Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

1982. április 17., szombat 1 rm r 1 ----------------------------------------------------------1 M I Tiszta város Békéscsaba? Összetöri pad árválkodik a Tanácsköztársaság utján A kertészeti és köztiszta­sági vállalat, adott otthont" annak az ülésnek, amelyet a napokban rendezett Békés­csabán a HNF városi elnök­sége, Ezen Rágyánszki Já­nos főmérnök a megyeszék­hely köztisztaságának hely­zetéről tartott tájékoztatót. Ezt követően igen élénk és hosszú vita bontakozott ki, ami főként az előadás kriti­kus. önkritikus hangvételé­nek és a tenniakarás őszinte szándékának tudható be. S ha a testület tisztségviselői, aktivistái nem keresték vol­na rögtön a felvetett inagy- számú probléma megoldásá­nak kulcsát, akkor bizony „panasznapként"' hatott vol­na az egész tanácskozás. Lássuk előbb a személyi és tárgyi feltételekre, vala­mint a munka minőségére vonatkozó tényeket, tapasz­talatokat. majd pedig azo­kat a gondolatokat, ame­lyek a tanácstagi beszámoló­kon. különböző fórumokon elég gyakran elhangzanak. A városi tanács évente változó mennyiségű pénzt irányoz elő az utak. járdák, parkok tisztításával, a hó eltakarí­tásával és a hulladékok ösz- szegyűjtésével kapcsolatos teendők ellátására. Várható, hogy ez az összeg eléri a 11 millió forintot ebben az év­ben. Egyébként a kertészeti és köztisztasági .vállalat je­lenleg 35 úttisztítót és to­vábbi 31 dolgozót foglalkoz­tat fizikai munkakörben. Vi­szonylag elegendő számú gép áll rendelkezésre, de baj van akkor, ha valamelyik el­romlik. Például egy IFA seprőgép öt hónapig volt oda Marcaliban, ahonnan a szer­viz végül hibásan küldte vissza; és több mint 200 ezer forintot kért a speciális „ja­vításért" a csabai vállalat­tól. Nem kis gondot jelent a javítóműhely. amely alig felel meg a mai követelmé­nyeknek. Ezért még az idén hozzáfognak a műhelycsar­nokkal. raktárral. szociális helyiségekkel ellátott köz­ponti ‘telep építéséhez. Ez a létesítmény előreláthatóan 1984-re lesz kész. Jelenleg a város lakossá­gának 53—54 százalékát érin­ti a rendszeres szemétszállí­tás. Ez az arány azért nem növelhető, mert különösen csapadékos ' időben gépjár­művel lehetetlen közlekedni a földutakon. Olykor előfor­dul. hogy a szeméttelepeken is gyakran elakadnak. Szó van viszont arról, hogy to­vábbi ezer lakást — főként a VI. kerületben — kapcsol­nak be a szemétszállításba, s ily módon a lakosoknak nem kell megvásárolniuk a kon­ténereket. Az sem lényegtelen, hogy a környezetvédelmi teendő­ket ellátó csoport tavaly 50 alkalommal rótt ki pénzbír­ságot, és 1500 esetben fi­gyelmeztette a szemetelőket. Mint hallottuk, nem is olyan könnyű a rend és a tisztaság ellen vétkezők tettenérése. A büntetés sem vezet mindig ^eredményre. A feljelentők esetében nehézségekbe ütkö­zik a szemtanúk felkérése, illetve az adminisztráláshoz szükséges adatok beszerzése. Köztudomású, hogy egy köb­méterig bárki kiviheti a ház-’ tartási hulladékot a kijelölt szeméttelepre, míg az ennél nagyobb mennyiség elszállí­tásáról a köztisztasági válla­lat gondoskodik, ha erre fel­kérik az érdekeltek. Alapvető tudati és maga­tartásbeli fogyatékosságok jellemzik azokat az állam­polgárokat. akik a városból kivezető utak mentén autó­jukból kidobálják a szemét­tel teli zsákokat és dobozo­kat. Bizonyára nem gondol­nak arra. hogy e nagyfokú felelőtlen cselekedetükkel el­csúfítják, s alaposan szeny- nyezik az élővilágot, a ter­mészeti környezetet. Befejezésül a főmérnök felhívta a figyelmet arra. hogy minél többen vegye­nek részt a tavaszi nagyta­karításban. valamint a par­kok. térek, utak és egyéb közterületek tisztaságának, rendjének megóvásában. A kérés lényegét a következő mondással támasztotta alá: nem az a város tiszta, ame­lyet sokat söpörnek, hanem az, amelyet a lakosok tisz­tán tartanak. Ezután nem egy olyan hozzászólás. jogos panasz hangzott el, amely ingerült­ségről. felháborodásról tett tanúbizonyságot. Jó néhány tanácstagi körzet kérte pél­dául a konténerek és kukák elhelyezését, továbbá az il­legális szemétlerakó helyek megszüntetését. Az igények összegyűjtését, a rendbe ho­zásra váró területek feltér­képezését elősegíthetik azok a kérdőívek is. amelyeket a népfront oszt szét a mozga­lom aktívái között. Többen az állampolgári közömbösség visszaszorítására, a hatéko­nyabb propaganda fontossá­gára helyezték a hangsúlyt Mások az ifjúsági társadalmi őrjáratok megszervezésének szükségességét emelték ki felszólalásukban. Volt. aki" egyes házfelügyelők ha­nyagságát nehezményezte, és kérte, hogy még nagyobb ér­vényt kell szerezni a tanácsi rendeleteknek a jövőben. Summa summarum: erről a témáról még sokat lehetne írni és beszélni. Az sem lé-* nyegtelen, hogy sok ember­ben megvan a szépre, a jó­ra; a tiszta és higiénikus környezet kialakítására való törekvés igénye. Sőt, olykor még erőn felül is képesek cselekedni e cél érdekében. Az biztos, hogy a szülők és pedagógusok nagy része is erre ösztönzi a gyermekeket. Ám ha a fiatalok úton-útfé- len rossz példát látnak, könnyen csorbát szenvedhet az iskolai, illetve otthoni ne­velés eredménye. Nem vé­letlen. hogy már-már társa­dalmi igényként merül fel a hanyag, szemetelő emberek következetesebb felelősségre vonása; s ha kell, az eddi­gieknél is szigorúbb meg­büntetése. Kép, szöveg: Bukovinszky István n virágos Csorvásért (Tudósítónktól) Csorváson is környezetvé­delmi hónapnak nyilvánítot­ták áprilist. A nagyközségi tanács és a Hazafias Nép­front felhívással fordult a község lakosságához környe­zetünk rendben tartására. Az úttörőcsapat tagjainak segít­ségével a hónap folyamán elszállítják a házaktól a hasznos hulladékot. Ennek bevételét a tervezett tanuszo­da építésére fordítják. A nagyközségi tanács gondos­kodott utcai szemétgyűjtők elhelyezéséről is. Emellett megrendelésre a tanács költ­ségvetési üzeme az udvarok­ból is kihordja a szemetet. A fiatalok társadalmi mun­kában kitakarítják a község parkjait. A széles körű meg­mozdulások, intézkedések eredményét a lakosok óvják meg egész évben, hiszen kel­lemesebb kulturált környe­zetben élni. Vigyázzunk köz­tereink. utcáink tisztaságára. Ennek ellenpéldáit szemlélte­tő tanulságos fotókiállítást láthatnak lakosaink most a tanádsháza folyosóján. Kajári Gabriella Debreceni nagyvásár Csaknem hatszáz éve rendez­nek Debrecenben vásárokat. 'Zsigmond király 1405-ben a már meglevő vásári állapotokat hite­lesítette első ismert ..vásársza ha­daiméval". Népszerűsége gyor­san nőtt. II. Ulászló 1508-ban már hét országos vásár tartásá­ra adott engedélyt. A vásár haj­danán 12—15 napig tartott, meg­határozott napokon más-más termékek kerültek a vevők elé. A vásárba elmenni, azon részt venni rangot, társadalmi kötele­zettséget jelentett. Az idők fo- lvamán a vásár sokat változott, rangja is megkopott, mígnem há­rom évvel ezelőtt felújították. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy van jövője a rendezvény­nek. szövetkezetek, vállalatok, magánkereskedők, népművészek kínálják sokféle portékáikat. Az eddigi népszerűség láttán úgv döntöttek, hogy az idén május 8—9-én ismét megrendezik a' debreceni nagvvásárt. Családi házak Gyulán Gyulán a lakások több mint 90 százaléka magántu­lajdonban van. Az utóbbi 10 évben különösen nagy szere­pet kapott a magánerős épít­kezés. Ezt a számok is bizo­nyítják, hiszen a IV. ötéves tervben az összes lakásépítés 84,9, az ötödikben 81,8 száza­léka valósult meg ily módon. A mostani tervciklusban pe­dig 79,2 százalékos az arány. Kétségtelen, az érdeklődés középpontjában az úgyneve­zett nem szervezett magán­erős építkezési forma áll. Miért népszerű ez? Minde­nekelőtt azért, mert itt tud­ják a legkülönfélébb igénye­ket, elképzeléseket megvaló­sítani. Ki lehet választani a megfelelő környezetet, a komfortfokozatot, megte­remthetők és követhetők az életforma hagyományai, vál­tozásai, több generáció is együtt élhet a fokozatosan bővíthető családi házakban. Persze, vannak gondok is. Ilyen a telekellátás. Ugyanis ez a legterületigényesebb építési forma. Az elmúlt tervidőszakban "egyáltalán nem osztottak állami telke­ket a városban. Az ok érthe­tő: kellettek cserére és kár­talanításra. Az ebből adódó nehézségeket főleg a magán- telkek értékesítésével oldot­ták meg. Ugyanakkor sok a kiaknázatlan lehetőség. „Az előírások szerint a földszintes házakkal beépített városré­szekben egy hektáron 50 em­ber él. Ezzel szemben Gyula­váriban 18—20-an laknak ugyanennyi területen. Ez azt jelenti, hogy telekmegosztás­sal még 600 családi házat építhetnek. A másik lehető­ség: a rossz állapotban levő házak lebontásával legalább 1800 új lakást hozhatnak te­tő alá. Ezenkívül nagy gon­dot fordítanak a csoportos családi házak építésére. Ilyen lakásokat elsősorban Újvári­ban, a Dobos és a Szőlőskart utcában hoznak létre. A családi -házak építésénél nagyon lényeges, hogy mi­lyen tervek állnak rendelke­zésre. A város adottságait fi­n szocializmus „modellje 99 Katonák teherautóval szállítják cl gyűlt hulladékot házak környékén összc­A cím egyik szavában sze­replő idézőjelből a tapasz­taltabb olvasó már tudja, hogy alább nem a szocializ­mus modelljéről, még csak nem is úgynevezett modell­jéről lesz szó. Ilyen ugyanis nincs. Van azonban politikai ellenségeinknek és az időn­ként akarva-akaratlanul őket támogató barátainknak propagandájában. Szerintük a szocializmusnak létezik valamiféle egységes modell­je — éspedig ne hímezzünk- hámozzunk: a szovjet „mo­dell" —, amelyet ez idő sze­rint a létező szocializmus országaiban egyenruhaként húznak magukra (alkalma­sint éppolyan muszájból, mint a frissiben bevonult újonc a katonagúnyát). Márpedig — folytatódik ez a gondolatmenet — ez a rájuk erőltetett „modell" nem felelhet meg a más­más történelmű, társadalmi és kulturális előéletű, gaz­dasági adottságú országok­nak, sőt a Szovjetuniónak sem felel meg igazán. Kö­vetkezésképpen a szocialista országok nehézségei ebből adód nak. Ezzel a gondolatmenettel sokkal könnyebb leszámolni, mintsem gondolnánk. Nem szükséges vele szemben tu­dományos elemzés — per­sze. ha a vita tudományos síkra terelődnék, erre is szükség lenne —. elég fel­frissíteni emlékezetünket, és szertenézni a világban. Rátérve a dolgok érdemi részére, vegyük előbb az idősíkot. Ha, tegyük fel. a szovjet „modell ' kötelező, akkor óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: ugyan me­lyik? Vagy talán a hatvan­öt év alatt semmi, semmit sem változott? A hatalom megragadása. kiépítése, a hadikommunizmus, a NEP- korszak. a szocialista építés menete, a második világhá­ború, és az azóta eltelt idő csakugyan ugyanaz a „mo­dell "? Ami a hatalom megraga­dásának kérdését illeti, emlékeztetni lehet arra: 1917. nyaráig Lenin még bízott benne, hogy az a törvény- hozás útján végbemehet. Ezt a lehetőséget a bur­zsoázia konok ellenállása foszlatta szét: Lenin tehát nem általában. mindenhol és mindörökké érvényes jel­leggel beszélt „parlamenti kreténizmusról", hanem ép­pen ő követelte meg a konkrét helyzet konkrét elemzését. Arra is helyén­való emlékeztetni, hogy a Téli Palota ostroma, amely a hatalom átvételének jelké­pévé lett. úgyszólván vérte- len. a hatalmas ország mé­reteihez képest jelentékte­len erőszakkal végrehajtott roham volt. Ami aztán ten­gernyi vért követelt, az a reakció és a külföldi inter­venciósok háborúja volt. De ez már nem a hatalom megragadásának. hanem megvédésének történetéhez tartozik. Ismeretes az is. hogy 1919- ben. a Magyar Tanácsköztár­saság győzelméről szólva. Lenin újból kiemelte a pro­letárforradalom vértelen győzelmének jelentőségét, egyszersmind eleve hangsú­lyozta. hogy minden nép .— miközben eljut, mert okvet­lenül eljut a szocialista for­radalomhoz — sajátos jel­leggel. új meg új tapaszta­latokkal gazdagítja a közös forradalmi eszmetárat. Ezt a megállapítást ké­sőbb fényesen igazolta' a történelem: a háború után demokratikus dolgozó nép ragadásának, fejlesztésének színét festették föl nelem palettájára. második világ­kialakult népi országok a hatalma meg- a szocializmus megannyi a törté- Ez az óriási fordulat tóttá az SZKP resszusának megállapítását, alátámasz- XX. kong- időszerűsített hogy tudni­illik. adott történelmi körül­ményektől függően, a pol­gárháború nem elengedhe­tetlen tényezője a hatalom kivívásának. hanem az osztályerök helyzete dönti el. hogy lehetséges-e a par­lamentet a burzsoázia szer­véből a néphatalom esz­közévé tenni. Forradalom és polgárháború tehát nem azonos, nem egymást felté­telező és kiegészítő fogal­mak. /Nos. ennyire tartotta és tartja a szovjet testvérpárt saját múltját kötelező ..mo­dellnek". És ahogyan másként győ­zött a proletárforradalom, mondjuk Bulgáriában és Kubában, másként Kínában, és Magyarországon, az azóta eltelt évtizedek is sok ér­dekes és értékes tanulsággal szolgálnak. Ennek vizsgálata már át­vezet a térbeli tényezők felvázolásához.. De előbb egy kis kitérő. Való igaz. hogy a dogmatikus felfogás, a szovjet fejlődés gépies másolására törekvés jellem­ző volt egy időben. Ám ez —. hogy például Magyaror­szág a vas és acél országa legyen — nem valósulhatott meg. azon egyszerű okból, hogy sem vasércünk. sem kokszolható szenünk (leg­alábbis elegendő) nincsen. Tény az is. hogy meg kel­gyelembe véve, mintegy 30 típusterv közül válogathat­nak az építtetők. Viszont: csupán 16 személynek van engedélye egyedi épületek tervezésére. Ez meglehetősen kevés, hiszen közülük többen nem vállalnak munkát. Az elmúlt években rendszeresen tartottak továbbképzést a magántervezőknek, amely ja­vította a színvonalat. Sajnos, baj van a jogszabály-ismere­tükkel és a felelősségtuda­tukkal. A terv elkészülte után nem törődnek az épít­kezéssel, holott ez kötelessé­gük lenne. A tulajdonosok vállát még 'az is nyomja, hogy ezek a lakások, szinte kivétel nélkül OTP-kölcsön- nel valósulnak meg. Gyulán 1976. és 1981. között átlago­san 100—110 ilyen otthonba költöztek -a lakók. Pedig az építőanyag-ellátás sem volt mindig zökkenőmentes. Nap­jainkban a beruházások csökkenése, a kínálat javulá­sa, a kereskedelmi módszerek korszerűsítése révén kiegyen­súlyozott az építőanyagok forgalmazása. Jelenleg a vasbeton termékek, a födém­gerendák, a mázas cserép, az égetett falazóanyagok beszer­zése jelent nehézséget. A he­lyi TÜZÉP-telepen képtele­nek a választék megfelelő bemutatására. Nincs lehető­ség arra, hogy ugyanitt meg­vásárolhassák az építtetők a villany, a víz, a gáz szere­léséhez szükséges anyagokat, építőipari vegyi árukat, fes­tékeket. Emiatt rengeteg idő, energia és pénz megy ve­szendőbe. A VI. ötéves tervben még nagyobb hangsúlyt kap a magánerős építkezés, öt esz­tendő alatt 518 ilyen házat húznak fel. Most 240 lakást építenek, amelyekbe az ic:én és jövőre költöznek be a tulajdonosok. Ugyanakkor a városi tanács 192 korszerű csoportos családi ház felépí­tésére kötött szerződést az OTP-vel, de tető alá hoznak/ 30 szövetkezeti lakást is. (s. s.) lett fizetnünk a tandíjat, amire teljesen kiviláglott, mit jelent a marxizmus— leninizmus, általános érvé­nyű tanításainak alkalma­zása a sajátos viszonypkra. Márpedig a sajátos adottsá­gok nem óhaj szüleményei, hanem nagyon is földrajzi, történelmi. néprajzi. stb. meghatározottságúak. s ezeken erőszakot tenni nem lehet. De hát ki akar ma erőszakot tenni rajtuk? Ami már most a különbö­zőségeket illeti, elég néhány tényre utalni saját helyze­tünkből és másokról szóló ismereteinkből. Tudjuk pél" dául, hogy a gazdaságirányí­tás tökéletesítésének idősza­kát éljük Vlagyivosztoktól az Elbáig. Igen sokszínűek a kísérletezések és a már kiforrott struktúrák. Igaz. annyiban valóban egyforma a „modell", hogy a döntő termelőeszközök társadalmi tulajd onban vannak — Len­gyelországban még ez sincs pontosan így. a föld zöme magángazdaságoké —. de hogy a két alapvetp tulaj­donviszony. az állami-össz­népi és a szövetkezeti, továb­bá a kisárutermelés hány százalékot tesz ki. ebben igen nagy eltérések vannak. Úgyszintén abban, hogy — noha mindenütt tervgazdál­kodást folytatnak. —. mit,- milyenfajta előírásokat tar­talmaznak a tervek, esetleg a kötelező érvényű tervuta­sítások. és hogyan kombi­nálják őket közgazdasági szabályozókkal, tel előkkel és ösztönzőkkel, adó-, hitel- és árpolitikával, stb. Ahány or­szág. annyiféle kezdemé­nyezés. És készség arra, hogy ha az élet mást nem tesz szükségessé, akkor mó­dosítsanak. Tehát még egy- egy ország önmagának sem „/modellje": ma így. holnap úgy. alkalmazkodva. töp­rengve. egymástól tanulva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents