Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

o 1982. április 18., vasárnap JgNillMTd a F BÉKÉS MEGYEI iNÉPÜJSÁGl maton iízesg1 ran F üzesgyarmat a Sárrét mezőgazdasági jellegű települé­se. Legnagyobb gazdálkodóegysége a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A közös gazdaság meghatározó szerepet tölt be a község lakóinak életében. Erre bizonyíték, hogy a hétezer lakosú település keresőinek több mint fele a szövetkezetben kap munkát. A téeszen kívül még két önálló gazdálkodóegysége van Füzesgyarmatnak, az Univerzál Ipari Szövetkezet és a költségvetési üzem. Az utóbbi években a község fejlődését meggyorsította az a széles körű összefogás, amely, úgy tűnik, lassan átalakítja a település arculatát. Az ellátás nem egy területen városi színvonalú — állítják a gyarmatiak. Három húsbolt, zöldsé­gesboltok, tejbolt, új ABC- és ruházati bolt, bisztró áll a vásárlók rendelkezésére. A vízvezeték-hálózat hossza több mint 50 kilométer, és a település csaknem valamennyi házába bevezették már a vi­zet. A község központjában szennyvízcsatorna-hálózat, táv­fűtés teszi lehetővé a több szintes lakások építését. Az V. ötéves tervben társadalmi összefogással, elsősorban a téesz támogatásával száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát és négy tantermes iskolát építettek. A szocialista bri­gádok és a gazdálkodóegységek támogatásának köszönhető, hogy az óvoda 2,3, az iskola 2,5 millió forinttal került keve­sebbe. Az óvodai tantermek építésével teljes körűvé vált az óvodai ellátás. Az általános iskolában ugyanakkor nem tudták megszün­tetni a váltott tanítást. Ehhez további tantermek építésére lenne szükség. Ha ez nem történik meg, a későbbiekben még tovább romlik a helyzet, a számok is ezt bizonyítják, évről évre több gyermeket íratnak be a füzesgyarmati szülők. Ha­sonló a helyzet a napköziben, ahová 7., 8. osztályosokat már fel sem vesznek. Jó hír, hogy a község központjában épülő lakásokhoz a la­kásépítők az OTP-től már a legnagyobb kedvezményt vehe­tik igénybe. Emiatt a több szintes lakóházak építése várha­tóan meggyorsul, és néhány éven belül a község központja teljesen átalakul. Érdekeltség a tsz-ben A Vörös Csillag Tsz a me­gye legnagyobb, 14 ezer hek­táron gazdálkodó termelőszö­vetkezete. A kedvezőtlen adottságok, a 19 aranykoro­nás föld, a rendszeresen visz- szatérő belví# — ebben az évben ezer hektár őszi kalá­szost pusztított ki — a talaj­munkák jelentős többletkölt­sége ellenére a szövetkezet termelési értéke tavaly már elérte az egymilliárd forin­tot. Az eddigi sikerek záloga a vállalkozó szellemű gazdál­kodás volt, s az új módsze­rek keresése az elmúlt évben is jellemző volt. Az utóbbi időszakban különösen nagy figyelmet fordítottak az ér­dekeltség javítására. Tavaly az almáskertet munkaidőn túli, részesműve­lésre adták ki a tsz tagjai­nak. A vállalkozást sokan kétkedve fogadták, de ma már mindenki, a téesz veze­tői és tagjai is azt állítják, hogy helyes döntés volt. A korábbi évektől eltérően nem okozott gondot a fák metszése, az alma szedése. A kíméletes szedés miatt több volt az első osztályú alma, exportra is jutott belőle, és a szövetkezet haszna sem maradt el. Ez volt az almás­kert történetében az első év, amikor zökkenők, külső munkaerő nélkül takarítot­ták be a termést. A háztáji közöst kiegészí­tő támogatásának újabb for­mája is hasonló sikert ígér. A szövetkezet néhány hónap­ja süldőket, borjúkat helyez ki hizlalásra. A baromfite­nyésztésben is új módszert alkalmaznak. A vállalkozó kistermélők egy kijelölt he­lyen OTP-hitellel baromfi­ólat építhetnek. Az alapokat a szövetkezet biztosítja, az értékesítést és takarmányel­látást is megszervezi. A té­esz 1983-ban a „háztáji tele- .pen" már mintegy kétmillió broylercsirke termeltetésére számít. A vállalkozás a szö­vetkezetnek, előzetes számí­tások szerint, mintegy hat­millió forint nyereséget hoz­na. Mindemellett folytatódik az üzemen belül is az eddi­ginél kisebb önelszámoló egységek kialakítása. A kis­csoportos érdekeltség megte­remtésétől a termelőeszközök jobb kihasználását, hatéko­nyabb munkát remélnek. Délelőtti foglalkozás a község új óvodájában. A gyermekin­tézmény társadalmi összefogással épült Az oldalt írták: Bukovinszky István, Kepenyes János, Nemesi László, Pásztor Béla. A fotókat készítette: Veress Erzsi. Olvassák minél többen Egy évvel a nyitás után a pártlapokat! A községi pártbizottság rendszeresen foglalkozik a posta hírlapterjesztő munká­jával, és igyekszik elősegí­teni, hogy különösen a Nép- szabadságnak és a Békés me­gyei Népújságnak minél több olvasója legyen. Makai Ist­ván, a pártbizottság titkára elégedetten állapítja meg: —' A községben a Népsza­badságnak 580, a Békés me­gyei Népújságnak pedig 482 előfizetője van, 30-cal, illet­ve tízzel több, mint ameny- nyi egy évvel előbb volt. Ezenkívül a Népszabadság­ból naponta 100 áruspéldány is gazdát talál. — Mit tesz a pártbizottság azért, hogy a pártlapok ol­vasótábora ne csökkenjék? — A pártbizottságot a posta folyamatosan tájékoz­tatja arról, hogy milyen az olvasottság. Ha valaki le­mondja az egyik vagy a má­sik lapot, a pártaktívákat felkérjük, tájékozódjanak: vajon miért? Az indok nem­egyszer a más helyre való költözés, munkakörváltozás, de az is lehet, hogy a kéz­besítő egyszer-egyszer ké­sik, vagy éppenséggel össze­cseréli a lapokat. Mi azonnal intézkedünk, hogy például kézbesítsék a lapot az olva- . só új lakóhelyére. A pártok­tatás, illetve a vitakör kere­tében is foglalkozunk a lap- terjesztéssel kapcsolatos kér­désekkel. Fontos, hogy a kézbesítők ismerjék a lénye­gét annak, amit a pártlapok tartalmaznak, és mint a jó kereskedők, tudjanak felvi­lágosítást adni az „áruról”. Ami szükséges még: teljesít­sék lelkiismeretesen a fel­adatukat. — Miért tartja fontosnak a pártlapok olvasását? — Tudvalevő, hogy a párt- lapok megfelelő tájékozta­tást adnak a kül- és belpoli­tikai helyzetről, de sok más időszerű kérdésről is. így például a háztáji gazdasá­gokkal kapcsolatos rendelke­zésekről, a kertgondozásról, a tudomány egyes ágainak fejlődéséről, a családi ház építésének lehetőségeiről, a divatról. II gyerekeknél megalapozni Kicsit elkoptatott a mondás, amelyet szinte minden népmű­velő emleget: a gyermekeknél kell kezdeni, ott megalapozni. A mindenkori újrakezdés oka köz­ismert : nehezen felderíthető okok miatt tizen-, huszonéves korban lassan ,,kikopnak” a fia­talok a rendezvényekről. Nos, ebben a rohamiramban fejlődő és gyarapodó községben is ,,a gyerekeknél kell megalapozni”, ahogyan a művelődési ház fia­tal igazgatója. Makra Péter fo­galmazott. Az összkép természetesen több tartalmat sejtet. Vegyünk egy példát a sok közül. A tanév ele­jén német nyelvtanfolyamot in­dítottak az általános iskolások­nak. Költsége nem terhelte,, cőt, nem is fogja terhelni a szülők zsebét . . . Ugyanis a csaknem egyéves nyelvtanulás az NDK fővárosában. Berlinben ér ve­get. Július 3-án tizenöt kisisko­lás utazik el, hogy az ottani vendéglátók otthonában, a ha­sonló korú gyerekek mellett, azok szüleinél tovább tökélete­sítsék nyelvtudásukat. Az el­Természetesen a kötelezőnek mondható iskolai szaktárgyi szakköröd mellett a művelődé­si ház is több közösséget fenn­tart a füzesgyarmati gyerekek­nek. Népszerű itt a művelődési ház, noha a „konkurrens” ifjú­sági is változatos programot kí­nál. Általában minden gyarmati gyerek megfordul a művelődési házban, azaz meghaladja az ez­ret a tizennégy éven aluli láto­gatók aránya. Először is, vannak az úgynevezett szakmai kihe­lyezett szakkörök, amelyet a termelőszövetkezettel közösen tartanák fönn. Ilyen például az asztalos és a lakatos (gépszere­lőnek is nevezik)1, amelyek vég­ső soron a pályaválasztást is se­gítik, orientálják a kisiskoláso­kat. A művelődési háznak négy ilyen köré-klubja van: az eszpe­rantó. a német nyelvi, a képző­művész. no és a nyolcadikosok klubja. Még ide sorolható az iskolában működő helytörténeti szakkör is, amely a messze föl­dön nevezetes felnőttkor után­pótlását is biztosítja. A tavaly átadott vegyesruházati áruházban a havi forgalom értéke megközeliti a 2 millió forintot Az alapozástól a megnyi­tásig jó néhány évnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a 210 négyzetméter alapterü­letű vegyesruházati áruhá­zát 1981-ben átadhassák ren­deltetésének. Az építkezés elhúzódásának fő oka az ÁFÉSZ átszervezésével járó nehézségekben keresendő. Ottjártunkor Fekete János üzletvezető többek között a forgalom nagyságáról és az ellátás színvonáláról tájé­koztatott bennünket. — Honnan szerzik be az árut? — Többnyire a főváros­ból, Békéscsabáról, Debre­cenből és néha Miskolcról is. — Mekkora készletet tar­tanak és mennyi a havi for­galom? — Tavaly, az üzlet meg­nyitásakor 6,5 miWió forin­tos készletünk volt. Mosta­nában összesen 4,1 millió forint értékű konfekcióval, cipővel; ilietve méter-, kö­tött- és rövidáruval rendel­kezünk. Egyébként a havi forgalom megközelíti a 2 millió forintot. — Mi az, amiből nem tud­ják kielégíteni az igénye­ket? — Sajnos, országos gond, hogy kevés a gumicsizma és a munkaruha. Hiányos az ellátás kötőpamutból, tré­ningruhából, tornacipőből, valamint kötött fehérnemű­ből is.. Ami a választékot illeti, ez a korábbi időszak­hoz viszonyítva jónak mond­ható. Megfelelő a kínálat konfekcióból, bébiruhák­ból, méteráruból és így to­vább. A környező települé­sek lakosai gyakran nálunk szerzi Íj be a szükséges áru­cikkeket. — Van-e probléma a nyitva tartással? — Ügy érezzük, nincs megoldva a szabad szombat, mert szinte „egymásnak ad­juk a szabadnapokat”. Az lenne kívánatos, ha az áru­ház a hét valamelyik nap­ján zárva tartana. Ehhez talán a lakosság is hamar hozzászokna, s így . forga­lomcsökkenéstől sem kelle­ne tartanunk. múlt hónap közepén kötötte meg a füzesgyarmati művelődé­si ház és egy berlini lakótelep közössége azt a keretszerződést, amelynek alapján létrejöhetett ez a kéthetes üdülés. Jövőre a német gyerekek jönnek a sárré­ti községbe. De van más is. akár dicseked- nivaló is! Itt van például az egy esztendeje alakult iskolás szín­játszó kör, amely „verte a me­zőnyt”, s most a májusi szem­lén a megyei minősítőn képvise­li a megyét, a járást. A bajusz és A kis bicebóca bemutatója Füzesgyarmaton is nagy sikert hozott Zolnai Pálné irányító­rendező tehetségét is'dicsérve. Nagyobb fürdőt érdemelne Azt mondják, a vize olyan, mint a gyulai, vagy éppen a hajdúszoboszlói fürdőé. A 10 éve épült füzesgyarmati strandnak mégis — a községben legalábbis így érzik — eddig mostoha sors jutott, pedig ideálisak a körül­mények. A percenként 700 liter vizet adó kút G2 fokos termál­vize, a több mint 10 hektáros park nagyobb fürdőt érdemelne. De sajnos, a meglevő létesít­mények karbantartására, az el­rozsdásodott csőrendszer cseré­jére sincs pénz, nemhogy bővíté­sére gondolhatnának. Így az az el­képzelés, hogy a parkba egyszer fizikoterápiás intézetet építsenek, egyelőre nem több álomnál. Marad tehát a nyári fürdőzés. A víz gyógyító hatását így is so­kan kihasználják. Csúcsidőszak­ban, egy-egy szombaton, vasár­nap négyezer % vendége van a füzesgyarmati * strandnak, és évente több mint S0 ezren lá­togatnak ide. Gyakran megtelik a sportolásra alkalmas strand­medence, az ülőpados medence és a pancsoló. És mert a füzesgyarmatiak té­len sem hagyják kárba ves/ni a víz melegét, virág- és fóliahá- zak fűtésére használják. A fó­liaházakból így nagy mennyi­ségű primőr áru és cserepes vi­rág kerül a boltokba. Szocialista brigád a gyógyszertárban Beszélgetés közben arról is szó esett, hogy az óvodának kézimunkákat csinálnak, és szívesen vesznek részt par­kosításban és egyéb munká­latokban. Ezenkívül segíte­nek egy állami gondozottat is. A gyermeket Berettyóúj­faluból hozzák át időnként nevelőszülei. A brigád min­dennapi életét, munkáját vi­dám összejövetelek és kirán­dulások teszik változatossá. Tágas, szép, tiszta helyisé­gekből áll a helyi patika, amelynek munkáját Szentir­mai Béláné vezető gyógysze­rész, irányítja. Mint mondot­ta, a létszám akkor lesz tel­jes, ha a jelenleg felújítás alatt levő szolgálati lakást egy vésztői kolléganője majd elfoglalhatja. A gyógyszer- tárban most négy asszisz­tensnő és két takarítónő dol­gozik. Valamennyien a Schulek Elemér Szocialista Brigádba tartoznak, -mely öt évvel ezelőtt alakult meg. A kollektíva vezetője, Kovács Károlyné, aki 1973 óta jár be Szeghalomról. Elmondá­sa szerint már eddig is szá­mos feladat teljesítését vál­lalta el társadalmi munká­ban a brigád. Például két éve, amikor tatarozták az épületet, e munkahelyi kö­zösség tagjai gyakran haj­nalban fogtak hozzá a taka­rításhoz, a rendcsináláshoz, azért, hogy minél előbb ki­nyithassanak. megtalálható, amely az el­látáshoz; nevezetesen a pi­rulák, kúpok, kenőcsök stb. előállításához szükséges. Ez A havi 170 ezer forintos forgalom felét az állatgyógy­szerek teszik ki. Szerencsére minden olyan alapanyag Megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett látják ei fel­adatukat a füzesgyarmati gyógyszertár dolgozói azért is előnyös, mert sok esetben bizonyos gyári ké­szítményeket nem lehet be­szerezni.

Next

/
Thumbnails
Contents