Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

1982. április 20., kedd Kongresszus előtt Hazai eredmények és nemzetközi tekintély Beszélgetés Hantos Jánossal, a Magyar Vöröskereszt főtitkárával • Hatodik kongresszusára készül a Magyar Vöröske­reszt. Ez alkalomból kértünk interjút Hantos Jánostól, a Magyar Vöröskereszt főtit­kárától. — A kongresszusi készü­lődés úgy gondolom jó alka­lom arra, hogy megkérdez- zük: milyen eredményekről számolhat be tömegszerveze­tünk az országos tanácsko­záson? e — Erre a kérdésre volta­képpen az országos vezető­ségünk kongresszusi beszá­molója fog válaszolni, de miután a kongresszusi elő­készületek már megkezdőd­tek, természetesen elmon­dom személyes . véleménye­met. Az elmúlt 5 év legje­lentősebb -eredményének tar­tom, hogy az V. kongresszus határozatának megfelelően a Vöröskereszt megtalálta és egyre eredményesebben tel­jesíti azt a sajátos társadal­mi funkcióját, amely humá­nus feladatok megoldására mozgósítja tagságunkat. Az V. kongresszuson ugyanis azt tűztük célul magunk elé, hogy a Vöröskereszt minden állampolgár számá­ra érzékelhetően jelenjen meg, mint sajátos, humanis­ta feladatok megoldására vállalkozó, és az emberek önzetlen segítőkészségére építő tömegszervezet. Ha az elmúlt 5 évről beszélünk, akkor első helyen kell em­lítenem, hogy ebben az idő­szakban ünnepeltük tömeg­szervezetünk fennállásának 100. évfordulóját. Szerveze­teink, aktivistáink munkáját ismerte el Kádár János elv­társ, amikor levelében kö­szöntötte szervezetünket a centenáriumon, és az Elnöki Tanács', amikor _ a Munka Vörös Zászló Érdemrendet adományozta a Magyar Vö­röskeresztnek. Mindez há­romszázezer aktivistánk, és nyolcvanezer vezetőségi ta­gunk tevékenységének kol­lektív elismerése. Úgy gon­dolom, ezek arra ösztönzik tagságunkat, hogy az önként vállait, és szabad idejükben a közösségért különböző te­rületen végzett társadalmi munkájukat a jövőben még nagyobb tudatossággal, és ha lehet,, szervezetünk szá­mára újabb híveket tobo­rozva, az aktív tagok szá­mát növelve végezzék. Az V. kongresszus határozata alapján több új vonással gazdagodott tömegszerveze­tünk tevékenysége. Az első, hogy differenciáltabb és a lakosság egészségügyi álla­potához jobban igazodó egészségnevelési programot dolgoztunk ki. Az a benyo­másom, hogy ezen a terü­leten eredményeink szeré­nyebbek a lehetőségeinknél, éppen ezért ennek a prog­ramnak további megvalósí­tásán kell munkálkodnunk, de még inkább figyelembe véve a jövő igényeit, a kü­lönböző munkahelyek, la­kóhelyek, közösségek, mun­kaegészségügyi vagy kör­nyezetegészségügyi állapo­tát. Az eredmények között említem családvédelmi te­vékenységünket, amely ma már természetesen illeszke­dik munkánk egészébe. — Tudomásom szerint, ha a Magyar Vöröskereszt egyéb tevékenységét vizs­gáljuk, mindenekelőtt a vér­adómozgalom sikereiről kell számot adni. — Valóban egészen rend­kívüli az eredmény, amit hazánkban a véradómozga­lom magáénak mondhat. Ma már arról beszélhetünk, hogy az ország lakosságá­nak egészségügyi ellátásához szükséges vért a donorok térítésmentesen . biztosítják. Megjelenik a véradás új formája is. Erről azért kell szólnom, mert a véradók önzetlenségét bizonyítja, hogy a viszonylag hosszabb időt igénylő új véradási for­mát, a plazmaferezist is ké­szek vállalni. Az állami szervekkel együtt arra tö­rekszünk, hogy ezt tömeges­sé tegyük a gyógyászatban rendkívül fontos albumin előállítása érdekében. — Úgy gondolom, hogy ezek a hazai eredmények a Nemzetközi Vöröskereszt­ben is növelték szervezetük tekintélyét. Ezt bizonyítja, hogy a Vöröskereszt XXIV. nemzetközi konferenciáján önt a Nemzetközi Vöröske­reszt állandó bizottsága al- elnökének választották. A megbízatáshoz, olvasóink ne­vében is gratulálok. — Köszönöm. Való igaz, egy nemzeti szervezet nem­zetközi munkájának alapját a hazai eredmények terem­tik meg. E személyemet érintő döntése is azt tükrö­zi, hogy tömegszervezetünk elismerése nőtt, amit vi­szont tagságunk és a mun­kánkat támogatók széles tá­borának tevékenysége ré­vén értünk el. Ugrásszerű a fejlődés például a nemzet­közi segélyprogramokban való részvételünkben. Gya­korlatilag az utóbbi években nem volt olyan segélyakció, amelyben a Magyar Vö­röskereszt ne vett volna részt. Nagyon sok köszönő­levelet kapunk ezért. — Szívesen hallanánk va­lami arról, hogyan tovább? — Elsősorban az elvégzett munka kollektív, reális és kritikus értékelésében látom a továbblépés lehetőségét. Ez a feltétele annak, hogy olyan következtetéseket von­junk le korábbi munkánk­ból, amelyek új elemeket je­lenthetnek tevékenységünk­ben, nagyban gazdagíthatják azt. Bízom benne, hogy a jövőben is találkozunk az emberi segítőkészséggel, hogy egyre többen vállalnak részt feladataink megoldásában. Ügy gondolom, hogy mun­kánk alappillére lesz rész­ben a lakosság egészségne­velése, szemléletformálása, egészségügyi kultúrájának növelése, és ez még diffe­renciáltabb, még átgondol­tabb módszereket követel meg tőlünk, részben pedig a társadalom szociális prob­lémáinak megoldásában való még aktívabb részvételünk. A szocializmus körülményei között is léteznek, sőt újra­termelődnek bizonyos szociá­lis problémák, és nekünk mozgalmunk jellegéből fa­kadóan nagyobb figyelmet kell fordítanunk ezek meg­oldásáfa. Nemcsak az öre­gekre gondolok, és nemcsak úgy, hogy meg kell oldani házi szociális gondozásukat, hanem úgy is, hogy a ma­gukat jól bíró idősek vegye­nek részt aktívan a Vörös- kereszt célkitűzéseinek meg­valósításában. Gondolok to­vábbá a házi betegápolás módszereinek kimunkálá­sára, hogy e vonatkozásban is eredményes legyen a tár­sadalmi támogatás. Gondo­lok a gyermek- és ifjúság- védelem szociális jellegű feladatainak megoldására, mind a nevelőszülői hálózat fejlesztésével, mind a gyer­meknevelő intézetek patro- nálásával, vagy az állami gondozásból kikerülő fiata­lok társadalmi beilleszkedé­sének segítségével. De szo­ciális jellegű feladat az is, hogy segítsük a fogyatéko­sokat, a rokkantakat, hogy megtalálják helyüket, el­foglaltságukat a társada­lomban. Varga Viktória Ülésezett az MCCC Békés megyei szervezete (Tudósítónktól) A Magyar Camping és Ca­ravanning Klub (MCCC) Bé­kés megyei szervezetének ve­zetősége a közelmúltban megbeszélést tartott, melyen részt vett az MCCC titkársá­ga részéről Kovács Mihály, a szervezési osztály vezetője. A vezetőség összegezte az idei aktuális feladatokat, melyek közül a legfonto­sabbnak a taglétszám növe­lését tartotta. Az elképzelés az, hogy minden régi tag egy új tagot szervezzen be. A tagtoborzás ösztönzésére értékes díjakat tűztek ki. Szó esett arról is, hogy a klubtagság jelentős kedvez­mények igénybevételére jo­gosít, például a hazai kem­pingekben átlagosan 30 szá­zalék árkedvezményt biztosí­tanak az üzemeltetők, lakó­kocsi és kempingezés céljá­ra használt utánfutók esetén az adókedvezményekre jogo­sító igazolást a klub titkár­sága adja ki. Aki a klub tag­ja, jogot szerez a nemzetkö­zi kempingigazolvány (FICC carnet) kiváltására. Az igazolvány felmutatása számos külföldi kempingben 5—20 százalékos árenged­ményre jogosít a helyfogla­lási díjból. A megyei szervezet támo­gatja helyi szervezetek létre­hozását. Erre első ízben Orosházán kerül sor, de le­hetséges helyi szervezet ala­kítása egy-egy nagyüzemnél is. Tervezi a vezetőség azt is, hogy a nemzeti kemping­találkozón — mely június 25—27-ig lesz Debrecenben, a Vekeri tavi kempingben — a Békés megyei tagok együtt vesznek részt. Ugyancsak szervezik a tagságot az évad­záró kempingtalálkozón va­ló közös részvétéire, mely Diósjenőn lesz szeptember 3—5-ig. Előreláthatóan októberben a klub megyei tagjai részére baráti találkozót rendeznek. A programban szerepel film­vetítéssel egybekötött beszá­moló a spanyolországi 43. kemping-világtalálkozóról, és tájékoztatás hangzik el az 1983. évi Párizs mellett meg­rendezésre kerülő világtalál­kozón való részvétel feltéte­leiről. Ezenkívül bárki be­számolhat nyári táborozás­ról, kötetlen formában is le­hetőség lesz a tapasztalat- cserére. Sor kerül a_jövő évi megyei szervezeti program megbeszélésére és a kempin­gezők báljának előkészítésé­re. Végül a vezetőség úgy ha­tározott, hogy minden hónap első hétfőjén 16—17.30 óráig — első ízben május 3-án — a megyei szervezet fogadó­órát tart az idegenforgalmi hivatalnál (Békéscsaba, Ta­nácsköztársaság útja 10.). A fogadóórán útbaigazítást ad­nak kempingezéssel kapcso­latos kérdésekben és megte­kinthető az NSZK kemping­klubjának kiadványa, amely Európa összes táborozóhelyé­nek adatait tartalmazza. Nagy Lajos Korszerű építőanyagok Nemzetközi immunológiai szimpozion Nemzetközi immunológiai szimpozion kezdődött hétfőn, az Európa Szállóban: a ma­gyar immunológusok és Eu­rópa csaknem mindegyik or­szágából, Japánból, az Ame­rikai Egyesült Államokból érkezett elméleti és klinikai szakemberek az immunoló­giai kutatások legújabb ered­ményeit és azok alkalmazá­sának módját vitatják meg. Mintegy 30 előadás hangzik el. A magyar szakemberek is­mertetik kutatásaik, vala­mint nemzetközi együttmű­ködésük révén elért eredmé­nyeiket. Előadást tartanak a többi közt az immunrend­szert felépítő sejtekről és ezek együttműködését irá­nyító genetikai faktorokról, valamint azokról a fehérje- természetű anyagokról, ame­lyek ezt az együttműködést szabályozzák. A hatnapos ta­nácskozást Gergely János egyetemi tanár, a Magyar Immunológiai Társaság elnö­ke, az Európai Immunológiai Társaságok Föderációjának elnöke nyitotta meg. Az Alföldi TÜZÉP Válla­lat az utóbbi években ru­galmasan alkalmazkodik a megváltozott gazdasági és piaci körülményekhez. En­nek hatására tervszerűbb lett a munka, javult az ellátás. Az új, korszerűbb értékesí­tési formát elsősorban az építőanyag-áruházakban ve­zették be, de a beszerzési lehetőségek bővülése jóté­konyan érezteti hatását a hagyományos üzletekben is. A 10 ezer négyzetméteres mezőkovácsházi TÜZÉP-te- lepen tavaly 28 millió forint értékű áru talált gazdára, amelyből 7 milliót tett ki a tüzelőanyagok eladása. Ugyanakkor értékesítettek 2260 tonna cementet, 2,5 mil­lió téglát, csaknem 300 ezer cserepet. Mindezekből lát­szik, hogy nagy gondot for­dítanak a kislakásépítők ki­szolgálására. Jól beváltak az anyagbiztosítási megállapo­dások, segíti a hiánycikkek igazságosabb elosztását az előjegyzéses vásárlás. Az elmúlt évben 26 szá­zalékkal nőtt az építőanya­gok forgalma. Folyamatosan bemutatják és árusítják a korszerű cikkeket. Ilyenek az energiatakarékos hőszigete­lők: az UNIFORM-tégla, a gázszilikát, a hungaropan üveg, a műanyag nyílászá­rók, az ÉPFA bejárati aj­tók. Ez azért is fontos, mert a tervezők az építkezés kez­detekor felvilágosíthatják az építtetőt a felhasználandó anyagokról. A gazdagodó árukínálat lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi vállalat telepein csak jó minőségű termékeket vegyenek át, rá- kényszerítsék a gyártókat az ütemesebb szállításra. Ez évben tovább nő a szi­lárd tüzelőanyagok felhasz­nálása. A hazai szenek vá­lasztéka Mezőkovácsházán is a közéo-dunántúlival bővül. Brikettből a tavalyinál töb­bet kínálnak, , importszenet azonban továbbra is min­denekelőtt a lakosság és az egészségügyi intézmények kapnak. Jó hír, hogy tűzifá­ból szintén többet szereznek be, mint egy esztendővel ko­rábban. Árusítanak erdei melléktermékeket, gyümölcs­fát és szorgalmazzák az alá­gyújtós eladását. Az áruk el­szállítása itt is teljes egészé­ben a magánfuvarosokra vár, akik nem mindig viszik haza idejében a tüzelőt, az építő­anyagot. Ezért jó lenne, ha a Volán Vállalat is bekap­csolódna e gondok megoldá­sába. (s. s.) flz autósturizmus fellendítéséért A Szocialista Országok Utazási Irodáinak Tanácsadó Testületé egyéni és autós­turizmus bizottsága tagjai háromnapos ülést tartanak április 26—30. között, Buda­pesten, a Szabadság Szálló­ban, az IBUSZ rendezésé­ben. A munkaüléseken egye­bek közt a Balti-tenger— Tátra—Balaton—Adria útvo­nalaknak az egyéni és autós­turizmusban való felhaszná­lási lehetőségeiről, az egyéni és autósturizmus 1981. évi fejlődéséről, és az idei sze­zon várható alakulásáról, vé­gül a szocialista országok te­rületén történő egészségügyi, jogi és műszaki segélynyúj­tás lehetőségeiről folytatnak tárgyalásokat. Az üléseken részt vevők számára különfé­le programokat szervezett az IBÚSZ, melyek között szere­pel vacsora a Hungária étte­remben, kirándulás Szent­endrére, orgonahangverseny a Mátyás templomban. A munkaülések záróakkord­jaként kerül sor április 29-én a jegyzőkönyv aláírására a Gundel étteremben. Felkészülés a szezonra Napi 90 ezer üveg kőbányai világus. Tavasszal, nyáron rend­szeresen visszatérő kérdés, lesz-e elég sör és üdítő? Ar­ra, hogy ez miért kérdés, magunk is tudunk válaszol­ni : az igények meghaladják a lehetőségeket. Arra vi­szont, hogy ez az idén is így lesz-e, Rajnai Csaba, a Kő­bányai Sörgyár békéscsabai kirendeltségének vezetője válaszol: —• Nem a kérdés megke­rülésére, hanem a dolgok jobb megvilágítására töre­kedve azzal kell kezdenem, hogy hazánkban a fogyasz­tói szokások olykor tabuk, s a helyes irányú változtatás helyett is inkább a régiek további merevítésére tö­rekszünk. Mondhatnék erre sok példát, de maradjunk a saját házunk táján. Nálunk ha sörről van szó, akkor az csakis világos és kőbányai lehet. Ez persze hízelgő ránk nézve, mert mindenki örül, ha a terméke keresett és népszerű. A baj ott kezdő­dik, amikor nem tudunk ele­get gyártani. Az még csak érthető, hogy a világos sört jobban kedvelik, mint a barnát — bár az arányokon lehetne változtatni — az azonban már kevésbé, högy a külföldön erős mezőnyben díjakat nyert világos sörök, mint például a Jubileum vagy a Budapest, itthon miért nem kelendő. És ak­kor még nem is szóltam a nem álfalunk forgalmazott, de nagy mennyiségű külföl­di sörről, amellyel hasonló a helyzet. így tehát a kér­désre a válasz: a teljes vá­lasztékot figyelembe véve nincs, és reméljük a nyáron sem lesz hiány, leszűkítve azonban csak a kőbányai vi­lágosra, azt nem tudjuk ga­rantálni, hogy minden idő­ben korlátlanul kielégítjük az igényeket. — Milyen a békéscsabai fejtőüzem kapacitása? — Óránként 4 ezer 100, naponta pedig 90 ezer üve­get palackozunk, értéke megközelíti az egymillió fo­rintot. öt darab, egyenként nyolcvan hektós tartályokba fejtjük a kamionnal érkező sört. Egy kocsi 220 hektót szállít, ez 44 ezer üveg, te­hát napi két kocsival érke­zik kőbányai világos a SÖR feliratú kamionnal. — Ha óránként 4 ezer 100 és naponta 90 ezer üve­get töltenek, akkor nyilván­való, hogy nem nyolc órát dolgoznak. Milyen az üzem munkarendje? —• Természetesen három műszakban dolgozunk, két- háromnapos ünnep előtt pe­dig az átlagosnál többet igyekszünk fejteni, hogy le­hetőség szerint jusson az utolsó napra is. Ezenkívül gyakran vasárnap is dolgo­zunk. A fél megyénél na­gyobb terület, pontosabban 600 egység ellátása a felada­tunk. — A sörön kívül forgal- maz-e még valamit a ki- rendeltség? — Igen, az üdítő italok közül a Gyöngy család tag­jait és a Pepsi Colát. Eze­ket palackozva kapjuk a gyártóktól és szállítjuk a boltokba. Hiány nincs belő­lük. Ennyit tehát a söripar felkészüléséről, legközelebb az üdítőellátásról lesz szó. Óránként 4100 üveget töltenek^

Next

/
Thumbnails
Contents