Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 20., kedd Kinek jó? Hintó és kooperáció Legismertebb termékük a hintó. Ezzel váltak országos, mi több, világhírűvé. Termékeik sok országba eljutottak már, ha másként nem, a magyar fogathajtó világbajnokok útján, akik a füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezettől vásárolják a verseny hintókat. Ha azonban a szövetkezet 250 dolgozójának a hintóké- szítésből kellene megélnie, igencsak bajban lennének. gyártani. Nekünk is ezt az utat kell járnunk. Van-e ilyen kapcsolat? A szövetkezet vezetése azonban kitartott a kooperációs termelés, az alkatrészek, részegységek gyártása mellett. Nem tehetünk mást, legalábbis egyelőre nem — nyos mosógépekhez gyártanak részegységeket. Tavaly már 90 millió forint értékű munkát végeztek a nagy- vállalatnak, Az iparművek technológiát, berendezéseket biztosít, és hogy termékenyebb legyen a munka, szalagszerűen szervezték meg a termelést. A szövetkezet nem tagadott célja, hogy önálló termék gyártására kapjon megbízást. Erre azonban várni kell még, ha egyáltalán sor kerülhet rá. Az mindenesetre biztató, hogy a hajdúságiakkal igen jó kapcsolat alakult ki a szerződés megkötése, 1979 óta. A kooperációs kapcsolatok Új módszerek rizstermesztésre A mostani rendkívül hűvös és csapadékos időjárás ismét ráirányítja a figyelmet a Nádudvari Kukorica- és Ipa- rinövény-termelési Rendszer szakembereinek arra a javaslatára, hogy változtatni kell a rizstermesztés hazánkban alkalmazott technológiáján. Nádudvaron még 1976 őszén megkezdték az ehhez szükséges műszaki .bázis kialakítását: 29 darab lézer technikával ellátott Caterpillar—Rome talajművelő gépsort vásároltak. (A lézermérés révén tökéletesen elsimított földeket mindenütt egyenletesen borítja a víz, egyformán fejlődik a növényzet.) A munkálatok eredményeként a KITE taggazdaságaiban a 12 500 hektáros rizsterület nagyobb része, 7 ezer hektár már jónak minősíthető. A rendszer és a hozzá tartozó gazdaságok szakemberei felismerték, hogy a biztonságos rizstermesztést nem lehet egyetlen technológiai módszerrel, a földbe vetésre alapozni. Nálunk ugyanis igen gyakran — mint az idén is — előfordul, hogy csapadékos, hűvös a tavaszi időjárás, ami a rizs vetését két- három héttel is késleltetheti. Márpedig a májusi vetésű rizsektől nem lehet jó termést várni, mert a növény virágzása augusztus második felére csúszik, amikor már gyakoriak a ködök, a hidegek. Ha a szövetkezet 250 dolgozójának a hintókészitésböl kellene lennének... megélnie, igencsak bajban Fotó: Veress Erzsi No, nem a kereslet ingadozása, vagy hirtelen visszaesése miatt, mindössze csak azért, mert az itt évente gyártott 25 hintó a termelés alig két százalékát teszi ki. Kiszolgáltatva? Igaz, régebben ez másként volt, de akkor még járműkészítő és -javító szövetkezetként ismerték a megrendelők. Ez úgy a hatvanas évek elejére esett. Azóta nagyot fordult a világ; a lőcsös kocsik, talicskák targoncák, a múzeumba költöztek. Nem így a szövetkezet, amelynek új termékek gyártása, más megrendelő után kellett néznie. Ennek ellenére a korszak- váltásra egészen 1973-ig kellett várni. Az akkor megválasztott vezetők más lóra tettek. A termelést addig jóformán kéziszerszámokra alapozó szövetkezet így sem szakadhatott el a valóságtól. Fejlesztésre csak kevés pénzük volt, ezért munka után néztek. Több vállalat is kapott az alkalmon, és kooperációs szerződést ajánlottak, így ma az Univerzál szövetkezet abból él, hogy másoknak dolgozik. Kiszolgáltattuk magunkat. — fogalmazták meg néhá- nyan. Csak a hintó, a húsvágó tőke és még néhány tárgy az önálló termék. A termelési érték 75—80 százalékát kooperáció útján állítják elő. 'Ez az arány túlzott. Az így elmélkedők legfőbb ütőkártyája 1980, amikor is a VBKM gyárai közül több is felmondta a korábban kötött kooperációs szerződéseket. A termelési érték egy év'alatt majdnem a felére. 80 millióról 45 mii-' lióra esett vissza. Egyik napról a másikra munka nélkül maradt a szövetkezet dolgozóinak egy része. A kooperációt ellenzők így érveltek tovább: miközben a nagyvállalatok azért panaszkodnak, hogy nincs, aki alkatrészeket, részegységeket gyártson, - nincs háttéripar, az erre vállalkozókat egyik percről a másikra lehetetlen helyzetbe hozzák. így nem csoda, ha mindenki készterméket akar hangsúlyozták. Üj termék önálló gyártásához sok pénzre, eszközre, gyártmányfejlesztő apparátusra lenne szükség. Ezért a legjárhatóbb utat választjuk. A nagyvállalatok kooperáció útján berendezéseket biztosítanak. Ami pedig az 1980- ban történteket illeti, annak is megvan a tanulsága. Olyan termelési kapcsolatot kell kiépíteni, amely hösz- szú távon biztosítja a megélhetést, és a fejlődéshez, a bővített újratermeléshez szükséges tőkét. De van-e ilyen kapcsolat?! A választ már sokkal óvatosabban fogalmazzák meg. Még valamennyien emlékeznek arra, amikor a VBKM kaposvári gyárával 600 és 1000 amperes síncsatorna gyártásra kötöttek szerződést. Ez a termék a világpiacon is keresett volt. Úgy tűnt, ezzel a megrendeléssel hosszú távon munkához jutott a szövetkezet. Az alumínium és más alapanyagok árának emelkedése azonban rövid idő alatt gazdaságtalanná tette a síncsatorna gyártását, és a gyár rövidesen felmondta a szerződést. így tehát nehéz arra választ adni, melyik lesz végül is az a kapcsolat, amely hosszú távon biztonságot nyújt. Ezért készültek föl a szövetkezetben az utóbbi két évben arra. hogy rugalmasabban alkalmazkodjanak az olyan meglepetésekhez, mint amilyen ez az utóbbi is volt. A védekezés persze csak korlátozott lehet, mert a sokoldalú szakemberképzés megkönnyítette ugyan a gyors átállást, az egy-egy vállalattal kötött több irányú kapcsolat ellenlépésekre adhat lehetőségeket, de mindez kevés a bizonytalanság eloszlatására. Érdekes egyébként, hogy a nagyobb gyárak, vállalatok is bizonytalanságról beszélnek. Csakhogy ők az alkatrészeket. részegységeket gyártók miatt érzik magukat kiszolgáltatva. A szerződést ugyanis a kisvállalatok, szövetkezetek is felmondhatják, ha például jobb ajánlatot kapnak. Önnálló termék A füzesgyarmati szövetkezet mindenesetre a tartós együttműködésre törekszik. Ilyen jellegű kapcsolatnak ígérkezik a Hajdúsági Iparművekkel kötött megállapodás. A gyarmatiak hagyomákiszélesítését remélik az EL-CO-val, a villamos készülékek és szerelési anyagok gyárával is. A gyár, amely többek közt nigériai megrendelőknek dolgozik, a szövetkezetnek elosztó szekrények gyártására adott megbízást. • A két-három évvel ezelőtti vita a kooperációs kapcsolatok kiépítését szorgalmazók álláspontját igazolta. De azt azért ők sem tagadják, a nagyobb biztonsághoz több, vagy legalább egy nagyobb sorozatban gyártott önálló termékre is szükség lenne. Kepenyes János A technológiai változtatások előtt alaposan tanulmányozták a magas szinten termelő szovjet, japán és olasz gazdaságok módszereit, majd a tapasztalatokat összegezve, az elmúlt három év során kidolgozták a vízben művelés, a vízre vetés technológiáját, és a palántás termesztési módszert is. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy áprilisban vessék a rizst, akkor is, ha kedvezőtlen az időjárás. A KITE termésátlaga tavaly hektáronként harminc mázsa volt rizsből, ami jó hozamnak számít, s volt olyan gazdaság is — a püspökladányi November 7. Tsz —, ahol negyvennyolc mázsás termést takarítottak be. fl vita még nem dőlt el Biogáz — igen vagy nem? Manapság mind több szó esik a biogázról, amely részben pótolhatja az olajat, a szenet, összetétele nagyjából: kétharmad metángáz, egyharmad szénsav, kevés nitrogén, hidrogén és kénhidrogén. Az elnevezés első fele arra utal, hogy köze van az élő szervezetekhez. Igen, az istállótrágya erjesztésével állítják elő, légmentesen elzárt tartályokban. A mező- gazdaságban tehát egyszerű, könnyen hozzáférhető energiaforrást jelenthet. Az adatok felettébb érdekesek. Egy tyúk évente hat és fél köbméter biogáz előállításához szolgáltat „nyersanyagot”, egy sertés 70, de egy bika már 450 köbméterhez. Kiszámították, hogy ily módon Csehszlovákiában — elméletileg — három és fél milliárd köbméter biogázt lehetne nyerni, s ez már nem elhanyagolható mennyiség. Mint minden fontos kérdésben, itt is megkezdődött a vita. A szerves hulladék ilyen hasznosításának vannak pártfogói és ellenzői, de Csehszlovákia mezőgazdaságában már van néhány biogáztelep. Ügy mondják, műr ködésükkel elégedettek. A dél-csehországi Trebon nagyüzemi sertéshizlaldájában már hét éve dolgozik * ilyen berendezés. Naponta hétezer köbméter biogázt állít elő. Az észak-morvaorszá- gi Uncovive mezőgazdasági i szövetkezetében három éve gyártanak biogázt. A napi biogázprodukció ötezer liter tízfokos vizet melegít fel 60 Celsius-fokra a fejőstehenek számára. Az eredmény meggyőzte azokat, akik eleinte ellene voltak ennek az eljárásnak. A biogáz elleni érvek egyike az, hogy a szerves trágyára a földnek szüksége van, s hogy ez nem igényel beruházást. Való igaz, a szerves trágyázás színvonala a csehszlovák mezőgazdaságban nem kielégítő. Ezért fontos, hogy az istállótrágyát a talaj trágyázására használják fel. Időközben azonban kiderült, hogy a biogázt erjesztő tartályban a trágya mit sem veszít értékéből.1' Sőt, a tapasztalat szerint, a biogázfejlesztéssel a szerves hulladék voltaképpen tisztul, az értékes anyagok benne maradnak. Érdemlegesebb az a kifogás, hogy a biogázerjesztő berendezés drága. Igen, ez a kérdések kérdése. A hogyan már jól ismert, de hogy mennyiért, arra még nincs meggyőző válasz. Tehát: biogáz — igen, vagy nem? — a kérdés egyelőre nyitott marad Csehszlovákiában. Mégis, az a tény, hogy egy köbméter biogáz hőhatása kétszer akkora. mint ugyanannyi városi gázé, és ugyanolyan, mint fél kiló könnyű fűtőolajé — ez gondolkodásra késztet, különösen ott. ahol nagyszámú állattal rendelkeznek. ^ j Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 0 Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolásos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A 30 1981. (IX. 14.) MT. sz. rendelet, valamint a 24 1981. (IX. 14.) PM-MüM sz. együttes rendelet szabályozta mindennemű vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás, valamint a fogyasztási szövetkezet ipari termelést, szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékgyűjtést végző részlegei szerződéses rendszerben való üzemeltetésének előírásait. Ez a vállalkozási forma sok rokonságot mutat a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésével, melynek gyakorlati megvalósítása a múlt évben alapvetően kedvező tapasztalatokkal járt. Ezért is került sor e rendszernek a kiterjesztésére — bizonyos módosításokkal és kiegészítésekkel — más gazdálkodó szervezetekre is. A rendeletekben meghatározott gazdálkodó szervezetek szerződéses rendszerben — az igazgató által kijelölt — egységeiket üzemeltethetik, amelyek legfeljebb 15 főt foglalkoztatnak. Nem üzemeltethető ebben a formában az a részleg, amelynek tevékenysége állami monopóliumnak vagy közüzemi szolgáltatásnak minősül. A' társadalmi tulajdon gazdasági alapegységének vezetését az kapja meg, aki a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson arra vállalkozik, hogy azt a legeredményesebben fogja üzemeltetni, és ezáltal a társadalmi vagyon legnagyobb mértékű gyarapítását garantálja. Szerződés azzal köthető, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű díj befizetését vállalja. Az üzemeltetésre bárki vállalkozhat, aki az előírt feltételekkel rendelkezik. (Büntetlen előélet, szakképzettség, a vállalattal munkaviszonyban áll, vagy vállalja, hogy munkaviszonyt létesít.) A szerződéses üzemeltetésre legfeljebb öt — egymással polgári jogi társaságot létesítő — személy is vállalkozhat. A szerződéses részleg birtokbavétele nem monopolizálható. A vállalkozó nem szerez kizárólagos jogot a társadalmi tulajdonban álló eszközök használatára. A szerződés meghatározott időre (legfeljebb 5 év) szól. Lejártakor újabb versenytárgyalás következik, bárki pályázhat a részleg átvételére. A réskleg vezetőjének védelmét szolgáló lényeges elem, hogy kedvezőbb ajánlattal csak a szerződés lejártakor lehet a Vállalkozást „megtá- “madni”. A részlegvezetővel kötött szerződésben rögzíteni kell az árbevételt és a vállalat költségeinek és nyereségének fedezetére a részlegvezető által a vállalathoz befizetendő díjat. A szerződésben rögzítésre kerülő árbevétel és díj a versenytárgyaláson alakul ki. A vállalatnak az árbevétel és díj meghatározásakor tekintettel kell lennie a részleg szerződéses üzemeltetésé- 're történő átadása előtti árbevételére és költségviszonyaira. A szerződéses részleg vezetője szabadon gazdálkodik. Áruforgalmi, gazdálkodási, döntéseit csak hatósági előírások korlátozhatják, önálló a beszerzésben, értékesítésben, eszközgazdálkodásban, bővítheti az egység kapacitását, megvalósíthatja ötleteit, elképzeléseit. Az árak kialakításánál egyetlen kötelezettsége az árrendezések előírásainak megtartása. Így a szükséges anyagokat a vezető a kisiparosokra vonatkozó áron szerezheti be, {tevékenységének árképzésére ugyancsak a kisiparosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A bevételek után a vezető a magánszemélyek forgalmi adójának szabályai szerint adózik. A szerződéses üzem dolgozóinak munkabérét a vezető fizeti ki, melyet a vállalatnál a bérköltség terhére folyósított egyéb kifizetésként „kell elszámolni. A vezető a nála maradó jövedelemből az általános jövedelemadóról szóló jogszabály (38 1980. PM. sz. rendelet) alapján jövedelemadót fizet. Adózott jövedelméből a részleg dolgozóinak is juttathat úgy, hogy az nem számít bele a dolgozók táppénzalapjába. A szerződéses üzem dolgozói a vállalattal állnak munkaviszonyban. Figyelemre méltó eleme a szabályozásnak, hogy a részleg vezetője saját hozzátartozóját munkaviszony létesítése nélkül, saját felelősségére foglalkoztathatja. A vezető munka- viszonya a szerződés időtartama alatt szünetel, a szünetelés időtartama azonban munkaviszonyban töltött időnek számít. Az általánostól eltérő feltételekkel a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult. A szerződéses üzemeltetésnél olyan vállalaton „belül” alkalmazható vállalkozási formáról van szó, amelynek alkalmazása úgy a gazdálkodó szervezetek, mint a vállalkozók részéről nagy körültekintést, felelősségvállalást igényel. A vállalatok döntéseinél alapvető szempontként kell érvényesülnie a gazdaságosság, a hatékonyság fokozásának, az adminisztráció csökkentésének, a kollektívák vállalkozó kedvében rejlő alkotó erők felszabadításának. Vállalkozóként -elsősorban a részleget jól ismerő művezetők, csoportvezetők jöhetnek számításba. A vállalatok segítsége, közreműködése azonban feltétlenül elvárható és szükséges. A szerződéses üzemeltetés követeli meg az új vállalkozási formák közül a legnagyobb szervezést a vállalaton belül, fgy bevezetése hosszabb időszakot igényel, ennek ellenére megyénkben már négy vállalatnál konkrét elképzelések megvalósítása folyik. Moskovits Sándor
