há­romhónapos pártiskolára küldtek tanulni. Az iskola elvégzése után a városi párt- bizottság ipari osztályának vezetője lettem. E munkate­rületen két évig dolgoztam, sok emberrel megismerked­tem ez idő alatt, s ha vé­gig megyek az utcán, ma is sokan szólítanak Bandi bá­csinak Békéscsabán. Súlyos gerincműtéten es­tem át 1952-ben; Felépülé­sem után a következő év ja­nuár 1-én a téglagyárba ke­rültem a pártbizottság titká­rának. Sok gondunk volt ab­ban az időben, de egy év után helyreállt a rend a gyárban, és 1953. november 7-én megkaptam a Szocia­lista Munkáért Érdemérmet. Nyolc évig végeztem a párt­titkári teendőket, majd fő­művezetőként dolgoztam to­vább az 1-es téglagyárban. Közben a vállalat szociális ügyeket intéző igazgatója let­tem, egészen 1968-ig. Azóta művezetőként tevékenyked­tem, egészen nyugdíjba vo­nulásomig az általam nagyon szeretett „téglások” között — fejezte be gazdag életútjának emlékeit a művezető. (verasztó) ÍFÉSZ-konyhák — diákoknak Az utóbbi két évben meg­kétszereződött a fogyasztási szövetkezeteknél étkező is­kolások száma; jelenleg már több mint 40 ezer ál­talános iskolai diák jut me­leg ételhez az ÁFÉSZ-kony- hák jóvoltából. A gyermekétkeztetés javí­tása, korszerűsítése azért is fontos, mert még mindig csupán csak minden máso­dik ' iskolában étkezni szán­dékozó gyerek részesülhet ilyen ellátásban, s ezen az arányon javítani akarnak. Az általános iskolás gyere­kek központi ellátása még nagyobb gondot okoz a fal­vakban, ezért is növekedett a jelentős viléki hálózattal rendelkező ÁFÉSZ vendég­látó egységek szerepe. Az ÁFÉSZ éttermek újabban úgy bővítik konyhai kapaci­tásukat, hogy a helyi isko­láknak is főzhessenek. Az ÁFÉSZ-ek újabb meg­oldásokat keresnek a gyer­mekétkeztetés bővítésére. Az egyik kézenfekvő lehető­ség a tanácsi kezelésbén le­vő iskolai konyhák átvéte­le. A szövetkezetek kezelé­sébe került konyhák a szak­szerűbb üzemeltetéssel és a megfelelő nyersanyagellá­tással általában a korábbi­aknál jobban betöltik fel­adatukat, ám fenntartásuk gyakran még ezzel a kiegé­szítéssel sem gazdaságos. Ezért az ötletesebb ÁFÉSZ- ek esküvők, hétvégi rendez­vények szervezésével igye­keznek az átvett konyhák gazdálkodási eredményén ja­vítani. Fejér és Szolnok megyé­ben az iskolai konyhák dön­tő többségét már az ÁFÉSZ- ek vették át a tanácsok­tól, lassabban halad ez a folyamát Hajdú és Nógrád megye falvaiban. A SZÖ- VOSZ adatai szerint az idén előreláthatólag további 200 iskolai konyha kerül ÁFÉSZ- kezelésbe, megteremtve ez­zel a feltételeket a gyermek- étkeztetés színvonalának emelésére. II természetes sebgyógyulás Tevékenysége folyamán a sebész általában sebet ejt és sebet gyógyít. A test mélyé­ben elhelyezkedő szervekhez nem is juthat el másként, csak úgy, ha megfelelő vá­góeszközeivel utat'nyit hoz­zájuk. Természetesen azon­ban sebet nemcsak sebész ejthet tudatosan, hanem vé­letlen balesetek alkalmával is létrejöhet a szövetekben folytonosság- vagy anyaghi­ány. A sebészetnek, de egyál­talán az ember létének alap- feltétele a sebek természe­tes gyógyulása. Enélkül nem lehetne operálni, nem lehet­ne semmilyen sérülést meg­gyógyítani. A Sebészek hiá­ba kapcsolnák, varrnák ösz- sze a sebeket, azok mindun­talan szétnyílnának, ha nem volna bennük összeforradá- si hajlandóság. Sebzés alkalmával a bőr és egyéb szövetek rugalmas­sága, illetve a keletkezett anyaghiány miatt a sebszé­lek általában eltávolodnak egymástól, köztük rés kelet­kezik. Ezt a rést szünteti meg sebgyógyító tevékeny­ségével a természet. A gyó­gyulás első fázisa tulajdon­képpen a véralvadás. Seb­zés alkalmával ugyanis a hajszálerek is megsérülnek, sőt a vérben levő vérlemez­kék is, és az ezekből kisza­baduló anyag, egy enzim in­dítja meg a véralvadás bo­nyolult mechanizmusát. Né­hány óra múlva az alvadók­ba több magvú fehérvérsej­tek ágyazódnak be, és ezek bekebelezik a bejutott bak­tériumokat, roncsolt szövet- / részeket. A sebzést követő tizedik óra után egymagvú fehérvérsejtek vándorolnak a sebbe, amelyek óriási sej­tekké növekedve eltakarítják a még meglevő -idegen vagy holt anyagokat. Néhány nap múlva hosszúkás, orsó ala­kú kötőszöveti sejtféleség jelenik meg, ezek a sejtek már a szövetek újjáépítését segítik elő, ellenálló, szívós heggé szilárdítják a sebszé­lek falából már bimbózó, ér­dús sarjszövetet. Időközben a véralvadék fehérjéi vizet veszítenek, és barnás színű, egyre keményebb pörk (var) képződik belőlük a seb fe­lületén. Alatta pedig folyik a sebgyógyulás befejező mozzanata, a hámosodás. A sebész által ejtett mély sebek esetében a folyamat bizonyos mértékig felgyor­sul: fertőtlenítéssel, a ron­csolt szövetrészek eltávolí­tásával, a sebszélek egyesí­tésével (kapocs, varrás, ra­gasztás) segítséget kap a ter­mészet.

Next

/
Thumbnails
Contents