Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
1982. április 20., kedd KÉPERNYŐ Vámvizsgálat, iskolatej Az új helyesírási szótárról Anyanyelvi kultúra, hagyományápolás Délszláv nemzetiségek közművelődése A Magyar Tudományos Akadémia első ízben 1832- ben, utoljára pedig 1954-ben jelentette meg a helyesírási szabályzatot. Nem tévedés — több mint negyedszázada! Nyelvünk azóta is színesedett, változott, ám mankó hiányában gyakorta nehéz eligazodni a grammatika szövevényes útvesztőiben. A szokásjog vagy a szubjektív vélekedés sokszor kényszerű vakvágányra tereli a jó szándékú írástudót. Ám készül már az új szabályzat — 1973 óta! Lássuk, vajon mi indokolja a hézagpótló munka megszületésének — kívülálló számára föl- foghatatlan mérvű — elhúzódását? Dr. Keszler Borbála egyetemi adjunktus, az MTA helyesírási bizottsága titkárának válasza némi betekintést enged ebbe a témakörbe. NYELVI BÜROKRÁCIA — A bizottság — közel húsz szaktekintélyt vonultat fel — az utóbbi nyolc esztendőben huszonegy tanulmányt vitatott meg, sorra véve helyesírásunk valamennyi kérdéskörét, némelyiket többször is. A szerzők mind a vonatkozó irodalmat, mind a közönség köréből érkező véleményeket feldolgozták. Ennek, alapján Fábián Pál professzor, a helyesírási bizottság társelnöke fogalmazza meg az egyes fejezeteket. Más nyelvészek átnézik, megbeszélik, majd elkészül a kézirat, amelyet a Kossuth Nyomda 400 példányban sokszorosít. Ezeket azután elküldik az Akadémia elnöksége minden tagjának, valamennyi akadémiai bizottságnak, a nyomdáknak. a kiadóknak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Írók Szövetségének, a pedagógusoknak, ä szomszédos szocialista országok egyetemi magyar tanszékeinek, és természetesen a helyesírási bizott- -ság tagjainak. A beérkezett véleményeket, javaslatokat a bizottság átgondolja, mérlegeli, s így készíti el azt a fogalmazványt, amelyet az Akadémia elé terjeszt. — Hát.. . első hallásra kicsit bonyolultnak, talán bürokratikusnak is tűnik. Szükség van-e erre a többszörös túlbiztosításra? — Semmiképpen nem bürokratikus, inkább aprólékos és körültekintő folyamatnak mondható. S nagy a felelősség. Egy átgondolatlan, elhamarkodott beavatkozás sokat ártana az ügynek. Elvégre arról van szó, hogy hosszú távra és megnyugtatóan rendezzük nyelvünk kérdéseit. A bizottság véleménye az, hogy a szabályzatnak demokratikus köz- megegyezésen kell alapulnia. A J ÉS AZ LY CSATÁJA Ez az elv érvényesül a szótári rész készítése során is. 1981 januárjában országos szógyűjtést hirdettünk. A felhívásra eddig körülbelül nyolcvan levél, illetve gyűjtemény érkezett. Ezeknek anyagát Szemere Gyula, Kossuth-díjat nyelvész dol- gazza fel a viszonylag szerény terjedelmű (20 ezer szavas) szótár részére. Ami ebből kimarad, azt a helyesírási tanácsadó átdolgozásakor használjuk majd fel. Bár tudjuk, hogy minden levélíró hozzászóló jót akar — s a bizottság illő tisztelettel is fogadja az érdeklődést, a tanácsokat —, mégis nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Az Akadémiának nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a mérleg nyelvének szerepét betöltse, és a teljes rendszer ismeretében döntsön: mi az, amit írás- gyakorlatunkban üdvösnek, hasznosnak ítél, s mi az, aminek elfogadását nem tanácsolja, vagy éppenséggel helyteleníti. A szakmai vita során bizonyára felmerültek .olyan kérdések, amelyekről a szélesebb nyilvánosság is szívesen hallana. — A pontos j és az ly használata adott okot némi vitára. Sokan úgy vélték, hogy el kellene törölni az ly-t, mert ha kiejtéskor nincs hangzásbeli különbség, akkor az írott szövegben sincs rá szükség, mivel csak bonyolítja írásrendszerünket. Nos, sokan végül is az ly mellett szavaztak, s ezzel a bizottság is egyetértett. Mert mégiscsak furcsa volna, ha például Erdély pontos j-vel köszönne vissza a térkép lapjáról. CSAK CSISZOLÁS — Az ly tehát marad, de mi változik? — Megszületett a jelentéssűrítő összetételek (vámvizsgálat, iskolatej, testvérváros stb.) egybeírásának szabálya. Igaz, ezek a típusok régóta élnek nyelvünkben, de a tudomány csak nemrég tisztázta mibenlétüket. A külön- írás-egybeírás hagyományos rendszerét a bizonytalanságok csökkentésével, áttekinthetőbben igyekeztünk megfogalmazni. Ugyanakkor törekszünk az intézménynevek és mozaikszók írásának egyöntetűvé tételére is. — Mikor forgathatjuk az új szabályzatot? — Szeretnénk 1982-ben; az első szabályzat megjelenésének 150. évfordulójára kibocsátani, de ez számos körülménytől függ, nem utolsósorban a vázolt munkafolyamat bonyolultságától, s a közmegegyezés kialakításának olykor nem kis nehézségeitől. Egyébként nem helyes új szabályzatról beszélni, hiszen csak írásrendszerünk csiszolásáról van szó. Kövess László Á Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének tevékenysége bonyolultabb a többi nemzetiségi szövetség munkájánál, éppen az anyanyelvi kultúrát, a közművelődést illetően. Először erről beszélgettünk Gyúrok Györggyel, a délszláv szövetség megbízott főtitkárával : — Szövetségünk két -nemzetiség, a szerb-horvát és a szlovén érdekeit képviseli hazánkban. A horvát nemzetiség azonban több etnikai csoportra tagolódik: bos- nyákra, sokáéra, bunyevácra, zalamenti, drávamenti és nyugat-magyarországi horvá- tokra, rácokra. Az etnikai csoportok más és más nyelvjárást beszélnek. — Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1958-as nemzetiségi határozata után — folytatta Gyúrok György — évről évre jobb eredmények születtek a' délszláv nemzetiségi oktatásban is. Az ötvenes évek nehézségei — a politikai elhajlások, a magyar—jugoszláv viszony megromlása — hátrányosan érintették a magyarországi délszláv nemzetiségeket. A határozat után jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a~ gyakorlatban is teljes jogú állampolgárai vagyunk hazánknak. A horvát, _a szerb és a szlovén nyelvek tanítása, általában hagyományaink ápolása virágzásnak indult. A legfontosabb az iskola, amely a nemzetiségi közművelődés alappillére. A jövő szempontjából talán ugyanilyen jelentőséggel bír Sz óvoda. Hazánkban 102 délszlávok által lakott település 35 óvodájában kb. 1200 gyermek részesül anyanyelvi oktatásban. ötvenkét iskolában oktatják valamelyik nyelvünket, kb. 3500 tanulónak. Nem vagyunk megelégedve azzal: hogy csak 35 óvodában folyik anyanyelvoktatás. Folyóiratszemle tiszatAj A szomszédos szocialista országok mai irodalma címmel országos konferenciát tartottak Szegeden, s erről ad részletes tájékoztatást a folyóirat áprilisi száma. S mivel a teljes közölt anyag ismertetésére nincs hely, Köpeczi Béla akadémikus vitaindító előadásából érdemes kiemelni néhány, igen jellemző tényt. A román, szlovák vagy a jugoszláv irodalom bekerülése a világirodalomba pont olyan nehézségekkel teli út, akár a magyaré, mert a fordításokat sok tényező befolyásolja. Ilyen . . az adott ország általános gazdasági, társadalmi, kulturális helyzete, a fordítók száma és tájékozottsága, az egyes országok közötti kapcsolatok, a kulturális és történelmi hagyományok.” Egy esztendő statisztikai adatait vizsgálva megállapítja, hogy az Egyesült Államokban 3 magyar, 3 szerb-horvát. 1 szlovák szépirodalmi munkát adtak ki, Angliában csak 3 magyart, s Franciaországban egyet sem a vizsgált irodalmakból. Sokkal Sajnos, kevés a szakmailag és nyelvileg jól képzett óvónő. Sok helyen gondot okoz a tárgyi feltételek biztosítása is. — Pedagógusaink közül egyre többen vállalkoznak hagyományápoló tevékenységre. A pécsi, budapesti, mohácsi, tótszerdahelyi, desz- ki, kopházi, szentpéterfai, hercegszántói, katymári, bat- tonyai és a horvátkimlei általános iskolákban kiemelkedően eredményes hagyományápoló kulturális tevékenység folyik. Hasznosan működik a budapesti szerb-horvát gimnázium irodalmi és folklórcsoportja, a Pécsi Tanárképző Főiskola szerb-horvát tanszékének irodalmi színpada. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pécsi Bóbita bábegyüttes kezdeményezése, amely szerb-horvát és német nyelvű műveket is műsorára tűz. — A közművelődési törvény nemcsak lehetővé teszi az anyanyelvi nemzetiségi kultúra szabad művelését, hanem erőteljesen támogatja is. A szocialista tudatformálást, az anyanyelvi és nemzetiségi kultúra fejlesztését nem lehet és nem is választjuk külön. A nemzetiségi közművelődési munka szövetségünk politikai tevékenységének fontos, szerves részét képezi. — A magyarokéval azonos feltételek között dolgozunk. A viszonylag kis létszám, a szórt települések, a különböző tájnyelvek stb. miatt bizonyos területeken mégis elmaradtunk az átlagostól. Ennek elsősorban objektív okai vannak — irreális lenne például egy önálló színház létrehozása ... — Nemzetiségi klubjaink adják meg ma a felnőttek körében végzett közművelődési tevékenységünk bázisát. Közel negyven délszláv klub jobb az NSZK-val a kapcsolat, mert ott ugyanabban az évben 12 magyar, 4 szlovák, 2 román, 4 szerb-horvát és egy ukrán mü jelent meg. De a szocialista országok egymás iránti érdeklődése sem kielégítő, jóval nagyobb a nagy országok irodalma felé fordulás, s nemegyszer komoly értékek is csak 10—15 év múlva kerülnek a szomszéd népek olvasói elé. „Ilyen módon még irodalmi körökben is elhalványul az a szép hagyomány, amelyet nálunk a harmincas • években a szomszédos népek kultúrájának jobb megismerésére irányuló törekvés jelzett és amelyet 1945 után oly sikeresen valósítottunk meg, különösen a klasszikusok tömegméretű megismertetésével.” FORRÁS A szépirodalmi rovatban több vers és egy hangjáték mellett Kőváry E. Péter elbeszélését — Bozse moj, bozsc moj! — olvashatjuk. A 10 részre tagolt írás elején még a felszabadító tankok dübörögnek végig a nemzetiségi falun, s a végén Is egy, jelezvén az időt, 1956 őszét. A kettő között Sipiczki — később Sipos _ Dorottya karriertörténete. szerelme, régi sérelmek működik az országban. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a városi kluboknak, mert akik zárt falusi környezetből kerültek oda, csakis ott őrizhetik meg, ápolhatják anyanyelvűket, hagyományaikat. — Sokat lehetne beszélni 27 néptánccsoportunk, 21 énekkarunk, 32 népi zenekarunk, szólóénekeseink, prózai előadóink, naiv művészeink tevékenységéről. Van már önálló tv- és rádióadásunk, évente kiadunk egy kalendáriumot, amely nagyon népszerű; 37 éve jelenik meg hetilapunk, a Narodne No- viny. — Államunk figyelmet fordít minden nemzetiségi igényre. Csak egy konkrét példát említek: tíz—húsz évvel ezelőtt kezdtek jelentkezni különböző nemzetiségű emberek szépirodalmi alkotásokkal, népmesegyűjteményekkel, helytörténeti munkákkal. Ma már sorra megjelennek, elsősorban a Tan- könyvkiadó gondozásában. Nemzetiségeink megteremthetik önálló . irodalmukat; önálló kutatómunkát végezhetnek. anyanyelvükön publikálhatnak. — Milyen tervei vannak a délszláv szövetségnek? — Szeretnénk egy folyóiratot megjelentetni, melyben hazai írásokat, szerb- horvát, szlovén nyelvű tudományos műveket tennénk közzé. Pécsett szerb-horvát színjátszó együttest szervezünk, amely talán színházi tagozattá nőheti ki magát. Nemzetiségeink egyébként minden évben élvezhetik egy-egy jugoszláviai színház előadásait. Gyakran jönnek hozzánk jugoszláviai művészeti, népi együttesek, előadóművészek. Szövetségünk a nemzetiségek hídszerepének betöltésével a jövőben is hozzájárul a magyar—jugoszláv kapcsolatok erősítéséhez. Roxin László és újak kompenzálása bukkan föl hol erőteljesebben, hol halványabban a mindenkori politikai helyzet adta lehetőségekkel élve, sőt visszaélve. Egészen addig, míg akasztófára juttatja volt szerelmét, de a bosz- szú igazán őt teszi tönkre: emberileg és politikailag egyaránt. A tragikus végű történet az akkori idők kor- és kórképét próbálja adni, de mivel túl nagy a 11 esztendő között feszülő ív, óhatatlanul is sematizál. Varga Dávid a Magukra hagyott falvak című írása: összegezés, a Körösnagyharsányról szóló szociográfia tanulságainak kibővítése egyéb, még rosszabb helyzetbe került kis települések tapasztalatával. Itt, most abból indul ki, „helyes volt-e a kö- rösnagyharsányi tsz-t a szomszédos biharugraival egyesíteni?” S a felelet arra következtet, hogy általában — persze tisztelet a kivételnek — a döntéshozók nem ismerik eléggé az adott helyzetet, nincs alapos, előzetes tájékozódásuk. Nem ismerik eléggé ,,. . . egy-egy település történetét, főbb társadalmi erővonalait, összetevőit, karakterét.” Majd a községi ön- rendelkezés mai formáját taglalja Békés megyei és dunántúli példákon. Vass Márta Panoráma Manapság világszerte, így nálunk is megnőtt az érdeklődés a nemzetközi események iránt. Egy átlag tévénéző is elvárja, hogy tájékoztassák a világpolitika bonyolult összefüggéseiről, hisz az emberiség sorsa senki számára nem lehet közömbös. A televízió érzékenyen reagált erre az élénkülő érdeklődésre, mert az utóbbi hetekben az eddiginél gyakrabban sugárzott külpolitikai műsorokat, kerekasz- tal-beszélgetéseket. A napi tévéhíradó és A Hét után most belépett a rendszeres nemzetközi témájú műsorok sorába a Chrudi- nák Alajos és Sugár András szerkesztette Panoráma, melynek legutóbbi adását csütörtök este láthatta a nagyközönség. Kicsit unalmasan, döcögősen indult az ötven perc. Túl sok volt a száraz kommentár, a párbeszéd, s ezt még Sugár András vonzó műsorvezetői egyénisége sem tudta ellensúlyozni egy ideig. Később — szerencsére — egyre sokszínűbbé vált a mondanivaló. A béke, a biztonság és leszerelés központi kérdését a rövid, lényegre törő -amszterdami, brüsszeli, genfi riportok igyekeztek emberközelbe hozni'. Izgalmas volt a forrongó Közép-Amerikáról szóló helyszíni beszámoló, amely egy bálunk kevéssé ismert ország világpolitikai súlyú eseményeit hozta kameraközeibe. Érdekes kezdeményezésnek bizonyult a történelmi visszapillantás; ehhez hasonlót ritkán látni külpolitikai műsorainkban. A Külpolitika és krimi 1941-ben, Magyarországon cimű riport azt fejtegette (természetesen támaszkodva a történészek legújabb feltételezéseire), vajon öngyilkos, vagy gyilkosság áldozata lett-e Teleki Pál gróf? A Panoráma, amely ezután kéthetenként jelentkezik, már nagyon hiányzott a Magyar Televízió műsorából. Testvérrpűsorait már régóta rendszeresen közvetítik a BBC-ben és a moszkvai tévében, s a belőlük adott ízelítők tanulsága szerint izgalmas körképet adnak földgolyónk kisebb és nagyobb horderejű eseményeiről. E műsoroknak természetesen nem csupán valósághű reprodukálás a feladatuk. Már a válogatással politizálnak, nem beszélve a nézők véleményformálásának további lehetőségeiről. Márpedig a mai kor emberének — azon túl, hogy tudnia kell a világ eseményeiről — rangsorolnia is kell azokat. S persze, nem árt állást foglalnia sem; Ezt azonban egyedül, minden segítség nélkül igen nehezen tudná megtenni. Az események szövevényében való eligazodást hivatott szolgálni a Panoráma. —gubucz— Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Távolról a Mostba. 9.02: Nótacsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Lemezmúzeum. 11.21: Irdulók, táncok fúvószenekarra. 11.39: Széchenyi István naplójából. 12.45: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 13.00: Törvénykönyv. 13.15: A Rádió Dalszínháza. A sóhajok hídja. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 15.10: Régi híres énekesek műsorából. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Zengjen a muzsika. 17.05: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 17.10: A magyar nyelv hete. 17.45: A Szabó család. 19.15: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről és a kötöttfogású birkózó EB-ről. 19.30: Schubert: IV. ..Tragikus” szimfónia. 20.00: Az utolérés hétköznapjai, avagy: Szervezők a Medicor Művek debreceni gyárában. 20.30: Muzsikaszó Madarász Katalinnal. 21,15: A ..planetáris folklór” festője. 21.45: Réti József operettdalokat énekel. 22.10: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 23.00: Könnyűzene — hangszerszólók. 23.30: Tíz perc külpolitika. 23.40: Glenn Gould Bizet-műve- ket zongorázik. 0.10: Breitner János táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Gasparone. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Csűri Edit cigánydalokat énekel. 18.55: Gramofonsztárok. 19.25: Véleményem szerint. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Vidám népmesék. 20.57: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről és felvételről tudósítás a kötöttfogású birkózó EB-ről. 0 23.03: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 23.10: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kurtág György műveiből. 9.49: Szimfonikus zene. 10.30: A Dimenzió együttes játszik. 11.05: Operaáriák. 11.45: Beethoven: Három Razu- movszkij-vonósnégyes. 13.38: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.58: Zenekari muzsika. 15.00: Iskolarádió. 15.35: A Stúdió 11 nyilvános hangversenye. 16.37: Régi magyar táncmuzsika. 16.50: A magyar nyelv hete. 17.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának hangversenye. Közben: kb. 17.40: Mi a véleményed? 18.00: A hangverseny-közvetítés folytatása. 18.35: Jascha Bernstein Poppermüveket gordbnkázik. 19.05: Iskolarádió. 19.40: Évszázadok társas muzsikája. 20.20: Lobogó elmúlás. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.25: Népdalok. 21.53: A Beatles együttes összes felvétele. 22.48: A Magvar Hanglemezgvár- tó Vállalat új lemezeiből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Operettindulók. 17.15: Zsibongó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A martfűi általános iskola kórusa énekel. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: A Neoton együttes régi slágerei. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Hobo Blues Band felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.40: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 10.05: Magyar irodalom. (Közép- isk. I—II. oszt.) 10.45: Deltácska. (f.-f.) 13.05: Iskolatévé. Deltácska. (ism., f.-f.) 13.25: Magyar nyelv, (ism.) 13.40: Környezetismeret, (ism.) 13.55: Fizika, (ism., f.-f.) 14.20: Magyar irodalom, (ism.) 15.00: Napköziseknek — szakköröknek. (ism.) 15.10: Mindenki iskolája. Fizika, (ism., f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: ..Életet az éveknek.” (f.-f.) 16.25: Egészségünkért! (f.-f.) 16.35: Gólyavári esték. 17.10: Big Band és a Beatles, vagy a Beatles és a nagyzenekar. 17.50: Reklám, (f.-f.) 18.00: Pannon krónika, (f.-f.) 18.30: Nyitott utak. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Buddenbrook ház. 21.00: Stúdió ’82. 22.00: Kockázat — versenyben a világpiacon. 22.30: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 19.00: Sportmúzeum, (f.-f.) 19.25: Telesport. BUKAREST 13.15: Iskolatévé. 16.25: A kétezredik év felé. 16.45: Fiatalok klubja. 17.25: Politikai fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 21.00: Egv gyermekes apa — román tévéjáték. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. (Bg) 17.30: Videooldalak. (Zg) 17.40: Hírek. (Zg) 17.45: A kaland. (Bg) 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Műkedvelő stúdió. (Bg) 19.15: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Témák és dilemmák. (Bg) 20.45: Reklám. (Zg) 20.50: Démoni mag. • 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.00: Beszéljünk az egészségről. (Zg) 18.30: Tv-napló. 18.45: Állatok akcióban. (Bg) 19.15: Rockzene. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Népi muzsika. 20.45: Emlékezés. (Bj?) 21.35: Zágrábi körkép. (Zg) 21.35: Huszonnégy óra. (Bg) 21.50: Az el nem kötelezett országok dokumentumfilmjei. 22.00: Prága: jubileumi hangverseny. MOZI Békési Bástya: A szökött fe- gyenc. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 7 órakor: Keresztapa I.. II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Szamurájok és banditák I., II. rész. Gyulai Erkel: Vigyázz, kígyó! Gyulai Petőfi: Tegnapelőtt. Orosházi Partizán: Aranycsapat. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Rekviem. 22 órakor: Védőszínek.
