Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
1982. április 17., szombat NAGYVILÁG Újabb válsággóc Mit tehet Falklandnál a brit flotta? Iraki visszavonulás Fordulat a „végtelen” háborúban? Hol vannak már azok az idők, amikor Anglia zavartalanul rendelkezhetett félmillióid ember sorsa fölött, és fennhatósága alá tartozott az anyaországnál 135- ször nagyobb terület, több mint 33 millió négyzetkilométer! A brit lobogó, a büszke „Union Jack" már mind kevesebb félelmet kelt. Nem csoda tehát az, ami a napokban a Falkland-szigete- ken történt. Az argentin csapatok — Nagy-Britannia tiltakozása ellenére- — zavartalanul birtokba vehették a szigetcsoportot, beleértve Dél-Georgia és a déli Sand- wich-szigeteket is. Az atgen- tin kormány azóta kiterjesztette fennhatóságát e területekre. Most- sokan felteszik a kérdést, hogy katonailag mit tehet ezek után a brit kormány? Helyreállíthatja-e korábbi status quót? A válasz kétségtelenül nehéz. VILÁGVISZONYLATBAN: HARMADIK Talán abból kellene kiindulnunk. hogy jelenleg is érvényben van Nagy-Brilan- nia egyik legfőbb hadászati célkitűzése, amelyet Sir Peter Gretton brit altenger- nagy ekképpen fogalmazott meg: „Az államnak rendelkeznie kell olyan lehetőséggel. hogy haderejét vagy tengeri flottáját biztonsággal átjuttathassa a kontinensközi tengereken vagy óceánokon a tengeren túl fekvő baráti országok megsegítésére, vagy a saját tengerentúli területeinek megvédésére". Persze e stratégiai elv ellenére. főleg anyagi okokból. Anglia az elmúlt egy-mástél évtizedben kénytelen volt felülvizsgálni „Szueztől keletre" vállalt kötelezettségeit, és csökkent a szerepe az amerikai 6. és 7. flotta közötti „stratégiai rés" betöltésében is. E kettősség látszik a brit » haditengerészet jelenlegi helyzetében. Ami a méretet illeti: világviszonylatban a harmadik az Egyesült Államok és a Szovjetunió haditengerészete után. Másfelől viszont nincs még olyan flotta, ahol olyan gyorsan 1 és annyi hadihajó kerülne „tartalékba". mint a királyi haditengerészemé] — oly mértékben elöregedett. MIT TUD A „HERMES"? A hetvenes évek eleje óta a brit haditengerészet fő csapásmérő erejét az -atom- hajtóműves, rakétahordozó tengeralattjárók alkotják. Jelenleg négy van szolgálatban. Fő fegyverzetük 16—16 amerikai gyártmányú „Poláris A—3" rakéta — hatótávolságuk' kb. 4600 km. Több robbanófejes atomtöltelükel Angliában gyártották. Az angol admirálisok egy részének tiltakozása ellenére kivonták a flotta állományából a két utolsó támadó rendeltetésű repülőgép-anyaha- jót. s anyagi okokból többé nem építenek ilyet. Jelenleg a brit haditengerészet rendelkezik ugyan két repülőgép-hordozóval. az Invin- cible-lel és a Hermessel. de a rájuk telepített „helyből felszálló' repülőgépek és helikopterek elsősorban „védő" feladatokat látnak el. A felsoroltakon kívül a Royal Navynek, egyéb hajóegységek mellett, 12 atom- és 16 Diesel-meghajtású tengeralattjárója. továbbá 14 rombolója és 46 fregattja van. A személyi állomány létszáma csaknem 73 ezer. A brit haderő jelenleg 344 ezer főt tart fegyverben. Az argentin flotta mind a hajókat, mind a személyi állományt illetően lényegesen elmarad ettől. Van négy tengeralattjárója. egy repülőgép-hordozója. kilenc rombolója és körülbelül 36 ezer fő tartozik állományába. Ha a flották erejét vizsgáljuk. az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az angol katonai erőt az elmúlt időszakban mindenekelőtt a Szovjetunió elleni alkalmazásba készítették fel. Miután az angol katonapolitikának és katonai doktrínának a NA- TO-fel fogás képezi a központi elemét, nyilvánvalóan ez határozza meg az alkalmazás koncepcióját is. BLOKÁD — ÉS SEMMI MÁS? A jelenlegi brit flottafelvonulás célja feltehetően tengeri blokád teremtése a megszállt Falkland-szigetcsoport körül. A blokád várható eredményességét és következményeit illetően e pillanatban szélsőségesen megoszlanak a vélemények Európa és Észak- és Dél-Ameri- ka katonai körei között. Az angol kormány feltehetően elsősorban diplomáciai adunak kívánja használni flottáját. Siker vagy sikertelensége esetén egyaránt számolhatunk politikai következményekkel. éspedig nem csupán Buenos Airesben vagy Londonban, hanem — bonyolult áttételek révén — a latin-amerikai térségben. Vitathatatlan veszélyt jelenthet. hogy újabb tartós válsággóc alakulhat ki világunknak ebben a térségében. Tolnay László Az iraki—-iráni frontról néhány napja olyan hír érkezett. amely esetleges for- du’atra utalhat. Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság elrendelte az iráni területen a kuzisztánj térségben bevetett 4. iraki hadsereg visszavonását a Dizful—Susanguerd—Khorramshahr megerősített vonalról. Éppen ez. a térség volt a több mint másfél éve dúló háború fő hadszíntere. Úgy látszik, mintha most Irán ragadta volna a kezébe a kezdeményezést, A jelek' szerint Bagdad felkészül arra. hogy erőinek átcsoportosítása. feltöltése céljából feladjon bizonyos, korábban birtokba vett területet a Shatt al-Arab vízi úttól keletre. Iraki oldalról mindenesetre hangsúlyozzák, csupán „taktikai visszavonulásról" van szó, és változatlanul kitartanak a háborúval elérni kívánt, eredeti célkitűzés mellett. Bagdad teljes szuverenitást követel a Shatt al- Arab vízi út felett, és ragaszkodik ahhoz, hogy — az 1973-ben megkötött algíri egyezménytől eltérően — Irán mondjon le a vízi útra támasztott egyoldalú igényeiről. Politikai megfigyelők azonban rámutatnak. hogy Irákot az idén jelentős nemzetközi kérdés is foglalkoztatja: fővárosa lesz házigazdája az el nem kötelezettek soron következő csúcsértekezletének. Ennek az értekezletnek akusztikáját pedig igencsak zavarná a fegyverzörgés. Bármilyenek a hátsó indokok. tény. hogy a fegyverek eddig nem tudták eldönteni a vitát. A hadviselő felek mindössze annyit „értek el", hogy a háború alaposan megcsapolta mindkét ország gazdaságát. Az olajkitermelés mindkét oldalon zuhanásszerűen visszaesett: az olajvezetékek, a finomítók, a fontosabb kikötők jelentős része elpusztult. A pénzügyi tartalékok megcsappantak. Az irdatlan pénzt felmesztő ..anyagcsaták" mégsem folytathatók korlátlan ideig. Külföldi sajtójelentések szerint a hadviselés havonta legalább 180—200 millió dollárjába kerül mindkét félnek. Az élőerő-veszteségek sem csekélyek. Óvatos becsléssé] eddig mintegy 70—80 ezer tőre tehető a frontokon elesettek száma, a sebesülteké pedig 130—170 ezerre. Az ilyen kölcsönös kifá- rasztásnak természetesen el kellene vezetnie valamilyen kompromisszumhoz, fegyver- nyugváshoz. A közvetítő kísérletek eddig azonban nem járlak eredménnyel. Irán eltökélte. hogy végigviszi a háborút. kivívja a végső győzelmet. bár Teheránban azt mondják: az iráni csapatok nem fogják átlépni az iraki határt. Tisztán katonai szempontból vizsgálva a közelmúlt fejleményeit, nem vitatható, hogy az iráni hadsereg — minden nehézség ellenére — állóképesnek bizonyult. Túlélte Baniszadr. a volt elnök és főparancsnok menesztését, a hadsereg vezérkarának egy repülőgép-szerencsétlenség következtében való elvesztését. sőt ősz óta sikeres támadó hadműveletek kibontakoztatására is futotta erejéből. Az iszlám gárdával együttműködő 92. és 16. páncélos hadosztály például — Susanguerdnél és Abadan körzetében — az ostromgyűrűt áttörve, visszavetette az iraki csapatokat. Az iráni alakulatok ezen a frontszakaszon az utóbbi hetekben folytatták offenzívájukat, és egyes helyeken 30—30 kilométerre nyomultak előre. És hogyan állnak a hadviselő felek a külső támogatással? Miközben Szíria és Líbia Iránnak' nyújtott segítséget. az öböl menti arab államok csoportja és Jordánia Irak oldalára állt. Husz- szein király néhány önkéntesekből álló zászlóaljat küldött az iraki haderő támogatására. A kétezrednyi járdán erő bevetése inkább politikai gesztusként értékelhető. mintsem komoly tartalékként. A 4. iraki hadsereg visszavonása most azonban zavart, nyugtalanságot keltett az Irak mögött felsorakozó országokban. Ezekben mindinkább érzékelik, hogy a fronthelyzet változása ösz- szekuszálhatja az amúgy is robbanásveszélyes térség rendkívül feszült államközi viszonyait. A világ szempontjából a fő kérdés most az. hogy az iraki—iráni frontról jelentett számottevő változás hogyan érintheti a nemzetközi biztonságot? E tekintetben figyelemre méltó a moszkvai Novoje Vremja egyik nemrégi számának cikke. Ebben azt írja, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA szerepet játszott az iraki—iráni fegyveres összecsapás kirobbantásában. A CIA a harccselekmények megindulása előtt célzatos és hamis információkat „szivárogtatott ki" az iráni hadsereg állítólagos „teljes széteséséről" és „harcképtelen- ségéről", ezzel lélektanilag előkészítette Irak lépését. Másfelől állítólag azt sugallták Bagdadnak, hogy mesz- szemenően számíthat Szaúd- Arábia s a Perzsa-öböl több országának pénzügyi és egyéb segítségére, tehát nem marad egyedül. 11 takarmánytermesztés gondjai Penza megyében Románia II napenergia hasznnsftása Constancán, Craiován és Temesváron kívül már Bukarestben is felhasználják a napenergiát. A vízmelegítő napkollektorok Bukarest legújabb lakónegyedében is felkerültek a házak tetejére, és csaknem 1300 lakásban biztosítják az állandó melegvíz- ellátást. A berendezést román szakemberek tervezték, és a bukaresti Frigocom vállalat gyártja. A korábbi nap- kollektoroktól eltérően az új berendezésben acéllemez helyettesíti a drága alumíniumot. A napkollektorok szélesebb körű elterjesztésével Románia jelentős energiamegtakarít á s r a sz á m í t h a t. Szakszervezeti üdülés Csaknem 600 ezer román •dolgozó töltheti szabadságát az. idén a szakszervezeti üdülőkben. 100 ezerrel több. mint . az elmúlt évben. A szakszer- . vezetek további 100 ezer dolgozó számára az állami üdü- .' kőközpontokban biztosítanak pihenést. A nyári szünidő- : ben félmillió gyereket nyaraltatnak a tengerparti és az ország más vidékéin létesített úttörőtáborokban. (BU- D A PRESS — ORBIS) A pacselmai gazdaságokban még sohase voltak olyan kedvezőtlenek a feltételek, mint ezen a télen. A szarvas- marhák napi fejadagja egy kilogramm koncentrátuntból, 4-5 kg gyökérnövényből és ugyanennyi szalmából áll — mondja T. P. Fomin, a kerületi gazdaság főálattenyész- tője. Noha ezekben végül is 4-5 olyan alkotórész van, amellyel megfelelően lehet etetni a jószágot, ám mégsem képes felülmúlni mostanában a napi két kilogrammos tejhozamot. A kerület állatgondozói nagy igényt támasztanak a növénytermesztőkkel szemben. Amikor ősszel megvizsgálták a télire szánt takarmányt. kiderült, hogy a relatív mennyiség az előírt 25 helyett csak 6 mázsát tett ki. A kerületben tehát egyre kevesebbet állítanak elő. Ugyanis 1970-ben egy állatra 17 mázsa zöldtakarmány jutott, s akkor az évi tejhozam meghaladta a 2300 kg- ot. Tavaly viszont egy-egy tehén 1800 kg-nál többét már alig adott. Mindenki előtt világos, hogy az alacsony tejhozam oka a gyenge takarmánybázisban keresendő. Az adagokból hiányzik 'a széna és kevés a nedvdús zöldtakarmány is. Mindez a növény- termesztés nagyfokú elhanyagolásával magyarázható. Amint az. értékeléskor kiderült. a kerületben már régen felül kellett volna vizsgálni a termesztési struktúrára vonatkozó szemléletet. A gazdaságnak 20 ezer szarvasmarhája, 5500 birkája és másfél ezer lova van. A számítások szerint körülbelül 11 ezer tonna szénára lenne szükség a téli időszakban. Ehhez az .kell. . hogy nem kevesebb, mint 8 ezer hektáron vagy a szántóföld 10 százalékán termesszenek takarmánynövényeket. Jelenleg a megművelt területnek mindössze 4 százalékát használják fel ilyen célra. De a meglevő legelőkről is csak csekély mennyiség takarítható be. A környéken herét és rozsnokot termesztenek, -viszont nagy területeken már kiszántották ezeket. Nincs mit vetni a helyükre, mivel vetőmagtermesztéssel nálunk nemigen foglalkoznak. Az előírt 50 tonna helyett csak 5 tonnára való gyűlt össze, s a többit máshonnan kellett beszerezni. A kerületben elhanyagol- ,ták a kukorica termesztését is. Tavaly ebből a zöldtakarmányból hektáronként mindössze 68 mázsát takarítottak be. De egyes szovhozok csak 40 mázsát termeltek. Vidékünkön sokan a szárazságra panaszkodnak. Igaz, ha figyelembe vesszük az előző öt év terméshozamait, akkor látható, hogy a mutatókelég alacsonyak: hektáronként' 100 mázsás átlagot csak 1976-ban és 1977-ben sikerült elérni. A többi esztendőben a termés 70—90 mázsa között ingadozott. Ny. Sz. Fajusztov íőagro- nómus szerint kukoricából az alacsony hozamok oka abban van. hogy a szakemberek és a vezetők semmibe veszik ezt a kultúrát, továbbá a vetőmagnak szánt mennyiség is csak papíron létezik. Például a cskalovi szovhozban tavaly viszont a kukoricát az. utolsó szemig elvetették. A szakemberek szerint egyéb ok is létezik, és ez nem más, mint az ajánlásokhoz való hozzáállás. Annak idején a Pacselma Baromfitenyésztő Gazdaságban 45 centiméter sorközzel vetették el a kukoricát. Ehhez, viszont keskeny lánctalpas traktorok és speciális kulti- vátorok kellenek. Sok minden függ a gépszerelők szakértelmétől is. Mindezzel számolva, az- említett termelőüzem hektáronként 200 mázsa zöldtakarmányt takarított be hektáronként. A pozitív tapasztalatokat más gazdaságoknak is átadják. Sok helyen nem- készültek fel megfelelően a módszerek helyes alkalmazására. ami meg is látszott az eredményeken: a Kalinovszki j Szöv- hozban tavaly mindössze 39 mázsa zöldtakarmány termett egy-egy hektáron. Sajnos, lassú ütemben halad a melioráció. A 81 ezer, hektár szántóföldön csak 365 hektárnyi területen lehet folyamatosan öntözni. A 12 gazdasag közül mindössze háromban működik ilyen berendezés. Nos. szóljunk röviden, annak a szervezetnek a munkatervéről is, amely évekre lebontva határozza meg a tervciklus . feladatait. Tavaly felvetődött annak a gondolata. hogy az Udárnyik Szov- hoz és pacselmai baromfitenyésztő gazdaság megfelelő öntözőfelszereléseket kap. Ám. amíg az »egyikben nem készül el az öntözőrendszer, addig az utóbbi nem kaphatja meg a szivattyútelep kulcsait.- s így nem juthat vízhez. Ügy számolunk, hogy a tervidőszak végére további 300 hektárt vonhatunk be öntözés alá. S mivel .foglalkozik a munkacsapat ezekben az. években? Ezt á kérdést tettük fel A. Sz. Ivuskinnak. a megyei öntözéses és vízgazdálkodási vállalat főmérnökének. Többek között elmondta, hogy az illetékes minisztériúm — a célszerűségre hivatkozva — kétségbe vonta az. öntözéssel megbízott helyi szervezet műl^pdésének szükségességét. Főként azért, mert a közösség rosszul dolgozik, és elég lassú ütemben helyezi ki az öntözőberendezéseket. Ennék ellenére a szakemberek bíznak abban, hogy a gazdasághoz közel fekvő területeken sikeresen alkalmazhatják majd a speciális technológiát. Sok lehetőséget kínál a pacselmai föld. A vidék, domborzata és a gazdag vízlelőhely előnyös feltételeket • nyújt a takarmánytermesztésre. s ezáltal az állattenyésztésre is. Jó eredményeket azonban csak akkor lehet elérni, ha á. dolgozók komolyabban. nagyobb gyakorlati érzékkel látják el feladataikat a jövőben. (Pénze nsz ka. ja Pravda) Fordította: Bukovinszky István A „cui prodest" elve alapján megállapítható, hogy az USA elmélyítette az arab világon belüli nézeteltéréseket. fokozta a Teheránra nehezedő külső nyomást, és erősítette katonai jelenlétét a Közel, és Közép-Keleten. Tény. hogy támaszpontja és szövetségesei révén — Izraeltől Szabú-Arábiájg és Ománig, az Indiai-óceántól Pakisztánig — ’ valósággal harapófogóba zárják Iránt. A Quotidien de Paris című francia lap írja, az Iránból annak idején elmenekült tábornokok és politikusok ösz- szeesküvést szőnek az iszlám forradalom ellen. Az Egyesült Államokban. Franciaországban és Nagy-Britanniá- ban eddig már több mint 3000 'iráni emigráns vett részt katonai kiképzésben. A Reagan-kormányzat nem is titkolt célja: destabilizálni Irán külső és belső helyzetét. A „végtelen" háború jó esélyt nyújt erre. A két antiimperialista ország viszálya tehát a nemzetközi reakció malmára hajtja a vizet, és súlyosan veszélyezteti az itt élő népek érdekeit. Iraknak és Iránnak békére. nyugalomra lenne szüksége, hogy mielőbb megoldhassák égető társadalmigazdasági problémáikat. A háború erre nem alkalmas eszköz. A konfliktus feloldása nem képzelhető el másként. csak a tárgyalás útján. Ez a világbéke érdeke is. A közeljövő ad majd választ arra. hogy az iraki hadsereg visszavonulása, s az iráni előretörés a tárgyalásos rendezés előtt nyit ajtót, vagy ellenkezőleg. Serfőző László ny. alezredes
