Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
1982. április 20., kedd Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! Zrenjanini ifjúkommunisták Békéscsabán II magyar nyelv hete Békés megyében Tegnap, hétfőn délelőtt a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Zrenjanin nagyközségi elnökségének háromtagú küldöttsége érkezett Békéscsabára, a testvérvárosok ifjúsági szövetségei közötti együttműködési megállapodás keretében. A zrenjanini delegáció vezetője Bezenar Gordana, tagjai Bojovic Di- mitrije és Zombori Imre. A vendégeket hétfőn délelőtt Paluska Pál, a megyeszékhely KlSZ-bizott- ságának titkára fogadta, majd délután csabai és gyulai városnézésen vettek részt. Este a Gyopár Klubban az Ellenpont együttes bemutató előadását tekintették meg. Ma délelőtt a megyei KISZ-bizottságon Pataki István első titkár, majd a városi pártbizottság tisztségviselői fogadják a zrenjanini ifjúkommunistákat. Ezt követően a Kner Nyomdába látogatnak, ahol az üzemlátogatás után a vállalati KISZ-bizottság tagjaival, nyomdászfiatalokkal találkoznak. Délután Szabadkígyósra, és az újkígyósi Aranykalász Tsz-be visz az útjuk. Szerdán délelőtt kerül sor arra a tanácskozásra, amelyet a zrenjanini delegáció tagjai a vendéglátó város ifjúsági szövetségének vezetőivel folytatnak a további kétoldalú együttműködés és kapcsolattartás lehetőségéről, »fejlesztéséről, elmélyítéséről. A vendégek holnap délután utaznak haza, Jugoszláviába. (ni) Szolidaritási nap A DÍVSZ IV. kongresszusán, 1956-ban született a határozat, hogy — az 1955- Ös bandungi konferencia gyarmatosításellenes nyilatkozatának emlékére- — április 24-e legyen a gyarmati ifjúság napja. Később, 1972-től a DIVSZ-iro- da javaslata alapján április 24-e az ifjúság nemzetközi szolidaritásának napjává vált. Ennek szellemében rendezett szolidaritási napot április 17-én, szombaton a KISZ mezőkovácsházi járási bizottsága. A rendezvényre érkezett két fiatal vendég, a chilei Emilio Go- doy, aki jelenleg hazánkban, a KISZ Központi Művészegyüttes szervezési osztályán dolgozik, és a nica- raguai Marvin Sanches, aki az ősszel kezdi egyetemi tanulmányait hazánkban: A vendégeket Mezőkovácshá- zán Nagyné Csiffáry Anna járási, és Orosz György, mezőkovácsházi nagyközségi KISZ-titkár fogadta. Délután a MOM battonyai gyáregységébe látogatott el a két meghívott, majd megkoszorúzták Battonyán a szovjet hősök sírját, felkeresték a baftonyai könyvtárat. sportcsarnokot és fogadta őket. Roczkó Milán, a nagyközségi pártbizottság titkára. Szolidaritási esttel zárult a napi program, -a központban. Itt .Gajdos Istvánná, a HNF Országos Tanácsának tagja mondott beszédet, majd a két fiatal vendég szólt hazája sorsáról, népe harcáról. Az ünnepségen a helyi gimnázium fiataljai adtak ünnepi műsort. t. i. Az országos megmozduláshoz kapcsolódva a TIT Békés megyei Szervezete a megye művelődési házaival, könyvtáraival, oktatási intézményeivel karöltve szintén megrendezi április 21. és 28. között a magyar nyelv hetét. Ez alkalomból neves nyelvészek, stiliszták és a TIT magyar és idegennyelvi szakosztályainak előadói szinte majd minden településre eljutva tartanak édes anyanyelvűnkről előadásokat. Csak ízelítőül soroljuk fel néhány izgalmasnak ígérkező előadás címét: A helyesírás buktatói, Nyelvhelyességi tudnivalók. Hasonlóan nagy érdeklődésre tarthat számot az ifjúság nyelvéről a nyelvi magatartás és emberi magatartás kapcsolatáról szóló előadássorozat. A gazdag Békés megyei rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye lesz Békéscsabán az április 23-án, este 7 órakor, a TIT Értelmiségi Klubjában megtartott reprezentatív előadás, amelyet dr. Szatmári István tanszékvezető egyetemi tanár tart Nyelv, stílus, szókincs címmel. (bse) Irodalomtörténeti vándorgyűlés Orosházán *A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a TIT Irodalmi Választmánya és Békés megyei Szervezete, valamint Orosháza város Tanácsa irodalomtörténeti vándorgyűlést rendez április 23- tól 25-ig Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. A vándorgyűlés a Viharsarok irodalma, népe, társadalma témakörrel foglalkozik. Pénteken, április 23-án 15 órakor Mihály András tanácselnök és Tolnai Gábor, a társaság elnöke nyitja meg a háromnapos rendezvénysort. Ezután a Viharsarok agrárszocialista mozgalmairól, néprajzáról, Orosháza társadalmának fő vonásairól a századfordulótól a felszabadulásig, a táj irodalmi életéről hangzanak el előadások, hozzászólások. Az első nap programja koncerttel zárul. Szombaton délelőtt A szociográfia és az önéletrajz, valamint Darvas József címmel hangzanak el előadások. A hozzászólók Darvas szociográfiájáról, Darvas és Móricz kapcsolatáról, a szomszéd népek falukutatóiról, a nyugati szociográfiáról beszélnek. Délután irodalmi kiránduláson vesznek részt a vendégek. - Vasárnap délelőtt a pikareszkről rendeznek kerekasztahbeszél- getést; ezzel fejeződik be a vándorgyűlés. A háromnapos rendezvény meghívottai között neves irodalmárok találhatók. Előadást tart a vándorgyűlésen Czine_ Mihály, Bata Imre, Pölöskei Ferenc, a kerekasztal-beszél- getést pedig Kulin Katalin vezeti. G. K. Pénteken: lottósorsolás Csorváson Az idén először érkezik megyénkbe a lottógömb: április 23- án, pénteken Csorváson húzzák a lottó 17. heti nyerőszámait. Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint Csorváson ezt megelőzően 12 évvel ezelőtt, 19G9 szeptemberében volt lottósorsolás. Az öt nyerőszám húzását a helyi művelődési és ifjúsági házban rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A sorsolást vidám, zenés műsor előzi meg, amely fél 9-kor kezdődik. II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 20-TÓL Devizanem vételi 3 Angol font 6175,60 Ausztrál dollár 3676,64 Belga frank 76,73 Dán korona 424,46 Francia frank 555,91 Holland forint 1306,49 Japán yen (1000) 141,22 Kanadai dollár 2841,12 Kuvaiti dinár 12190,11 Norvég korona 571,06 NSZK márka 1451,16 Olasz líra (1000) 26,41 Osztrák schilling 206,51 Portugál escudo 48,30 Spanyol peseta 32,79 Svájci frank 1778,51 Svéd korona 588,49 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3494,77 közép eladási 100 egységre forintban 6181,78 6187,96 3680,32 3684,00 76,81 76,89 424,88 425,30 556,47 557,03 1307,80 1309,11 141,36 141,50 2843,96 2846,80 12202,31 12214,51 571,63 572,20 1452,61 1454,06 26,44 26,47 206,72 206,93 48,35 48,40 32,82 32,85 1780,29 1782,07 589,08 589,67 2600,00 2602,60 3498,27 3501,77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 20-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy: címletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 5996,33 6367,23 Ausztrál dollár 50 3569,91 3790,73 Belga frank 5000 74,51 79,11 Dán korona 1000 412,13 437,63 Finn márka 100 735,51 781,01 Francia frank 500 539,78 573,16 Görög drachma 500 53,99 57,33 Holland forint 1000 1268,57 1347,03 Japán yen (1000) 10000 137,12 145,60 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2758,64 2929,28 Kuvaiti dinár 10 11836,24 12568,38 Norvég korona 1000 554,48 588,78 NSZK márka 1000 1409,03 1496,19 Olasz líra (1000) 50000 25,65 27,23 Osztrák schilling 1000 200,52 212,92 Portugál escudo 5000 46,90 49,80 Spanyol peseta 5000 31,84 33,80 Svájci frank 1000 1726,88 1833,70 Svéd korona 100 571,41 606,75 Török líra 1000 23,00 24,42 USA dollár 100 3393,32 3603,22 Megyei siker Salgótarjánban A közelmúltban rendezték meg a munkásfiatalok - hagyományos, immár hatodik alkalommal sorra kerülő országos vers- és prózamondó versenyének döntőjét Salgótarjánban. A Bánffy György színművész vezette zsűri megyénk képviseletében pódiumra lépők közül Józsa Mihálynak, az orosházi kőolajkutató vállalat kutató üzeme dolgozójának ítélte a kiosztott öt aranydiploma közül az egyiket. Jutalma lett még egy ötnapos leningrádi út is. A másik megyénkben versenyző, Kiss István, az orosházi üveggyár dolgozója a műfaj legrangosabb országos versenyén a KISZ kü- löndíját nyerte el. Nemzetközi szakkiállítások Budapesten Április 20-án, kedden egyidejűleg négy nemzetközi szakkiállítás nyílik a kőbányai vásárvárosban. Ezek programjáról hétfőn tájékoztatták az újságírókat a HUNGEXPO-nál. Schriffert Ferenc, a BNV igazgatója kiemelte: az a tény, hogy a négy bemutatón a magyar kiállítók mellett 22 ország cégei is bemutatják termékújdonságaikat, jelzi szakosított jellegű kiállítások és az azokat kiegészítő szakmai konferenciák növekvő jelentőségét. A Construma építőipari bemutatón 14 ország 215 vállalata vesz részt, örvendetesen emelkedett a magyar kiállítók száma, a két évvel ezelőttihez képest 50 százalékkal. A mostani kiállításon az egész építőipar munkájáról átfogó képet kaphatnak az érdeklődök. Az autóservice bemutatón az új fejlesztési eredményeket 34 magyar kiállító és nyolc külföldi ország vállalatai ismertetik. Ezúttal első ízben rendeznek nemzetközi tömítéstechnikai konferenciát és a hozzá kapcsolódó szakkiállítást Budapesten. Az első innovációs kiállítás szemléletes áttekintést kíván nyújtani riéhány olyan konkrét, gyakorlatban megvalósult innovációs eredményről, amelyek születésénél szerepet játszott külkereskedelem. Olvasóinkhoz Előfizetőink egy része bizonyára meglepve tapasztalta, hogy az elmúlt hét szombatján hiányzott postaládájából a Békés megyei Népújság, vasárnap viszont kettőt is talált, a szombatit és a vasárnapit. Az eset magyarázata: pénteken éjjel — miután 27 ezer példányt már kinyomtak — hiba keletkezett a nyomdai gép elektromos berendezésében. Ennek kijavítása huzamosabb időt vett igénybe, s mire a nyomás folytatódott a lapot szállító vonatok már elindultak. Orosháza város és a járás egyes községei, Gyula város és a mezőkovácsházi járás egyes községei így későn kapták meg a lapot, amelyet csak másnap, a vasárnapi újsággal együtt kézbesített a posta. Olvasóink szíves elnézését kérjük a technikai hibáért. A tervezés stratégiája — a stratégia tervezése |ok nagy stratégát ismer a történelem: Kutuzov tábornok, Nelson admirális, Napóleon, vágy akár a mi í Bem apónk, és folytathatnánk még hosszan a sort. Közös jellemzőjük, hogy valamennyien katonák voltak, és képességeiket, tudásukat a hadászatban hasznosították. Sze- íencsére korunkban kevésbé juthatnak aktív szerephez a háborús stratégák, a vezetők inkább békésebb területeken bontakoztatják ki tehetségüket. Például az iparban, ahol a stratégiai tervezés, a továbblépés egyik nélkülözhetetlen eleme. Ez a tervezési módszer tulajdonképpen nem újdonság, jó néhány hazai vállalatunk már régebben is élt a stratégiai tervezés lehetőségével, de széles körben nem terjedt el. Pedig rendkívül fontos lenne. A mai gyorsan változó körülmények között már nem lehet hatékonyan munkálkodni a régi módszerekkel. Ezért szervezett a Közgazdasági Társaság megyei szervezete e hónap elején konzultációt Csáth Magdolna, terv- és közgazdasági főosztályvezetővel, és Deák János főosztályvezető-helyettessel a tervezés és az irányítás új módszereiről. Az Ipari Minisztérium két munkatársa nemcsak sok új információt adott, hanem számos gondolatébresztő ötletet is. Nem bánták tehát meg a rászánt időt azok a vezetők, akik részt vettek a konzultáción. Az idő természetesen rövid volt ahhoz, hogy a stratégiai tervezés módszerét részletesen kifejtsék, hiszen az ezzel kapcsolatos tudományos anyag köteteket tölt meg. De arról képet kaphatunk, hogy sokat segíthetne, ha általánossá válna. Először is azzal, hogy őszinteségre késztet. Mert a stratégiai vezetés alapfeltétele, hogy tisztába tegyük: melyek a vállalat erős és gyenge pontjai? Melyek azok a termékek, amelyek korszerűek, és hosszú távon is gyárthatók, melyeket érdemes esetleg fejleszteni, és mi az, amit abba kell hagyni. Persze ezek az elképzelések egy adott helyzetre érvényesek, de a stratégiai tervezésnek az a lényege, hogy sokféle lehetősséggel számol. A jó stratéga különféle variációkat dolgoz ki a várható eseményekre tekintettel. így, ha azok közül valamelyik bekövetkezik, már kész elképzelésekkel válaszolhat, nem akkor kezd gondolkodni a hatás kivédésén. Ezzel lépéselőnybe kerülhet a többiekkel szemben. Hogy ez mennyire így van, azt saját bőrünkön megtanulhattuk. Az első olajárrobbanásra nemcsak hogy nem készültünk fel, de nem is igen hittük el, hogy ez hozzánk is begyűrűzhet. Ma már nem kell magyarázni, mennyire tévesek voltak ezek az elképzelések, és nyilván azt sem. hogy előrelátó stratégiával könnyebben vészeltük volna át a nehéz időket. A stratégia döntő része a szervezés és a vezetés. Ezekről sok szó esik manapság, és talán ez is jelzi, hogy e téren sincs minden rendben. Ez természetesen nemcsak a vállala- 'okrg_ hanem a felsőbb szintekre is igaz. Az iparirányítás korszerűsítésére már megtörtént az első lépés, létrejött az Ipari Minisztérium. Ez azonban önmagában nem elég, mert a környezet, amelyben működik, még nem igazodott hozzá teljesen a megváltozott követelményekhez. Többek között ez is az oka, hogy a sokat emlegetett népgazdasági érdek meglehetősen nehezen érzékelhető. De — ahogy a konzultáción felvetődött — nem ez a legnagyobb baj, hanem az, ha nem tisztázzuk megfelelően, hogy kinek mi az érdeke. Ilyenkor könnyen történnek látszatintézkedések, és egyes döntések a várttal ellenkező hatást érnek el. Világosan el kell választani a különféle funkciókat is. Az Ipari Minisztérium már tett is ezért: elejét vette annak, hogy a vállalatoknak — burkoltan vagy nyíltan — érdekképviseleti szervévé váljon. Erre a célra a megnövekedett hatáskörű Kereskedelmi Kamara szolgál, amelyet helyesebb lenne talán Kereskedelmi és Ipari Kamarának nevezni. Az is fontos lenne. hogy a főhatóságok ne foglalkozzanak operatív irányítással, hanem távlati, stratégiai munkára összpontosítsák erejüket. Sajnos, ez ma még inkább csak elképzelés, mini valóság, a különféle váratlan helyzetek gyakran késztetik beavatkozásra ezeket a szerveket. Nem könnyíti meg a magyar ipar irányítóinak dolgát a jelenlegi túlcentralizált vállalati szervezet. Csak példaként említették, hogy 1960. és 1980. között 50 százalékkal csökkent a vállalatok száma. Létrejöttek, a legalábbis magyar mértékkel mérve, túl nagy vállalatok, és kialakult az az egészségtelen iparszerkezet, amit ma fordított piramisnak nevezünk. A fejlett ipari országokban kisvállalatokból van a legtöbb, közepesekből már kevesebb, és igazán nagyokból csak néhány. Egymásra épülnek tehát, mint égy piramis építőkövei. Nálunk mindez fordítva van, de remélhetőleg már nem sokáig. A kisszervezeti szféra fejlesztése éppen azt a célt szolgálja, hogy talpára álljon a magyar piramis. Elmondhatjuk azt is, hogy vannak már hazai tapasztalatok a stratégiai tervezésben. Az Ipari Minisztérium 47 vállalatot vont bej a munkába, velük ismertette elképzeléseit és megkérte őket, készítsék el stratégiai elképzeléseiket. A negyvenhétből harminchét dolgozott ki valamiféle tervet. Érdekes módon azok nem csináltak semmit, amelyek a legnagyobb bajban voltak, és vannak. Ez persze rögtön arra enged következtetni, hogy a bajoknak talán éppen az elképzelések hiánya az egyik oka. Igazán jó terv nem nagyon született, de ezt nem is várták, hiszen csak próba volt. De azért tanulságokat le lehetett vonni belőle. Kiderült, hogy a fő gond nem a módszertan hiányos ismeretéből adódik, hanem abból, hogy a vállalatok nem tudják, vagy nem merik őszintén felmérni saját lehetőségeiket, képességeiket. A tervekben például a most gyártott termékek 80 százalékát értékelték úgy, hogy azok „stratégiaiak”, tehát hosszú távon minden piacon, éirtékesíthetőek. Piaci pozícióik nem igazolják ezt a derűlátást. Nehézséget okozott a tervezésnél az információhiány is. A vállalatok nem kapják meg a külkereskedelemtől a megfelelő piaci információkat, és ez éppenséggel nem teszi könnyebbé az elképzelések kirí« úgozását. E Mc a gondokkal, problémákkal együtt is sikeresnek |l könyvelhető el ez a tervezési kísérlet. Kiderült belőni le, hogy hazai vállalataink képesek az előrelátásra, és a megfelelő stratégia kidolgozására, de csak akkor, ha érzik, hogy ez az ő közvetlen érdekük is. Mindenesetre, nem lenne jó, ha a többség nem'tanulna mások példájából és a saját bőrén tapasztalná: stratégiai tervezés nélkül ma már nem lehet hosszú távon talpon maradni. Lónyai László
