Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 21., szerda Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Orosz nyelv hete Gyulán V. I. Lenin születésének évfordulója tiszteletére most harmadik alkalommal rendezi meg a Gyulai 1. sz. Általános Iskola az orosz nyelv hetét. Tegnap, kedden délután bensőséges orosz' nyelvű ünnepséget tartottak, amelyen Domokos Imre igazgató nyitotta meg a tanulók gyűjtéséből rendezett, a Szovjetunió és népei életét, az ország gazdaságitársadalmi fejlődésébe betekintést engedő tablókiállítást. Az eseménysorozat csütörtökön délután az osztályokban tartott műsoros megemlékezéssel, diavetítéses. előadásokkal folytatódik. Pénteken délután orosz ételek bemutatóját rendezik meg a hagyományos „russz- kij csaj”-jal egybekötve (oroszteá-kostoló). Képünkön: a tegnap megnyitott tablókiállítás egy részlete. Fotó: Fazekas László Új tanyaszámok Békéscsabán Békéscsaba külterületen élő — tulajdonjoggal rendelkező — lakosságának nagy része már értesült arról, hogy új, összevont külterületi lakott hely elnevezésekkel megírt új tanyaszá- mok kiadását végzi a napokban a városi tanács műszaki osztálya. Miért időszerű ez? Békéscsaba régi tanyaszámait még a múlt század végén állapították meg, majd azokat 1911-ben átdolgozták. Napjainkig ezek a házszámok voltak érvényben, ugyanakkor rendeltetésüket teljes mértékig nem tudták betölteni. Az időközi változások jelentősek voltak, önálló községgé alakult Gerendás, Telekgerendás, viszont Békéscsabához csatolták Mezőmegyert. A folyamatos házszámozás megszűnését nemcsak ezek az események határozták meg, hanem az időközi változások tömkelegé is. Az 1980. január 1-i népességösszeírás előtt a végrehajtó bizottság megtárgyalta ezeket az ellentmondásokat, és határozatában elfogadta a kerületi lakott helyek új összevont elnevezéseit, illetve utasította a műszaki osztályt az új házszámozás elkészítésére. Mi az itt élők teendője? A lakosság az átvett új házszámtáblákat az egyértelmű tájékoztatás elősegítése érdekében mielőbb jól látható helyre erősítse fel. A városi tanács kéri a lakosságot, hogy akinek van tanyája Békéscsaba külterületén, de értesítést nem kapott a házszámváltozásról, április 30-ig jelentkezzen a városi tanács I. emelet 45. szobájában, lehetőleg délelőtt. Kérik továbbá, hogy az új tanyaszám kézhez vételétől számított 8 , napon belül — akinek állandó lakhelye az átszámozott tanya — a személyi okmányaikban az új címet szíveskedjenek átvezettetni. Az új házszámtáblákért fizetni nem kell. Elkészültek az új tanyatérkép nyomdai másolatai is, melyek közü- letek részére még korlátozott számban kaphatók. Még ebben a félévben szeretnék megoldani a Csorvási közúti elágazás és környéke, északi ipartelep, Gyulai út és Dobozi út körgáton kívüli belterületi részeknek újbóli házszámozását is. Az év második felében elkezdik a város belterületén a házszámok felülvizsgálatát és szükség szerinti pótlását. Több esetben előfordulhat, hogy az út (utca) elején található problémák miatt az egész út (utca) házszámozását újólag kell lerendezni, az egységes — ellentmondás nélküli — házszámozás kialakításáért. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. ÁPRILIS 20-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 106 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Debrecen) 4 536 Trabant Lim. (Győr) 6 756 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 7 053 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3 273 Trabant Lim. Spec. (Győr) 6 720 Trabant Combi (Bp.) 3 790 Trabant Combi (Győr) 3 398 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 8 903 Wartburg de Luxe (Győr) 4 311 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 124 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 648 Wartburg Tourist (Bp.) 3 568 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 5 741 Skoda 105 (Debrecen) 4 621 Skoda 105 (Győr) 4 736 Skoda 120 (Bp.) 7 639 Skoda 120 (Debrecen) 4 444 Skoda 120 (Győr) 5 745 Lada 1200 (Bd.) 16 419 Lada 1200 (Debrecen) 10 808 Lada 1200 (Győr) 4 210 Lada 1300 (Bn.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bd.) 7 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 881 Lada 1600 (Bd.) 2 828 Lada 1600 (Debrecen) 1 577 Lada Combi (Bp.) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1656 Moszkvics (Bp.) 11 352 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 487 Polski Fiat 126 (Győr) 4 121 Polski Fiat 1500 (Győr) 2 581 Dácia (Bp.) 4 865 Dácia (Debrecen) 4 311 Zastava (Bp.) 473 Számítástechnikai kiállítás Szolnokon Tegnap, kedden nyitották meg Szolnokon, a helyi galériában a MTESZ, a Neumann János Számi tógép-tudományi Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos_ Társaság Szolnok megyei szervezeteinek közös kiállítását. A kiállításon — amely május 2-ig tekinthető meg — szakmai előadásokat is tartanak. Többek között bemutatkozik a Videoton Elektrotechnikai Vállalat, a Könnyűipari Szervezési Intézet, a MÜSZI (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda), a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalat, valamint a SZÁ- MALK (Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat). A számítógépek jelenleg is — s a jövőben még inkább — jelentős szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Az érdeklődő Békés megyei szakemberek is hasznos információkat kaphatnak a szolnoki kiállításon. V. L. Játszóházi versenyek diákoknak A békési városi művelődési központ játszóházi programjai szorosan kapcsolódnak a város általános iskoláinak oktató-nevelő munkájához. Felhívásaik minden tanuló korosztályt megmozgatnak, s céljuk a játékos ismeretszerzésre épülő önálló gondolkodtatás. Legutóbbi játékukat iskolai rajoknak hirdették meg, s a felkészülésben számítottak a városi könyvtár zenei részlegének segítségére is. A harmadik, negyedik osztályos gyerekeknek meghirdetett játékos vetélkedő témája három mese volt. Előzetes feladatként a gyerekek elkészítették legkedvesebb báb'figurájukat, és lerajzolták a mesék valamelyik hősét. Az elmúlt hét végén lezajlott döntőben 8 csapat közül első lett a 2-es számú általános iskola 3. a osztálya, második az 1-es számú általános iskola 3. a osztályos csapata, harmadik pedig a 2-es számú általános iskola 4. a osztályos csaVárosi honvédelmi Tegnap délután Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházban az általános iskolai MHSZ úttörő szakkörök városi döntőjének értékelésére került sor. A kisdiákok négy fordulóban, légpuska- és pisztolylövészetben egyéni és csapatversenyek során mérték össze tudásukat. A város környéki: csár- daszállási, kétsopronyi és a mezőberényi 2-es számú iskolák úttörői a városi oktatási intézmények közül az 1-es, a 4—<8-as, a 10-es, a lles és a 12-es iskolák diákjai versengtek. pata. Az ötödik, hatodik osztályos gyerekek versenyfeladata két Kodály- és egy Erkel-lemez feldolgozása volt. A 11 benevezett csapat felkészülése során zenei írásbeli v feladatot áldott meg, és meghallgatta a városi könyvtárban április elején rendezett komoly zenei hangversenyt. Az április 18-i döntőben első helyezést ért el a 3-as számú általános iskola 5. a osztálya, második a 2-es számú általános iskola 5. a osztálya, harmadik pedig a 3-as számú általános iskola 6. d osztálya lett. A' hetedik osztályosok természetjáró ismereteikről adhatnak számot a játszóházi versenyeken. Április 24-én, 15 órától Békés megye természetvédelmi területeiről hallgatnak előadást, majd másnap kirándulnak a Dévaványa. Vésztő, Mágor- puszta útvonalon. A játék döntője május 8-án lesz. (b. zs.) döntő értékelése A versenyben elért eredmények alapján az egyéni helyezettek és a díjazott csapatok légfegyvereket, érmeket, okleveleket, könyvjutalmakat kaptak a rendező MHSZ-től, a városi úttörő- elnökségtől és a városi művelődési osztálytól. A verseny legjobbjai és serdülő korosztályú tagjai részt vehetnek az MHSZ országos serdülő lövészbajnokságán, melyet Dunaújvárosban június 18—20. között rendeznek meg. sz. j. Véradé munkásőrök Szeghalmon A szeghalmi járási munkásőr zászlóalj április 19-én rendezte meg immár hagyományos véradónapját a járási polgári védelmi bázison. Ez alkalommal 78 munkásőr adott életet mentő vért, ösz- szesen 28 litert. A munkásőrök és a Vöröskereszt szeghalmi járási vezetőségé között kialakult jó kapcsolat alapján minden esztendőben két véradónap' megszervezését vállalta a munkásőrség. Áldozatos munkájuk elismeréseképpen a Békés megyei Váradó Állomás biztosítja a munkásőrök, s az újonnan belépettek helyszíni egészségügyi vizsgálatát. (bse) Kempingfelszerelés túrákhoz Az Ezermester Vállalat Ifjúsági és Turisztikai Kölcsönzője csaknem egy éve nyílt meg Békéscsabán, az Irányi utcában. A fiatalok körében bizonyára ismert, milyen szolgáltatásokkal állnak a túrázók rendelkezésére. A tavalyi nyári eredményekre alapozva az idén nyolcezer forintot fordítottak új túrázókészletek vásárlására. Az elmúlt évben ez idő tájt kerékpárokat. gumimatracokat, hátizsákokat, bográcsokat, kajak-kenukat biztosítottak az igénvlőknek. Az idén új három-, négvszemélyes sátrakkal, kem- ningasztalokkal. -székekkel, hálózsákokkal, alumíniumvázas ágyakkal, gázfőzőkkel bővült a kínálat. Á vízieszközök között újdonság lesz a kölcsönözhető szélvitorlás. Jelentős kedvezményeket adnak minden diákigazolvánnyal rendelkező fiatalnak. A 10 főnél nagvobb létszámú ifjúsági csoportoknak féláron adnak kölcsön eszközöket. A vállalat maga nem szervez programokat, de az utazási irodáknál felszereléseik árajánlataiból választhatnak az érdeklődők. Szanazugban és a bé- kés-dánfoki ifjúsági táborban május 1-től kihelvezett kölcsönzőt is üzemeltetnek. Sz. J. Már nem hatóság, még nem szolgáltatás... Emberi sorsok múlhatnak rajta Ha a nagyipari vezetőket hallgatja az ember, úgy tű- n!k’ mintha a kötelező munkaerő-közvetítés megszüntetésével megélénkülő munkaerő-forgalom már-már elviselhetetlen gyötrelmeket okozna az iparvállalatoknak. Az objektívebb statisztikai adatok szerint azonban kiderül, hogy — például 1980-ban — a foglalkoztatottak mindössze 13 százalékát érintette a fluktuáció, s tavaly az ipari létszám — bár a tervezettnél némileg gyorsabb ütemben — alig két százalékkal csökkent. A témával foglalkozó elemzésekből az derül ki, hogy a létszámmozgások miatt siránkozó iparvállalatoknál általában stagnál, vagy esetleg csökken a rendelésállomány, a termelés növekedési üteme pedig mérséklődik. És kiderül az is, hogy az iparvállalatok még mindig jelentős létszámtartalékokat mozgósíthatnának — ha akarnának, ha ez az érdekükben állna. Ennyi talán elegendő is azokkal a mind gyakrabban hallható megjegyzésekkel kapcsolatban, hogy esetleg jobban meg kellett volna fontolni a kötelező munkaerő-közvetítés eltörlését! Ami egy idő után érezhetően fékezi a gazdaság mozgékonyságát, gátolja alkalmazkodóképességét, ahhoz minek tovább ragaszkodni? A kötelező közvetítési rendszer betöltötte funkcióját, megszüntették, ám — és ez igazi gond! — a helyébe jóformán nem lépett semmi. A kötelező közvetítést megszüntető ~ rendelet ugyanis nem magát a munkaerő-közvetítést, hanem annak csak adminisztratív jellegét szüntette meg. Ugyanakkor kimondta: a munkaközvetítő irodáknak, egyfajta sajátságos szolgáltató intézményekként kell működniük1. Azért, mert a gazdaság strukturális átrendeződésének következtében egyre többen szorulnak rá az elhelyezkedési lehetőségeket jól áttekintő közvetítő irodák szolgáltatásaira. Könnyű belátni, hogy egy hatósági jogkörrel felruházott irodahálózat egészen másként, más körülmények között működik, mint egy szolgáltatóhálózat. Most pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy a munkaközvetítő iroda már nem hatóság, s még nem szolgáltató intézmény. Az előbbihez nincs jogkörük, az utóbbihoz pedig még a legelemibb személyi és tárgyi feltételek is hiányoznak. Mi kell a munkaközvetítéshez? Mindenekelőtt a munkaerőpiac, a kereslet és a kínálat naprakész, rendkívül széles körű és alapos ismerete. Hogy hol, milyen vállalat, kiket keres, milyen álláshelyeket kánál és milyen feltételekkel? S hogy kik, milyen munkalehetőséget keresnek, s milyen igényeik vannak? Ez már önmagában is rendkívül precíz, és szükség szerint gyorsan korrigálandó nyilvántartási rendszert feltételez. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer manuális módszerekkel megvalósíthatatlan, tehát kellenének korszerű adatfeldolgozók és -tárolók, szükség lenne a hivatalok legtöbbjének munkamódszereitől merőben élté" rő ügyviteli szisztémára, s olyan emberekre, akik ezt az ügyviteli rendszert működtetnék. S ez még mindig kevés. Mert a mégoly korszerű berendezésekkel dolgozó hivatalnok is csak hivatalnok, nem pedig egy szolgáltató iroda, vagy intézmény jól felkészült munkatársa. Ha meggondoljuk1, hogy a munkaerő-közvetítő szolgálatnál nemcsak az ügyfelek embe- -rek, hanem maga a szolgáltatási tevékenység is emberi sorsokat befolyásolhat, akkor nyilvánvaló, hogy e szolgáltató intézményeknél nem unottan stemplizgető hivatalnokoknak, hanem emberségből is felkészült szakértőknek keli dolgozniuk. Pedagógiai, szociológiai, pszichológusi képzettséggel vagy legalábbis fogékonysággal bíró szakembereknek1, akiknek mindemellett a legfontosabb munkaügyi tudnivalókkal is tisztában kell lenniük. Hogy mindez utópia? Meglehet. Ám e személyi és a tárgyi-technikai feltételek nélkül nincs értelme bármit *s várni a munkaerő- közvetítő irodáktól akkor sem, ha azok szolgáltató jellegét rendeletileg írtuk elő. S mert a rendelet nem intézkedett az általa megfogalmazott feladat megvalósításának részleteiről, két eset lehetséges: a munkaközvetítők1 fenntartásáért és működtetéséért felelős helyi tanácsok, beletörődve a látszólag megváltoztathatatlan helyzetbe, lényegében sorsukra hagyják ezeket az irodákat. Ez a tagadhatatlanul kényelmes és főleg olcsó megoldás azonban óhatatlanul azt eredményezi, hogy a területi munkaerő-gazdálkodás kicsúszik a tanácsi ellenőrzés hatásköréből, s társadalompolitikai feszültségek forrása lesz. A másik lehetőség, hogy a tanácsok valóban komolyan veszik a munka- közvetítés fontosságát; felismerik ennek gazdasági és társadalompolitikai jelentőségét, s ennek megfelelően valóban szolgáltató intézményekké alakítják át az egykor volt hatósági irodákat. A személyi feltételeket illetően valószínűleg nem kellene megoldhatatlan feladatokkal bajlódniuk. Az államigazgatásban éppúgy követelmény a létszámcsökkentés és a létszámgazdálkodás racionalizálása, mint például a gazdálkodóegységeknél. És nyilván találhatók olyan szakemberek az államigazgatási apparátusban, akiknek tudása, élettapasztalata, esetleg szakmai felkészültsége jól kamatoztatható a munkaerő-közvetítésben. S ha munkájuk eredményességét netán anyagi javadalmazásuk mértékével is összekapcsolnák, akkor feltételezhető, hogy ez a foglalatosság sokuknak még vonzó is lenne. És ha a tanácsok költség- vetéseiket is célirányosan racionalizálnák, több pénz jutna a közvetítő irodák technikai felszerelésére is. A számlákkal persze aligha terhelhető az állami költség- vetés, de a kezdeti eredmények után némi anyagi segítség is remélhető. Végtére is egy jól működő — és a racionális foglalkoztatás céljait szolgáló — munkaerőközvetítő hálózat megteremtése és folyamatos működtetése nem csak területi, hanem országos, ha úgy tetszik „össztársadalmi” érdek. Vértes Csaba
