Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 1*., szombat Pirkadattól delelöig Csizmadia Imre önéletírása A napokban jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában az orosházi ön- életíró parasztember, Csizmadia Imre „Pirkadattól delelöig'' című könyve. A nyolcvan éves szerző Nagy Gyula orosházi, ma már nyugdíjas múzeumigazgató „néprajzi iskolájáéban kapott ösztönzést az írásra, arra. hogy megörökítse élete történetét. Könyve „Végszó és gyónás" című zárófejezetében így ír: „Önéletírásomban a múltam valóságát rögzítettem papirosra. Megpróbáltam visszaidézni az egyre ködbe veszőbb távolból úgy, ahogy akkor beszéltek egymással, az egyszerű, csak elemi iskolát végzett emberek. Nem a városi ember sok szavú szótárát, használták ők, de a kevéssel is meg tudták érteni egymást, talán még jobban is, mintha „urasan” beszéltek volna ... Üzenetet írok önéletírásommal. A múlt üzenetét örökítem meg a jelen és a jövő számára... Elmúlt időkről beszélünk sokszor, pedig a múlt nem múlt el, bennem is él, és ezt a bennünk élő múltat írtam le.” A ..Pirkadattól delelöig” című könyvről nem nehéz megjósolni, hogy siker lesz. A Magvető jól tette, hogy vállalkozott egy önéletíró parasztember írásainak publikálására, mely egészen biztos, hogy nagyon sok könyvbarát számára szerez örömöt. (-n) Földrajzi plenáris ülés Békéscsabán A Magyar Földrajzi Társaság körösvidéki osztálya április 20-án. kedden délelőtt fél tíz órakor a megyei tanács nagytermében rendezi meg plenáris ülését. Ez alkalommal elsőként dr. Tóth József, az MTA körösvidéki osztályának osztály- vezetője tart beszámolót az osztály elmúlt évi tevékenységéről. Ezután dr. Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajkutató Intézete igazgatója tart előadást ..Magyarország tájtípusai és domborzattípusai közötti összefüggések" címmel. A plenáris ülés dr. Fe- rencz Csabának, a fizikai tudományok doktorának a Földbolygó a világűrből nézve című előadásával folytatódik, majd végezetül dr. Sinkó Ágnes, a . pécsi Janus Pannonius Egyetem adjunktusa a földrajzórákon megvalósított differenciált foglalkozások tapasztalatait ösz- szegzi. (bse) HUSZONÖT SZÁZALÉKKAL NŐTT A NYERESÉG Napirenden a BÜGE állattenyésztése A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés mezőgazdasági üzemei állattenyésztésében tavaly, hat százalékkal nőtt a termelés. A kedvező súlygyarapodás, takarmányfelhasználás -és takarékos technológiák bevezetése tette lehetővé, hogy az állattenyésztési ágazatok egy év alatt 25 százalékkal növeljék a nyereséget. A BAGE gazdaságai legjelentősebb sikereket a tejtermelésben értek el. Átlagosan 715, a békéscsabai Szabadság Tsz-ben 1100 literrel nőtt az elmúlt évben az egy tehénre jutó tejtermelés. Az egyesülés rekordját a gyulai Munkácsy Tsz tartja, ahol 1981-ben egy tehéntől több mint 5 ezer 800 liter tejet fejtek. A baromfihús-termelés nyolc százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A sertés- és a juhágazatok nem növelték termelésüket. Mindezt az agráripari egyesülés állattenyésztési szakbizottságának tegnapi, április 16-i ülésén állapították meg. A szakemberek megbeszélésén szó volt a sertéstenyésztés fejlesztéséről. A VI. ötéves tervben a BAGE üzemei várhatóan 30—40 százalékkal több hízót értékesítenek, mint az V. ötéves tervben. A termelés növelését üzemi rekonstrukciókkal, a technológiák korszerűsítésével, a takarmányozás javításával és hatékonyabb állategészségügyi módszerekkel kívánják elérni. — nyes II llfnhfl Finoman, óvatosan fogjuk meg. Főként H pl UHU. ruhánktól tartsuk távol, mert gyakran nedves. Ez utóbbi ellen leghatásosabb egy ruhadarab, törlőruha. Ha van kéznél. Ha nincs, és kezünk tisztaságát óvni akarjuk, ragadjuk meg a csücskénél. Óvatosan lessünk körbe, hogy vagyonőr, vagy dolgozó van-e a közelünKben. Ha nincs, szorongassuk meg. Közben figyeljünk, spriccel-e valahol? Főként a sarkokat és a forrasztást tanulmányozzuk behatóan. Amennyiben kezünknek ellenállt, újra lessünk körbe, van-e közönségünk. Ha nincs, tegyük le a földre, és tapossunk rá. Egy tekerés, és máris kifizethetjük, betehetjük a táskánkba. Hazáig talán kibírja szivárgás nélkül — a tejeszacskó. — m. szabó — Interjúkötet Párizsban flczél Györggyel A párizsi Editions Sociales kiadó goondozásában közel 300 oldalas interjúkötet jelent meg, amely Francis Cohen francia kommunista publicistának, szociológusnak Aczéí Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott beszélgetéseit tartalmazza. A nyolc beszélgetés a szocializmus magyarországi építésével, az MSZMP politikájával kapcsolatos témák széles körét öleli fel; foglalkozik a történelmi előzményekkel, az új társadalom megteremtésének társadalmi, gazdasági és politikai problémáival, a proletárdiktatúra és a szocialista demokrácia kérdéseivel; tárgyalja a személyiség kibontakozásának lehetőségeit a szocializmusban; szól a világpolitikai helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom,' a szocialista közösség és Magyarország viszonyának alakulásáról. aktuális vonatkozásairól. A kötet Aczél György utószavával zárul. II névadóhoz méltó versmondóverseny A verseny kiírója és a házigazda a békéscsabai József Attila Általános Iskola, az immár harmadik, József Attila városi és városkörnyéki versmondóversenyt ismét kitűnően rendezte meg. A három korcsoportban versenyző általános iskolások pedig a korábbi éveknél is színvonalasabb verstudásról, versmondásról tettek tanúbizonyságot. A kilencven versmondót, s a vendégeket Csepelényi- né Fekete Mária, a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályának ve- zefőhelyettese köszöntötte, majd három helyszínen, a három tagú zsűrik előtt megkezdődött a verseny. A versmondóknak egy József Attila és egy szabadon választott költeményt kellett előadniuk. Az első és második osztályosok csoportjában Bácskai András (Köröstarcsa), végzett az első, Hanó Krisztina (Mezőberény, 2. sz. -iskola), a második, és Su- tyinszki Enikő (Békéscsaba, 1. sz. ált. isk.). a harmadik helyen. A harmadik, negyedik és ötödik osztályosok csoportjában a békéscsabai 2. számú iskolából Ruff Mariann végzett az első helyen, második az újkígyósi Varga Attila, harmadik pedig a mezőberényi 2. számú iskolából Harmathy Zsolt lett. A legnagyobbak csoportjában Szilasi Zoltán (Békéscsaba, 11. számú iskola), vívta ki az első helyet, második a l()-es iskola tanulója, Iványi Attila lett, harmadik pedig a köröstarcsai Bácskai Ildikó. B. S. E. Tv-sorozat a 25 éves Magyar Televízióról Huszonöt évvel ezelőtt. 1957. május 1-én kezdte meg rendszeres adását a Magyar Televízió. Ez alkalomból ötször 75 perces műsor készül a Szabadság téri IV-es stúdióban Horváth Ádám irányításával. A május 14-től péntek esténként képernyőre kerülő adások a televízió változó arculatát műsorok, műsorkészítők és televíziós személyiségek bemutatásával idézik fel. A magyar televíziózás negyedszázados történetére emlékező egy-egy adás öt esztendőt foglal össze; helyet kapnak benne régi sikeres programok csakúgy, mint az időszak kiemelkedő bél- és külpolitikai eseményeit megörökítő dokumentumfilmek. Az adások műsorvezető riportere Baló György. Volán-gépkocsivezetök vetélkedője A Volán-vállalatok 75 gépkocsivezetőjének részvételével kezdődött meg tegnap. Székesfehérváron, a_ Technika Házában, a „Vezess biztonságosabban" szakmai vetélkedő országos döntője. A Volán Tröszt, valamint a Fejér megyei Közlekedés- biztonsági Tanács által rendezett kétnapos versenyen elméleti és gyakorlati tudásukat bizonyítják azok a személygépkocsi-, teherautó- és autóbuszvezetők, akik az elmúlt hónapokban lezajlott vállalati, területi vetélkedőn részt vett huszonötezer versenyző közül a legjobbnak bizonyultak. A versenyzők közlekedésismereti tesztet oldanak meg, majd ezt követően a könnyűfémmű parkolójában kialakított versenypályán többek között egy 25 centiméter széles pallón gördülnek át, állítható lengőkapun haladnak keresztül. A vetélkedő eredményét ma hirdetik ki. Tapasztalatcsere a szakemberképzésről A Békés megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei Szervezete munkagazdasági szakcsoportja tapasztalat- cserét rendez 20_án, kedden délután fél 3-kor Békéscsabán, a KISZÖV székházában. A tapasztalatcserén az ötnapos munkahét megyei tapasztalatait, és a felsőfokú szakemberképzés, munkaerő-szükséglet, elheNégyes bárányikrek Négyes bárányikrek születtek Törteién, a' Dózsa Termelőszövetkezet juhtörzstenyészetében. Az újszülött ikerkosok egészségesek, együttes, súlyuk nyolc kilogramm. A tapasztalat szerint kilencven napos korukra — a választásig — utolérik társaikat, a gyakori kettős ikreket, s az egykéket" is. A törteli juhtörzstenyészetben — ahol 1200 anyajuhot tartanak lyezkedés, foglalkoztatás eredményeit. gondjait tárgyalják meg a szakemberek. A rendezvény, amely egyben a pályaválasztási megbízottak félévi továbbképzése is. az aktuális témák feldolgozásával, a résztvevők véleménycseréjével segíteni kívánja a munkaerő-gazdálkodási, foglalkoztatáspolitikai feladatok ösz- szehangoltabb megvalósítását. G. K. — a szokásosnál gyakoribb az ikerellés. A magyarázat: az állattok közül a szaporaságot föltehetően öröklő és tovább örökítő ikreket válogatják ki tenyésztésre. a szakmai szóhasználat szerint: ikerre szelektálnak. Az eredmény: 1981-ben már tizenhat hármas és egy négyes iker is született. Az idén folytatódott a sor. eddig hat hármas iker látott napvilágot a most született négyes ikrek előtt. A négy kis kos anyja most hatéves, s korábban már voltak hármas ikrei. II vonalon maradni? ele vagyunk szabályokkal. Életünket különböző rendű-rangú rendeletek, határozatok, utasítások terelgetik, ember legyen a talpán, aki követni tudja a változásukat. Gazdálkodásunk bonyolult érdekviszonyait szinte menetrendszerűen, esztendőnként módosuló szabályozók közvetett kényszere foglalja egységbe. És mégis ... Nem minden él nélkül jutott ez eszembe az egyik építőipari nagyvállalat vezetőjét hallgatva. A négyezer embernek munkát adó cég évek óta a bérszínvonal-gazdálkodás béklyójától szenvedett. így aztán mikor az ösztönzésre, a valóban kiemelkedő teljesítmény elismerésére került sor, képtelenek voltak túllépni a látszateredményeken. A szigorú bérszínvonal megkötötte a kezüket. Történt, hogy a felügyeleti szerv pályázatát elnyerve, januártól áttérhettek a bértömeg-gazdálkodásra. Joggal hihették, hogy vége a szűk esztendőnek, hiszen a jövőben, ha ugyanazt a munkát — jobb szervezés, avagy nagyobb intenzitás révén — tíz ember helyett nyolcán végzik el, nyolcfelé oszthatják tíz ember bérét. A meglehetősen bonyolult, számukra újszerű elszámolási rendből elegendő volt ennyit megértetni az emberekkel, hogy. belássák: ezentúl a szorgalmasabb munkást valóban több illeti meg, mint azt, aki tessék-lássek dolgozik. Igen ám, de szinte örülni sem maradt idejük, máris értesültek a szabályozók legújabb változásáról, arról, hogy a bértömeg mértékét korlátozták. Ily módon két lehetősége maradt a vállalatoknak, hogy a korábbinál magasabb bért oszthassanak szét. Vagy jóval nagyobb nyereséget érnek el az előző évinél, vagy csökkentik a létszámot. A vállalat azonban — utólag, úgy is mondhatni: sajnos — tavaly rekordnyereséggel zárta az esztendőt, létszáma pedig eközben olyannyira csökkent, hogy néhány szakmában most új embereket kell toborozniuk. Azaz: „túl jók" voltak ahhoz, hogy az idén többet fizethessenek dolgozóiknak ! Valamit mégis tenni kellett, hiszen azok, akik többet dolgoztak, több pénzt vártak. S ekkor támadt az igazgatónak egy mentőötlete. Ha túladnának a iozzant munkásszállón, szerény számítások szerint is nyolc—tíz millió forintot kaphatnának érte, így megugrana a nyereségük, és valamivel nagyobb bértömeg fölött rendelkeznének. Azt, hogy ennek a pénzügyi akciónak vajmi kevés köze van a valóságos teljesítményükhöz, emberünk egy vállrándítással elintézte. Ha tavalyi kiváló gazdálkodásuk nem juttat többet a borítékba, akkor most miért szégyenlősködnének?! Még azt sem mondhatjuk, hogy szabálytalanul járnak el. Elhallgattam, hiszen a négyezer ember boldogulásáért felelős vezetőnek az adott helyzetben aligha papolhattam volna a népgazdasági érdek zöld útjáról vagy más efféléről. Amint arra a művezetőre sem dobhatok követ, aki rendre megszegi a „játékszabályokat". Mert a kollektíva érdekében teszi ezt, és — furcsa módon — főnökei hallgatólagos beleegyezésével. Tőle tudtam meg, hogy mit értenek az iparágban a homok „szakkifejezés”-en. A kubikosok, földgépkezelők soron kívül kiásnak egy gödröt. Prémium viszont a szabályok értelmében csak annak mértékében fizethető, hogy hányszor „karolják el”, azaz szállítják egyik helyről a másikra a kupacot. A művezető viszont megígért egy kis pénzt a munkáért. így aztán. amikor elérkezik az igazolás ideje, három „elkaro- láfe” helyett négyet, ötöt ír a munkautalványra. Azaz: jogcímet teremt a prémium kifizetéséhez, fia nem,teszi, megnézheti, hogy következő alkalommal ki kapható sürgős munkára! Ö a már szihte nem is tekinthető rátermett vezetőnek, aki nem ismeri a kiskapukat, nem tudja, hogy miként lehet a sokszor merev szabályok kalodájából kibújni. Példák is igazolják, hogy olykor bázisszemlélet, más esetekben a jövedelemkülönbségektől való idegenkedés kényszeríti a munkahelyi vezetőket a kétes értékű ügyeskedésre. A munka díjazásában az iparági átlag, a vállalati átlag, a brigádok közötti és brigádon belüli átlag, mint viszonyítási alap még ma is gátat emel szó és tett közé. Gond csak azzal van, ami a vonal alatt, vagy a vonal fölött van. Vonalon maradni, abból lehet a legkisebb baj. Sokan még ma is ezt vallják. A gyakorlat, a látszat egyelőre őket igazolja. Gazsó L. Ferenc Belső önállóság — nagyvállalati keretben A tröszti szervezetben dolgozó állatforgalmi és húsipari vállalatok rugalmas üzlet- politikával alkalmazkodnak a változó külpiaci viszonyokhoz, miközben zavartalan és kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosítanak. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Stiller Ottó, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt gazdasági igazgatója. — Két-három éves előkészítő munka után teremtettük meg vállalataink úgynevezett belső önállóságát, ami lényegében azon alapul: az élvezze a nyereség hasznát, aki azt létrehozta. A belső piaci munkában a vállalatok közvetlen kapcsolatba kerültek a megrendelőkkel, és maguk szervezik meg a mező- gazdasági termeltetést. A termeltetés egyik jellemzője, hogy az anyagi térítéseknél is mindinkább lemérhető a mezőgazdasági termelők árujának magasabb értéke. Esetenként a meny- nyiségi termelés növelését is többletjuttatásokkal befolyásolják a vállalatok. Azok a gazdaságok, amelyek elkötelezték magukat a jobb minőségű, húsipari feldolgozásra alkalmasabb sertések előállítására, a felkészülés időszakában kilónként 40 fillér felárat kaptak, az idén pedig — most már a tényleges eredmények alapján — akár 70—80 filléres kilónkénti többletbevételhez is juthatnak, amennyiben megfelelnek a követelményeknek. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok már tavaly önállóan képeztek részesedési alapot — szemben a korábbi gyakorlattal. amikor is a központi elhatározás érvényesült A szervezeten belüli önállóság az ipari kínálat alakulásánál is lemérhető. A gyárak az idén 12—15 új terméket hoznak ki. Több üzemünkben folyik építkezés, rekonstrukció, aminek következtében az ipar még közelebb kerülhet a fogyasztókhoz és a külpiachoz egyaránt. A nagyobb vállalati önállóságtól várjuk azt is. hogy a termelési tartalékok a korábbinál jobban hasznosulnak — mondotta a tröszt gazdasági igazgatója. 4$
