Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 22., csütörtök Éljen a szocializmus! Napirenden a beruházások A megyei tanács vb állás- foglalása értelmében megyénk öt városában és járásában ezekben a napokban a beruházásokban érdekelt, azokban közreműködő, lebonyolító és szakigazgatási szervek, valamint a kivitelezésben részt vevő vállalatok, szövetkezetek vezetői együttesen tekintik át a VI. ötéves tervi fejlesztéseket és felújításokat. A tanácskozássorozat kedden Békésen kezdődött, tegnap pedig Békéscsabán, a városi tanácsnál folytatódott, melyen többek között részt vett Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese, Zsilinszki András, a városi pártbizottság titkára és Sasala János, a városi tanács elnöke. Az értekezleten egyebek között napirendre került a Békés megyei Beruházási Vállalat lebonyolításában a megyeszékhelyen megvalósuló 42 legjelentősebb létesítmény helyzete. Ezenkívül szó volt a területek előkészítéséről, a tervszolgáltatásról, és a kivitelezésekről egyaránt. Az elkövetkező napokban folytatódik az egyeztető tárgyalássorozat, melynek tapasztalatairól május közepére átfogó összegzés készül. — sz — Ülésezett a horgász intéző bizottság Hétfőn, a MOHOSZ Békés megyei ib-tanácstermé- ben tartotta meg soron következő ülését megyénk mintegy tízezer horgászának vezetősége, melyen részt vett Szarvas Aladár, az Országos Horgász Szövetség képviselője- is. Nagy Jenő, az ib elnöke ismertette a napirendi pontokat, majd Gulyás György beszámolt az elmúlt ülés óta végzett munkáról, örvendetes, hogy az egyesületi közgyűléseken egyre többen vesznek részt, növekedett a mozgalom munkáját támogatók száma, javult a fegyelmi helyzet, és a gazdasági okokból adódó rendelkezéseket is megértéssel fogadják a horgászok. Viszont még sokan nincsenek tisztában az ib intenzíven kezelt vizeinek fogalmával és a rajtuk való horgászattal. Ezek a vizek a következők: Kákafoki-, Darr zugi- és Félhalmi-holtágak. A módosított halászati üzemterv szerint, amely a megyei tanács mezőgazdasági osztályának jóváhagyásával 1982. január 1-től van érvényben, ezeken — hangsúlyozottan csak ezeken — a vizeken fel van oldva a harcsa, süllő és ponty fogási tilalma. Érthetőbben ez azt jelenti, hogy függetlenül az ívási időszaktól, egész évben fogható ponty az eredeti darab- és méretkorlátozással, szintén egész évben fogható harcsa, de csak 50 centiméternél nagyobb, az ismert darabkorlátozással, és süllő is fogható egész évben, itt viszont fel van oldva a méretkorlátozás, tehát a horgász köteles megtartani bármekkora süllőt és azt más halfajra nem válthatja át, nagyobbra sem cserélheti. Darabszám a régi, tehát három. A többi vizekre és halfajokra az országos horgászrend rendelkezései érvényesek, úgyszintén a békés- szentandrási és gyomai Si- rató-holtágakra is, melyek 1982. január 1-től kikerültek az ib intenzíven kezelt vizeinek köréből. Ezek után Hegedűs László, az ifjúsági és versenybizott7 ság elnöke ismertette az idei rendezvénytervet, majd rátértek a fő napirendi pontra, a megyei küldött- közgyűlés előkészítésére. A MOHOSZ Békés megyei intéző bizottsága április 24- én, 9 órára hívta össze a 33 horgászegyesület képviselőit, amikor az ib beszámolóján kívül az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság is ismerteti az elmúlt időszakban végzett munkáját, és számot adnak a tavalyi gazdasági évről, a pénzügyi helyzetről. A küldöttközgyűlés helye a Békés megyei Tanács V. B. oktatási igazgatósága előadói nagyterme, Békéscsaba, Árpád sor 2./6. szám. Plavecz Pál Gyomaendröd irányítószámai Mint ismeretes, ez év január elsejével — Gyomaendröd néven — egyesült a korábban két település. Az ennek során felmerülő gyakorlati kérdések egyike, mi az új irányítószám? Mivel ez sok félreértésre adott okot, a Szegedi .Postaigazgatóságtól kértünk tájékoztatást. Elmondták, hogy az irányítószámok változatlanok, tehát jó az 5500 (ez korábban Gyoma száma volt), az 5501 (a gyomai fiókbérlőké volt) és az 5502 (a korábbi endrődi) is. Kálvária Az a szó, hogy „kálvária” a szenvedéssel, a kínlódással, a bajokkal függ össze tudatunkban. Aztán kialakult a mondás is, hogy valaki „kálváriát jár”, amíg elér valamit. Ez utóbbira kínálkozott példa Medgyesegyházán, ahol annyi buzgalommal és áldozatkészséggel munkálkodnának a község vezetői azon, hogy szebbé, nagyobbá, alkalmasabbá tegyék a kultúra otthonát; úgy látszik azonban, „kálváriás” utat választottak. Pedig megvan rá a pénzük, és támogatást is kapnak, nem is csekélyét a megyei tanácstól, a moziüzemtől, mert — ha átalakítják a kultúrház nagytermét — odaköltözne a mozi is. Bővítenék az öltözőket, korszerűsítenék a színpadot, a ház előtere fölé emeletet húznának, ahol a kiscsoportok kaphatnának otthont, és ezzel egy időben még a községi könyvtár is hozzájutna néhány négyzetméterhez. Mindez — ahogy számolják — négy és fél millió lenne. Ma. Esetleg holnap. De holnapután már nyilván több. Hiába van azonban meg a pénz, ha nincs terv. A Békés megyei Tervező Vállalat 1983-ra vállalná a tervet. A medgyesiek 83 végére már átadni szeretnék az új, kibővített kultúrházat a község lakóinak. És .kivitelezőt találni, azt sem lehet terv nélkül. Az ember elgondolkozik: olyan roppant sok időt vesz igénybe az a tervezés? Vagy nem a Jervezés gyorsaságával van probléma, csak így szokás? A kör bezárul. Pénz van, építkezés nincs. Mit lehet ilyenkor mondani egy község lakóinak? (S—n) Tavaszi nagytakarítás a megyeszékhelyen A városi tanács és a társadalmi szervezetek évek óta szerveznek tavasszal és őszszel Békéscsabán nagytakarítási akciókat. Ebben az évben április 23-tól városszerte, kerületenként takarítanak, parkosítanak a csabaiak. Pénteken délután a téglagyári bányagödrökben fát ültetnek. Szombaton, április 24-én a kerületekben és a lakótelepeken szerszámokkal felvértezve végzik munkájukat az ott lakók, a vállalatok, intézmények, KlSZ-szer- vezetek képviselői. A KISZ- szervezetek azt is vállalták, hogy a város játszóterein a padokat, mászókákat, hintákat és játszóeszközöket lefestik a munka ünnepe tiszteletére. A lakótelepeken a kapuk és lépcsőházak elé kitett fölösleges holmikat a városi tanács teherautókkal szállítja el. Több tonnás konténereket is odakészítettek, amelyekbe a növényi hulladékokat gyűjtik össze. A takarítást szervező bizottságok arra kérnek mindenkit, hogy ne csak saját lakóterületük tisztításában vegyenek részt, hanem a közterületek rendbe hozásában is legyenek aktív résztvevők! A vasárnap, hétfőn, kedden folytatódó tisztasági mozgalom ideje alatt négyezer fát ültetnek még ki a város közterületeire. Április- 30-án, pénteken a Lencsés; úti lakótelepen ültetik a „ballagok fáit”. Ez alkalommal 45 ballagó osztály tiszteletére 45 csemete kerül a földbe. A városi tanács a társadalmi munkához szerszámokat is biztosít, amelyeket április 24-én, szombaton reggel az intézmény udvarában vehetnek át a kerületek lakói. Sz. J. Békés megyében a rádiókat, televíziókat — a becslések szerint 160 ezret — a GELKA megyei kirendeltsége, a Generál, valamint a márka szervizek javítják. A GELKA-nál a háztartási és híradástéchnikai eszközök javítását 180 szakember végzi. Képünkön egy középképernyős tv-készüléket javít a szerelő, a GELKA békéscsabai, központi szervizében. Fotó: Veress Erzsi Űj Tükör klubmozgalom Békésen A népszerű kultúrpolitikai hetilap, az Üj Tükör néhány évvel ezelőtt klubmozgalmat indított. A békésiek már a kezdeteknél bekapcsolódtak a mozgalomba, s a város szövetkezeteinek segítségével hétről hétre programokat biztosítanak Körös szövetkezeti ifjúsági klubjukban. A Körös klub nemrégiben a város szövetkezetei részére Üj Tükör játékot hirdetett, amelyre főként szocialista brigádok jelentkezését várta. A versenybe 6 csapat nevezett; a Start Szövetkezettől, az ÁFÉSZ-től és a cipész szövetkezettől. A folyamatos felkészülési szakaszban a hetilap márciusi és áprilisi számaiban megjelent riportok alapján oldottak meg írásbeli feladatokat. Egy vidám baráti összejövetelen különleges ételeket készítettek, amelyeket közösen fogyasztottak el. Az április 17-i döntőre munkahelyük életét bemutató újságot szerkesztettek, Szövetkezeti Tükör címmel. A döntőben a Start ifjúsági brigádja lett az első, második helyezést ért el a Körösvidéki Cipész Szövetkezet csapata, harmadik helyen végzett a Start Madam Curie brigádja. (b. zs.) Vers- és prózamondó verseny Szarvason a városi és járási egyesített művelődési intézmények már évek óta megrendezik a vers- és prózamondó versenyt. A korábbi esztendőben volt már Kardoson, Kondoroson, s az idei költészet napján Békés- szentandráson tartották meg a vetélkedőt. Minden évben nagy költők születésének vagy halálának évfordulóihoz kötik a megemlékezést. Ebben az esztendőben Arany János halálának 100., valamint Gárdonyi Géza eltávozásának 60. évfordulója tiszteletére mondtak verset és Úttörőszínjátszók megyei A megyei úttörőelnökség április 24-én, szombaton Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában rendezi meg megyénk úttörő és kisdobos színjátszócsoportjainak seregszemléjét. A délutánig tartó, reggel 8 órakor kezdődő bemutatón tizenegy együttes lép prózát a 14—35 éves korú nevezők. A versenyek sorában a hatodikon Arany János Mátyás napja c. verse és Gárdonyi Géza Petőfi botja című novellája volt a kötelezően előadandó mű. A 19 versmondó közül az első három helyet: Maginyeczne Bárdos Zsuzsa, Brachna Irén és Berták Pálné szerezték meg. A prózamondók között legügyesebbek voltak: Maginyeczne Bárdos Zsuzsanna, Kiss Krisztina és Smichdt Ilona. —szj— bemutató jä színpadra, illetve a zsűri elé, amelynek vezetője Gabnai Katalin, a Népművelési Intézet munkatársa lesz. A kisdobos- és úttörőszínjátszókat ugyan minősítik, de továbbjutási lehetőség most nincsen. Legközelebb 1983-ban rendeznek országos fesztivált. Szakcsoportban előnyösebb O dolog azzal kezdődött, hogy a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz kétheti hiábavaló utánjárás után megpróbálta házilag elkészíteni a hiányzó alkatrészeket. A környező gazdaságokban ennek híre ment; s a tsz gépműhelyét elárasztották a megrendelések. A mezőgazdaságban használt 1300 különféle munkagéphez több mint 100 ezer féle alkatrész szükséges, aminek maradéktalan utánpótlásáról sem a hazai mezőgépgyártás, sem az importőrök nem tudnak gondoskodni. A tsz-gépmű- hely is egy alapvetően fontos alkatrész (az E—5 16-os kombájnhoz szükséges ikerszivattyú tengelykapcsolójának) gyártását vállalta. Túl azon, hogy minden mezőgazdasági gép közül talán a kombájnok biztonságos működése a legfontosabb, a Mezőtúron gyártott alkatrészről tudni kell. hogy nélküle az említett ikerszivaty- tyú nem működik, s a kombájn nem hogy aratni, de még mozdulni sem tud, mert valamennyi mozgó alkatrész fékhatás alá kerül. A tsz két szakembere az eredeti megbízhatatlan alkatrész helyett egy új, tartós konstrukciót készített, hogy megszüntesse az állandó hibaforrást. 1981-ben 200 ilyen alkatrészt — név szerint: tengelykapcsolót — rendeltek a tsz-től. De a gépműhelyben csak száz darabot tudtak volna gyártani. És akkor kiderült, hogy a gépműhely néhány alkalmazottjának ócskavasáron vásárolt, kiselejtezett, de saját kezűleg felújított szerszámgépe van otthon, amivel a hiányzó 100 darab tengelykapcsolót a tsz munkabérkefetének terhére le lehetett gyártani .. . Abban, hogy ez a kényszer és a véletlen kombinációjából született lehetőség vállalkozássá fejlődhetett, döntő szerepe volt az önálló kisvállalkozások szervezését engedélyező kormányhatározatnak. így alakulhatott át a „fusizás” Berettyó Ipari Termelő és Szolgáltató Szövetkezeti Szakcsoporttá. E szakcsoport tagja köteles a gazdasági tevékenységhez szükséges állóeszközöket a szakcsoportnak használatra átadni (tehát, ha kilép, viszi magával vagy á gépet, vagy az árát), vagy pénzbeni hozzájárulást fizetni. Az állóeszközök pénzzel is megválthatok, aki „csak” fizetni tud, az 5000 forintot köteles a csoport pénztárába befizetni. Ezek persze nem megmásíthatatlan feltételek. Ha ugyanis a csoport munkájához valakinek a különleges szakismerete szükséges, akkor az illető felmentést kaphat a vagyoni hozzájárulás alól. Mindezek alapján magától értetődőnek tűnhet a kérdés: a tagoknak milyen érdekük' fűződik ahhoz, hogy a korábbi egyszerű fölvállalás helyett szakcsoportban tevékenykedjenek? Röviden válaszolva: mert érdekük az a biztonság, amit csak nagyüzemi háttér szavatolhat. A tsz gondoskodik a megfelelő minőségű alapanyagellátásról. A tsz gépműhelye végzi el a munkadarabok előmegmunkálását. A nagyiizem feladata a technológiai Változott a Búvár! Népszerű környezet- és természetvédelmi folyóiratunk, a Búvár áprilisi száma — bár egy kicsit megkésetten, de — a korábbinál §zebb, áttekinthetőbb formában jelent jneg. A tavaszköszöntő lapszám cikkei elsősorban a túrázó természet- barátoknak jelentenek érdekes, programjavasló olvasmányokat. A színes oldalakon közölt, sok fényképpel* illusztrált írások többek között á vácrátóti arborétummal és a tiszatelek—tisza- berceli ártér természetvédelmi területtel (egyedül itt fészkel hazánkban a nagy fülemüle) ismertetnek meg. A folyóirat közli a Búvár-IBUSZ belföldi természetjáró túráinak részletes listáját is. fejlesztés, az alapvető minőségi ellenőrzés. A termelő- szövetkezet gondja a rendelés és az értékesítés megszervezése. A szakcsoport az alapanyagot természetesen megvásárolja a tsz-től, a többi szolgáltatás fejében pedig az adózott nyereség 20 százalékát fizeti. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a szakcsoport megalakításáról döntő szövetkezeti küldöttgyűlésen többen felvetették, hogy mi jó származik ebből a többi tsz-tagnak? Ez a 20 százalékos nyereséghányad azután mindenkit megnyugtatott. De tulajdonképpen nem is csak erről a 20 százalékról van szó. A szakcsoport — szokásos módon — a nagyüzemi önköltségnél olcsóbban állítja elő az említett alkatrészt, ezt a tsz megvásárolja a szakcsoporttól, majd nagykereskedelmi áron értékesíti. Az így képződött többletnyereség is a közös gazdaságot gyarapítja. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz ipari szakcsoportja évente 800 ezer—1 millió forint árbevételt tud elérni. Ebből 200—250 ezer forint az adózás alapjául szolgáló nyereség, aminek 20 százaléka, 40—50 ezer forint a tsz járandósága. A tagok munkabérét a sző. vetkezet normatívái szabályozzák. Ezek szerint: egy dolgozó éves munkabére 40 —60 ezer forint, amit a kialakított teljesítménynorma alapján kapnak. Ami a tényleges „borítékot” illeti, termékgyártás esetén (szolgáltatást is végezhetnek) havonta csak előleget kapnak a tagok. A teljes munkabért a termék értékesítése után 30 nappal fizetik ki. Az adózott éves nyereségnek a szakcsoportnál maradó hányadát (77 százalék) a tagértekezlet döntése alapján fejlesztési és részesedési alapra osztják. A tagok a nyereségrészesedést az év közi munkadíjnak és a szakcsoport működéséhez történő vagyoni hozzájárulásuk alapján 30—70 százalékos arányban kapják'. Ez azt jelenti, hogy egy tag éves átlagjövedelme elérheti a 90 ezer forintot is. Visszatérve arra a kérdés-» re, hogy miért éri meg a tsz-nek önálló ipari szolgáltató szakcsoportot szervezni, a választ a bérszabályozási előírások is megadják. Az ipari szakcsoportban kifizetett bér és nyereség ugyanis nem számít bele a nagyüzem bérszínvonalába. És ez fontos szempont!" Ö mezőtúri termelő- szövetkezet ugyanis évente adómentesen 2.5 százalékkal emelheti bér- színvonalát. Ez körülbelül 1,5 millió forintos bértömeget jelent. Ha a szakcsoport 5 tagjának évi, maximum 450 ezer forintos jövedelmét például a gépüzemben túlóraként akarnák kifizetni, akkor az elvinné 750 ember bér- fejlesztési lehetőségének csaknem az egyharmadát. Ha pedig vállalnák a bérszínvonal-túllépést, akkor a 450 ezer forintos többletbér milliós nagyságrendű jövedelem- növektnény-adó fizetéssel járna. Bonyhádi Péter Az idén emlékezünk meg Darwin halálának centenáriumáról. Az angol természettudósról két munkásságát elemzőértékelő írás is olvasható. Ezután a Búvár közepén, kivehető színes poszter is lesz. Most a kihajtott oldalról hazánk egyik védett kisállata, a nagy pele néz az olvasóra. A Mikrokörnyezet cimű rovat egy oldalra korlátozódott. A kiskert- és szobanövény-gondozók- nak, kisállattenyésztőknek, akvaristáknak, díszmadártenyésztőknek és terraristáknak azonban rövidesen ggy tavaszi kü- lönkiadvánnyal kedveskedik a szerkesztőség Biomagazin címmel, amelyben megannyi hasznos és rövid, praktikus információ található majd. (ni)
