Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 18., vasárnap Megjelent a Társadalmi Szemle áprilisi száma A mezőgazdasági nagyüzemek differenciált fejlődésének sok vitát kiváltó, bonyolult problémáját nagy ívű tanulmányban taglalja Zsuf- fa Ervin a folyóirat e havi számában. Dr. Farkas János a társadalomtudományok gyakorlati alkalmazásáról, a politika tudományos tanulmányozásának fontosságáról, a társadalomtudományok szervezőerővé válásának tendenciájáról fejt ki érdekes gondolatokat. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára napjaink, további fejlődésünk rendkívül fontos ■kérdésében: a bérpolitika és a bérszabályozás alakítását illetően foglal állást, mégpedig a politikai oldalról nézve a bérrendszer, az ösztönzés témáját. A „Folytonosság és megújulás” című sorozatban, amely az MSZMP negyed- százados útjának tanulságait összegzi, két cikk jelent meg. Romány Pál a szocialista agrárátalakulást elemzi, és a falu 25 éves változásait rajzolja meg, sok dokumentációval. Köpeczi Béla az MSZMP 24 évvel ezelőtt kiadott művelődéspolitikai irányelveit méltatja, felvázolva a máig is nagy jelentőségű dokumentum születésének történelmi körülményeit, s levonva néhány tanulságot. Három szakszervezeti vezetővel: Herczeg Károllyal, Petrák Ferenccel és Búza Mártonnal készített interjút Sőtér Edit arról: hogyan képviselik a szakszervezetek a különböző érdekeket, miként töltik be sajátos szerepüket hazánkban. A lengyelországi helyzetről, a szocialista megújulás kezdeteiről ad összefoglalóelemző képet Pataki István írása. „A lakáskérdés néhány nyugat-európai országban” címmel Székely György és L. Sebestyén Ágnes számos adattal illusztrált áttekintést ad a lakáshelyzet nyugati alakulásáról, az urbanizációs folyamatról, a csalá- diház-építésről, az önkényes lakásfoglalásokról. Széles körű tájékoztatást nyújt Szan- ki T. Csaba cikke a magyar szépirodalom szovjetunióbeli kiadásáról. Kakuk Marci szerencséje A budapesti Népszínház társulata szívesen látott vendég az ország különböző tájain. Megyénk városaiban, nagyközségeiben is rendszeresen láthatja műsorukat a színházkedvelők tábora. Áprilisban egy felnőtt- és egy gyerekdarabbal látogatnak el hozzánk. Tersánszky Józsi Jenő és Örkény István háromfelvo- násos zenés bohózatát, a Kakuk Marci szerencséjét 20-án Orosházán, 21-én este 7 órától pedig Szarvason láthatja a közönség. Gyulán, a művelődési központban két előadást is tartanak: 22-én délután 3-kor és este 7-kor nézhetik meg az érdeklődők a bohózatot. Mezőberényben 23-án délután 3 órakor László Endre—Szőnyi Zoltán Csinn-bumm cirkusz című, kétrészes mesejátékát láthatják a gyerekek, este 7-től pedig Kakuk Marci várja a vidámságot kedvelő felnőtt színházba járókat. G.K. Koncert Gyulán és Orosházán Gyulán az Országos Filharmónia Ötödik felnőtt bérleti hangversenyét április 19- én, hétfőn este 7 órától tartják az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Ezúttal NDK-beli zongoraművész, Rolf Dieter Arens lép a zenekedvelők elé. Műsorán Bach két műve, a h-moll nyitány és az Olasz koncert, Mozart 'C-dúr szonátája, Chopin, két nocturne-je és Beethoven cisz-moll szonátája szerepel. A műsort Tur- csányi- Emil ismerteti. Kirepülés előtt aprólékos, gondos munkával vizsgálják a mé- heket a Győr-Sopron megyei Állategészségügyi Állomáson (MTI fotó — Matusz Károly felvétele — KS) II Postás Híradó írja A Szegedi Postaigazgatóság dolgozóinak üzemi lapja idei első száma gazdag tartalommal jelent meg, és számos megyei anyagot, találunk benne. Beszámol a lap a Gyulán átadott automata központról, amely kétezres kapacitású, de még nincs kihasználva mind. A rendelkezésre álló szabad kapacitás lehetővé teszi a telefonra Várakozók igényeinek kielégítését. Ezen túlmenően a gyulaiak öröme akkor lesz teljes, ha a távhívást is bevezetik. Erre sem kell már sokáig várni, ugyanis a békéscsabai új Crossbar központ ez évi üzembe helyezésével egy időben Gyula is belép az országos távhívóhálózatba. Terjedelmes írás foglalkozik a „Békéscsabai új postaműszaki létesítmény és egységes hálózata” megnevezésű beruházással, amely jelenleg nemcsak a szegedi igazgatóság legjelentősebb munkája, hanem országosan is a legszámottevőbb. A több mint 500 millió forintos beruházás műszaki épületének átadása a múlt év októberében volt. a hiánypótlásokat ez év május 31-ig kell elvégezni. A jelenleg érvénybe'n levő szerződés szerint a BHG a szerelést 1982. augusztus 31-re befejezi, ezután kezdődnek az átvételi vizsgálatok, majd az. üzembe helyezés, amely a negyedik negyedévben várható. A távbeszélőközpont 8 ezer állomáskapacitású, amelyből 4800 külön vonalú állomás. 3200 két ívpontos ikerállomás. A békéscsabai egységes hálózat részeként Békés, Gerla. Telekgerendás távbeszélő-ellátását is biztosítja az új központ. Békésen egy kihelyezett ezer állomáskapacitású konténerközpont létesül, Gerlára és Telekgerendásra úgynevezett vonalkoncentrátort telepítenek. — s — Szentendre Cicakcnyelem Fotó: Veress Erzsi Gazdag program a szabadtéri múzeumban Orosházán ebben az évadban harmadik alkalommal mehetnek koncertre a bérlettulajdonosok április 21-én, szerdán este 7 órakor. A Petőfi Művelődési Központban a Békéscsabai szimfonikus zenekar Pechan Zoltán vezényletével, lép színpadra. Közreműködik Elek Tihamér fuvolaművész. Rossini Olasz nő Algírban című operájának nyitányát, Mozart D-dúr fuvolaversenyét és Schubert VI. (C-dúr) szimfóniáját tűzte műsorára a népszerű zenekar. Az ország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma Szentendrén van. Mint országos gyűjtőkörű intézmény, a XVIII—XIX. századi magyar népi építészet és lakáskultúra hagyományos formáit, a falusi és mezővárosi anyagi műveltséget mutatja be és őrzi meg nagytáji tagolásban, tíz tájegységre bontva az országot. A tavaszi programban ebből kettőt láthat a közönség, a felső-Tisza-vidéki és a kisalföldi tájegységet. Az előbbi a Szatmár és Bereg vidékét bemutató tájegység az egy- utcás, orsós települési formát jeleníti meg, utcasorban elhelyezkedő házakkal. Látható többek között szegényparaszti, középparaszti, kisparaszti lakóház, kisnemesi porta, szárazmalom. A kisalföldi tájegységben uradalmi présszín, Sopron vidéki, já- nossomorjai, bogyoszlói, magyarfalvi lakóház, tipróma- lom, kovácsműhely jeleníti meg a múltat. Érdekesség a református temető, jelenleg negyven sírjel látható, köztük a csónak alakú fejfa több változata, továbbá a „gombos fák” és a „kopjafák”. A különböző foglalkozások sorában — Mesélő házak címmel — az óvodások és az általános iskola alsó tagozatos tanulói játékos formában ismerkedhetnek meg a kiállításokkal. Népélet, néphagyomány címmel az általános és középiskolásoknak szerveznek múzeumi foglalkozásokat. Ezeket — az előre bejelentett csoportok részére — a múzeum nyitva tartási ideje alatt kedden és csütörtökön tartják. A szabadtéri néprajzi múzeum október 31-ig tart nyitva. hétfő kivételével, naponta 9—17 óráig. — s — G. K. Konyhakéssel megszurkálta feleségét és a szomszédokat Szombaton reggel Békéscsabán, a Jambrik utca 6. szám alatt feltételezhetően előzetes szóváltást követően Oláh Illés helyi lakos, gépkocsivezető, • konyhakéssel gyomron szúrta feleségét. Oláh lllésné a szomszédba menekült, de eközben férje hátbaszúrta. Pauló Pál, Jambrik utca 15. szám alatti lakos az asszony segítségére sietett, le akarta fegyverezni a magáról megfeledkezett Oláh Illést, aki azonban a szomszédot mellbe szúrta. A dulakodásra, hangoskodásra a Jambrik utca 7. szám alatt lakó Nagy Sándor gépkocsi- vezető is a helyszínre szaladt, megkísérelte kicsavarni a kést Oláh Illés kezéből, aki azonban ezt a szomszédot is megszúrta. A három sérültet a mentők a békéscsabai kórházba szállították, de eközben Oláh Illés saját házának padlásán felakasztotta magát, és a helyszínen meghalt. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint Oláh lllésné, súlyos, életveszélyes állapotban a kórház intenzív osztályán, Pauló Pál, súlyos, élet- veszélyes állapotban a kórház sebészeti, Nagy Sándor 8 napon túl gyógyuló sérüléssel ugyancsak a kórház sebészeti osztályán fekszik. A rendőrség a bűncselekmény körülményeinek tisztázására a vizsgálatot tovább folytatja. b. J. Megújul-e az újítómozgalom? F iatal műszakiak makacsul hajtogatják a gépipari nagyvállalatnál : őket bizony hat lóval sem lehet az újítási iroda környékére húzni! A három ifjú mérnök ugyanis hulladékhasznosítási eljárást talált ki, és ezzel évente több százezer forintos hasznot hajt, s egyúttal megszabadítja a vállalatot a környezetet veszélyeztető vegyi anyagoktól is. Az ötlet jónak találtatott, ezúttal a megvalósítással sem késlekedtek az illetékesek, ám a „kiagyalók” nem kaptak egy árva vasat sem! Az indok: őket ezért tartják, hogy örökösen új megoldásokon törjék a fejüket. Azaz: az újítás munkaköri kötelességük. Főnökük csupán azzal biztatta őket, hogy a „legközelebb” jutalomosztáskor jobban megnyomja a ceruzáját, de ennek híre ment, és most ebből van a baj. De talán még nagyobb baj, hogy az egyik legértékesebb alkotógárda — nevezetesen a jól képzett fejlesztők — távolodtak el az újításoktól. Lehet, hogy nem ez a legjellemzőbb eset, mindenesetre baj van az újítómozgalommal, noha a számok tetszetősek, és- örvendetesek is. Az ötödik ötéves tervben, az előzőhöz képest 48 ezerről 69 ezerre nőtt a hasznosított újítások száma. Az ebből származó eredmény pedig meghaladta a 3,6 milliárd forintot. Mégis — ki ne tudná? — jó néhány vállalatnál, sőt egy-egy ágazatban megcsappant az újítókedv, holott', ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak mindegyikre. Elgondolkoztató például, hogy miért virágzik az újítómoz-. galom Ózdon, a Kohászati Művekben, és miért halódik évek óta a Lenin Kohászati Művekben? Mikor az újítások csökkenéséről beszélünk, többnyire bura alatt, természetes közegből kiemelve vesszük szemügyre ennek a szellemet frissítő, a munkát, terméket egyaránt megújító mozgalomnak a helyzetét. Pedig ahol fejetlenség uralkodik, az újdonságokkal szemben szinte beteges a szakmai presztízsüket féltők idegenkedése, és csikorog a kutatás-fdjlesztés-termelés- ertékesítés (divatos szóval innovációnak nevezett) láncolata, ott nem számíthatunk az alkotó energiák fel- szabadulására. Mindezek mellett sajátos gondok is nehezednek az újítómozgalomra. Egy a sok közül az érdekeltség sokat vitatott, máig sem rendezett helyzete. Ismeretes, hogy a részesedési alapból fizetett újítói díjak azért váltottak ki ellenérzést, mert a nyereségrészesedés fizetésekor az egész kollektíva megrövidült. Ha támadható is az ilyen okoskodás, a tényeken nem változtat: a díjazás feszültségek forrása lett a vállalatoknál. Idén, január elsején, módosítottak a szabályon. Az újítási díjat ugyan továbbra is a részesedési alapból kell fizetni, azonban az alapnak ez a része mentesül a progresszív nyereségadó terhe alól. Továbbra sem megnyugtató viszont az úgynevezett eszmei díjak kifizetésének ügye. Sok helyütt ezen a címen a méltánytalanul alacsony összeggel honorálják az alkotókat, s a közreműködői díjak fizetésében pedig ahány ház, annyi szokás. Valaha létezett újdonságokat kivitelező vállalat. Ma nemcsak ennek hiányát érezzük, de egy-egy vállalaton belül nem ritkán az erkölcsi kopás veszélye fenyegeti a szellemi terméket a re- ferenciadarab gyártásának elhúzódása miatt. Egy másik fonákság: a „mozgalom” szócska fura értelmezése. Sok helyütt még mindig ötletnapok, kampányok, „darabszám” alapján méretik meg az újítói hajlandóság és haszna. J avában folynak az újítók és feltalálók vállalati tanácskozásai, hogy a tapasztalatok összegzésére, a helyes irány kijelölésére május közepén Összeülhessenek az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozásának küldöttei. Annak a példaként említett gépipari vállalatnak a tanácskozása még hátra van. Csak remélhető, hogy a pórul járt fiatal mérnökök erőt véve magukon, mégis ott ülnek majd a széksorokban —• s ők is a megújulást szorgalmazzák. Gazsó L. Ferenc Kutyakiképző iskola Mezőberényben (Tudósítóiaktól) A sportpályától nem mesz- sze, egy erdősáv szegletében, ideális területen található a mezőberényi kutyakiképző iskola. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete mezőberényi szervezetének vezetősége 1975-ben megalakította á kutyakiképző csoportot. A versenyzést 1980-ban kezdték. Az elmúlt évben a csoport a kutyakiképző iskola rangjára emelkedett. Az iskolának jelenleg 23 tagja van, jó részük fiatal. Az iskola vezetője, Lakatos István, szintén fiatal, aki lelkes híve ennek a sportnak. Az eddig végzett munka eredményét tükrözi az is, hogy a megyei kutyakiképző iskolák közül ők versenyeznek a legrangosabb mezőnyben — NB Ill-ban. Az iskola működésének költségeit saját rendezvényeiknek bevételéből és a tagdíjakból fedezi. A versenyzés, a kiképzés költségei évről évre növekednek, mely várhatóan előbb-utóbb anyagi gondot jelent számukra. Ebben az évben több, rangos, helyi rendezvény szerepel terveik között. Április 25-én az NB III első fordulója kerül megrendezésre a helyi sportpályán. A résztve- zők Esztergom, Siófok, Me- zőberény, Szeged és Szombathely csapatai. Május 16- án országos, német juhász kutyák tenyészszemléje és „B” törzskönyvezés lesz Mezőberényben. Június 13-án a Körös Kupa versenyre kerül sor, míg augusztus 22-én országos ifjúsági bajnokságot rendeznek. A kutya az ember és a természet kapcsolatában fontos szerepet játszik. Hűsége, okossága, tanulékonysága régi idők óta az ember barátjává, segítőtársává tette. A kutya és az ember még szorosabb barátságot köt itt a kutyaiskolán, a versenypályán. Mezőberényben elindult egy hasznos kezdeményezés, amely a fiatalok körében igyekszik a kutyakiképzést népszerűsíteni, ezzel is teret adva a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésének. Barna Mihály
