Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

1982. április 21„ szerda

Munkahelyet választanak a pályakezdő

orvosok és gyógyszerészek

W WmmszÁB A mikrovilág megváltása.

Lakucza Éva, az Ikarusz szegedi gyárának üzemi könyvtárosa mondta: „Legnagyobb keresletnek a krimi örvend. Verset egyáltalán nem vesznek kézbe, mai társadalmi problémákkal foglalkozó prózát viszont szívesen. A munkaverseny értékelése előtt mindig felszökik a kölcsönzők száma. A brigádnaplóban ugyanis jól mutat, ha fölsorolják az elolvasott könyvek címét. Nem mernék megesküdni rá, hogy mindet elolvasták.”

Kedvező a megye művelődésügyi helyzete. A lap munkatársa Csongrád megye művelődésügyi helyzetéről kérdezte Korcsok András művelődési minisztériumi államtitkárt. „Az országos átlagnál jobb az óvodai ellátás, megfelelőbb a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Javul az együttműködés a közoktatási és közművelődési intézmények között, sokat tettek a munkásművelődés és a művészeti élet támogatása, fellendítése érdekében.”

Kellemetlen helyzet. Mit tegyünk a tavaszi fáradtság megelőzéséért? A kérdésre dr. Csergő Tibor főorvos, a szegedi kórház rendelőintézet igazgatóhelyettese válaszolt: „Mindenekelőtt változatos táplálkozással kell pótolni szervezetünk megnövekedett vitaminszükségletét. A természetes gyümölcsök rendszeres fogyasztása mellett ajánlatos sok gyümölcslevet inni, mindezeket vitamintablettákkal kiegészíteni. A sok mozgás — séta és sport egyaránt — a szervezet védekezőképességét növeli, s fokozza a meteorobiológiai védettséget.”

Üres házak — néplclencdő

falu? Kismarja tizenöt évvel ezelőtt több mint 2500 lakosú falu volt, ma már csak 1660- an élnek itt. Újlaki Gyula vb-titkárt arról kérdezték, mit tettek a tanácsi és téesz- vezetők a tömeges elvándorlás megakadályozásáért? „Sajnos, a téeszvezetők keveset, majdnem semmit. Mi mondogattuk, hogy jó lenne bedolgozói rendszert szervezni, létesítsünk háziipart, de a téeszvezetők azt mondták, mnek az?” S a falu egyik lakójának véleménye: „Ha majd kihalunk a házból, nekimegy a dózer, aztán felborítja. De tizenöt év múlva mehet a dózer az egész falunak.”

Fűre lépni szabad? „Szép parkjainkban sáros foltok mutatják, itt-ott bizony kipusztult a fű. Ügy tűnik, sem tilalmi tábla, sem bírság, sem szögesdrót, sem a természet szeretetével és óvásával megáldott ember nem vigyáz rá. Sokszor a frissen felásott ágyásokban közlekednek a járókelők. Gyakran elgondolkodom, vajon mit gondol az ásóval serényen dolgozó cigány siheder rólunk, amikor látja, milyen vandál módon vesszük semmibe munkáját” — írja Gőz József.

„A költői realizmus áll hozzám legközelebb.” Hol a helye ma a Csokonai Színháznak a magyar színházi életben? — a kérdésre Gáli László, a debreceni Csokonai Színház igazgató főrendezője válaszolt. „A Csokonai Színház irodalomra, drámára koncentráló, realista, értékőrző színház. Vállaljuk és valljuk, hogy közérthetőségre törekszünk, és sohasem fogunk blöff színházat csinálni. Segítenünk kell abban a művészet erejével, hogy

az enfberek tartalmasán éljenek. Ami engem nyugtalanít: nem figyelnek ránk eléggé. A felénk forduló figyelem nincs arányban az eddig elért művészi eredményeinkkel.”

SZOLNOK MEGYEI VILÁG W0LCTAAJAAK3YISUUETB0

A MEGYE PÁRTBIZOTTSÁG £S A MEGYEI TAWACS LAPJA

Fejük fölül a boltot? „Pincér a szakmám, a Jász ételbárban dolgoztam felszolgálóként. A boltot szerződésbe vették, én pedig az utcára kerültem. A szerződésesek mindig a legolcsóbb munkaerőt keresik. Én borravalóval

6—7 ezer forintot is megkerestem az ételbárban. Most itt 38 évesen 1800 forintos alapfizetéssel vágyóit próbaidős.”

Füstmentes presszó. Megnyílt Kunhegyes főterén a kibővített, átalakított eszpresszó. A létesítmény érdekessége: tilos a dohányzás! A tiltó szabály ellenére nem csökkent a forgalom, sőt, túlszárnyalta a korszerűsítés előttit.

Akiknek a húsvét nem lo- csolkodós ünnep. Van, aki húsvétkor nem jár locsolkod- ni. Miért? Például: „Nem enged az asszony. Tizenhat éves házasok vagyunk, de csak az első két évben lo- csolkodtam.” S a feleség véleménye: „Mindig baj lesz vele, képtelen megállni a józan határnál. Soha nem felejtem el, egyéves házasok voltunk, már megvolt a kicsi, s ő húsvétkor este fél nyolckor vergődött haza. De hogyan? A brigádtársai tolták haza egy újságpapírokkal letakart taligán, mert lépni sem bírt.”

m M«t|r«l fetaaMa

CSONGBÍD TV v n V A n

» hígyíi HIKLAr

Ezúttal három olvasói levélből idézünk.

Van, de mégsincs. „Udvariasan kértem az eladónőtől parizert. Közölte: nincs. És ekkor jött egy férfi. Az súgva parizert kért. A válasz szintén az volt: nincs. Ekkor a férfi a ládára mutatott, amelyben a parizerrudak voltak. Az eladónő tekintete rám szegődött, majd sziszegve suttogta a férfinak: „Fogd be a szád!” Ügy látszik, kolléga lehetett, mert értett a szóból. Csak annyit mondott: majd később.”

Elkelt. „Megegyeztünk az eladóval, hogy másnap jövök a tűzhelyért, s hozom a szükséges iratokat és a pénzt. Nyomban ráírta a nevem egy cédulára, és «elkelt« felirattal ráhelyezte azt a kiválasztott gáztűzhelyre. Sajnos, másként határozott az üzletvezető, a főnök. Kora reggel, az üzletnyitáskor utasította az eladót, hogy vegye le a tűzhelyről az »elkelt« feliratot és a nevet. Ezt követően eladták másnak. Sok mindenre gondoltam, még az is eszembe ötlött, hogy talán hálapénzt kellett volna ad- dom ...”

Csalódás. „Vasárnap délután betértem Hódmezővásárhelyen a Tabán cukrászdába. Fogyasztani szerettem volna néhány darab friss süteményt. A legnagyobb meglepetésemre, igen nagy változás történt a korábbi csendes, kedves üzletben. Kiadták gebinbe, és ma valóságos kocsma. Szinte vágni lehet a füstöt, s sütemény alig van. A díszdobozok helyén tömény italok sorakoznak, Valósággal kocsmai a hangulat, pedig a kocsma alig 10 méterrel távolabb található. Ital-bolt is van a közelben elég. Miért kellett bérbe adni, kocsmává zülleszteni a tabáni cukrászdát?”

Összeállította: Lipták Judit

Az egészségügyi intézményekben elbírálták az orvostudományi egyetemek végzőseinek álláspályázatait, s a döntést ezekben a napokban közlik az egyetemekkel és a pályázókkal. Miként dr. Lukács Jenő, az Egészségügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályának vezetője elmondta, február közepén hirdették meg a pályakezdőknek szánt állásokat.

/

Az idén is — akárcsak tavaly — átlag 20 százalékkal több állást ajánlottak, mint amennyi a végző hallgatók, illetve a pályázók száma. A budapesti, a pécsi, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetemen e tanév végén több mint ezer általános orvos, 130 fogorvos és 200 gyógyszerész fejezi be tanulmányait. Közülük mintegy 130-an külföldiek, akik visszatérnek hazájukba,

több, mint 200-an pedig társadalmi ösztöndíjasként kötnek munkaszerződést, ők nem pályázhattak. Részt vesznek viszont a pályázaton a tavaly végzettek közül azok, akik ez ideig nem helyezkedtek el. így 800 orvos csaknem ezer, míg 125 fogorvos, 160 és 150 gyógyszerész mintegy 200 állás közül választhat.

Az általános orvosi állások 24, a fogorvosi állások 8, a gyógyszerész állások 33 százalékát a budapesti, az állások zömét vidéki egészGyomaendröd

külterületi

lakosairól

Gyomaendröd térségében a lakosság csaknem 11 százaléka él külterületen. Az 1980. évi népszámláláskor Gyomán a 11 ezer lakosból 428, Endrődön 7300 emberből 1400 élt külterületen. Többségük öregszőlőben, Nagylaposon, Kocsor- hegyen lakik ma is.

A külterületen élők lakás- körülményeire jellemző a komfortnélküliség, villany viszont a legtöbb helyen van. A lakóépületek állaga, higiéniája eltérő. Az ivó- vízellátást a jelenleg még működő ártézi kutak biztosítják, hozamuk azonban csökken. Ezért fokozatosan áttérnek a vezetékes vízellátásra, az idén az öregszőlői részen építik ki a hálózatot. A külterületi lakosság ellátásáról a Gyomaendrődi ÁFÉSZ gondoskodik, négy vegyeskereskedelmi és három vendéglátó egység van a térségben. A legfontosabb cikkek itt beszerezhetők, gond viszont Nagylaposon a propán-bután-gázellátás.

Közművelődésre a külterületen kevéssé van lehetőség, bár öregszőlőben működik egy klubkönyvtár, ahol ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak, televíziót nézhetnek, s egyéb szórakozásra is van lehetőség. Ami az egészségügyi ellátást illeti, itt objektív nehézségek vannak. Öregszőlőben és Nagylaposon a körzeti orvos hetenként két alkalommal rendel.

Összességében megállapítható, hogy Gyomaendröd nagyközség területén élő lakosság nem mostohagyereke a tanácsnak, a gazdasági egységeknek és az intézményeknek. A korábbi évekhez képest lelassult a beköltözés, ezért hosszabb távon kell számolni a külterületen élő lakossággal, és a róluk való gondoskodással.

ségügyi intézmények hirdették. Szabolcs megyében például 39, Nógrádban 29 pályázónak kínálnak állást, miközben számos társadalmi ösztöndíjast is fogadnak. Számos intézmény a tanácsok révén lakást bocsát a fiatal, főleg a körzeti orvosok rendelkezésére, hogy ezáltal is elősegítse a pályakezdést, s letelepedésre ösztönözze őket.

A pályázatra jogosultak több intézményhez is jelentkezhettek, s az ajánlott állások közül a számukra legmegfelelőbbet választhatják.

A minisztérium tervezi, hogy módosítja a pályakezdő orvosok és gyógyszerészek elhelyezkedésére vonatkozó rendeletet: lehetővé teszi azt, hogy az egészségügyi intézmények ne csak az év elején, hanem évközben is, legalább egyszer ismertessék azokat a megüresedő állásokat, amelyeket pályakezdőkkel kívánnak betölteni. Ugyanakkor kötelezik az intézményeket arra is, hogy meghatározott időn belül közöljék az egyetemekkel és a pályázókkal: a meghirdetett állások közül melyeket foglalták el. Ily módon rövid időn belül betölthetik az évközben megüresedő állásokat és újabb elhelyezkedési lehetőséget adnak azoknak a fiataloknak, akik tavasszal nem kaphattak nekik megfelelő helyet.

Közeledik a nyár, az üdítőital-fogyasztás fő szezonja. A Békés megyei Üdítőitalipari Vállalat felkészülten várja a „forró” napokat. A vállalatot 1955-ben alapították, s azóta jelentős fejlődést ért el. Az elmúlt év eredményeiről, az idei terveikről beszélgettünk dr. Verebt Ferencné kereskedelmi osztályvezetővel.

— Az elmúlt esztendőben hány palack üdítőt értékesítettek?

— Tavaly az éves üdítőital-értékesítésünk 0,25 literes palackra átszámítva 63 millió volt — kezdte a beszélgetést. — A hazai alapanyagból gyártott italaink — barack, zöldalma, meggy és szőlő — aránya több mint 50 százalék.

— Hogyan alakult az első negyedévi termelésük?

— Üdítőital-gyártásunk az idén is jelentősen növekszik. Várhatóan a nyáron ki tudjuk elégíteni a fokozódó igéII kitüntetett:

Kassay Béla

Amikor telefonon kerestem az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, a titkárnő azt mondta: éppen a boltokat látogatja. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen köztudott, hogy Kassay Béla szereti a rendet, a fegyelmet, a szakma sze- retetére neveli a fiatalokat, szót ért az idősekkel. Pályafutása szinte töretlen. Szabadkígyóson kezdte tanulóként a „Hangya” Szövetkezetben, majd Mezőberénybe került. Ezután Törökszent- miklósra vezetett az útja, ahol első segéd, később* raktáros volt. A fordulat 1950. júniusában következett be, amikor 28 évesen kinevezik az Orosháza és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi vezetőjének. Két évvel később ugyanilyen beosztást kap a megyei kereskedelmi irodán, 1955-ben pedig a kereskedelmi igazgatóságon.

Az újat kereső, kutató fiatalember rövid ideig a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője, 1957. február 1-től az Orosháza és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Nem kis szerepe van abbanr hogy a sok gond közepette megalakulnak megyénkben az első kereskedelmi szak- vállalatok. így lesz igazgatója 1958-ban a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak. Aztán 1968-ban felvették az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat nevet. Megélénkült a reklám- és a propaganda- munka, ma már az ország többi részén is jegyzik, ismerik az Uni verzált. Az igazgató szerény ember, elhárítja a dicséretet. Az viszont tény: 1957. óta tizenötször kapták meg a Kiváló

nyeket is. Amíg tavaly az első negyedévben 13 millió palackkal értékesítettünk a legújabb adataink szerint mintegy 23 százalékos növekedést értünk el az év első negyedévében. Mindez 16 millió, negyedliteres palackra átszámított üdítő italt jelent.

— Mi a vállalat feladata a hazai ellátás javításában?

— Vállalatunk .egyik legfőbb törekvése, hogy az import alapanyagú (kóla és citrus), s drágán beszerezhető üdítők gyártása mellett fokozatosan a hazai alapanyagból állítson elő többet, az előbbivel legalább azonos minőségben. A nemzetközi követelményeknek megfelelő két automata gépsorunkon ma már óránként 50 ezer palackot töltünk meg szénsavas italokkal.

— Hazánkban igen sok a cukorbeteg és az átlagosnál kövérebb ember. Kínálnak-e számukra is megfelelő kalóriaszegény termékeket?

Vállalat címet. A forgalom 1959-hez képest csaknem a hatszorosára nőtt, jelenleg 270 millió forintos árukészletből válogathatnak a vásárlók. Nagy fegyvertény volt a békéscsabai Univerzál Áruház felépítése, amely minden évben nyereséges.

Kassay Béla a társadalmi megbízatásoknak is eleget tesz. Elnökhelyettese a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak, elnöke a Magyar Reklámszövetség megyei szervezetének, tagja a Dél-Alföldi Árucsereforgalmi Társaságnak, részt vesz a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának és 'a kereskedelmi vállalatok igazgatóit tömörítő klub munkájában. Négyszer kapta meg a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést, tulajdonosa a Munka Érdemrend arany- és ezüstfokozatának. Áz újabb aranyjelvényt az idén április 4-én vette át.

S. S.

— Igen, örömmel mondhatom: az ország 17 megyéjébe és a fővárosba is szállítjuk a fogyasztók körében hamar közkedveltté vált diabetikus Arola-család tagjait. Az e termékek iránti keresletet mi sem bizonyítja jobban: tavaly 923 ezer litert értékesítettünk, az idén várhatóan belépünk az „egymilliósok” táborába.

— Az üdítőital-piacon is folyik a verseny. Mit tesznek annak érdekében, hogy állják a versenyfutást?

— Vállalatunk jelenleg is több új üdítő előállításával kísérletezik. Tavalyelőtt a zöldalma, az elmúlt évben pedig a barack szénsavas üdítő ital volt az új készítményünk. Elmondhatom: mindkét termék ma is a fogyasztók kedvence és vállalatunk két „vezérterméke”. Munkánk eredményét bizonyítja, hogy több gyártmányunk nyerte el a „Kiváló áru” minősítést, s a palackokon található Extra márkanév is arról tanúskodik, hogy termékeink kitűnő minőségűek — fejezte be az osztályvezető.

(verasztó)

Az automata gépsorokon óránként 50 ezer palack üdítőt töltenek meg. Képünkön a minőségellenőrzést átvilágítással végzik Fotó: Veress Erzsi

*

Felkészülés a szezonra

Több üdítő a nyárra