Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

NÉPÚJSÁG 1982. április 20., kedd Kinek jó? Hintó és kooperáció Legismertebb termékük a hintó. Ezzel váltak országos, mi több, világhírűvé. Ter­mékeik sok országba elju­tottak már, ha másként nem, a magyar fogathajtó világ­bajnokok útján, akik a fü­zesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezettől vásárolják a verseny hintókat. Ha azonban a szövetkezet 250 dolgozójának a hintóké- szítésből kellene megélnie, igencsak bajban lennének. gyártani. Nekünk is ezt az utat kell járnunk. Van-e ilyen kapcsolat? A szövetkezet vezetése azonban kitartott a kooperá­ciós termelés, az alkatrészek, részegységek gyártása mel­lett. Nem tehetünk mást, legalábbis egyelőre nem — nyos mosógépekhez gyárta­nak részegységeket. Tavaly már 90 millió forint értékű munkát végeztek a nagy- vállalatnak, Az iparművek technológiát, berendezése­ket biztosít, és hogy termé­kenyebb legyen a munka, szalagszerűen szervezték meg a termelést. A szövetkezet nem taga­dott célja, hogy önálló ter­mék gyártására kapjon meg­bízást. Erre azonban várni kell még, ha egyáltalán sor kerülhet rá. Az mindeneset­re biztató, hogy a hajdúsá­giakkal igen jó kapcsolat alakult ki a szerződés meg­kötése, 1979 óta. A kooperációs kapcsolatok Új módszerek rizstermesztésre A mostani rendkívül hűvös és csapadékos időjárás ismét ráirányítja a figyelmet a Nádudvari Kukorica- és Ipa- rinövény-termelési Rendszer szakembereinek arra a ja­vaslatára, hogy változtatni kell a rizstermesztés hazánk­ban alkalmazott technológiá­ján. Nádudvaron még 1976 őszén megkezdték az ehhez szükséges műszaki .bázis ki­alakítását: 29 darab lézer technikával ellátott Caterpil­lar—Rome talajművelő gép­sort vásároltak. (A lézermé­rés révén tökéletesen elsimí­tott földeket mindenütt egyenletesen borítja a víz, egyformán fejlődik a nö­vényzet.) A munkálatok eredményeként a KITE tag­gazdaságaiban a 12 500 hek­táros rizsterület nagyobb ré­sze, 7 ezer hektár már jónak minősíthető. A rendszer és a hozzá tar­tozó gazdaságok szakemberei felismerték, hogy a bizton­ságos rizstermesztést nem le­het egyetlen technológiai módszerrel, a földbe vetésre alapozni. Nálunk ugyanis igen gyakran — mint az idén is — előfordul, hogy csapa­dékos, hűvös a tavaszi idő­járás, ami a rizs vetését két- három héttel is késleltetheti. Márpedig a májusi vetésű ri­zsektől nem lehet jó termést várni, mert a növény vi­rágzása augusztus második felére csúszik, amikor már gyakoriak a ködök, a hide­gek. Ha a szövetkezet 250 dolgozójának a hintókészitésböl kellene lennének... megélnie, igencsak bajban Fotó: Veress Erzsi No, nem a kereslet ingado­zása, vagy hirtelen vissza­esése miatt, mindössze csak azért, mert az itt évente gyártott 25 hintó a termelés alig két százalékát teszi ki. Kiszolgáltatva? Igaz, régebben ez más­ként volt, de akkor még jár­műkészítő és -javító szö­vetkezetként ismerték a megrendelők. Ez úgy a hat­vanas évek elejére esett. Az­óta nagyot fordult a világ; a lőcsös kocsik, talicskák tar­goncák, a múzeumba köl­töztek. Nem így a szövetke­zet, amelynek új termékek gyártása, más megrendelő után kellett néznie. Ennek ellenére a korszak- váltásra egészen 1973-ig kel­lett várni. Az akkor meg­választott vezetők más lóra tettek. A termelést addig jóformán kéziszerszámokra alapozó szövetkezet így sem szakadhatott el a valóságtól. Fejlesztésre csak kevés pén­zük volt, ezért munka után néztek. Több vállalat is ka­pott az alkalmon, és koope­rációs szerződést ajánlottak, így ma az Univerzál szö­vetkezet abból él, hogy má­soknak dolgozik. Kiszolgáltattuk magunkat. — fogalmazták meg néhá- nyan. Csak a hintó, a hús­vágó tőke és még néhány tárgy az önálló termék. A termelési érték 75—80 szá­zalékát kooperáció útján ál­lítják elő. 'Ez az arány túl­zott. Az így elmélkedők leg­főbb ütőkártyája 1980, ami­kor is a VBKM gyárai kö­zül több is felmondta a ko­rábban kötött kooperációs szerződéseket. A termelési érték egy év'alatt majdnem a felére. 80 millióról 45 mii-' lióra esett vissza. Egyik napról a másikra munka nélkül maradt a szö­vetkezet dolgozóinak egy ré­sze. A kooperációt ellenzők így érveltek tovább: miköz­ben a nagyvállalatok azért panaszkodnak, hogy nincs, aki alkatrészeket, részegysé­geket gyártson, - nincs hát­téripar, az erre vállalkozó­kat egyik percről a másikra lehetetlen helyzetbe hoz­zák. így nem csoda, ha min­denki készterméket akar hangsúlyozták. Üj termék önálló gyártásához sok pénz­re, eszközre, gyártmányfej­lesztő apparátusra lenne szükség. Ezért a legjárha­tóbb utat választjuk. A nagyvállalatok kooperáció útján berendezéseket bizto­sítanak. Ami pedig az 1980- ban történteket illeti, an­nak is megvan a tanulsága. Olyan termelési kapcsolatot kell kiépíteni, amely hösz- szú távon biztosítja a megél­hetést, és a fejlődéshez, a bővített újratermeléshez szükséges tőkét. De van-e ilyen kapcsolat?! A választ már sokkal óva­tosabban fogalmazzák meg. Még valamennyien emlékez­nek arra, amikor a VBKM kaposvári gyárával 600 és 1000 amperes síncsatorna gyártásra kötöttek szerző­dést. Ez a termék a világ­piacon is keresett volt. Úgy tűnt, ezzel a megrendeléssel hosszú távon munkához ju­tott a szövetkezet. Az alu­mínium és más alapanya­gok árának emelkedése azonban rövid idő alatt gaz­daságtalanná tette a síncsa­torna gyártását, és a gyár rövidesen felmondta a szer­ződést. így tehát nehéz arra vá­laszt adni, melyik lesz vé­gül is az a kapcsolat, amely hosszú távon biztonságot nyújt. Ezért készültek föl a szövetkezetben az utóbbi két évben arra. hogy rugalma­sabban alkalmazkodjanak az olyan meglepetésekhez, mint amilyen ez az utóbbi is volt. A védekezés persze csak korlátozott lehet, mert a sokoldalú szakemberkép­zés megkönnyítette ugyan a gyors átállást, az egy-egy vállalattal kötött több irá­nyú kapcsolat ellenlépések­re adhat lehetőségeket, de mindez kevés a bizonyta­lanság eloszlatására. Érdekes egyébként, hogy a nagyobb gyárak, vállalatok is bizonytalanságról beszél­nek. Csakhogy ők az alkat­részeket. részegységeket gyártók miatt érzik magu­kat kiszolgáltatva. A szerző­dést ugyanis a kisvállalatok, szövetkezetek is felmondhat­ják, ha például jobb aján­latot kapnak. Önnálló termék A füzesgyarmati szövetke­zet mindenesetre a tartós együttműködésre törekszik. Ilyen jellegű kapcsolatnak ígérkezik a Hajdúsági Ipar­művekkel kötött megállapo­dás. A gyarmatiak hagyomá­kiszélesítését remélik az EL-CO-val, a villamos ké­szülékek és szerelési anya­gok gyárával is. A gyár, amely többek közt nigériai megrendelőknek dolgozik, a szövetkezetnek elosztó szek­rények gyártására adott megbízást. • A két-három évvel ezelőt­ti vita a kooperációs kap­csolatok kiépítését szorgal­mazók álláspontját igazolta. De azt azért ők sem tagad­ják, a nagyobb biztonsághoz több, vagy legalább egy na­gyobb sorozatban gyártott önálló termékre is szükség lenne. Kepenyes János A technológiai változtatá­sok előtt alaposan tanulmá­nyozták a magas szinten ter­melő szovjet, japán és olasz gazdaságok módszereit, majd a tapasztalatokat összegezve, az elmúlt három év során kidolgozták a vízben műve­lés, a vízre vetés technoló­giáját, és a palántás termesz­tési módszert is. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy áprilisban vessék a rizst, akkor is, ha kedvezőt­len az időjárás. A KITE termésátlaga ta­valy hektáronként harminc mázsa volt rizsből, ami jó hozamnak számít, s volt olyan gazdaság is — a püs­pökladányi November 7. Tsz —, ahol negyvennyolc má­zsás termést takarítottak be. fl vita még nem dőlt el Biogáz — igen vagy nem? Manapság mind több szó esik a biogázról, amely rész­ben pótolhatja az olajat, a szenet, összetétele nagyjá­ból: kétharmad metángáz, egyharmad szénsav, kevés nitrogén, hidrogén és kén­hidrogén. Az elnevezés első fele arra utal, hogy köze van az élő szervezetekhez. Igen, az istállótrágya erjesztésével állítják elő, légmentesen el­zárt tartályokban. A mező- gazdaságban tehát egyszerű, könnyen hozzáférhető ener­giaforrást jelenthet. Az adatok felettébb érde­kesek. Egy tyúk évente hat és fél köbméter biogáz előállításá­hoz szolgáltat „nyersanya­got”, egy sertés 70, de egy bika már 450 köbméterhez. Kiszámították, hogy ily mó­don Csehszlovákiában — el­méletileg — három és fél milliárd köbméter biogázt le­hetne nyerni, s ez már nem elhanyagolható mennyiség. Mint minden fontos kér­désben, itt is megkezdődött a vita. A szerves hulladék ilyen hasznosításának van­nak pártfogói és ellenzői, de Csehszlovákia mezőgazdasá­gában már van néhány bio­gáztelep. Ügy mondják, műr ködésükkel elégedettek. A dél-csehországi Trebon nagyüzemi sertéshizlaldájá­ban már hét éve dolgozik * ilyen berendezés. Naponta hétezer köbméter biogázt ál­lít elő. Az észak-morvaorszá- gi Uncovive mezőgazdasági i szövetkezetében három éve gyártanak biogázt. A napi biogázprodukció ötezer liter tízfokos vizet melegít fel 60 Celsius-fokra a fejőstehenek számára. Az eredmény meg­győzte azokat, akik eleinte ellene voltak ennek az eljá­rásnak. A biogáz elleni érvek egyi­ke az, hogy a szerves trágyá­ra a földnek szüksége van, s hogy ez nem igényel beruhá­zást. Való igaz, a szerves trágyázás színvonala a cseh­szlovák mezőgazdaságban nem kielégítő. Ezért fontos, hogy az istállótrágyát a ta­laj trágyázására használják fel. Időközben azonban ki­derült, hogy a biogázt erjesz­tő tartályban a trágya mit sem veszít értékéből.1' Sőt, a tapasztalat szerint, a biogáz­fejlesztéssel a szerves hulla­dék voltaképpen tisztul, az értékes anyagok benne ma­radnak. Érdemlegesebb az a kifo­gás, hogy a biogázerjesztő be­rendezés drága. Igen, ez a kérdések kérdése. A hogyan már jól ismert, de hogy mennyiért, arra még nincs meggyőző válasz. Tehát: biogáz — igen, vagy nem? — a kérdés egyelőre nyitott marad Csehszlovákiá­ban. Mégis, az a tény, hogy egy köbméter biogáz hőhatá­sa kétszer akkora. mint ugyanannyi városi gázé, és ugyanolyan, mint fél kiló könnyű fűtőolajé — ez gon­dolkodásra késztet, különö­sen ott. ahol nagyszámú ál­lattal rendelkeznek. ^ j Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 0 Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgál­tató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolá­sos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A 30 1981. (IX. 14.) MT. sz. rendelet, valamint a 24 1981. (IX. 14.) PM-MüM sz. együt­tes rendelet szabályozta mindennemű vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, a jogi személyi­séggel rendelkező gazdasági társulás, valamint a fogyasz­tási szövetkezet ipari terme­lést, szolgáltatást, termelő­eszköz-kereskedést, valamint hulladékgyűjtést végző rész­legei szerződéses rendszerben való üzemeltetésének előírá­sait. Ez a vállalkozási forma sok rokonságot mutat a kiskeres­kedelmi és vendéglátóipari üz­letek szerződéses üzemelte­tésével, melynek gyakorlati megvalósítása a múlt évben alapvetően kedvező tapaszta­latokkal járt. Ezért is került sor e rendszernek a kiter­jesztésére — bizonyos módo­sításokkal és kiegészítésekkel — más gazdálkodó szerveze­tekre is. A rendeletekben meghatá­rozott gazdálkodó szerveze­tek szerződéses rendszerben — az igazgató által kijelölt — egységeiket üzemeltethe­tik, amelyek legfeljebb 15 főt foglalkoztatnak. Nem üze­meltethető ebben a formá­ban az a részleg, amelynek tevékenysége állami mono­póliumnak vagy közüzemi szolgáltatásnak minősül. A' társadalmi tulajdon gazdasági alapegységének ve­zetését az kapja meg, aki a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson arra vál­lalkozik, hogy azt a legered­ményesebben fogja üzemel­tetni, és ezáltal a társadalmi vagyon legnagyobb mértékű gyarapítását garantálja. Szerződés azzal köthető, aki a versenytárgyaláson a leg­magasabb összegű díj befize­tését vállalja. Az üzemelte­tésre bárki vállalkozhat, aki az előírt feltételekkel ren­delkezik. (Büntetlen előélet, szakképzettség, a vállalattal munkaviszonyban áll, vagy vállalja, hogy munkaviszonyt létesít.) A szerződéses üze­meltetésre legfeljebb öt — egymással polgári jogi tár­saságot létesítő — személy is vállalkozhat. A szerződéses részleg bir­tokbavétele nem monopoli­zálható. A vállalkozó nem szerez kizárólagos jogot a társadalmi tulajdonban álló eszközök használatára. A szerződés meghatározott idő­re (legfeljebb 5 év) szól. Le­jártakor újabb versenytár­gyalás következik, bárki pá­lyázhat a részleg átvételére. A réskleg vezetőjének védel­mét szolgáló lényeges elem, hogy kedvezőbb ajánlattal csak a szerződés lejártakor lehet a Vállalkozást „megtá- “madni”. A részlegvezetővel kötött szerződésben rögzíteni kell az árbevételt és a vállalat költségeinek és nyereségének fedezetére a részlegvezető ál­tal a vállalathoz befizetendő díjat. A szerződésben rögzí­tésre kerülő árbevétel és díj a versenytárgyaláson alakul ki. A vállalatnak az árbevé­tel és díj meghatározásakor tekintettel kell lennie a rész­leg szerződéses üzemeltetésé- 're történő átadása előtti ár­bevételére és költségviszo­nyaira. A szerződéses részleg veze­tője szabadon gazdálkodik. Áruforgalmi, gazdálkodási, döntéseit csak hatósági elő­írások korlátozhatják, ön­álló a beszerzésben, értéke­sítésben, eszközgazdálkodás­ban, bővítheti az egység ka­pacitását, megvalósíthatja ötleteit, elképzeléseit. Az árak kialakításánál egyetlen kötelezettsége az árrendezések előírásainak megtartása. Így a szükséges anyagokat a vezető a kis­iparosokra vonatkozó áron szerezheti be, {tevékenységé­nek árképzésére ugyancsak a kisiparosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A bevételek után a vezető a magánszemélyek forgalmi adójának szabályai szerint adózik. A szerződéses üzem dolgo­zóinak munkabérét a vezető fizeti ki, melyet a vállalatnál a bérköltség terhére folyósí­tott egyéb kifizetésként „kell elszámolni. A vezető a nála maradó jövedelemből az ál­talános jövedelemadóról szó­ló jogszabály (38 1980. PM. sz. rendelet) alapján jövede­lemadót fizet. Adózott jöve­delméből a részleg dolgozói­nak is juttathat úgy, hogy az nem számít bele a dolgo­zók táppénzalapjába. A szerződéses üzem dolgo­zói a vállalattal állnak mun­kaviszonyban. Figyelemre méltó eleme a szabályozás­nak, hogy a részleg vezetője saját hozzátartozóját mun­kaviszony létesítése nélkül, saját felelősségére foglalkoz­tathatja. A vezető munka- viszonya a szerződés időtar­tama alatt szünetel, a szüne­telés időtartama azonban munkaviszonyban töltött idő­nek számít. Az általánostól eltérő feltételekkel a társa­dalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult. A szerződéses üzemeltetés­nél olyan vállalaton „belül” alkalmazható vállalkozási formáról van szó, amelynek alkalmazása úgy a gazdálko­dó szervezetek, mint a vál­lalkozók részéről nagy kö­rültekintést, felelősségválla­lást igényel. A vállalatok döntéseinél alapvető szem­pontként kell érvényesülnie a gazdaságosság, a haté­konyság fokozásának, az ad­minisztráció csökkentésének, a kollektívák vállalkozó ked­vében rejlő alkotó erők fel­szabadításának. Vállalkozóként -elsősorban a részleget jól ismerő műve­zetők, csoportvezetők jöhet­nek számításba. A vállala­tok segítsége, közreműködése azonban feltétlenül elvárható és szükséges. A szerződéses üzemeltetés követeli meg az új vállalkozási formák közül a legnagyobb szervezést a vállalaton belül, fgy beve­zetése hosszabb időszakot igényel, ennek ellenére me­gyénkben már négy vállalat­nál konkrét elképzelések megvalósítása folyik. Moskovits Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents