Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

1982. április 17., szombat o Körének A Fiatal Alkotók szegedi kiállítása Elöljáróban: e sorok szer­zőjének — bár a szuperlati- vuszok egyeduralmát igye­kezett kerülni —- (most) nem célja a bölcselkedő bírálat. Méltatni szeretné azokat, akikről ír. mert úgy érzi. al­kotásaikkal, közösségükkel — esetleges hibáik, hiányossá­gaik ellenére is — nem (csu­pán) építő kritikára érde­mesek, hanem méltók a méltatásra. * * * A Békés megyei Fiatal Al­kotók Köre képzőművész­szekciójának újabb kiállító- . sa március 24-én nyílt meg Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ „B" ga­lériájában. Aki ott volt a megnyitón. egy érthetetlen népművelői fogás jóvoltából, nem láthatta a jubileumi osztrák—magyart. s azon. hogy ez végül is megérte-e. sajnos az ..illetékeseken-’ kí­vül legfeljebb, ha húsz em­ber töprenghetett. Huszonnégy alkotás — 7 művész munkája — elég szűk és veszélyes keret, akkor kü­lönösen, ha az alkotókban látszólag csak a ..Békés me­gyei" a közös. Föloldásul, a megnyitón, Schéner Mihály festőművész nagyon szépen beszélt arról. hogy a mai magyar képzőművészetben már egyik irányzatnak sincs joga az egyeduralomhoz, s ez az egymásmellettiség. amit a FÁK fiatal művészei kép­viselnek. követendő cseleke­det. Első közös kiállításuk 1 f)7B. decemberében nyílt Csorvá- son. Az eltelt idő — mégha a. nevek változtak és fogy­tak is — jelentős eredmé­nyeket Hozott: az 1980-as Munkácsy Múzeum-beli be­mutatkozás, a méltatlanul csekély visszhang ellenére, országos mércével mérve is. jelentős vállalkozás volt. A szegedi kiállítás csak ka­maratárlat. (április 19-ig te­kinthető meg), s jelentősége a minőségi mutatók mellett, elsősorban a megyei keretek­ből történő kilépésben áll. A hét művész között Var­ga Géza az egyetlen szob-, rász. S bár két plakettjét, úgy érzem, túlságosan is alá­rendelte a célnak, „Kenatur- pár" című köztéri szoborter­vének csiszolatlan felületei, erőteljes, sfeabad mozdulatai, a két alak egymásba fonódá- sa, mind a szerelem korlát­lan erőit, mind a mitológiai vadságot kifejezően jelenítik meg. „Csók című alkotása, a csók előtti, türelmetlen vára­kozással és késleltető, vágya­kozással teli pillanat megfő­»AUTÓK BÉLA MÚVÍIÖOÉSI KÖZPONT (S>e(ed. Voro»m»ny u. 3.) 1982 mirclu. 24-tfll. ipnlrt 14-l| BÉKÉS MEGYEI FIATAL ALKOTÓK KÖRE KÉPZŐMŰVÉSZETI SZEKCIÓJÁNAK KIÁLLÍTÁSA MejnyttjA SCHÉNER MIHÁLY feudművtu N>*tv n*Pona ’»-I • óráit (vasárnap klváteWvel) galmazása. A művész sike­resen kerülte el a cím rej­tette közhelyeket, nem ba­baarcú Júliák és finom vo­nási Rómeók szerelmét ön­tötte formába, az arcok in­kább a németalföldi festők, vagy Dürer parasztábrázolá­saira emlékeztetnek. A szo­bor eredetiségét még kifeje­zőbbé teszi a fejpár körvona­laihoz idomuló posztamens. Lonovics László és Gubis Mihály alkotásaikon azt a konstruktivista hagyományo­kat megújító vonalat vezetik tovább, melyet hosszú évek munkájával sikerült elfoga­dottá, megbecsültté tenniük a közönség előtt. . s mellyel -egyik alapját képezték (töb­bekkel együtt) a megye fej­lődő. iparilag is fontos al­kalmazott-grafikai életének. Lonovics két-két nyomata a mozgás, a dinamika megfo­galmazásai. „Szitanyomat. I.—II." képein különleges bravúrral teremt „teret" a sík felületeken, az „összefo­nódás I.—II.-- hullámzó, egy­másba épülő vonalai pedig szétszakít hatatlan erőtereket képeznek. Gubis fénytörésre emlékeztető „Áttört párhu­zamosok I.—II." és „Térhá­ló" című szitanyomatai sta­tikusabb. stabilab erőket je­lenítenek meg. „A vonal sta­tikája" című fotóeljárással készült képe érdekes, köve­tendő formai kísérlet (mely­nek előtérbe kerüléséről épp a Művészet legutóbbi szá­mában olvashattunk). A szó szoros értelmében vett alkalmazott-grafikát csak Szereday Ilona filmpla­kátjai képviselik a kiállítá­son. A „Néhány interjú ma­gánügyben" és a „Vágtató huszárosztag" című szovjet filmek plakátjai nem» első­sorban a főszereplőkre, vagy kiemelt jelenetekre összpon­tosítanak. A művész játékos figuráival, inkább a törté­« netre. a szereplők jeljemere, egymáshoz való viszonyára hívja fel a nézők figyelmét. Munkái, pasztell, mérték­tartó színeikkel elütnek a reklámáradat jellemzően hi­valkodó, rikító színvilágától. Ha Vollmut Frigyes há­rom grafikájáról egy szóban kellene beszámolnom, azt mondhatnám, témájuk a (z el) múlás. A fényképbeállítású „Gyász", az ellentétekkel játszó „Lakótelep", és az al­legorikus „Nagy vadász" mind olyan pillanatokat örö­kítenek meg', amelyek egy- egy élet-életforma utolsó mozzanatai, emlékei. A kü­lönös precizitással elkészí­tett munkák, szatirikus vo­násaik ellenére is súlyos, ne­hezen megfogalmazható ér­zéseket. gondolatokat állíta­nak/a középpontba. A kiállítás „közönségdíja­sa” Várkonyi János. „Békés 1980." című képét néhány tárlatlátogató külön is dicsé­ri. A festmény — mint szin­te minden Várkonyi-kép — szuggesztív, erőszakos szín­világával kötelez odafigye­lésre. A sötét tónusokban ott búvik a bizonytalanság, környező világunk állandóan fenyegető erői. s függvé­nyükként, a párás levegőn áttört narancsvörös-sárga élénk fények álmaink, cél­jaink veszélyben forgó, bár­melyik pillanatban összedő­lő épületét körvonalazzák. Arról, hogy Várkonyi Cs. Pataj tanár úrnál tanulta a színtant (sikerrel), legjobban „Régf állomás" című festmé­nye tanúskodik. Ezen a ké­pen azonban a színek kaval- kádja. úgy érzem., öncélúvá válik — kicsit szokatlan, hogy olyan mesébe illően pompázik ez a régi állomás. Az idő persze a legfüstösebb emlékeinket is képes kifé­nyesíteni. még azt.is. ahogy a két pofont megérő, falra mázolt pálcaemberkéktől az arra hivatottak eljutnak a festőállványig. Várkonyi „Festők" című képén meg­kapó színekkel adja vissza ezt a hangulatot. S. ha ezek a színek mesések, hát min­den nehézsége, kudarca elle­nére is mesés lehet azt vé­gig élni. Tóth Ernő szintén a pálca­emberkék világából indul ki. s a gyermekrajzok formai eszközeivel az emlékek, a múlt. a jövő. a képzelet vi­lágát kutatja. Az „Üzenet egy idegen bolygóról", és az „Egy bűvész doboza" című festmények mellett két érde­kes kísérlete is látható a művésznek. A „Bogár II." préselt technikával készült, fehér alapon egy rovar fe­hér „papírdomborműve" lát­ható, kicsit a. borostyánba zárt ősi bogarakra emlékez­tetve a nézőt (ez a- kép is nagy közönségsikert -aratott). „A nagy falat" titkolhatat- lan. szatirikus felhangja pe­dig inkább mulatságossá, mint hátborzongatóvá teszi a kép emberidegen világát. összességében a jól kipró­bált, hagyományokra épülő szép és jó képek mellett okos. bátor kísérletek, kife­jező szobrok láthatók a kiál­lításon. A színvonal egyen­letes (épp ezért, a meghívón ismételten emlegetett -profi­amatőr kérdést nem is "na­gyon kellene erőltetni, még a végén rossz szöget üthet a címzettek fejébe, s esetleg fölösleges mérlegelésbe kez­denek: ez amatőr... ez pro­fi . ... ez ama-.. .), a különbö­ző alkotói módszerek ellené­re - hasonló gondolkodású, nyitott, tehetséges fiatal al­kotókkal ismerkedhet meg Szeged művészbarát közön-- sége. A közös tárlat, sport nyel­ven szólva, csapatjáték, s ha már egyetlen játékos nem üti meg a. szintet, bizony az a' skét pontba kerülhet a csa- • patnak. Ezt a kockázatot azonban annak, aki pályára lép. vállalnia kell* s a foci szépsége ennek a kockázat­nak a vállalásával, az egy- mástvállalással kezdődik. A FÁK két pontot szerzett. Szente Béla Szitás Erzsébet: Öreg hajós Simái Mihály-' Kezdetben voltak a kezek (Schéner Mihály kézplasztikáira) aki álmokba lovallja magát ujjai annak bíbor fababák ujjai annak nevető babák baba-ujjaira nevet a világ aki álmokba lovallja magát annak ujjai közt báb a világ szégyellik varázsuk gyalázatát fém-testű szörnyek rikongó banyák aki kezekre bízza önmagát kezekké bontja keze anyagát kezesei lesznek mind a csodák kezeit kézenfogja a világ aki álmokba lovallja magát álmává válik annak a világ t'ilág világává álmai válnak ezüst-szénát kaszál a hold táltos falovának Szitás Erzsébet: Tihanyi utca Mátyás Ferenc: Makacs hajlam Hányán mentettük népünket Mohács óta, s mentjük szájaskodással manapság is, ó, balga költők, spártai jelleműek, kik hadsereggé növekedtünk a felkorbácsolt időben, — s nézd a térképet, véletlen csupán, hogy fejeden lángot nem vet a zöld babérkoszorú. S mégis, a rímekbe szedett istentelen imák. szent káromkodások láthatatlan ereje több volt a hasztalan elfolyt vérnél, — a szellem lázadása, e makacs hajlam . tett valamit e rokontalan kis nyelven azért, hogy mégis él a magyar, testvén szövetségben a józan népek közösségében. _ « Szúdy Géza: Soha Fiatalságunk idején Ott álltunk a Legmagasabb Hegyen Azóta az a csúcs Leomlott De m i Megfogodzkodtunk a ’ Csillagokba Melyeket soha Le nem ront at Idő Arcok közelről , Balogh György Könyvtáros. Kutató, ér­deklődő ember. Kollégái sze­rint abban a körülményben, melyben a kovácsházi nagy- közséli-járási könyvtár él, valóságos csodákat tett ed­dig. Irodájába, ahol rajta kívül még hárman dolgoz­nak, a könyvektől alig lehet bemenni. Balogh György ott ül és mosolyog íróasztala mögött, a kis szigeten, aho­vá csak azt engedi be. ami számára fontos, ami könyv­tárának nélkülözhetetlen. A Köröstájban számos helytör­téneti írása jelent meg. Most mi foglalkoztatja? — Ez a kis bodzafapuska, amit a szakkör egyik idős tagja fabrikált ahhoz a já­tékgyűjteményhez, melynek alapjait most vetjük meg. Tavaly október óta van fel­nőtt, helytörténeti szakkö­rünk, és sorozatban adjuk ki — persze, gépelve — a „Me­zőkovácsházi szakköri füze- tek“-et. Eddig öt jelent meg. és áll a kutatók, érdeklő­dők rendelkezésére. A kis­kunhalasi könyvtár 'igaz­gatóját. Pap Gábort Szege­den ismertem meg.' Beszél­gettünk a könyvtári munká­ról, és elhatároztuk, közösen adjuk ki a múlt század vé­gén Mezőkovácsházán élt Balás Gyula tanító mese- gyűjteményét. Jó lenne, ha ez a terv megvalósulna. — Tudom, hogy különösen nagy kedvvel foglalkozol a mezőkovácsházi járás nép­rajzával. hagyományaival. — Kimeríthetetlen kutatási terület ez a járás! Nyilván, ezért is kaptuk megyei bá­zisfeladatként a helytörténeti kutatást, és ezért születnek eredményeink is. Sokszor úgy érzem, itt annyi embert érdekel a községek múltja, története, hogy nem is nehéz ez a munka. Persze, ha egy kis időre abbahagynánk, más lenne a helyzet. . . — Mi az, amivel nemrég készültél el? — Mezőkovácsháza sport- történetének első része. 1944- ig. A második rész anyagát most gyűjtöm. Lesz vagy 150 oldal, fit)—70 fotográfiá­val. Képzelnéd, hogy — pél­dául — 1946-ban nagypályás női kézilabdacsapatunk is volt? ... — Ezenkívül?' — A mezőkovácsházi já­rásról írott verseket szedjük össze, és gépeljük le öt pél­dányban. a sorozat számára. Közben a költőkről is adunk némi képet, kapcsolataikról, melvek idekötötték vagy kö­tik ókét. — Nem túlzás, hogy évek óta azt tartják a könyvtáro­sok: a kovácsházi könyvtár elhelyezése, körülményei nem tarthatók sokáig. Lesz-e új könyvtáratok? — Fogalmazzak úgy. hogy reális közelségben van az új könyvtár, az. hogy megfele­lőbb, jobb adottságok köze­pette fogadhassuk olvasóin­kat. — Akkor ’n jövő biztató, és ez számodra is öröm. — Az. és valamennyi mun­katársam számára, akik nél­kül a helytörténeti kutatás­ban sem juthattunk volna idáig, ahol most vagyunk. Ezt semmiképpen sem hagy­hatom ki ebből a beszélgetés­Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents