Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 15., csütörtök i Tegnap délután mutatta be a Jókai Színház gyermekszínháza Katkics Ilona érdemes művész rendezésében G. Rodari: Hagymácska című mesejátékát. Képünk az előadás egyik jelenetét mutatja be, középen Hagymácska — Geszty Glória és Alma mester — Csiszár Nándor Fotó: Veress Erzsi Tanácsi ügyiratkezelés A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke módosította a tanácsi szervek ügy- iratkezelésének szabályairól 1973'ban kiadott előírást. Az új, egységes szöveg a Tanácsok Közlönyének a napokban megjelent, 5. számában olvasható. Az utasítás meghatározza az ügyiratkezelés fogalmát, rendszerét, szervezetét és felügyeletét. Intézkedik arról, hogy egy-egy küldeményt hogyan kell átvenni, elosztani, felbontani. Meghatározza, miként lehet az iratokat nyilvántartásba venni, mik az iktatás előírásai, mikor alkalmazható gyűjtőszám, mi a módja az iktatóbélyegző, -könyv kezelésének, hogyan kell az egyes ügyiratokat „szerelni’ és csatolni egymáshoz. Az utasítás intézkedik arról, hogy az írásbeli ügyintézéshez milyen előadói ív használandó, hogyan kell egy-egy kiadványt elkészíteni, az ügyiratokat továbbítani, milyen bejegyzések tehetők az iktatókönyvbe. Részletesen foglalkozik az iratok mikrofilm- re-vételével, azzal, hogyan, mikor lehet a különböző iratokat selejtezni, levéltáraknak átadni. Az új utasítás az ügyirat- kezeléssel kapcsolatos tudnivalóit egyértelművé, pontossá tételével jól szolgálja a tanácshoz forduló állampolgárokat is: ügyeik még egyszerűbben, gyorsabban intézhetők. Vers- és prózamondó verseny. a Kner Nyomdában A Kner Nyomda művelődési bizottsága vers- és prózamondóversenyt hirdetett a vállalat dolgozói részére, melyet a Költészet napja tiszteletére, április 10-én, szombaton délelőtt, a vállalat ifjúsági klubjában rendeztek meg. A versenyre tizenegyen neveztek be, hárman a gyomai, ketten a gyulai, s hatan a vállalat békéscsabai üzemeinek dolgozói közül. Az-indulók között volt kirakónő, kéziszedő, gép- meter, TMK-szerelő, revizor és montőr. Az előadott művek között pedig szeretjeit Arany-ballada, József Attila, Petőfi Sándor, Baranyi Ferenc, Simon István, Edgar Poe, Váci Mihály, Dsida Jenő-vers, melyet a versenyzők szabadon választottak. A zsűriben dr. Tóth Béláné, a szakszervezetek megyei tanácsa, Lenthár Márta, a Megyei Művelődési Központ munkatársa, és Székely Tamás, a Békés megyei Jókai Színház művésze értékelt. Az első hat helyezett 300 forinttól i000 forintig terjedően pénzjutalomban, s a többi résztvevő könyvjutalomban részesült. A verseny első három helyezettje : Sánta Zsuzsanna, Mag András és Szűcs József lett. B Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 14-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál, escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6175,60 6181,78 6187,96 3676,64 3680,32 3684,00 76,73 76,81 76,89 424,46 424,88 425,30 555,91 556,47 557,03 1306,49 1307,80 1309,11 141,22 141,36 141,50 2841,12 2843,96 2846,80 12190,11 12202,31 12214,51 571,06 571,63 572,20 1451,16 1452,61 1454,06 26,41 26,44 26,47 206,51 206,72 206,93 48,30 48,35 48,40 32,79 32,82 32,85 1778,51 1780,29 1782,07 588,49 589,08 589,67 2597,40 2600,00 2602,60 3494,77 3498,27 3501,77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya- mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 14-TŐL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegyforintban címletek Angol font 50 5996,33 6367,23 Ausztrál dollár 50 3569,91 3790,73 Belga frank 5000 74,51 79,11 Dán korona 1000 412,13 437,63 Finn márka 100 735,51 781,01 Francia frank 500 539,78 573,16 Görög drachma 500 53,99 57,33 Holland forint 1000 1268,57 1347,03 Japán yen (1000) 10000 137,12 145,60 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 'Kanadai dollár 100 2758,64 2929,28 Kuvaiti dinár 10 11836,24 12568,38 Norvég korona 1000 554,48 588,78 NSZK márka 1000 1409,03 1496,19 Olasz líra (1000) 50000 25,65 27,23 Osztrák schilling 1000 200,52 212,92 Portugál escudo 5000 46,90 49,80 Spanyol peseta 5000 31,84 33,80 Svájci frank 1000 1726,88 1833,70 Svéd korona 100 571,41 606,75 Török líra 1000 23,00 24,42 USA dollár 100 3393,32' 3603,22 Az Országos Anyag- és Arhivatal tájékoztatója az energiahordozók új fogyasztói áráról Az Országos Anyag- és Árhivatal, a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a háztartási energiahordozók és energiaszolgáltatások fogyasztói árát,— a villamos energiáét kivéve — 1982. április 15-től átlag 25 százalékkal felemeli. Az eddigi fogyasztói árak ugyanis jelentősen elszakadtak az elmúlt években megnövekedett termelői áraktól, ezért igen nagy költségvetési támogatást tartalmaznak, és nem ösztönöznek az energia takarékos felhasználására. Az egyes tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások ára a következők szerint módosul: A szén ára átlag 15 százalékkal emelkedik. Az ajkai, a balinkai kockaszén és az oroszlányi rostált dara ára nem változik, a jobb minő- ségűeké az átlágosnál nagyobb mértékben emelkedik. Néhány főbb szénfajta ára a következőképpen alakul: Szén Megnevezése Régi ár Ft 100 kg Új ár Ft 100 kg Arem. mértéke százalék Háztartási szén 40,30 45,10 12 Berentei diószén 26,00 29,10 12 Egercsehi diószén 35,20 38,10 8 Dorogi brikett 60,90 75,20 23 NDK brikett 101,00 119,20 18 A felsorolt árak budapesti vasúti pályaudvari telepen érvényesek. Az eltérő fuvarköltség miatt egyes megyékben a szenek ára — az eddigieknek megfelelően — ennél magasabb, illetve alacsonyabb. Nem változnak a kedvezményes lakossági tüzelőakcióban meghirdetett szénféleségekre és mennyiségekre érvényes engedményes árak. A koksz fogyasztói ára átlag 25 százalékkal emelkedik. A dió I. koksz például mázsánként 188,40 forint, a dió II. pedig 154,40 forint lesz, budapesti pályaudvari telepi áron. Egyidejűleg megszűnik a koksztüzelésű központi fűté- ses lakóházak mázsánkénti 8,00 forintos árengedménye. A tűzifa fogyasztói ára — a kiszolgálás helyétől és a feldolgozás fokától függően eltérő mértékben — átlag 30 százalékkal emelkedik. A szilárd tüzelőanyagok új fogyasztói áráról az értékesítő vállalatoknál kifüggesztett tájékoztató ad részletes felvilágosítást. A vezetékes gázszolgáltatás díja átlag 10 százalékkal emelkedik. A gáz köbméterenkénti ára, fűtőértéktől függően és helységenként továbbra is eltérő, de az emelkedés aránya mindenütt azonos. Budapesten a városi gáz új ára 1,14 forint, a földgázé 2,22 forint. A propán-bután gáz ára szintén 10 százalékkal nő. A távfűtés díja 30 százalékkal — légköbméterenként 5,40 forinttal —, a távme- legvíz-szolgáltatásé pedig 9,7 százalékkal — köbméterenként 90 fillérrel — emelkedik. " A szilárd tüzelőanyag és a propán-bután gáz házhozszállítási díja átlagosan 15 százalékkal emelkedik. (MTI) Közlemény Egyes nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kiegészítéséről, a házastársi pótlék emeléséről. A Minisztertanács — figyelembe véve a Szakszervezetek Országos Tanácsának véleményét — úgy rendelkezett, hogy a háztartási energiahordozók áremeléséből adódó többlet-terhek enyhítésére 1982. április l'től havi 50 forinttal ki kell egészíteni : — az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjakat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat, és az ezeken alapuló hozzátartozói ellátásokat; — a súlyos rokkantságon, munkaképtelenségen alapuló nyugellátásokat; — azoknak a házastársi pótlékát, akik egyébként kiegészítésben nem 'részesülnek, valamint —• a vájtok személyi járadékát ; — a hadigondozási pénzellátást, ha mellettük más ellátást nem folyósítanak. Egyúttal havi 2600 forintra emelkedik az az összeghatár, ameddig — a kiegészítéssel együtt — a nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható. A havi 50 forint kiegészítés ugyanannak a személynek csak egy jogcímen jár. Az intézkedést hivatalból — tehát külön kérelem nélkül — végrehajtják. Az érintettek április havi ellátásukat már 50 forinttal kiegészítve kapják. (MTI) Sarkad nagyközség külső területének élelmiszerellátását kívánta javítani a helyi ÁFÉSZ ezzel az új élelmiszerbolttal. Sikerrel — bizonyítja ezt a tervezett forgalom elérése is Fotó: Fazekas László Megőrzés és megújulás T íz esztendő az oktatásban meglehetősen tetemes idő, meg akkor is, ha tudjuk, hogy ennél hosszabb szakaszokra tagolódik az oktatásügy története. Hiszen a mégoly jelentős változások sem szüntetik meg az előző korszakok továbbvihető hagyományait. Ugyanakkor egy évtized a tanulók jelentős részének csaknem a teljes iskolában töltött idejét jelenti, a pedagógusok pályájának pedig negyedét-harmadát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata az állami oktatásról tehát meghatározó jelentőségű, végrehajtásának eredményei, fogyatékosságai hatással voltak és vannak a tanulóifjúságra, a pedagógusokra, s — miután közvetve vagy közvetlenül valamennyien érdekeltek vagyunk — az egész társadalomra. Ez a felismerés magyarázza egyebek között az oktató-nevelő munka iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődést, a tennivalókról folytatott viták sorát. Mit hozott az elmúlt tíz év a magyar oktatásnak? A Központi Bizottság április 7-i ülésén tárgyalt a tapasztalatokról és a további feladatokról. Az eredmények közül elsőként a mennyiségi fejlődés érdemel említést. A cél az ugyanis, hogy az iskola a jelen és a jövő feladatainak megoldására képez- zen-neveljen, ami természetszerűleg minőségi és nem mennyiségi kérdés, ám az is nyilvánvaló, hogy mennyiség és minőség között szorosan összefüggés van. Nevezetesen: az általános iskola mindaddig egyenlőtlen feltételekkel volt kénytelen számolni, míg az óvodai hálózat nem épült ki, amíg a gyerekek iskolára való előkészítése hiányos volt. Évről évre gyarapodott az óvodák száma, az idén első osztályba lépők több mint kilencven százaléka járt óvodába. Tanult verset, éneket, megfelelő szintre fejlődött beszédkészsége, nem idegen számára a közösség. Következésképpen az első osztályokban magasabb szinten kezdődhet az oktatás. A nyolcosztályos általános iskola immár a fel- szabadulás óta kötelező. De valóban általánossá — abban az értelemben, hogy a gyerekek nemcsak elkezdik, hanem tanköteles korban be is fejezik tanulmányaikat —az utóbbi években vált. A 95 százalékos arány figyelemreméltó siker, kiváltképp, ha számításba vesszük, hogy veszélyeztetett gyerekek — akik a szülői háztól igencsak gyér biztatást kapnak — a többiekhez hasonlóan megszerzik az alapműveltséget. Olykor a környezet visz- szahúzó erejét legyőzve. A nyolc osztály hiányát eddig is, ezután is pótolhatják felnőttként, a dolgozók iskolájában — a szocialista iskolarendszer egyik sajátossága a hátrányos indulás fölszámolására való készség — ám tagadhatatlan, hogy a-pálya- választás, a továbbtanulás többnyire tizenéves korban dől el, és kétségkívül előnyt élvez, aki időben fejezi be iáltalános iskolai tanulmányait. Hogy mennyien élnek ezzel az előnnyel? A nyolc osztály befejezése után a diákok 93 százaléka tovább tanul. Ez a mennyiségi fejlődés teszi lehetővé a minőségi követelmények növelését. Az általános iskolákban is. Ma még előfordul ugyanis, hogy a szakmunkásképzők pedagógusai számtani alapműveletekre, folyamatos olvasás- ra-írásra kénytelenek tanítani növendékeiket. Az elégséges általános iskolai bizo- i nyítvány elégtelennek bizonyul. Ha elfogadottá vált — márpedig az adatok szerint azzá vált —, hogy az alapismeretek elsajátítása nélkül senki nem boldogulhat vagy nagyon nehezen boldogulhat az életben, akkor ragaszkodni lehet és kell ezeknek az ismereteknek az elsajátíttatásához, számonkéréséhez. Könnyű belátni, hogy az általános iskolai oktatás színvonalától függ a középiskolák tevékenysége. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy mindinkább szükség van a középfokú tanintézetekben elsajátítható ismeretekre, műveltségre. A középfokú képzés belső arányai a következő években az érettségit adó középiskolák javára módosulnak. Ez az arányváltozás sem pusztán mennyiségi, hanem elsődlegesen minőségi fejlődés. A népgazdaság szakember-szükségletéhez igazodó fejlődés. Az iskola- rendszer ugyanis soha sem formálódhat a gazdaságtól,'a termeléstől, a társadalmi igényektől függetlenül. Mindaz, ami az oktatáspolitikai határozat végrehajtása közben elhibázottnak bizonyult, a társadalmi igényekkel valamilyen módon ellentétes intézkedésekből származott. Ha nem is mindig a termeléssel közvetlen összefüggésben. A történelemtanítás hiányosságai példának okáért nem gátolták egy-egy szakma jó elsajátítását, de azt igen, hogy — a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt idézve — „az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása” legyen. Egy-egy tantárgy indokolatlan háttérbe szorulása, a kötelező Ismeret- anyag túlságosan gyakori módosulása, pedagógiai módszerek múló divatja kedvezőtlenül hatott az iskola stabilitására. Az iskolának — valamennyi fokon — szüksége van a folyamatos megújulásra, de szüksége van az állandóságra is, az értékek megőrzésére. E nélkül bizonytalanná válik a pedagógus, nehezen érti, követi az iskola szándékait a szülő. Amint a közleményben olvashatjuk: „A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mind jobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen a szükséges megújulásra.” mostani központi bizottsági ülésen elfogadott irányelvek elsődlegesen az állami teendőket, az oktatás tárgyi és személyi feltételeiről való gondoskodást, a központi irányítással és a helyi öntevékenységgel kapcsolatos feladatokat összegzik. Mégsem csak szűk szakmai körhöz szólnak. Politikai és társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak és az egyéneknek is megvan a maguk felelőssége az iskolák további fejlődésében. Hogy mást ne említsünk: a szülői gondoskodást, a család ösztönző példáját semmilyen intézmény nem pótolhatja. A pedagógusoknak elismerést, megbecsülést mi, az ifjúság sorsát magunkénak érző felnőttek adhatunk. A tudás, a műveltség értékét a gyerek azon méri le, hogy mi, az előző nemzedékek mennyire tartjuk fontosnak. Az iskola csak velünk együtt győzheti tneg növendékeit a tanulás hasznosságáról. Tőlünk is függ tehát, hogy a megalapozott elképzelésekből, tervekből mi válik valóra, hogy milyenné lesz a következő években, évtizedekben az iskolai oktatás-nevelés hatásfoka, társadalmi presztízse. M. D.
